Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-13 / 110. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 13. Számítógépek a megyében A SZÜV mágnesszalagos memóriái R-20-as és R-22-es számitógépe» a Hüiögépgyérban Kevesebb a kézi munka A számítástechnika alkal­mazásának rohamos elterje­dését világszerte társadalmi szükséglet váltotta ki. Az el­múlt évtizedek során kibon­takozott technikai forrada­lom, a termelés egyre növek­vő üteme kikényszerítette az információfeldolgozás eszkö­zeinek és módszereinek rob­banásszerű fejlődését. Ha­zánkban a számítástechnika eszközeinek gyártása és al­kalmazása viszonylag későn kezdődött meg: az 1960-as évek elején tiznél kevesebb számítógép üzemelt összesen. Döntő változást a Miniszter- tanács által 1971 novemberé­ben elfogadott számítástech­nikai központi fejlesztési program hozott. A Számítástechnikai Köz­ponti Fejlesztési Program megjelenése előtti időszakban megyénkben számítógép nem üzemelt, számítástechnikai alkalmazások csak szórvá­nyosan léteztek, intézményes szakemberképzés nem folyt. A számítástechnika tömeges elterjedését a megyei párt- és tanácsi vezetés jelentős er­kölcsi és anyagi támogatásá­val megépült SZÜV -szolnoki számítóközpont üzembe lépé­se alapozta meg. A szolnoki központot az or­szág ötödik vidéki — regio­nális — számítóközpontjaként 1970. január 1-én állították üzembe, elsősorban az 1970- es népszámlálás adatainak feldolgozása céljából. 1971- től kezdődően a számítóköz­pont intenzív piackutatást, helyzetfelmérést, és nem utolsósorban számítástechni­kai ismeretterjesztést végzett annak érdekében, hogy a szá­mítástechnikai kultúra minél gyorsabb elterjesztéséhez a feltételek időben biztosítva legyenek. (Ezt az időszakot két nagy számítástechnikai kiállítás, jónéhány újságcikk, gazdasági vezetőknek tartott előadások, számítóközpont­bemutatók és a publikáció számos más formája jelle­mezte. Az 1971-ben Szolnokra telepített két UNIVAC—1004 típusú kis számítógép üzem­be állítása, a számítóközpont szakembereinek kiképzése és a folyamatos igényfeltárás eredményeképpen egyre-más- ra szaporodtak a megyei szá­mítástechnikai alkalmazások. A szolnoki számítóközpont kezdettől fogva komplex mó­don vállalkozott számítógé­pes rendszerek megtervezésé­re, programozására és üzemel­tetésére. A gyorsabb előreha­ladást és a legkorszerűbb módszerek alkalmazását azon­ban hátráltatta az a tény, hogy a modern, nagy teljesít­ményű számítógépek egészen 1974-ig hiányoztak Szolnok megyéből. Minőségi változást jelentett a szolnoki számító- központnál az 1974 első fél­évében üzembe helyezett kö­zepes teljesítményű, szovjet gyártmányú R—20-as számí­tógép, amelyet 1977 negyedik negyedévében egy nagy tel­jesítményű R—22-es típusú számítógép követett. A nagy ütemű műszaki fej­lesztéssel párhuzamosan a szolnoki számítóközpontnál egy igen jelentős — maga­san képzett — szellemi alko­tógárda jött létre, amelynek eredményeképpen a számí­tástechnikai alkalmazások ugrásszerűen megnövekedtek. A rendkívül dinamikus fej­lődést mutatja, hogy a szá­mítástechnikai szolgáltatások mennyisége öt év alatt több mint háromszorosára nőtt. A legkorszerűbb technika lehetővé tette mindazon vál­lalatok számítástechnikai fel­dolgozásának „hazatelepíté­sét”, amelyeket korábban Az alkalmazások köre és színvonala ■■■■■■■■ Belép az R-20-as £■■■■■■■ Új lehetőségek más, főleg budapesti székhe­lyű számitóközpontoknál vé­geztettek el. .Lehetővé vált továbbá olyan nagyvállalatok segítése, amelyek a későbbi­ek során saját számítóköz­pontot kívánnak létesíteni. E vállalatok közül a Hűtőgép­gyár már 1977-ben üzembe is helyezte saját R—20-as számítógépét, jelenleg pedig az alföldi olajipar intenzív felkészülése folyik a szolno­ki számítóközpontnál annak érdekében, hogy a hatodik öt­éves terv első felében üzem­be lépő saját számítóközpont­jukat már kezdettől fogva — a lehető legteljesebben hasz­nálhassák fel. A megyei számítástechni­kai alkalmazások döntő több­sége jelenleg a SZÜV szolno­ki számítóközpontjánál törté­nik, saját számítóközponttal egyelőre csak néhány válla­lat rendelkezik. Számottevő azonban azok száma, akiknek a számítástechnikai igényeit megyén kívüli — elsősorban budapesti — vállalatok, trösztök számítóközpontjai elégítik ki. Ez a forma első­sorban az országos nagyvál­lalatok és trösztök Szolnok megyei gyáraira, vállalatai­ra (Papírgyár, Cukorgyár, Volán 7-es sz. Vállalat stb.) jellemző. A számítástechnikai szak- emoerképzés helyzetét vizs­gálva megállapítható, hogy 1972 óta kedvező helyi lehe­tőségek nyíltak. Ez időpont­tól működik a Nemzetközi Számítástechnikai Oktató Központ Szolnokra kihelye­zett decentruma, amelynek révén már eddig mintegy 850 számítástechnikai szakember képzésére nyílott mód. A felhasználók körét vizs­gálva szembetűnő, hogy szin­te valamennyi népgazdasági ágazat képviselve van. A leg­jelentősebb felhasználók a vállalatok, de számottevő mértékben alkalmazzák a ta­nácsok, a pénzintézetek és a tervező vállalatok is. Feltűnő, hogy a tanácsi vállalatok, ipari szövetkezetek és a me­zőgazdasági 'ágazat még az alkalmazások kezdeti lépései­nél tartanak. A megyében a legjelentő­sebb vállalati alkalmazások­nál" ma már egyre általáno­sabbá válik az igényességre való törekvés. A hagyomá­nyos ügyviteli munkák egy­síkú számítógépesítése he­lyett a nagyobb szervezetek az integrált, a vezetési dön­téseket közvetlenül alátá­masztó tervezési, gazdálkodá­si, termelésirányítási megol­dásokra törekszenek. A vál­lalati szervezettség általános színvonala a számítástéchni- kai megoldások tömeges mé­retű elterjedését ma még nem teszik lehetővé. Elkerülhetet­lenül el kell tehát végezni azokat a fontos szervezési fel­adatokat, amelyek előfeltéte­lei a számítástechnika racio­nális és gazdaságos alkalma­zásának. E feladat mielőbbi színvonalas megoldásához célszerű lenne fokozottabb mértékben igénybe venni azokat a szervezési intézete­ket, amelyek hivatásszerűen foglalkoznak ügyvitelszerve­zéssel. Néhány eredményes, több oldalú együttműködés már eddig is jó eredményt hozott. E téren elsősorban a PM Szervezési Intézet, a Me­zőgazdasági és Ügyvitelszer­vezési Iroda és az OKISZ Számítástechnikai Vállalata, valamint a SZÜV és az al­kalmazók további közös együttműködési lehetőségeire kívánunk utalni. A szerve­zettségi színvonal további nö­velésén túlmenően kiemelten fontos a felhasználóknál a cél- orientált szakemberképzés fo­kozása, amelyhez a helyi le­hetőségek adottak. A jelenlegi és a potenciá­lis felhasználóknak mielőbb célszerű megismerkedniük a távadatfeldolgozás lehetősé­geivel, feltételeivel. Több mint valószínű, hogy a hato­dik ötéves terv során a szá­mítógép-beszerzés mennyisé­gi növekedése alatta marad a korábbi évekének. A vi­szonylag szerényebb ütemű mennyiségi fejlesztés azon­ban nem jelenthet szerényebb ütemű hatékonyságnöveke­dést. Elsősorban a SZÜV szolnoki számítóközpontjá­ban üzemelő és bővítésre ke­rülő nagy teljesítményű szá­mítógépek alkalmasak arra, hogy az egyes felhasználók viszonylag kis értékű termi­nálok segítségével hozzáfér­hessenek a számukra szüksé­ges programkönyvtárakhoz, és ádatállományaikkal rend­szeres számítógépes feldolgo­zásokat végezhessenek. Gya­korlatilag a központi számí­tógépeket — előre lekötött időszakokban — mint saját­jukat használhatják, a be­szerzéssel járó anyagi terhek, és az ugyancsak nem jelen­téktelen üzemeltetési problé­mák nélkül. Az elkövetkező időszak­ban, amikor gazdaságpo­litikánkban a hatékonyság szerepe minden területen megnő, rendkívül fontos minden eszköz felhasználása e cél érdekében. A számítás- technika pedig olyan eszköz, sőt erőforrás, amelynek tuda­tos, kellően előkészített, ma­gas színvonalú alkalmazása nagyban hozzájárulhat me­gyénkben is a gazdasági ha­tékonyság kívánatos növelé­séhez. Molnár Iván, a szolnoki számítóközpont igazgatója A számítástechnikai tevé­kenységét 1972-ben, az anyagügyviteli munkák szá­mítógépre történő átszerve­zésével kezdte meg a válla­lat a KGM Számítástechni­kai Intézetének közreműkö­désével. A feladat kezdetben havi 20 ezer, jelenleg pedig mintegy 35 ezer bizonylat­feldolgozás. A vállalat nagyarányú fej­lődése, a termékválaszték és volumen felfutása, a veze­tés megnövekedett informá­cióigénye miatt szükségessé vált a feldolgozások köré­nek bővítése és a napra­készség biztosítása. Ezt már csak önálló vállalati számí­tógéppark felállításával le­hetett megoldani. Az előkészítés során meg­történt a szakemberek kép­zése, valamint a SZÜV szol­noki Számítóközponttal tör­ténő együttműködés kereté­ben a programok kidolgozá­sa és a gyakorlati munka elsajátítása. Ez tette lehető­Előbb vagy utóbb minden vállalat eljut a felismerésig, hogy a számítógép nélkülöz­hetetlen eszköze a hatékony gazdálkodásnak, a korszerű adatfeldolgozásnak. A Szol­nok megyei Víz- és Csator­namű Vállalat azon kevés megyei vállalatok egyike, amelynek saját számítóköz­pontja van, s bár a számító- központ viszonylag új, már gondolkozni kell a fejlesz­tés további lehetőségeiről. • vé, hogy 1977 márciusában, már a számítógép átvételé­nek napján teljes műszak­ban sikerült üzemeltetését megkezdeni. A beállított R—20 típusú számítógép pe­rifériaválasztéka — 6 mág­neslemez egység. 6 mágnes- szalag egység. 2 sornyomta­tó, 2 kártyaolvasó — lehe­tőséget ad a gép megfelelő kihasználására, a feldolgo­zási munkák egyidejű, mul­tiprogramozott végzésére. Az eddigi kétéves üzemelte­tési tapasztalat szerint a gép megbízhatósága megfelelő, 1978-ban géphiba miatt az összes, gépidőnek 4 százalé­ka esett ki. A vállalatnál a számítógép jelenleg az anyagok és kész­termékek forgalmának könyvelése mellett, a sze­mélyi és munkaügyi nyil­vántartásban és a statiszti­kák készítésében nyújt pó­tolhatatlan segítséget. A számítógépes feldolgozások­kal jelentősen csökkent a manuális munka. Folyamatban van egy 1976 végén a vállalat KFKI gyártmányú TPA-i kis számítógépet szerzett be — közel 11 millió forint ér­tékben — adatfeldolgozási céllal. A vállalat nagyság­rendjéhez a kis számítógép elegendőnek bizonyult, anya­gi lehetőségeit a beszerzési ár nem haladta meg. A számítógép beszerzésé­nek elsődleges célja a több mint százezer fogyasztó ha­vi és negyedéves vízdíj- számláinak számítógépes ké­szítése volt. Az elmúlt két évben a vízdíjszámlázáson kívül a vállalat tízfős szá­mítástechnikai szervezeté számítógépre szervezte a vízmérő-nyilvántartást. a személyzeti, munkaügyi nyil­vántartást és jelenleg szer­vezi az anyagkönyvelési rendszert. A számítástechnikát alkal­mazók jól tudják, hogy egy­két rendszer számítógépre vitelével a gépesítési folya­mat nem áll meg. szinte kényszer a kapcsolódó fo­lyamatok. rendszerek számí­tógépi feldolgozásba való bekapcsolása. A Víz- és Csa­tornamű Vállalat középtávú szervezési tervében is több gazdálkodási rendszer szá­mítógépre szervezése szere­pel. Minél inkább szaporodnak azonban a számítógépen fel­dolgozott témák, annál leter- heltebb a számítóközpont — különösen egy viszonylag kis teljesítményű számítógép használata mellett — s vár­hatóan három éven belül „kinövi” a vállalat a TPA'-i kis számítógépet. Előtérbe kerül a számítóközpont fej­lesztésének kérdése. Az R—20-as, R—22-es nagyságrendű számítógép egy 1200 fős, 250—300 mil­lió forint termelési értékű komplex számítógépes, ter­melési információs és ellen­őrző rendszer kidolgozása. Ezzel a műszaki ügyvitel és ezen belül a műszaki doku­mentáció új rendszerű, a korábbiaknál részletesebb pontosabb lesz, lehetővé té­ve az anyag- és alkatrész­szükségletek teljeskörű és gyors kiszámítását, utalvá­nyozását és elszámoltatását. A számítógép alkalmas még műszaki számítások elvég­zésére és hibastatisztikák készítésére, ami a műszaki fejlesztést, a minőség ellen­őrzését és javítását segíti. A felsorolt munkák elvég­zésére szakmailag jól felké­szült, fiatal gárda áll ren­delkezésre. Természetesen a munka nem problémamen­tes, néhány gazdasági egy­ségnél az új követelmények idegenkedést váltanak ki a számítógéppel szemben. Várhelyi Viktor, a Hűtőgépgyár számítástechnikai osztályának vezetője vállalat számára drága és ki sem használható. A KFKI megkezdte ugyan na­gyobb teljesítményű TPA- gépek gyártását, de mint ál­talában a kísérleti példá­nyoknál, itt is számolni kell az új gép gyermekbetegsé­geivel. Gépmeghibásodás esetén a számítógép-tulajdo­nos keresheti, hogy kinél van az övével azonos kiépí- tettségű gép az országban. A géptulajdonost a fejlesz­tési irány lehetőségeinek mérlegelésekor a biztonság, a háttérgép is foglalkoztatja, szem előtt tartva annak kö­zelségét. A TPA-gépek feli- használói köre — éppen az alacsony beszerzési ár miatt — egyre bővül, de ne­hezen képzelhető el, hogy valamelyik szolnoki vállalat megnyerhető lenne a Víz- és Csatornamű Vállalatnak kedvező konfiguráció be­szerzésére. Automatikusan eljutunk addig a gondolatig, hogy távadat feldolgozási kapcsolatot kellene terem­teni egy nagyobb teljesítmé­nyű helyi számítógéppel, és a gazdaságossági szempon­tok figyelembevételével idő- .vözönként a nagyobb gép által biztosított kedvező le­hetőséget kellene kihasznál­ni. A Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat — feli- mérve fejlesztésre fordítha­tó pénzeszközeit — ezt az utat tartja legcélszerűbbnek távlati számítástechnikai cél­jai megvalósítására, s ez irányban folytat tárgyaláso­kat a SZÜV Szolnoki Számí­tóközpontjával. Czibulka Péterné dr., a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főkönyvelője Összeállította: Dr. Gyenei Márta A Víz- és Csatornaművek TPA-i számítógépe a vizdíjak számlázásán dolgozik (Fotó: Kőhíd!) A Víz- és Csatornamű Vállalatnál Nemcsak a vízdíjszámlázásban segítség

Next

/
Oldalképek
Tartalom