Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-13 / 110. szám
1979. május 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ötödször a BNV-n Uj műszertípusokat mutat be a jászberényi szövetkezet Jelfogók a moszkvai olimpia hangberendezéseihez A május 23-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásáron a jászberényi Műszeripari Szövetkezet is reprezentálja Szolnok megye iparát. Ezúttal ötödik alkalommal állítják ki a kőbányai vásárvárosban a szerszám- és irodagépek vezérlőberendezéseihez gyártott reléket, kapcsolókat, a kábelvédelmi berendezéseket. Mindezekből az idén 180 millió forint termelési értéket terveztek, gyártmányaik felét exportálják. A hazai villamosipari gyárak által rendelt, tőkés — elsősorban japán — importot pótló JM típusú jelfogókból 20 millió forint érAz ügyeskezű asszonyok készítette jelfogók — a fővárosi BEAG akusztikai berendezéseibe építve - eljutnak a moszkvai olimpiára is A préslevegőszárítók 24 köbméter teljesítményű változatát először láthatják a BNV látogatói Fotó: Temesközy F. tékben mintegy 100 ezret gyártanak évente. A termék teljes skáláját bemutatják az idei BNV-n, újdonságként a magyar ipar által eddig még nem gyártott két- és hatváltós jelfogókat is. Az 1974. évi szakkiállításon mutatkozott be először kábelvédelmi berendezéssel a jászberényi szövetkezet, s egyik továbbfejlesztett változata a tavalyi BNV-n vásári díjat nyert. Azóta a berendezés három családjának — postai berendezések, távolsági kábelek és antennarendszerek védelmére szolgáló műszereknek — több mint 20 féle típusát gyártják részben belföldi értékesítésre, részben szovjet, bolgár és csehszlovák exportra. Ebben az évben kezdték meg a szövetkezetiek a tavalyi vásáron nagy érdeklődést keltett préslevegő-szá- rítók sorozatgyártását. A szárazlevegővel működtetett pneomatikus célgépekhez gyártott műszerekből — amelyeknek az óránként 6 köbméteres és a 400 köbméteres teljesítményű változatain belül nyolc típusát fejlesztette ki a szövetkezet műszaki gárdája — ebben az évben 60-át gyártanak. A vásáron most a műszer óránként 24 köbméter teljesítményű változatát mutatják be. Képeink a Jászberényi Műszeripari Szövetkezet kísérleti üzemében és szerelőcsarnokában készültek a BNV-re „utazó” berendezések befejező szerelési munkái közben. BRIGÁD A JÁSZTEJNÉL Tények, adatok birodalmában Mit tudtam meg erről a szocialista brigádról? Először is azt, hogy egy kivételével nők alkotják, ezért is vett“' fel a Március 8. nevet. Az egyetlen férfit persze nagyon megbecsülik, hiszen ottjár- tamkor is az volt az egyik fő téma, hogy miről kell majd mesélni az éppen gyengélkedő ember betegágyán Mert történt közben egy és más, mint ahogyan ez a munkahelyeken már lenni szokott. No, nem olyan nagy dolgok, mint amilyen például a brigádgyűlés elhatározását követő kiránduláson megesett — a buszon utazók tréfás vetélkedőjére mindenki emlékszik —, de a vállalattól távollévőt bizonyára az apróságok is érdeklik. A Jásztejnél különben sincsenek világrengető események, különösen nem a számvitelben, ahol a Tóth Istvánná vezette közösség tevékenykedik. Ott tények vannak és adatok, s reggeltől olykor késő estig tartó zúgás, kopácsolás: kattognak az írógépek, zörögnek, csilingelnek a számológépek. A kívülálló számára az is fúr-' csának tűnik, hogy ezt a munkát is lehet szívvel-lé- lekkel csinálni. Pedig szép ez, bizonygatja mindegyikőjük. Azt viszont nem tagadják, hogy van, amikor a munka végeztével már zúg a fejük, és az is gyakran előfordul, hogy az ebédidő elérkez- tet gyomruk sajgása jelzi. A brgiád ezért, ha teheti, a szabadba „menekül”. Vállalásaik nagy része, a környezet csinosításából, parkosításából, megújításából áll, ám nem riadnak vissza az izmokat is alaposan igénybe vevő teendőktől sem, hiszen bontottak már házat is. Patronálnak apró gyerekeket, iskoláskorú nebulókat, Jászapáti egyetlen társadalmi megmozdulása se történhet meg nélkülük. Mindenütt ott vannak, munkájuk nyomán megszépül a Vágó Pál emlékház, fityula kerül a műszakban dolgozó asszonyok fejére. Erre, a legutóbb említett „haditettükre” különösen büszkék, hiszen néhány méter gyolcs és az ot’tho ^ varrógépek segítségével a hiánycikk után szaladgálás gondjaitól szabadították meg az üzemet. Nyaranta, amikor az ebédlő dolgozói szabadságra mennek, a párolgó ételt is ők szolgálják fel; s nem várnak érte ellenszolgáltatást — ez ugyanúgy egv a megvalósult javaslatok közül, mint a többi. A sok-sok együttlét valódi közösségé kovácsolta a brigádot. s ezt még az otthoniak zsörtölődése: „Akár oda is költözhetsz!” — se tudja megbontani. Persze, amikor tehetik életük párját is magukkal viszik, különösen ha hosszabb távollétről, tegyük föl, külföldi üdülésről van szó. A családról, a háztartásról egyébként is sok mondanivalójuk van egymásnak, az előző napi e.semények megtárgyalásával indul az élet az irodában. Mindemellett természetesen még a továbbképzésekre és a tanulásra is tartalékolnak erejükből, hiszen — mint tartják —nemcsak olvasással, színházlátogatással kupálódik az ember. Hogy jut minderre idejük? Számomra rejtély! <5k viszont ismerik a módját, és az is biztos, hogy nem a munkából csippentenek le, mert különben nem lettek volna a brigádok közötti rangsorban mindig az elsők között. — b. á. — Szövetkezeti demokrácia a karcagi Május 1 Tsz-ben KÉM fl FORMÁK. A TARTALOM A FONTOS A pórt XI. kongresszusón elfogadott programnyilatkozat kimondja: „A szocialista demokrácia szerves része a szövetkezeti demokrácia. A szövetkezeti tagok önkormányzatuk keretében gyakorolják döntési, irányítási, ellenőrzési jogaikat. Fejleszteni kell a szövetkezeti demokrácia bevált módszereit, s azokat a vonásait, amelyek a szövetkezeti tagok szocialista tudatának és a gazdálkodás hatékonyságának erősítését szolgálják." A karcagi városi pártbizottság 1977. október végi ülésén értékelte, miiként érvényesül a különböző munkaterületeken a munkahelyi demokrácia. Akkor döntötték el, hogy időközben az egyes üzemekben szerzett tapasztalatok alapján ellenőrzik a szövetkezeti demokrácia érvényesülését. Ilyen alapon tárgyalta meg a közelmúltban a városi párt-végrehajtó- bizottság, hogy a Május 1. Tsz-ben, melyek a szövetkezeti demokrácia tapasztalatai. Jogszabályok szerint A gazdaság jelenlegi nagyságát két téesz egyesülésével 1976-ban érte el. Területe mintegy 11 ezer hektár, közös vagyonuk körülbelül 530 millió, tavaly a hétszázhat dolgozó tag csaknem 207 millió forint értéket termelt. Már az egyesülést megelőzően a szövetkezeti demokrácia messzemenő érvényesítésével született a döntés: a két gazdaság közös útra lép. Különböző fórumokon beszélték meg a tagokkal a szándékot, maid közgyűlésen vitatták meg és fogadták el a javaslatot az egyesülésre. Kérdés, hogy két évvel az egyesülés után hogyan érvényesül a szövetkezeti demokrácia a gazdaságban, menynyiben biztosítják érvényesülésének feltételeit? A téesz vezetői jól látják: a szövetkezeti demokrácia eszköz a termelés, a gazdálkodás fejlesztéséhez, a szövetkezetpolitikai kérdések megoldásához. A szövetkezetben általában rend van. az emberek fegyelmezetten dolgoznak. iól érzik magukat munkahelyükön, úton vannak affelé, hogy összeforrjon az egész kollektíva. Ebben a téeszben is — mint mindenütt másutt — a szövetkezeti demokrácia szervezeti keretei között a legfelsőbb fórum ■ a közgyűlés, amelvet évente általában kétszer tartanak. E fórumon választják meg a gazdaság vezetőségét. az ellenőrző. a döntő- és a nőbizottságot, amelyek a! közgyűlésnek tartoznak számot adni munkájukról. A fennálló jogszabályok szerint a két közevűlés között a gazdaság tevékenységét a vezetőség irányítja, amelv munkája segítéséhez szintén bizottságokat hív életre. Munkaterv alapján dolgoznak, rendszeresen üléseznek. A vezetőség határozatait a testület tagjai írásban is megkapják, hogy arról teljes részletességgel tudják tájékoztatni a tagságot. A téesz vezetősége tavaly 14 ülésen 325 határozatot hozott, 45 százalékában belépési és kilépési kérelmekről kellett dönteniük. Űj színfolt és a szövetkezeti demokrácia kiszélesítését jelenti, hogy tavaly a gépműhelyben, a segédüzemben, az állattenyésztő telepen létrehozták a munkahelyi közösségek rendszerét, ame? lyet a módosított szövetkezeti törvény kötelező jelleggel írt elő a termelőszövetkezetek számára. Fábián Márton, a téesz elnöke — a napirerd egyik előterjesztője — a párt-végrehajtóbizottság ülésén kifejtette: a munkahelyi közösségek nagy segítséget adnak a vezetőiknek. Ök döntenek bérbesorolásról, a javaslatba hozott kitüntetések sorsáról, arról. hogy ki legyen tagja a szövetkezetnek. Kifejtik véleményüket a gazdasági tervvel, a gazdálkodássál összefüggő kérdésekről. Rendszeresebb lett a téeszben a vélemény- csere, amióta a közösségek dolgoznak. Egyébként megválasztásukkal a különböző szervezetekben, bizottságokban százötvenkét termelőszövetkezeti tag — többségükben fizikai munkás — dolgozik (a párt- és a KISZ-ve- zetőségék kivételével), az összes dolgozó tag 21,5 százaléka. A városi párt-végrehajtóbizottság ülésén azonban elhangzott olyan észrevétel is — nem alaptalanul —, hogy megszaporodtak a tanácskozások a téeszekben, és félő, hogy ezáltal bizonyos dolgok formálissá válnak. Miről van szó? A zárszámadások idején először a munkahelyi közösségek, azután a küldöttközgyűlés, majd, a részközgyűlés és végül a közgyűlés tárgyalt a tavalyi gazdálkodásról. az idei tervekről. Volt nem egy olyan szövetkezeti tag. aki háromszor- négyszer hallott egy ugyanazon beszámolót, így azután érthető, hogy a közgyűlésen már nem bontakozott ki olyan vita, véleménycsere, mint azt a vezetőség szerette volna. A munkahelyi közösségek tájékoztatták ugyanis a beszámoló tartalmáról a tagságot, aztán ők maguk is hallották az adatokat, a javaslatokat a részközgyűléseken stb., ahol ők maguk is elmondták véleményüket. A kommunisták közreműködésével Rendszeres fórum ebben a termelőszövetkezetben a negyedévenkénti munkahelyi tanácskozás is, amikor az egy-egy munkaterületen dolgozókkal a termelőszövetkezetre, azon belül arra a munkahelyre háruló feladatokat ismertetik és beszélik meg a végrehajtásukra vonatkozó tervet. A részközgyűléseken pedig — területenként hívják össze — a terv időarányos teljesítéséről, a munka eredményeiről, gondjairól tájékoztatják a tagságot. „Ezeket a fórumokat jónak tartjuk, mert a téesztagök nagy számban vesznek részt rajtuk és aktívan bekapcsolódnak a vitába” — hangsúlyozta a vb- ülésen a jelentés második előterjesztője, Dómján Sándor, az üzemi pártvezetőség titkára. A párt-vb ülésen nem egyszer elhangzott: a pártdemokrácia és a szövetkezeti demokrácia egymással szoros összefüggésben van, és hogy a kommunisták magatartása meghatározó e kérdésben. A téesz pártvezetősége és pártszervezetei a szövetkezetét érintő politikai és gazdasági kérdésekben — figyelembe véve a felsőbb pártszervek határozatait, a helyi adottságokat — kezdeményeznek, állást foglalnak, szükség szerint határozatot hoznak, melynek végrehajtását a különböző bizottságokban, munkahelyeken dolgozó párttagok igyekeznek érvényesíteni. biztosítva megvalósításúikat. Hogy ezekkkel a határozatokkal a szövetkezet pártonkívüli tagjai is egyetértenék — tehát a pártszerv és a -szervezetek mindig a legaktuálisabb kérdésekben határoznak, élet. közelben vannak — azt bizonyítja, hogy egységes a cselekvés a végrehajtásukban és ez a gazdaság fejlődésében is tükröződik. Kötelességek és jogok Sok szó esett az említett • ülésen a szövetkezeti demokrácia érvényesülésére ható tényezőkről, a további tennivalókról. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének jelenlegi szakaszában nem szabad leegyszerűsíteni a tagoknak a szövetkezeti tulajdonhoz való viszonyát. Alig van olyan tag ma már a gazdaságban, aki földdel lépett be a közösbe. A nagy többség munkahelynek tekinti a gazdaságot, és elsősorban azt nézi, hogyan találja meg a számítását a szövetkezetben, milyen az anyagi és az erkölcsi megbecsülése. Más tehát a tulajdonosi felelőssége is. Ezt feltétlenül figyelembe kell venni, amikor a kötődésről beszélünk. És ezt a kötődést kétségtelenül erősíteni kell ebben a gazdaságban. Megértetni a tagokkal, hogy a szövetkezeti demokrácia nem a-jogok, illetve nemcsak a jogok, de a kötelességek demokráciája mindenekelőtt. Csak annak van és lehet joga. aki a kötelességét teljesíti. Vagy: a karcagi Május 1. Tsz-ben három év alatt 17 esetben történt olyan vétség, bűncselekmény a közös tulajdon ellen, amely bíróság elé került: öt ügyben ítélet is született. Nyolcvanhét esetben a szövetkezet vezetősége járt el a közös tulajdont ká- rosítókkal szemben. Ha ezt vesszük: sok még a tennivaló. hogy minden tag egyformán magáénak érezze a közös tulajdont, amelyet óvni. . védeni kell. A vezetők közötti viszony is befolyásolja a szövetkezeti demokráciát — és e vonatkozásban is van probléma még a termelőszövetkezetben. Előfordul megengedhetetlen hangvétel, magatartás az egyes szakterületeken. Alapvető problémát. igaz, ez eddig nem okozott, de előfordulhat. hogy néhány tehetséges fiatal éppen azért hagyja majd el a termelőszövetkezetet. A városi párt-végrehajtóbizottság, amikor elfogadta a jelentést és több feladatot is megszabott, azt is hangsúlyozta : lényeges, hogy a pártmunka színvonala is állandóan növekedjék a gazdaságban, ugyanakkor minden egyes ember szakmai tudása, műveltsége is gyarapodjék. Mert ez döntő jelentőségű a szövetkezeti demokrácia további fejlesztésében. Varga Viktória Munka kőiben
