Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-23 / 118. szám
V 1979. május 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ' 5 Műsoros estek, szabadtéri rendezvények Nyárra készülnek a megye művelődési otthonai Lehel Harsona Gazdag tartalommal jelent meg a Lehel Harsona májusi száma, a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium diáklapja, az iskola KlSZ-szer- vezetének kiadásában. A jól szerkesztett diáklap ismerteti és méltatja az iskola diákjainak szereplését a megyei diáknapokon, beszélgetést közöl Károlyházi Frigyes tanszékvezető egyetemi tanárral, közreadja az iskola néptáncos diákjainak máltai útijegyzeteit, megemlékezik a neves néprajztudós, az iskola volt diákja Berze Nagy János születésének 100. évfordulójáról. A Szárnypróbálgatások rovat verseket, műfordításokat közöl. Szombaton kezdődik Szimfonikus zenekari fesztivál A VI. országos szimfonikus zenekari fesztiválnak a hét végén Szolnok ad otthont. A találkozón részt vevő tíz együttes négy hangversenyen mutatkozik ' be. A 7 első koncertet szombaton Í5 órától rendezik meg a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban, ahol a további bemutatók is zajlanak. Először a vendéglátó Szolnoki szimfonikus zenekar lép pódiumra, őket a debreceni muzsikusok követik. A szombati és a vasárnapi koncerteken a Kecskeméti, a Tatabányai Bányász, a Békéscsabai szimfonikus zenekar, a Vasas művészegyüttes, a Salgótarjáni, az Egri, a Veszprémi és a Szabolcsi szimfonikus zenekart hallgathatja meg a »zolnoki közönség. Hétfőn este értékeli a zsűri az együttesek produkcióit, átadják a díjakat, majd a díjnyertes zenekarok díszhangversenynyel zárják a fesztivált. Tavaly nyáron méltán marasztalhatták el a megye számos művelődési otthonát az előkészítetlen, szervezetlen programok vagy éppenséggel a rendezvények hiánya miatt. Nem egyszerűen a jó tartalmas, szórakoztató események hiánya volt kifogásolható, hanem az a terv- szerűség, amely minden közművelődési tevékenységnek - függetlenül a programok rangjától - alapfontosságú lényege. Több helyen későn „kaptak észbe” — emiatt a központi műsorszolgáltató szervek — ŐRI, Filharmónia — és a műsorszervezők • már semmit sem, vám? csak a „maradékból” tudtak „adni”. Betekintve több intézmény idei terveibe, meggyőződhettünk: ebben az esztendőben több gondot fordítottak művelődési otthonaink a nyári események előkészítésére. A /városokban, járási székhelyeken. nagyközségekben május közepére elkészültek a nyárra szóló külön tervek, amelyeknek legfőbb közös vonása a sok gyermekifoglalkozás; néhány intézményben gyerekeknek való színházi előadásokat, hangversenye- x két, kiállításokat rendeznek. A fiatalok és felnőttek számára is kellemes estéket ígérnek a nyári műsorok. A pop-együttesek közül a megyében szerepel a nyáron — többek között — az Edda. a Piramis, az Omega, az Illés, az Expressz, Szolnokon és Jászberényben szabadtéren lép fel az Állami Népi Együttes, illetve a Jászsági nép- táncegyüttes. örvendetes, hogy szinte mindenhol, ahol lehet, rendeznek képzőművészeti- kiállításokat. A nyári kiállítások jelentősége — a tapasztalatok szerint — felbecsülhetetlen, hiszen ilyenkor nemcsak a települések „őslakossága”, hanem turisták, kirándulók, üdülők tömege is láthatja az alkotásokat. A megíyeszékhely nyári kulturális kínálata minden korábbinál többet ígér, ez elsősorban annak köszönhető, hogy június 2-án megnyílik az új megyei művelődési és ifjúsági központ, s az intézményben egymást követik az érdekesebbnél érdekesebb rendezvények. A teljesség igénye nélkül, csak ízelítőként felsorolva néhány: a „Maszk nélkül” című sorozatban neves színművészek lépnek fel önálló műsoraikkal, hangversenyt ad Kecskés András és együttese, a váci városi KISZ-kórus és a Szolnoki szimfonikus zenekar, a dzsessz kedvelői pedig Kovács Gyula és együttese játékát élvezhetik. A berekfürdői üveggyár művészi értéket képviselő termékeiből álló tárlat nyílik, minden péntek este a tudomány és technika világáról szóló kis- filmeket, szerda esténként pedig művészfilmeket vetítenek. Mindent összevetve: kulturális szempontból jónak ígérkezik az idei nyár. Amiben viszont nem sikerült előbbre lépni: továbbra sem megoldott a két nagy Szolnok megyei fürdő-, üdülőhely — Cserkeszőlő és Berekfürdő — kulturális, szórakoztató rendezvényekkel való ellátottsága. — eszjé — Országos fazekas-triennálé Szolnokon A fazekaskultúra nagy hagyományaival rendelkező Szolnok megye Tanácsának művelődésügyi osztálya és a Damjanich János Múzeum fazekas-triennálét hirdetett meg a szövetkezetekben és a saját műhelyeikben dolgozó fazekasok, illetve fazekas kisiparosok, népművészek részére. Az első ízben meghirdetett szolnoki triennáléra — az eredeti pályázati kiírás szerint — a beküldési határidő május 31 volt, a rendező szervek azonban a jelentkezés idejét meghosszabbították június 30-ig. Az országos pályázatra és a kiállításra — amely három évenként kerül megrendezésre a Szolnoki Galériában — a megyei tanács értékes, díjakat tűzött ki. Szolnokon azért hirdették meg a rangos pályázatot, mert a megye iparművészeiében a népi fazekasság igen jelentős helyet foglal el. Elég hogy ha Kántor Sándor Kossuth-díjas nevét említjük vagy a fiatalabbak közül ifj. Szabó Mihályét. A szövetkezetek közül Mezőtúron olyan nagynevű előd hagyományait ápolják, mint Badar Balázs. A szolnoki kezdeményezés nem kívánja pótolni a HISZÖV és a Népi Ipar- művészeti Tanács Országos Gerencsér Sebestyén pályázatát, de a megye nagy hagyományaira építve e fontos iparművészeti ágban — múzeumi és közművelődési profilban — szeretnék meghonosítani a három évenkénti fazekas seregszemlét. A Kulturális Minisztérium támo-' gatásával meghirdetett tri- ennálé anyagából rendezett kiállítás július 29-én nyílik és szeptember 1-ig lesz nyitva. Isztambuli vonat Magyar-olasz koprodukciás film Hatheti római forgatás után a napokban befejeződtek a Magyar Televízió és az Olasz Állami Tv-Társa- ság, a RAI koprodukciós filmjének, az „Isztambuli vonat”-nak a felvételei. A film Graham Greene hasonló című regénye alapján készült. Gian-Franco Mingozzi rendező és munkatársai az 1933-ban játszódó filmben a fasizálódó Európát mutatják be. A négyszer 60 perces produkció nemzetközi szereplő- gárdájában a mozikban jelenleg vetített „Fehér telefonok” című olasz film férfi főszereplője, William Berger, továbbá Mimsy Farmer, Lea Padovani és Alfredo Pea alakít főszerepeket. A magyar színészek közül Madaras József. Tyll Attila és Kautzky József formál meg jelentősebb figurákat. A szinkronfelvételek a negyedik negyedévben kezdődnek a Pannónia Filmstúdióban. Bakafixben szimatszatyorral Katonák egymás közt opasz, ugorjon már ki a zsebéből! Fogja meg a derékegyengetöt és kócolja fel a sakktáblát; aztán lefeküdhet a ■eizilóböl- csőbe! Reggel kiüget a bur- zinnal és a flintájával egy nyolcasra. Ilyen és ehhez hasonló kifejezésekkel találja szembe magát az újonc katona■ Ha az első napokban nem is nagyon érti. hogy mit jelentenek ezek a szavak, kifejezések, később maga is megtanulja őket, használja, sőt újabbakkal bővíti a „szótárt". Az újoncok a furcsa elnevezésekkel, fogalmakkal már a bevonulás napján megismerkednek, hiszen az öregebb katonák smirglinek, smirónak vagy éppen gyufának szólítják őket — ha rövidre vágott hajuk csak távolról idézi is fel a dörzspapírt avagy a sima gyufafejet. Süni, sivár, sivasz, kopasz, köpi, kopri, gyopár, gyopi — e szavak is a dús hajéktől megfosztott fejre utalnak. De lássunk még néhány ideillő kifejezést! A gyökér: valaminek a kiindulása, eredete. — tehát az is gyökér, aki most kezdi a katonaságot. Zöldfülű: aki még semmit nem tud, tapasztalatlan. Felsőágyas: az. aki fiatal, s ezért csak a felső ágyat kapja. Ping-pong: még igen kezdő, igyekvő, és pattog mint a labda. A fiatalok is elnevezik azonban az öreg katonákat, hol hízelkedően, hol nyersebben, évelődve. Ezeket a neveket aztán az öregek is használják egymás között. Sok olyan szó van, melyet a nehezebben mozgó állatok világából vettek, mert ez illik a sok napot leszolgált katonákra. Hal, bálna, cet, harcsa, rája, lajhár, csiga — mindezek a lomha mozgásra utalnak. Moszat az. aki olyan fáradt, hogy elterül az ágyon, már alig várja a leszerelés napját, hasonló az öreg tengeri susmus, aki már annyira öreg. hogy csak halkan tud beszélni. A fegyver szorosan hozzátartozik a katonához. így a „keresztelés” neki is kijár. Mordály, flinta, muskéta, stukker, dióverő, csúzli és parittya, durung, kapa — mind-mind a géppisztoly neve. A töltény: skuló, ólomgaluska, kő, sörét. A lábbeli leggyakoribb elnevezése a surranó, tréfásan épp az ellenkezőjére utal, hiszen a katonabakancs nagyon is erősen kopog. A járőrbombázó olyan csizma, amelynek alakja hasonlít a bombához. A baka- fix kényelmes, jó bőrből készült csizmát jelent. A körletek (a külső és belső helyiségek) tisztántartása szintén együttjár a katonai élettel. így nem csoda, hogy sok idevágó elnevezés született. A fóka a felmosórongy, kócol az, aki felmossa a követ. A sakktörlővel a sakktáblához hasonló követ mossák. De ide- illik még a nagybarna, csutak, szédítőrongy, derékegyengető. A fekhelyre szintén találunk néhány jellemző kifejezést. Dikó: ágy. Mafi: emeletes ágy, illetve a határon elhelyezett magasfigyelők neve. Vizilóbölcső: olyan ágy. amely igen rossz állapotban van, a közepe mély. mert a rugók kitágultak benne. Érdekes katonaszó a gya- lágyu, a gyalásó. nyeles buldózer, kaparó — mindegyikük a gyalogsági ásót jelenti. A szimatszatyor, gázmacska, szájkosár — a gázálarc. A telefon — bakelit. A járőrtáska szatyor, a harckocsi vakló. plédoboz Tökfedő, rohambili. vasbili: az acélsisakot jelenti. A kóla elnevezése: honvédfröccs. T. Z. Szülők és nevelők „Már megint egyest kapott a gyerek, verekedett az utcán, nem köszön az ismerősöknek. Hát én nem tudom, mire tanítják az iskolában.” Utcán, autóbuszon nap mint nap hallhat az ember efféle szülői panaszokat. A gyerekek rendetlenségeiért, tiszteletlenségeiért sokan az iskolát teszik felelőssé. A pedagógusok pedig rendszerint „visszadobják a labdát”, a „félrenevelt”, agyonkényeztetett gyerekekkel a legjobb módszer is csődöt mond. Hogy kinek van igaza? Akik csak, az iskola felelősségét emlegetik, azoknak semmiképp. A legjobb iskola, a legjobb pedagógus is kevés, ha önmagára marad a fiatalok tanításában, nevelésében, ha nem partnerek a szülők, a felnőttek, a társadalom. Igen, csakhogy az apukák. anyukák meg általában időzavarra hivatkozva nem foglalkoznak eleget gyermekeikkel, s azt mondják: „a tanulásban nem tudok segíteni neki, amikor én jártam iskolába, egész más volt a tananyag”. Az utóbbi állítást senki sem vitatja, a pedagógusok nem is azt kérik a szülőktől, hogy oldják meg a gyerekek házi feladatát. Miben segíthetnek az iskolának a szülők? A legjobban abban, hogy rendszerességre, munkára, az iskola, a pedagógusok iránti tiszteletre nevelik őket. Az első osztályos kisdiáknak a tanító néni szava szent, rá jobban hallgat, mint a szülőre. Érdekes viszont, hogy a felsőbb osztályokban — az alsótagozatban is — rendszerint már csökken a gyerekek előtt a pedagógus tekintélye. Sok oka lehet ennek, de leginkább abból adódik, hogy a diák mást hall otthon, mást az iskolában, nem azonosak a követelmények, nem egységes nevelési módszerekkel hatnak rá. Azt mondják, a pedagógus és a szülők között az a különbség, hogy míg a nevelők tudatosan, az anyák, apák ösztönösen nevelik a gyereket. Mivel a kettő nem minden esetben esik egybe, a hatása is ennek megfelelően alakul, nem ritkán úgy. hogy a tanuló megy a saját feje vagy a barátok szava után, annak ellenére, hogy az iskola is meg a család is az ő javát akarja. Nem mindegy persze, hogy hogyan. Szakemberek százai dolgoznak az oktatásügy korszerűsítésén. Sorra életbe lépnek az új oktatási-nevelési tervek, egyre nyitottabbá válnak az oktatási intézmények, fokozatosan közeledünk a nevelő iskola megvalósulásához. Ezzel egyidejűleg növekszik az ifjúság nevelésével foglalkozók felelőssége, s az egész társadalomé is. hiszen az iskola nem lehet zárt intézmény, a fiatalokat fel kell készíteni az életre. Ez az érdeke a diáknak, az iskolának, a családnak. a társadalomnak. Az eset leges kudarcokért nincs jogunk csak az iskolát vádolni. mindannyian felelősek vagyunk a felnövekvő ne:r zedékért T. G. Verdi: Johanna Szolnoki bemutató A SZEGEDI színház opera- társulata Verdi fiatalkori operáját, a Johannát miitatta be hétfőn este a szolnoki Szigligeti Színházban. A szövegíró, a kiváló költő, Solera és a zeneszerző Verdi Johanna 1429, május 30-a táján indított közismert orle- ans-i ütközetének állít emléket. A történet Schiller Orle- ans-i szűz című drámájából való, melyet 1801-ben írt Weimarban. Az opera némileg eltér a történeti hűségtől és a romantikus költői elképzelésben Johanna nem egy politikai cselszövés áldozata nem is a máglyán ég el, hanem harcban edzett majd sebet kapó hőshöz méltóan esik el. Verdi operájában tablószerű tömeg jelenetek váltják egymást, klasszikusan zárt rendben a néhány főszereplővel, amikor egy-egy történelmi alakot idézvén cselekedeteik mozgatórugóit igyekszik feltárni, kifejezni a zenével. Az egyes részek, legyen az szóló, duett, tercett, kórus, avagy mindez együff, általában élesen zártak, egymástól jól elhatárolhatók. A két illetve három főszereplő Johanna — Karikó Teréz, VII. Károly — Szabady József valamint az apát megszemélyesítő Vághelyi Gábor továbbá a két epizódszereplő Delil — Fekete Imre, Talbot — Szakály Péter mellett igen fontos zenei szerep jut a kórusnak. ők az opera tartópillérei, természetesen a zenekarral együtt. Verdi fiatalkori operájának zenéje magában rejti sejtetni engedi a későbbi nagy olasz zeneköltő világhírű operáinak mint a Rigolettó, a a Trubadúr, az Aida, az Otelló stb. drámai erejét, áradó dallamvilágát. Bár kétségtelen. ebben a zeneművében még nem oly leszűrt, nem oly lenyűgözően gazdagon, árnyaltan, színesen kifejező áriákkal segíti az egyes figurát, a mondanivaló kibontakozását. A líraibb, a csendesebb, fájdalmasabb Verdi még érthető módon nincs jelen. Ettől függetlenül mind zeneileg, mind énektechnikai- lag, színészileg igen nehéz és szép feladat az előadó számára. Elsősorban a mindvégig élményszerűen helytálló Karikó Teréz — Johanna é§ Szabady József — VII. Károly teljesítményét említem meg, akik fizikálisán is rendkívül jól bírták a nem kis feladatot jelentő előadást. Szabady József külön érdeme a szöveg legjobban érthető éneklése. Talán ő volt hangszínét dinamikai egyensúlyát tekintve is a legkiegyenlítettebb valamennyi regiszterben. Vághelyi Gábor rekedtsége ellenére is igen szépen, muzikálisan énekelt, kár hogy — gondolom ezért — hangjának vivőereje kevésnek bizonyult, különösen Karikó Teréz és Szabady József mellett. A rövidebb, villanásnyi szerepekben említést érdemel Fekete Imre és Szakály Péter, akik szerepük szerint külön értékelést érdemlő zenei feladathoz ezúttal nem jutottak. Nagyon szép volt a hárfával kísért „távoli” női kar a cselló és angolkürt szólisztikus kíséretének zenei betéte a második részben. A zenekar fúvósai külön dicséretet érdemelnek. AZ ELŐADÁS énekesekre is nagyon figyelő karmestere, Molnár László igen határozott, jól választott, mozgalmas lendületes tempókat vett, melyet az előadók többnyire mindig követni is tudtak.. Némi egyenetlenséget leszámítva zeneileg kifejezően, összefogottan kézben tartotta az előadást. Az opera figyelemreméltó magyarországi színrehozataláért elismerést érdemel Pál Tamás karmester-igazgató, Horváth Zoltán rendező, Csikós Attila díszlet- és Vágvölgyi Ilona jelmeztervező. * Egyed Ferenc Szobor Csontvárynak Pécsett szobrot állítanak Csontváry Kosztka Tivadarnak abból az alkalomból, hogy az idén van halálának 60. évfordulója. A nagy festő képeit a legnagyobb számban ma a pécsi múzeum őrzi, köztük olyan grandiózus alkotásokat, mint a. Baalbek, a Mária kútja Názáretben, a Nagy-Tarpatak vízesése, a Római híd Mosztárban, a Jeruzsálemi panaszfal. A festő egészalakos szobrát a múzeummal szemközti sétatéren állítják fel.
