Szolnok Megyei Néplap, 1979. június (30. évfolyam, 126-151. szám)

1979-06-14 / 137. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. június 14. Kommentárunk Portugál alagút Lehet-e gyógyírt talál­ni a portugál válságra? Lisszabonban egyre na­gyobb borúlátással és ta­nácstalanul tekintenek a jövőbe. Ügy tűnik Dél- Európában Olaszország mellett jelentkezik egy második tőkés állam is, amely lassacskán igényt tarthat a kormányozha- tatlan jelzőre. Részben a parlamenti számarányok, részben a pártokat elválasztó ellen­tétek miatt hatékony, tartós kabinet megalakí­tása rendkívül nehézsé­gekbe ütközik. Eanes el­nök sorra fogadta a je­lentősebb pártok vezető­it. Eszmecseréinek végén azonban semmivel sem jutott közelebb a döntés­hez, mint azokát megelő­zően. A kormányzásban meglehetős tapasztalatot szerzett Mario Soares a szocialisták nevében el­vetette az előbbre hozott választások gondolatát, s új miniszterelnök kineve­zését sürgette. Eanes elnök a jelekből ítélve egyelőre nem dön­tött sem az egyik, sem a másik álláspont mellett. Harmadik út nem kínál­kozik, a két alternatíva viszont sok kockázattal jár. Ha például netán is­mét Soares kapna fölha­talmazást az új kabinet megalakítására, csakis úgy lenne képes megbí­zásának eleget tenni, ha megszerezné a szociálde­mokraták soraiból kivált 37 képviselő támogatását. Noha a szakadárok Sa Carneirotól balra helyez­kednek el, csoportjuk — amely a szociáldemokra­ta akció nevet vette föl — orientációja még ko­rántsem eldöntött. Még ha sikerülne is velük a szocialistáknak közös ne­vezőre jutniok, akkor is szükség lenne a PKP külső támogatására. Már­pedig ezt a bizonytalan szerepet Alvaro Cunhal aligha vállalja el. Nem kevésbé bonyolult kilátásokkal kecsegtet­nének az előbbre hozott választások. Portugáliá­ban amúgy is az urnák­hoz szólítják még az idén a választókat: a helyi ta­nácsok összetétele a tét. Jövőre parlamentet vá­laszt Portugália, s az el­nökválasztásra 1981-et je­löli a politikai kalendá­rium. Ha Eanes elnök mégis a választások mel­lett döntene, akkor is kérdéses, vajon módosul­na-e a jelenlegi szám­arány a törvényhozásban, bekövetkeznének-e gyö­keres változás az erővi­szonyokban? Meglehet, a megfogyat­kozott szociáldemokrata párt és a CDS bízik a jobboldal voksainak gya­rapodásában, ez a legkoc­kázatosabb kiút lenne a jelenlegi alagútból, s alapvetően veszélyeztet­né a forradalom megté­pázott vívmányait. Gyapay Dénes Szétfoszlottak az angol remények Daniel Arap Moi kenyai elnök Londonban elutasítot­ta a Rhodesiában létrejött „belső rendezést”, mint olyat, amely nem képviseli tényle­gesen az afrikai lakosság uralmát, de új helyzetnek festette le azt, ami a rhode- siai választási komédia után kialakult. Moi elnök angliai látogatá­sának második napján meg­beszélést tartott Margaret Thatcher miniszterelnökkel és a kormány több tagjávál. A tiszteletére adott díszebéden mondott beszédében Moi szertefoszlatta az angol kor­mány minden olyan remé­nyét, hogy Kenya közvetítő lehet Rhodesia ügyében a Muzorewa-rezsim elismerése felé óvatosan tartó London és a meg nem alkuvó afrikai országok között. II Pravda a bécsi találkozóról Fontos állomás lehet a tartós békéhez vezető úton A Pravda mai száma „kö­vetkezetes irányvonal” cím­mel kommentárt közöl a kü­szöbönálló szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. A kom­mentár utal arra, hogy ,,Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és James Carter, az Egyesült Államok elnöke a napokban az oszt­rák fővárosban találkozik. Ezen a találkozón tervezik a hadászati támadó fegyver­zetek korlátozásáról szóló egyezmény második szakasza —közhasználatú rövidítéssel a SALT—2. — jóváhagyását és aláírását. A Szovjetunió és az Egyesült Államok ve­zetői ezenkívül megvitatják a szovjet—amerikai kapcso­latok kérdéseit, valamint egész sor más időszerű nem­zetközi problémát. A küszöbönálló csúcstalál­kozó és a SALT—2. aláírása nagy fontosságú a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok távlatai­nak szempontjából, márpedig e kapcsolatok helyzetétől nagy mértékben függ az egész nemzetközi légkör. A két ország kapcsolatainak egész története arról tanús­kodik. hogy a Szovjetunió elvhű és következetes irány­vonalat követ az Egyesült Államok viszonylatában. Mi­közben elutasítja az amerikai politika veszélyes megnyil­vánulásait, következetesen síkraszáll a jószomszédság és a békés egymás mellett élés elveire épülő együttműködés mellett. A továbbiakban a kom­mentár emlékeztet a hideg- háborús időszakra, majd rá­mutat, hogy a Szovjetunió és a vele szövetséges szocialis­ta országok következetes po­litikája kedvező változásokat eredményezett a világban, el­indította a nemzetközi fe­szültség enyhülésének folya­matát. A nemzetközi kapcsolatok jelenleg fejlődésük bonyolult és ellentmondásos szakászá­ban vannak. A mai politikai valóság sürgetően szükséges­sé teszi, hogy amíg nem ké­ső, levonják a következteté­seket a világban végbemenő objektív folyamatokból, s összhangba hozzák a szava­kat és a tetteket. Magától értetődik, hogy ál­lamaink és népeink fejlődésé­nek saját logikája, eltérő sa­játosságai vannak. A nukle­áris háború veszélyére való tekintettel azonban csak egy ésszerű út létezik, — a prob­lémák békés megoldásának útja. A tárgyalások, a békés egymás mellett élés útja. A SALT—2 nerrí egy folya­matnak a befejezését jelen­ti, hanem rendkívül fontossá­gú újabb közös lépés azon az úton, amelyen tovább .kell haladni a népek tartós béké­jének és biztonságának sza­vatolása és a nukleáris há­ború Veszélyének felszámo­lása érdekében. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok — állapította meg Leonyid Brezsnyev ez év június 11-én, évekkel ez­előtt kölcsönösen kötelezettsé­get vállalt arra, hogy kapcso­latait a békés egymás mel­lett élés elveire alapozza és mindent megtesz a nukleáris háború kirobbanásának meg­akadályozásáért. Azt szeret­nénk, ha a küszöbönálló ta­lálkozó (öt év óta az első) je­lentékeny mérföldkővé válna a szovjet—amerikai kapcso­latoknak az említett alapo­kon történő továbbfejleszté­sében. A két társadalom termé­szetének és ideológiájának szembetűnő különbözősége ellenére megvannak a reális előfeltételek ahhoz, hogy a köztük lévő nézeteltéréseket és vitákat békés politikai esz­közökkel, ne pedig erőszak­kal és fenyegetésekkel old­ják meg. A Szovjetunió ab­ból indul ki, hogy csakis ez az irányvonal felel meg mindkét ország legmagasabb nemzeti érdekeinek, az egye­temes béke érdekeinek. A népek remélik, hogy a bécsi találkozó fontos állo­másnak bizonyul a tartós bé­kéhez és biztonsághoz vezető úton.” Újabb indiai mesterséges holdat bocsátanak fel Szovjetunióbeli látogatása hivatalos programjának be­fejeztével tegnap Moszkvából Leningrádba utazott Morard- zsi Deszai, az Indiai Köztár­saság miniszterelnöke. Az in­diai kormányfőt és kíséretét a két ország nemzeti zászlói­val fellobogózott repülőtéren Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, Alekszej Ko­szigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Az indiai és a szovjet him­nusz elhangzása után Mo- rardzsi Deszai és Leonyid Brezsnyev ellépett a tisztele­tükre felsorakozott díszala­kulat előtt, majd az indiai kormányfő búcsút vett szov­jet vendéglátóitól, a moszk­vai indiai kolónia tagjaitól, a Moszkvába akkreditált dip­lomáciai képviseletek jelen­lévő vezetőitől és a búcsúz­tatására eljött moszkvai dol­gozóktól. Morardzsi Deszai ma Le- ningrádból utazik el a Szov­jetunióból. Az indiai kormányfő moszkvai tartózkodása során a kétoldalú kapcsolatok bő­vítéséről és az időszerű nem­zetközi kérdésekről folytatott eszmecserét a szovjet veze­tőkkel. A látogatás eredmé­nyeként kedden szovjet—in­diai dokumentumokat írtak alá. A Szovjetunió és az In­diai Köztársaság nyilatkoza­tát Leonyid Brezsnyev és Morardzsi Deszai látta el kézjegyével. A Szovjet Tudo­mányos Akadémia és az in­diai űrkutatási szervezet ve­zetői a látogatás napjaiban állapodtak meg arról, hogy a két ország közötti tudomá­nyos együttműködés kereté­ben 1980—1981-ben újabb, immár a harmadik indiai mesterséges holdat bocsátják fel a korábbiakhoz hasonlóan szovjet hordozórakétával. Az OKP vezetőségi ülésén Értékelték a választások eredményeit Az OKP vezetősége teg­nap egésznapos ülésen érté­kelte a június 3—4-i rend­kívüli olasz parlamenti vá­lasztás, és a 10-i, úgyneve­zett európai parlamenti vá­lasztás eredményeit. Enrico Berlinguer főtitkár rövid be­vezetője után a vezetőség élénk vitát folytatott az 1976-os nagy választási sikert követő időszak politikai ta­pasztalatairól, a hibákról és kijavításukról. Az OKP két vezetőségi tagja, Pietno Ingrao és Ar­mando Cossutta, a Pano­rama hetilap hasábjain bí­ráló megjegyzéseket fűzött az OKP politikájának né­hány kérdéséhez. Ingrao. az olasz képviselő­ház leköszönő kommunista elnöke kifejtette „az elmúlt három nehéz esztendő bebi­zonyította, hogy mi. kommu­nisták, nem vehetjük át ké­szen a régi hatalmi vezetési struktúrát. A tömegek azt várták tőlünk, hogy ne csak a fejlődés régi modelljére mérjünk csapást, hanem a kereszténydemokrácia egész hatalmi rerdszerére”. Haderficsökkentési tárgyalások Állásfoglalás a SALT-szerződés mellett Strougal Belgádban Lubomir Strougal cseh­szlovák miniszterelnök teg­nap hivatalos baráti látoga­tásra Belgrádba érkezett, hogy viszonozza Veszelin Gyuranovics, a jugoszláv kormány elnöke 1977 októ­beri prágai látogatását. Gyuranovics és Strougal, röviddel a csehszlovák kor­mányfő érkezése után meg­kezdte tárgyalásait a két or­szág együttműködésének to­vábbi fejlesztéséről. A meg­beszélések várhatóan felöle­lik a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseit is. Lubomir Strougalt kétna­pos jugoszláviai tartózkodá­sa idején Tito köztársasági elnök is fogadja. „Hivatalos jugoszláv kö­rökben nagy jelentőséget tu­lajdonítanak a látogatás­nak. s kifejezik meggyőző­désüket, hogy az hozzájárul a szilárd kétoldalú együtt­működés mindkét fél javát szolgáló további erősítésé­hez” — húzta alá vezércik­kében a Borba. Szojuz—32 Visszatérés a Földre Tegnap este, moszkvai idő szerint 19 óra 18 perckor visszatért a Földre a Szojuz —32 űrhajó. A Szojuz—32 leszálló egysége, fedélzetén az űrhajósok' által a Földre juttatott hasznos teherrel, a kazahsztáni Dzsezkazgantól 295 kilométerre észak-nyu­gatra hajtott végre sima le­szállást. Vlagyimir Ljahov és Vale- riji Rjumin folytatja munká­ját a Szál jut—6 űrállomáson és a tervek szerint a tudo­mányos program befejezése után a Szojuz—34 űrhajóval tér vissza a Földre. A Szo­juz—32 109 napot töltött a világűrben, hajtóműve se­gítségével kétszer módosítot­ták az űrkomplexum pályá­ját. Ljahov és Rjumin beszá­molói, valamint a telemetri- kus adatok szerint a Szal- jut—6—Szojuz—34 űrklomp- Iexum berendezései jól mű­ködnek. Az űrhajósok jól érzik magukat. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások tegnapi plenáris ülése után megtartott sajtó- értekezleten a szocialista kül­döttségek szóvivője hangsú­lyozta a SALT—2 egyezmény küszöbönálló aláírásának je­lentőségét, mint olyan ese­ményt, amely lendületet ad­hat a fegyverkezési hajsza el­len vívott harcnak és előse­gítheti a katonai enyhülés elmélyülését. A bécsi haderő­csökkentési tárgyalások vala­mennyi résztvevője számára a SALT—2 egyezmény alá­írása ösztönzés arra, hogy 'konstruktív módon járulja­nak hozzá a tárgyalások eredményességéhez. A szóvivő utalt a Varsói Szerződés tagállamai külügy­minisztereinek a közelmúlt­ban Budapesten megtartott tanácskozására, amikor is a külügyminiszterek sajnálattal állapították meg, hogy a bé- ,csi haderőcsökkentési tárgya­lásokon a nyugati résztvevők még mindig nem adtak érde­mi választ a szocialista or­szágok 1978. június 8-i kom­promisszumos javaslataira. Mint a szóvivő a további­Kedden New York-bán összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy folytassa a vi­tát a libanoni helyzetről. Waldheim főtitkár felszóla­lásában az UNIFIL (az ENSZ Libanonban állomásozó béke- fenntartó erői) június 19-én lejáró mandátumának meg­hosszabbítását javasolta a ta­nácsnak. Ennek feltételéül szabta meg a következőket: biztonsági övezet létrehozása az UNIFIL főhadiszállása körül, az Izrael által támo­gatott jobboldali keresztény milíciák akcióinak beszünte­tése, az izraeli hatóságok ál­láspontjának módosítása a dél-libanoni helyzettel kap­csolatban, s a PFSZ változat­lan együttműködése az ENSZ erőivel. A világszervezet fő­titkára ugyanakkor kilátás­ba helyezte, hogy esetleg visszavonják a békefenntartó erőket Dél-Libanonból, akban rámutatott: a Brezs­nyev—Carter találkozó csak akkor gyakorolhat ösztönző hatást a bécsi haderőcsökken­tési tárgyalásokra, ha a Nyu­gat megteszi ezt a már régen esedékes lépést. Annál is in­kább ez a helyzet, mivel ve­zető nyugati államférfiak, közöttük Carter amerikai el­nök, eredetileg üdvözölték a szocialista országok Bécsben előterjesztett kopromisszumos javaslatait. /A nyugati küldöttségek szóvivőjének nyilatkozatából azpnban az tűnik ki, hogy a NÁTO-országok mindezideig nem módosították magatar­tásukat. Továbbra is mere­ven elsáncolják magukat a szocialista országok Közép- Európában állomásozó fegy­veres erőinek számbeli fölé­nyéről szóló, önkényes és a valóságnak meg nem felelő állításaik mögött. Ezzel a ki­fogással térnek ki újból és újból a haderőcsökkentési tárgyalások kulcskérdéseinek megoldása elől, jóllehet e kérdések többsége azonnal megoldható lenne. amennyiben a libanoni ke­resztény milíciák folytatják az UNIFIL zaklatását. Libanon képviselője, Ghasz- szan Tueni kijelentette: az UNIFIL csak úgy teljesíthe­ti küldetését, ha alapvető változás következik be Izrael magatartásában Libanonnal szemben. Elismerően szólt a PFSZ-ről, amely egyre in­kább elkötelezte magát az ENSZ békefenntartó erőivel való együttműködés mellett. Rámutatott, hogy Izrael po­litikája és akciói Libanon el­len pontosan megmutatják, ki a felelős a helyzet rosszab­bodásáért. Oleg Trojanvszkij szovjet ENSZ-nagykövet, a Biztonsá­gi Tanács soros elnöke, csak­nem két és félórás vita után elnapolta az ülést. Á követ­kező ülésre ma, magyar idő szerint délután fél négykor kerül sor. ENSZ Biztonsági Tanács Vita a libanoni helyzetről TELEXEN BUKAREST Tegnap Bukarestben a kül­ügyminisztérium épületében aláírták a Magyar Népköz- társaság és a Román Szocia­lista Köztársaság egyezmé­nyét a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről. Az egyez­ményt román részről Cornel Pacoste külügyminiszter-he­lyettes, magyar részről Raj­nai Sándor, a Magyar Nép- köztársaság bukaresti nagy­követe írta alá. * * * Egyiptom—Izrael Napirenden a visszavonulás második szakasza Egyiptom és Izrael katonai küldöttsége tegnap a két or­szág különbéke-szerződésé- nek további végrehajtásáról kezdett tanácskozást. A meg­beszélések helyszíne El Arish, a Sínai-félsziget leg­nagyobb települése. Itt ta­lálkoztak a szakértői szintű küldöttségek. A tanácskozás * célja előkészíteni az izraeli visszavonulás második sza­kaszát, ezúttal a Szuezi- öböl mentén. Kairóban arra számíta­nak, hogy július 25. táján megtörténhet a terület átvé­tele. Egyiptom ílymódon kí­vánja mozgásbantartani a „békefolyamatot” s belpoli­tikai és külpolitikai szem­pontból kiaknázni a részle­ges izraeli visszavonulás té­nyét. Az izraeli rádió tegnap közölte, hogy nem lesz aka­dálya az újabb visszavonu­lásnak. A felkelők sikeres hadműveletei Kedd este kiadott államta­nácsi rendelet értelmében Romániában június 13-tól emelték a benzin árát. Teg­naptól a 90 oktánszámos ben­zin literje 6 leibe, a 98 oktá­nosé pedig 6,20 leibe kerül. A drágulás mértéke a 98 ok­tánszámos benzinnél közel 38 százalékos. Változatlan áron hagyták a 75 oktánszá­mos benzin literjét s nem változott a Diesel-oláj ára. NEW YORK A faji megkülönböztetés felszámolására alakult ENSZ- bizottság felhívással fordult a világ összes kormányához: tiltsák meg a múltinacionális vállalatoknak, a bankoknak és más pénzügyi szervezetek­nek, hogy kölcsönök nyújtá­sával támogassák a fajüldöző Dél-afrikai Köztársaságot. FOKVÁROS Marias Viljcent, a szenátus eddigi elnökét jelölte a Dél- Afrikában uralmon lévő nemzeti párt Vorster utóda­ként az elnöki tiszt betölté­sére. Nicaraguában a Sandinista Nemzeti Felszabadítási Front szabadságharcosai sikeres hadműveleteket folytatnak Somoza hadserege ellen. Hír- ügynökségi jelentések szerint a diktátor nemzeti gárdája súlyos veszteségeket szenve­dett személyekben és anyagi javakban: az elmúlt 24 órá: ban például a front fegyve­resei a nicaraguai légierő négy harci gépét lőtték le, megsemmisítettek több harc­kocsit — és páncélozott jár­művet. Tűzvész, lerombolt házak, hatalmas bombatölcsérek — így fest most a nicaraguai főváros, a felkelők és a nem­zeti gárda elkeseredett har­cainak színtere. Managua munkásnegyedeit és előváro­sait a szabadságharcosok már napokkal ezelőtt elfog­lalták. A front harcosai és a helyi lakosokból alakult ön­kéntes osztagok sikeresen nyomulnak előre a városköz­pont irányába. Az ide veze­tő utcákon barrikádról-bar- rikádra haladnak előre, min­den épületért életéhalál harc folyik. Legfrisebb jelentések szerint a felkelők már né­hány háztömbnyire megkö­zelítették a hírhedt „bun­kert”, Somoza betonerődjét. A Sandinista Nemzeti Fel­szabadítási Front egyesített vezetősége a nicaraguai fel­kelésben résztvevő vala­mennyi erőt felszólította, hogy vonuljanak a főváros­ba és mérjenek végső csa­pást Somoza csapataira. A Sandinisták felhívása leszö­gezi, hogy a front kategori­kusan visszautasítja a dik­tátorral való bármilyen pár­beszédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom