Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 10. A tárgyalások küszöbén Újabban amerikai katonák bukkantak fei Kétéves szünet után, május 15-én ismét tárgyal egymással a ciprusi görög és törölt közösség vezetője: Szpirosz Kiprianu, a szigetország elnöke és Rauf Denktas, a ciprusi törökök vezetője Waldheim ENSZ-főtitkár rendezési javaslatáról tanácskozik majd. Ezek a száraz tények, mögöttük azonban a világpolitika szün­telen sodrása rendezgeti a sorokat. Köztudott, hogy Ciprus szigetén angol NATO-kon- tingens állomásozik. Ugyan­csak NATO-körökből szár­mazik a „lehorgonyzóit anyahajó” kifejezés, amely nagyon találóan kifejezi az észak-atlanti tömb elképze­léseit Ciprus jövőjéről. A legenda szerint Aphro­dite születési helyéül szol­gáló, egykor virágzó turiz­mussal büszkélkedő szigeten újabban amerikai katonák bukkantak fel. Jelenlétük az iráni és a török események­kel függ össze. Az amerikai stratégákat nyugtalanítja, hogy mindmáig nem tudták pótolni Iránból való kiűze­tésük nyomán keletkezett Veszteségeiket, s Törökor­szág ma szintén bizonytalan pont ahhoz, hogy oda he­lyezzék el radarbázisaikat a Szovjetunió, a szocialista vi­lág katonai megfigyelésére. Kézenfekvő megoldásnak tűnhet hát a méreteinél fog­va különben is jobban ellen­őrizhető Ciprus. Nem is ha­boztak, az amerikaiak már­is áttelepítették az Iránban leszerelt berendezéseik egy részét, s a ciprusi angol tá­maszpontokról indulnak fel­derítő útjukra az U—2 és SR—71 típusú felderítő re­pülőgépek is. NATO-tervek szépséghibával iAy amepikai, illetve NATO-elképzelésak szépség­hibája, hogy Ciprus görög, illetve török közössége mind­máig nem tudott szót érteni kapcsolataik jövőjében, ez pedig állandó feszültségfor­rásul szolgál a NATO dél­keleti szárnyán Törökország és Görögország között. Ezért az amerikaiak tavaly no­vemberben 18 pontos rende­zési javaslattal, amolyan cip­rusi Pax Americanával áll­tak elő. A javaslat szövetségi kor­mány, továbbá autonóm gö­rög és török körzetek létre­hozását és — bizonytalan, homályos megfogalmazásban —■ a görög ciprióták szabad visszatelepülését helyezi ki­látásba a törökök által 1974- ben megszállt területekre. A közel-keleti mintához hason­lóan az amerikai rendezési javaslat nagyvonalúan „át­lépi” az ENSZ Ciprusra vo­natkozó határozatait, s az egész rendezést a világszer­vezet teljes mellőzésével képzeli el. Waldheim progran)ja Kurt Waldheim az idén áprilisban terjesztette az ér­dekeltek elé rendezési ter­vezetét, amelyet a görög és a ciprusi sajtó ismertetett. E tervezet legfontosabb pontjai a következők: — Kyrenia és környéke török fennhatóság alatt marad, de a törökök által megszállt, úgynevezett északi zóna többi körze­teiben biztosítják a görög menekültek számára a ha­zatérést; — a Karpaso-félszigeten (Ciprus észak-keleti csücs­kében) a görög ciprióták saját ellenőrzésük alatt ál­ló kantont alakítanak ki; — a két népközösség sa­ját bírósági szerveket hoz létre, de ezektől függetle­nül működik egy szövet­ségi bíróság is; — Cipruson egyetlen szenátus és egyetlen par­lament működik, és ezek határozatai a görögökre és a törökökre egyaránt ér­vényesek: — mindkét közösség megőrzi saját rendfenntar­tó erőit, emellett szövetsé­gi rendőrséget is felállíta­nak; — a két szövetségi ál­lamból létrehozott föderá­ció élén görög elnök és török alelnök áll, de mind­kettőjüket a ciprusi nép választja meg. Bár a jelek szerint a cip­rusiak nem egységesen rea­gáltak a javaslatokra, a két közösség vezetője lényegében a világszervezet főtitkárának tervezetét tekinti tárgyalási alapnak, s nem az ameri­kaiakét. Ciprusi testvérpár­tunk, az AKEL. a centrista irányvonalat követő EDEK párthoz hasonlóan elvetette az amerikai elképzeléseket, Athénben pedig még az ult­rajobboldal sem tudott egy­értelműen azonosulni azok­kal. ’ A törökök körében több kétkedő nyilatkozat látott napvilágot Waldheim elkép­zeléseivel kapcsolatban, el­sősorban a saját rendfenn­tartó alakulatok megmara­dása miatt, hiszen a törökök számszerű kisebbségben vannak Cipruson, amiből egyenesen következik, hogy nekik mindenképpen kisebb kontingenssel kell számolni- niuk. Szampszon becsületszava A tárgyalások megkezdése előtt azonban zavart okozott az a gesztus, amivel a gö­rög ciprióták szabadon en­gedték börtönéből Nikolasz Szampszont, az 1974-es Ma­kari ősz-ellenes puccs ultra­jobboldali vezéralakját (aki a Görögországgal való egye­sülést akarta puccsa révén végrehajtani). Szampszont húsz évre ítélték, s most az NSZK-ba távozhatott, hogy állítólagos tüdőbetegségét gyógykezeltesse. Az 1974-es ciprusi pünkösdi király (nyolc napig nevezhette ma­gát a szigetország elnöké­nek) becsületszavát adta, hogy „amint meggyógyul, visszatér és folytatja bünte­tésének letöltését”. Ám meg­figyelők kétlik, hogy ez a bizonyos „gyógyulás” és visszatérés valaha bekövet­kezik. Mindenesetre sokan úgy vélik, hogy Szampszon távoztával talán egy újabb akadály hárult el a tárgya­lások útjából. Hahn Péter A világ olajtermelése 1978-ban Szovjet vélemény Atom és könyezetvédelem A harrisburgi Three Mile Island atomerőműben bekö­vetkezett robbanásról szóló amerikai lapjelentéseket ol­vasva. a szakértő hamar rá­jön, hogy a telepen lényegé­ben a legelemibb üzembiz­tonsági szabályokat hagyták figyelmen kívül. Valóban, miféle üzembiztonságról lehet szó amikor az erőmű műkö­dését ellenőrző bizottság ada- tai szerint csupán 1978 de­cemberében hatszor kellett leállítani a létesítményt kü­lönféle üzemzavarok és a ke­zelőszemélyzet által elkövetett hibák miatt. Teljesen világos, hogy az erőművet nem látták el a követelményeknek meg­felelő biztonsági berendezé­sekkel. Amerikai forrásokból kide­rült. hogy a technológiai lánc leggyengébb szeme a szivaty- tyú-berendezés volt, Feltéte­lezhető tehát, hogy ennek a berendezésnek a meghibáso­dása és a kezelő-személyzet gondatlansága okozta a bekö­vetkezett szerencsétlenséget. Nem tudni, hogyan volt le­hetséges, hogy ilyen műszaki állapotban és ilyen hozzá nem értő kezelés mellett egy­általán engedélyezték az üzembentartást? Megalapo­zott a nyugati sajtó ama állí­tása, hogy a szerencsétlenség főoka nyereséghajhászás a biztonsági követelmények semmibevétele. Sajnálatos, ahogyan az amerikai sajtó a történtek­re reagált. Egyrészt azt állít­ják, hogy a szerencsétlenség következtében fellépő sugár­veszély nem katasztrofális, nem nagyobb a nemzetközi­leg megszabott normáknál. Vagyis nem nagyobb annál az adagnál, ami az embert egy röntgenvizsgálat alkalmával éri. Másrészt azt állítják, hogy a sugárveszély a meg­engedettet tízszer, sőt száz­szorosán múlja felül. Ezek az (ismeretlen forrásokból szár­mazó) adatok feltétlenül pá­nikba ejtik a lakosságot, ösz- szehasonlításuk pedig a hiro- simái és nagaszaki kataszt­rófával egész egyszerűen spekulatív jellegű. Ugyanak­kor hallgatnak egy másik, sokkalta nagyobb veszélyről — a nukleáris fegyverkezési hajsza következményeiről. Azt hiszem ráhibázunk, ha az okok mögött megint csak azt a jövedelmet keressük, amit a fegyverkezési hajsza a katonai-ipari komplexum­nak hoz. A Szovjetunió annak híve, hogy békés célokra — és csak arra — alkalmazzák a: atomenergia óriási lehetősé­geit, mindenekelőtt pedig az energiatermelésben. Ezen a területen a Szovjetunió köl­csönösen előnyös együttmű­ködést folytat a világ számos országával, és kész ezt az együttműködést kiszélesíteni. A Szovjetunió — amely az atomenergiát elsőként állí­totta az ember szolgálatába — világos irányvonalat kö­vet. Igor Morohov (APN — KS) Bolgár számológépek. A szilisztrai Orgtechnika gyár korszerű elektronikus számológépeket gyárt EgyüttmüKödés a mezőgazdasági gépgyártásban Időt nyernek, pénzt takarítanak meg Gyártják az E 516-os kombájnt Barátaink az NDK-ban- jótulajdonság ez, a szer­vezőkészséggel jár együtt- nagyon tudnak számolni. A híres Fortschritt mező­gazdasági gépgyár-kombi­nátban járva igy mutatják be az E 516-os kombájn teljesítőképességét: Ha abból indulunk ki, mennyi gépre van szükség ahhoz, hogy minden szemet 18 munkanap alatt betaka­rítsunk, akkor a néhány év óta csak múzeumban talál­ható E 175-ösből 30 ezer kel­lene. A ma általánosan is­mert és használt E 512-es tí­pusból elég 12 500. És az E 516-osból, amelynek sorozat- gyártásához most kezdünk hozzá, ugyanennek a mun­kának az elvégzéséhez ele­gendő 6300 kombájn. És ez a tény legalább annyira ör­vendetes számunkra, mint az, hogy kombájnunk arany­érmet nyert a mezőgazda- sági gépek párizsi kiállítá­sán, pedig ugyancsak nagy volt a verseny, a világ leg­jobb masináit gyűjtötték ott össze... Számunkra a közlésből az is nagyon fontos, hogy már a sorozatgyártásnál tartanak a Fortschritt munkásai. A •nullszéria után most már megkezdődött a termelés, s jóllehet még nem bizonyos, hogy a hazánkba ebben az évben érkező mintegy 700 E- kombájnból mennyi lesz az 512-es és mennyi az 516-os, de annyi bizonyos, hogy a szocialista országok gazda­sági, termelési együttműkö­désének újabb kiemelkedő eredményével állunk szem­be. Hiszen ha az E 516-osra elsősorban az; NDK dolgozói lehetnek is büszkék, hiszen itt gyártják, készítik; a szé­leskörű szakosítás és koope­ráció magyar közreműködést is jelent. S amikor a pros­pektusban az olvasható, hogy a gép egyaránt alkalmas ga­bona és hüvelyesek, takar­mánynövények, gyógy- és fűszernövények, s kukorica betakarítására is, akkor büszkék lehetünk rá, hogy a magyar mezőgazdasági gépgyárak összesen 12 fajta kiegészítő adaptert szállíta­nak — mégpedig időre és jó minőségben — a kiváló NDK termékhez. És ami ennél is fontosabb: ha a 60-as években nem szü­letik meg az együttműködés a két ország között a mező- gazdasági gépgyártásban, sem az NDK, sem Magyar- ország nem számolhatna az­zal, hogy mezőgazdaságát fokozatosan elláthatja a technika legújabb állásának megfelelő géppel. Csak kö­zös erőfeszítésekkel és csak ha nagy sorozatokra van szükség, lehetséges ilyesmit kifejleszteni és folyamatosan sorozatban gyártani. Az E 516-os nullszériájá­ból már néhány példányt ki­próbáltak hazai földeken a magyar szakemberek is. Vé­leményük elismerő, apróbb javaslataikat, észrevételeiket a szovjet, csehszlovák és bolgár mezőgazdasági üze­mekből érkezőkkel egyetem­ben figyelembe veszik a to­vábbi javításoknál, gyártás­nál. A próbák több ország­ban bizonyították, hogy az NDK-s gépgyártók számítá­sa helyes. Eszerint pedig a gép az E 512-es 220 száza­lékra növeli a munka terme­lékenységét. Ez pedig az NDK számára évi 63 millió márkát, mintegy 300 millió forintot jelent. A költségek 15 százalékkal csökkennek. Ami még jelentős, különö­sen az NDK-ban, ahol nagy a munkaerőhiány a mező- gazdaságban is: kevesebb ember, vezető, kezelő kell az aratási-betakarítási mun­kákhoz. Lehetővé válik, hogy a nagy nyári munká­kat rövidebb idő alatt végez­zék el — a rendkívüli idő­járási körülmények kevésbé befolyásolhatják a termelés hasznosításának alakulását. Mintha az E 516-os meg­teremtésével (pedighát ak­kor már készen volt) a bi­zony nagyon nehéz és nem teljesen eredményes tavalyi nyár tanulságait vonibák volna le az NDK-ban. Esős, vizes volt az időjárás, az aratás és a betakarítás ala­posan elhúzódott, több. illet­ve nagyobb teljesítményű gépre lett volna szükség, hogy amikor dolgozni lehe­tett, többet végezzenek. Vé­gül is tudomásul kellett ven­ni. hogy a jónak ígérkezett termés betakarításában mu­tatkozó veszteségek miatt a növénytermesztésben nem érték el teljesen a kitűzött tervcélt. Az E 516-osok bir­tokában nagyobb, ütőképe­sebb kombájnhad indulhat majd az aratási csatába, az időjárás kedvezőtlen válto­zásai kevésbé befolyásolják a terméseredményt. Magas célkitűzések ezek. Az E 516-os kifejlesztői már ezeknek ismeretében dolgoz­tak. A jövő évi terveket pe­dig abban a tudatban ha­tározták meg, hogy számol­hatnak az E 516-tal és a töb­bi korszerű, nagy teljesít­ményű mezőgazdasági gép­pel. P. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom