Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-10 / 107. szám

1979. május 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 fl csutkaszár-legenda Az agrártudományi egye­temen talán még most is tartja magát az a legenda, amely az intézmény hajdan volt diákjának nevéhez fű­ződik. Az illetőt az állatok takarmányozásának rejtel­meiről faggatták, ám a pro­fesszor kérdéseire . csak nagyritkán érkezett válasz, mert Péter bizony elég ke­veset lapozgatta a tanköny­veket. Megunván az egyol­dalú igyekezetét, a tanszék- vezető feltette az úgyneve­zett utolsó mentőkérdést: „Aztán, ha lenne egy tehe­ned, Péter, mit adnál neki reggel?” „Egy nyaláb csut­kaszárat” — hangzott a vá­lasz. A tanárt nagyon meglepte a dolgok ilyetén fordulata, ezért az utolsó utáni kér­dés is elhangzott: „És mit kapna az állat este?” Péter gondolkodás nélkül rávágta: í,Még egy nyaláb csutka­szárat.” A professzor már nagyon nehezen bírta a tor­kát csiklandozó vidámságot, de a megszólaláshoz még en­nél is nagyobb erőre volt szüksége: „Te Péter, attól a pár szál kukoricakor étól előbb-utóbb éhenpusztul az a jószág!” „Meg is érdemli! — háborodott fel a vizsgázó — mert kevés tejet ad, nem jár annak egy fikarcnyi ab­rak se.” A professzor végre kiha- hotázhatta magát, Péter pe­dig a kegyelem kettessel, 1no meg a beszámolás szigorú kötelességével elhagyhatta a szobát, s azóta már bizonyá­ra el is felejtette a számára sokáig cseppet se humoros esetet. Ám úgy tűnik, nem­csak felette múlt el a sok mindenre fátylat borító idő, úgy tűnik,' mások se találják meg mindig a legjobb mód­szert az állatok takarmányo­zásánál. A Szolnok megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya ál­Száz kohászati és gépipa­ri vállalat és 20 szövetkezet több mint 4500 terméket ál­lít ki a tavaszi budapesti nemzetközi vásáron. Mintegy 9 ezer négyzetméternyi fe­dett és valamivel kevesebb szabad kiállítási területen láthatók ezek a gyártmá­nyok, köztük 300 új vagy jelentősen továbbfejlesztett termék Az újdonságok kö­zül 82-őt vásárdíjra is be­neveztek. Minderről a mi­nisztérium kereskedelmi fő­osztályának vezetői számol­tak be szerdai sajtótájékoz­tatójukon. A nyolc árucsoportban ki­alakított standokon szinte mindenhol megtalálhatók majd a KGM-vállalatok. Az Egyesült Izzó önálló kiállí­tóként vesz részt, főleg vá­kuumtechnikai gépeket mu­tat be. A vásár műszeripari bemutatóján a legnagyobb tál kiadott elemzés minden­esetre erre a következtetés­re juttat, ugyanis olyan té­nyek találhatók benne, ame­lyek láttán a debreceni pro­fesszor már egyáltalán nem nevetne. Néhány példát kiragadva: a kunszentmártoni Körös­menti Tsz 1978-ban csaknem 80 deka abrakot használt fel egy liter tej előállításához, holott ehhez másutt, egye­bek közt az ugyanabban a járásban levő Mezőhéki Táncsics Tsz-ben, 30 deka is elegendő volt. Hasonló a különbség a kuncsorbai Bú­zakalász, valamint a kunhe­gyest Kunság Népe Tsz kö­zött isi. hiszen az utóbbi üzem ugyancsak több mint dupla annyi abrakot etetett meg a tehenekkel, mint az előbbi gazdaság. Nem kell sokáig tallózni az adatok közt ahhoz se, hogy kiugró elentéteket találjunk a ba­romfi-, a sertés-, valamint a marhahizlalás takarmá­nyozásában is. Az, hogy a tiszaszentimrei Aranykalász Tsz tavaly négy kiló abrak­kal többet használt fel egy kiló marhahús előáltíiúSá- hoz, mint a tiszaszőlősi Pe­tőfi Termelőszövetkezet, is­mét csak azt bizonyítja: sok helyütt még nem találták meg azt a takarmányozási módot, amely legjobban megfelel az állatállomány igényeinek. A gazdaságosság, haté­konyság, ésszerűség fogal­mak már szinte teljesen szürkévé koptatottak. Ám, ami a tennivalókat illeti, látható, hogy bőven van be­lőlük. A termelés javítását szolgáló módszerek, lehető­ségek természetesen ezernyi utat jelölhetnek, de a mi esetünkben a tétovázók talán könnyebben rátalálnának a legüdvösebbre, ha eszükbe jutna a csutkaszár-legenda... B. A. kiállító a Medicor Művek. A híradástechnikai és szá­mítástechnikai bemutatón 1500 termék látható. Egye­dül az Elektroakusztikai Gyár tíz újdonságot állít ki, közte a moszkvai olimpiára készülő rádió- és tévéhang- lánc-berendezést. Valameny- nyi kiállító vállalat ismer­teti a gazdaságos gyárt­mányszerkezet kialakításáé­ban elért eddigi eredményeit és lehetőségeit. Az A-csarnok vitrinsorá­ban a KGST jubileuma al­kalmából a magyar gépipar és szocialista partnerei kö­zötti együttműködés fejlő­dését mutatják be. Jelenleg csaknem 200 két1- és sokol­dalú szakosítási és kooperá­ciós szerződés van érvény­ben a tagországok iparválla­latai között; a vásáron szá­mos ilyen együttműködéssel előállított gép. berendezés, iparcikk is látható lesz. IISZÖYOSZ elnöke Szolnok megyében Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt a pártszék­házban fogadta Szlame- niczky Istvánt, a SZÖVOSZ elnökét, akivel a megye fo­gyasztási szövetkezeteinek munkájáról, időszerű szövet­kezetpolitikai teendőkről folytatott megbeszélést. A tanácskozás után a SZÖVOSZ elnöke felkereste a Szolnok éttermet és ABC áruházat, a Jubileum lakás­szövetkezetet, majd a Jász­ságba utazott dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese és Szentesi László, a Fogyasz­tási Szövetkezetek megyei Szövetségének elnöke társa­ságában. Több községben élelmiszer- és iparcikk-áru­házakat látogattak meg, fel­keresték a jászalsószentgyör- gyi fedéllemez üzemet, a fó­liás termeléssel foglalkozó jászfényszarui zöldségter­mesztő szakcsoportot és a takarékszövetkezetet is. Újabb vasútvonalat villamosítanak Tegnap a MÁV kecskeméti nagyállomáson rendezett ün­nepséggel megkezdődött a Cegléd—Kiskunfélegyháza— Kiskunhalas vasútvonal vil­lamosítása. Mint az ünnepsé­gén Urbán Lajos közlekedé­si és postaügyi államtitkár bejelentette, erre a munkára terven felül kerül sor, s ezt elsősorban gazdaságossági szempontok indokolják. A villamosvontatás ugyanis ma még sokkal olcsóbb, mint a Diesel-mozdonyok üzemelte­tése. A vonalszakaszokon már 1980. december 31-én megindulhat a villamosvon­tatás, ami a jelenlegihez ké­pest tízezer tonna gázolaj­megtakarítást jelent majd évenként. A feleslegessé váló Diesel­mozdonyok egy részével, más vonalakon gőzmozdonyokat váltanak fel. A villamosvon­tatás csak ezen a szakaszon évi 46 millió forint költség­megtakarítást eredményez. 0 növénytermesztés fejlesztéséért A növénytermesztésben a gazdálkodók fejlesztési ter­veinek megvalósítását, az ér­tékesítési lehetőségekhez va­ló rugalmasabb alkalmazko­dást, valamint a lehetségek jobb kihasználását segíti elő az a koordinációs bizottság, amelyet a TÖT hozott létre. A növénytermesztési bizott­ság időnként áttekinti a szán­tóföldi növénytermesztési ágazatok termelési és más az­zal összefüggő kérdéseit és javaslatokat terjeszt elő. A bizottságnak megyénként egy-egy tagja van, és benne két területi szövetség is kép­viselteti magát. Az információk oda-, s visszaáramlásának egyik fontbs szerve lesz az újonnan alakult növénytermesztési koordinációs bizottság, amely alakuló ülésén máris gyakor­latias kérdést vitatott meg: azt, hogy milyen eszközökkel és hogyan lehetne meggyor­sítani a kukorica vetését, il­letve milyen nehézségei van­nak — különösen a nyeresé­gesség szempontjából — gaz­daságok egy részének ezzel a fontos takarmánynövény­nyel. A következő időszak­ban napirendre tűzik a kü­lönböző szántóföldi növények termelésének közgazdasági, műszaki-technikai sajátossá­gait. Budapesten elkészült és már próbaüzemei a Vízkutató- és Fúró Vállalat gyógy- és ásványvíz üzemének őrmezei új pa­lackozója. A korszerű üzemből évente mintegy negyvenötezer palack gyógyvíz kerül az üzletekbe. A képen: Töltősoron az üvegek KGM-VÁLLALATOK A BNV-N Háromszáz termékújdonság DEBRECEN, MEZŐTÚR, SZARVAS A Tiszántúl mezőgazdaságának szellemi központjai Beszélgetés dr. Tóth Józseffel, a Debreceni Bgrártudományi Egyetem rektorával Tegnap véget ért Mezőtú­ron a Tessedik Sámuel ti­szántúli mezőgazdasági tu­dományos napok elnevezésű rendezvény, amely a terme­lésfejlesztés időszerű kérdé­seivel foglalkozott. A gépé­szeti főiskolai kar oktatói, kutatói gárdájával karöltve a tanácskozás vendéglátója a debreceni Agrártudományi Egyetem volt. Az intézmény rektora Tóth József, a mező- gazdasági tudományok dokto­ra, egyetemi tanár. Öt kértük meg, hogy nyilatkozzék la­punknak a rendezvény cél­járól, a napirenden levő té­ma fontosságáról. © Az ilyen tanácskozáso­kon általában a kutatók és a gyakorló szakemberek ta­lálkoznak. Ez kitűnt a meg­hívóból is, hiszen a mezőgaz­daság csaknem minden terü­letéről képviseltette magát valaki. — Nem véletlen, hogy in­tézményünket egyre gyak­rabban a Tiszántúl mezőgaz­daságának szellemi központ­jaként emlegetik. A debrece­ni egye'temi kar, a szarvasi mezőgazdaságtudományi és a mezőtúri gépészeti főiskolai kar, valamint a karcagi ku­tatóintézetünk, és egyéb köz­ponti pzervezeteink. mint amilyen például a termelés- fejlesztési intézet, amelynek a szaktanácsadás és a kor­szerű módszerek gyakorlat­ban való elterjesztése a fel­adata, vagy a továbbképzési osztályunk, amelynek tevé­kenysége .nevéből adódik, szóval mindez együtt olyan erőt képvisel, amely nagyon sokat tud adni a mezőgazda­ságnak, s különösen a tál- egység üzemeinek fejlődését segítheti. Intézményünk ok­tatói, kutatói a tudományos rendezvények melleit is igen széles körben terjesztik az általunk feltárt újdonságo­kat, hiszen évente több mint 1000 gyakorlati szaktanácsot adunk, amellett, hogy szerző­déses tevékenységet is foly­tatunk. © A két nap alatt a há­rom szekcióban több mint hetven előadás és korreferá­tum hangzott el, <j.z értéke­lés tehát most még lehetet­len. így csupán arra kérem hogy soroljon fel néhány olyan témát, amelyből me­rítve a hazatérő vezetők hasznos intézkedéseket hoz­hatnak. — A növénytermesztési és talajművelési szekcióban például az intenzív termesz­tés biológiai hátterének a ‘technológiára és a techniká­ra gyakorolt hatásáról hang­zott el előadás, amely rend­kívül sok újdonságot tartal­mazott. A korreferátumok­ban olyan témákról esett szó, mint a vízgazdálkodás helyzete, az öntözés fejlesz­tésének hosszú távú elkép­zelései a Tiszántúlon, a rá­fordítás csökkentésének le­hetőségei a KITE termelési rendszerben, a műtrágyázás,, költség, hozam viszonyok elemzése, de bizonyos ágaza­ti konkrét problémákról is beszéltünk. Megemlíthetem akár a cukorrépa-, akár a szálast akarmány-termelés gondjait, > előbbrelépési lehe­tőségeit boncolgató hozzászó­lásokat. © Ügy gondolom, hogy az állattenyésztési és tartástech­nológiai, valamint az agrár­ökonómiai és gépesítési szek­ció is számos olyan témát választott, amely nagyon iz­gatja a szakembereket. — Igen. Ilyen volt például a tömegtakarmányokra és a melléktermékekre alapozott állattenyésztésről, vagy az ökonómiai szekcióban a kor­szerű mezőgazdasági válla­latok gépesítésszervezéséről, a teljesítmények hatékony kihasználásáról szóló vita. Persze ezek csak kiragadott témák, hiszen még jó néhány olyan korreferátumot, elő­adást fel lehetne sorolni, amely arra törekedett, hogy az elméleti igényesség mel­lett a gyakorlathoz szóljon. © Természetesen nem le­het elválasztani a már vég­zett szakemberek tanácsko­zásától az oktatást. A ma még főiskolákra, egyetemek­re járó hallgatók milyen hasznot húzhatnak az itt el­hangzottakból? — A felsőoktatási intéz­mények rendelkeznek azzal az előnnyel, hogy a kutatás eredményeiről azonnal be­számolhatnak . a ‘tanulóifjú­ságnak, valamint a tovább­képzéseken a gyakorló gaz­dáknak. Érzésem szerint ez elég széles kör ahhoz, hogy célunkat elérjük. © Hatékonyság, termelé­kenység, tartalékok: nagyon lényeges fogalmak. Mondana rájuk néhány példát a ten­nivalók oldaláról? — Visszatérnék az állat- tenyésztéshez. Többek kö­zött két termelési rendszer­nek dolgoztunk ki tömegta­karmányokra és mellékter­mékekre alapozott tartás­technológiai eljárást. Nagyon nagy tartalékokat látok a melléktermékek hasznosítá­sában. Eddig is sokát be­széltünk róla, de igazán nem tettünk meg mindent, .hogy valóban kihasználjuk az itt rejtőző lehetőségeket. Nos, nálunk a napokban kerül házi vitára egy kandidátusi értekezés, • amely korszerű matematikai eljárással és számítástechnikával vizsgál­ja az említett termékek haté­konyságéit. beleilleszthetősé- gét az állattartásba. A KITE- vel arról tárgyalunk, hogy a korszerű ökonómiai módsze­rekkel miképpen lehet meg­alapozni a rendszer techno­lógiai ajánlatait, illetve a számítástechnika segítségé-1 vei a megfelelő ágazattársí­tásra próbálunk fényt deríte­ni. Hasonló jelentőséggel bír a korszerű talajművelés el­járásainak kidolgozása is. Itt a föld megmunkálási költsé­geinek csökkentése mellett a magasabb hozamok eléréséé a cél. Megemlíthetem ezt az országos akciót is, amelyét kutatóink a mésztrágyázás- sal kapcsolatban indítottak, hiszen ez az anyag mint ta­lajjavító szer is jelentős, te­hát ismét a magasabb ter­mésátlagot szolgálja. Juhtar- tási technológiánk pedig a viszonylag olcsó férőhelyek­kel, nem túl drága tartási technológiával szintén a ki­sebb költségeket, a hatéko­nyabb termelést célozta meg. © Ha jól látom, arra töre­kednek, hogy az egyes rész­egységek tennivalóitól egé­szen a komplex feladatokig valamennyi területet átfog­janak ... — Pontosan így van. Ez másik előnye a felsőoktatási intézményeknek. Tudniillik minden karon lennie kell olyan szakembereknek, akik a részproblémák legjobb Ismerői. így természetesen komplex vizsgálatokat is vé­gezhetünk, például alkalma­sak lennénk arra, hogy az egész Tiszántúl mezőgazda­ságának hosszútávú fejlesz­tési tervét kidolgozzuk. © Tehát akkor itt is van még tartalék. — Igen. ® Befejezésül még egy kérdést: a következő mező­gazdasági tudományos napo­kat hol rendezik? — Jövőre a szarvasi főis­kolai karon, ahol Tessedik Sámuel élt. Persze Tessedik- hez nemcsak a Körös-menti városnak van köze, hiszen a tudós az egész Tiszántúlon tevékenykedett. Ezért is esett a választás éppen az ő nevére. Braun Ágoston A tiszafüredi Hámán Kató Tsz ben megkezdték a paradicsompalánták kiültetését. A közös gazdaság 95 hektáron termeszti a növényt, a tervezett mintegy 300 vagon termés értékesí­tésére a Debreceni Konzervgyárral kötöttek szerződést (T. F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom