Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-08 / 105. szám

1979. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tessedik tudománya Ki volt Tessedik Sámuel? A magyar mezőgazdaság fej­lesztésének egyik úttörője: személyéhez fűződik például a lucerna hazai elterjeszté­se, a Szarvas környéki föl­dek pedig máig is őrzik mun­kássága nyomát. A tiszántúli mezőgazdasági tudományos napok előtt nem véletlenül áll az ő neve, hiszen a meg­emlékezés mellett bizonyára egyebet is szimbolizál ez a gesztus. A helyszínből követ­keztetve, amely a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kara, arra a megállapításra is juthatunk, hogy azért esett erre a névre, erre a város­ra a választás, mert a szer­vezők az Alföld egészének agrárkutatási eredményeiről kívánnak számot adni az érdeklődők előtt. Ezt igazolja a meghívó is, amelyben az idei tanácsko­zás témájaként a termelés­fejlesztés időszerű kérdéseit tüntették fel. A három szek­ció előadásait, korreferátu­mait áttekintve kitűnik, hogy ismeretekben gazdagodva tér. hét haza Mezőtúrról minden résztvevő, hiszen az elméleti kutatótól a gyakorló gazdáig a szakma valamennyi rétege képviselteti magát a tudomá­nyos napokon. Várhatóan szerencsésen egészíti ki a sok órás benti elfoglaltságot a kutatás eredményeit szim­bolizáló gépkiállítás és az el­ső nap esti szakember-talál­kozó, ahol a különböző ér­deklődési körű gazdászok is kicserélhetik véleményüket. Maga a téma nagyon sok­rétű <— elemzésére csak egy ilyen jelentőségű rendezvény vállalkozhat. Az viszont, hogy mennyire szükség van a megújulásra, mindenki szá­mára világos, hiszen az élel­miszer-termelés fontosságát senki se vitatja. S itt bizo­nyosodik be ismét a rende­zői szándék, miszerint a Tessedik Sámuel tiszántúli mezőgazdasági tudományos napokat azért hívták életre, hogy a nagy elődök nyom­dokain haladva, a legfris­sebb ismeretek elterjesztésé­vel minél gyorsabb fejlődés­re ösztönözzék a termelést. b. á. Véleménycsere az MHSZ munkájáról Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt a pártszék­háziban fogadta Kiss Lajos vezérőrnagyot, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtit­kárát, akivel megbeszélést folytatott az MHSZ-munka időszerű kérdéseiről. Szibéria és a tudomány A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tago­zatának tevékenységéről tá­jékoztatta a sajtó képviselőit tegnap a Palace Szálló kü­löntermében Valerij Nyekuf- jascsev, a műszaki tudomá­nyok kandidátusa, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miája novoszibinszki tagoza­tának tudományos titkára, a Szibéria és a tudomány cí­mű kiállítás igazgatója. A sajtó képviselői megis­merhették a mintegy 40 ezer szovjet kutató eredményeiről számot adp kiállítást. Ez itt a kérdés AMIKOR MAR JÓNÉHÁNY ÚJ ESZTENDŐT NAGY FOGADALMAKKAL KEZD AZ EMBER, TAVA- SZODVÁN UTÁNAJÁR: TATAROZTASSA - FESTESSE, MÁZOLTASSA, CSEMPÉZTESSE STB. - A LAKÁSÁT, VAGY VÁRJON MÉG? HALL ISZONYÚ PÉNZEKET FELMARKOLÓ MASZEKRÓL, A SEM­MIT BEDOLGOZÓ KONTÁRRÓL S ELIJESZTŐ HATÁRIDŐKRŐL, HA VÁLLALATHOZ, SZÖVETKE­ZETHEZ FORDUL. EZ UTÓBBIT VÁLASZTOTTAM. ELVÉGRE HÁNYSZOR HALLOTTAM MÁR: LA­KÁSFELÚJÍTÁSRA, KORSZERŰSÍTÉSRE VÁLLALKOZOTT, ÖSSZEFOGOTT NÉHÁNY TEKINTÉLYES SZOLNOK KÖRNYÉKI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET.TAPASZTALATAIM UTÁN DÖNTÖTTEM: Tataroztatom a lakásom Egy hét alatt megcsinálták - mondja dr. Miljánovits György- né a szép, frissen rendbe hozott nagyszobában Az Ady Endre út 24. számú ház harmadik emeletén mal- teroskanál, simító a két mun­kás Nagy Lajos kőművesmes­ter és Seres György segéd­munkás kezében. A kétszo­bás összkomfortos lakás konyhája csupán négy szürke fal. Még. A karbantartás a konyhával és a fürdőszobá­val kezdődött. Az elérett, öreg vízvezetékeket megja­vították, a régi csempét le­szedték, a padozatcseréhez is megtették a szükséges elő­készületeket. A konyhában is, a fürdőszobában is gyö­nyörű, a tulajdonos ízlése, akarata szerinti színes csem­pe lesz. A konyha padozata is, mintha csempe lenne. A szakemberek azt mondják, nem az, lakozott korszerű burkoló. Két hete dolgoznak, s mint Balogh László, az ÉPSZÖV szolgáltató szervizének épí­tésvezetője mondja, még két hét, és megújul az egész la­kás. A szobák falait festik, mázolják az ajtókat, ablako­kat, beépített szekrényeket, csiszolják a parkettet. Mind­ezt persze úgy, hogy a tu­lajdonos vándorol — de a sa­ját otthonában. A szobákban még laknak, s mikor elkészül a konyha, fürdőszoba, újra költözik a lakó. Bizalmatlan vagyok — hja kérem, sok volt a fülbesú- gás ... — Mikor lesz kész? — Két hét múlva — mond­ja nyugodtan Ipolyszegi Mi­hály ,az elnök, szinte egy­szerre a két mesterrel. — Egy hónapra vállaltuk, meg kell lenni. Mi most kezdtük a lakáskarbantartást, korsze­rűsítést, nekünk meg kell alapoznunk magunkrfak a jövőt. November 9-én nyi­tottuk az új részleget s a meg­rendelőirodát, és az első na­pon volt, aki megállapodást írt nálunk alá. Idén eddig 98 lakás rendberakását vállal­tuk, 42 kész! 1979-ben 6,5 millió forint értékű tataro­zást végzünk. — Volt sok panasz? — Egy — mondja fejből Balogh László — de gyorsan megoldottuk. — Az történt, ugyanis, hogy a feleség kivá­lasztott egy szép, nagyon mo­dern tapétát, a férj meg ha­ragudott: ennyire azért nem kell újítani. Kicseréltük, ne­hogy rajtunk múljék a csa­ládi béke... Míg a Csanádi körútra érünk, Ipolyszegi elnök el­mondja, kilenc „építő szövi” (akárki találta ki, de csú­nyácska becézés ez ...) tár­sult lakáskarbantartásra Ti­szafüredtől Jászberényig a megyében. A szolnoki a gesz­tor, s elején vannak a közös feladatok szervezésének, de egy akarattal valóban szol­gálni akarják a füredi, a he­rényi, a karcagi, a túrkevei, a szolnoki korszerű, jobb ké­nyelmesebb lakás után áhí- tókat. Persze, pénz is kell hozzá, de az új szolgáltatást most 10 százalékos kedvez­ménnyel számlázzák. A Csanádi körúton dr. Mil­jánovits Györgyné nyit ajtót. Az ajtó, az ajtók olyan fé­nyesre, . hófehérre vannak festve, hogy szinte vétek hoz­zájuk érni. A nagyszobában gyönyörű lemosható tapéta, a két kisgyerek szobájában olyan játékos, hogy a napsu­gár is fénylik a kedves min­tákon. Szívesen fogadja az épszövösöket a fiatalasszony s a vendégeskedő-segítő nagy­szülők is. — Egy hét alatt megcsinál­ták — mondja, — s mivel közben költöztünk, még arra is volt gondjuk, hogy szülés előtt nem erőlködhettem. Vigyázva húzták, tolták a bútorokat, védték a sző­nyegpadlót. Csak a legjobba- ka mondhatom, s ha újból kezdeném, csak az ÉPSZÖV- öt választanám. Hétfőn jöt­tek, s a szabad szombatját fs veszni hagyta pár ember, mert egyhetes határidőt szabtunk meg. Befejezték a szabad szombatjukon. Nincs, akár hiszi, akár nem, nincs semmi reklamációm. — Festés, mázolás, tapétá­zás egy hét alatt. Mennyit fi­zettek? — Tizenhétezer körül, már nem tudom pontosan. Nézze meg a gyerekszobát, a kony­hát, ez a munka megért ennyit! Balogh László, meg Ipoly­szegi Mihály arcán lászikaz öröm. Érthető, ki nem szereti ha dicsérik az igyekezetét? A nagymama kávét főz, a karon ülő kislány barátságo­san nevet. A gyerekszobában édesded, tiszta álmát alussza a pici. Kint áprilisi szeszélyes napsütésben, se meleg se hi­degben fürdik a korúi. Mon­dom az elnöknek, döntöttem: — Ha nem elébb, jövőre tataroztatok! —sj — Fotók: Kőhidi Imre CÉLOK ÉS REALITÁSOK Rugalmas életszínvonalpolitika a szo- cialis- a ipar­ban foglalkoztatottak átlag­bére 3894 forint volt, s az 1978. évi havi átlagbér 8,5 százalékkal bizonyult maga­sabbnak az előző esztendei­nél. Ami annyit jelent, hogy a szóban forgó 1 687 200 em­bernek az életszínvonala is ennyivel gyarapodott volna? Vannak, akik egyenlőségje­let helyeznek a pénzbeli jö­vedelem és az életszínvonal közé, s az új lakásba köl­tözés okozta nagyobb kiadá­sokat úgy fogják fel, mint — életszínvonalcsökkenést... Ha túlzás is, de sok benne az igazság: ahány család, annyiféle értelmezése az életszínvonalnak s annyiféle életszínvonal. Amiből még­sem következik, hogy nin­csenek általános jellemzők, így az, ha valamivel szeré­nyebben is az ötéves tervben előirányzottnál, de az élet- színvonal, az életkörülmé­nyek javításában előrehalad­tunk a középtávú program eddig eltelt három évében. Sóba nem volt mindenkire azonos érvényes folyamat a reáljövedelem-növekedés, napjainkban végképp nem az. A nyugdíjazás például, vagy az addig kereső gye­rek bevonulása, házassága, újabb gyermek születése, a korábbiaktól eltérő beosztás stb. lényegesen megváltoz­tatja a jövedelmi arányokat a családon belül. Idén meg­szűnt — a kis- és a külke­reskedelem kivételével — a követelményekhez nem kö­tött, úgynevezett biztosított — 1,5 százalékos — bérnöve­lés lehetősége; központi for­rásokból 500 millió forint használható fel bérkedvez­ményekre, igaz. a korábbiak­nál szigorúbb feltételek mel­lett. Továbbá: a megszorítá­sok ellenére a hatékonyabb dolgozó vállalatoknál az át­lagosnál nagyobb a lehető ség a bérnövelésre, ugyanis a progresszív adóteher csök­kent. Seregestől említhetünk ilyesfajta mozzanatokat, amik lényege egy: az élet- színvonal növelésének céljait, föl nem adva, a realitások­hoz kell igazodnunk. Szak­szerűbben fogalmazva: a teljesítmény — követelmény — nélküli bérnövekedés megengedhetetlen. Még szó­kimondóbb formában: nem­csak a termelést, a beruhá­zást, hanem az életszínvonal növelését is alá kell rendel­nünk a népgazdasági egyen­súly megjavításához kapcso­lódó érdekeinknek. Ennek tudatában már ért­hetővé válik az a széles kör­ben hallható vélemény, leg­alább a jelenlegi életszínvo­nal — és áruellátás — sta­bil legyen. Igenám, de 1974 óta a belföldi felhasználás minden évben nagyobb volt a nemzeti jövedelemnél! Halmozott terhekkel kell te­hát szembenéznünk, s ezért elkerülhetetlen: a lakossági jövedelmek emelkedése szo­ros összhangban álljon a ter­melés hatékonyságának ja­vulásával. Más szóval: a to­vábbi jövedelemnövelést a fokozódó követelmények tel­jesítéséhez szükséges hozzá­kapcsolni. S bár bizonyos célok elérését későbbre kell helyezni, az életszínvonal illesztésének — nem min­den társadalmi rétegre, cso­portra azonosan ható — fo­lyamatosságát nem akarjuk föladni. Egészen köznapian: rugalmasabbá kell tennünk nemcsak gazdaságunkat, ha­nem az életszínvonalpolitika gyakorlatát is. Jutott erő arra, hogy ja­nuár elsejétől 1,3 millió főt érintve, emeljük az alacsony nyúgdíjakat; 1,8 milliárd fo­rint jut egy esztendőre, s to­vábbi 1,7 milliárd az úgy­nevezett automatikus kiegé­szítésre. Van, ahol „szaka­szolni" szükséges. A családi pótlék átfogó növelésére nincs fedezet, de elsőként majd a három és több gyer­mek után fizetendő összeg gyarapítására elő kell terem­tenünk a forintokat. az élet- színvonal sokféle té­nyezője közül a lakásépítés jelentős teljesítményeinek Decemberben | ahogy fenntartásánál is ez a teen­dőnk. Továbbá: a szolgál­tatások mennyiségi, minősé­gi fejlesztése szintén lénye­ges elem az életszínvonal milyenségében, ahogy növel­hető ez utóbbi úgy is, hogy a gyermeket bölcsődében, óvodában helyezik el, s az anya kereső foglalkozást vá­laszthat. Gyakorlati tapasztalat: az emberek elégedettsége egy­re kevésbé függ fogyasztá­suknak a múlttal öszevetett viszonyától, s mind lénye­gesebb mozzanatként — buk­kan fel a magasabb jövedel­műek életvitelének — fo­gyasztási szokásainak — másolása. E téves Irány kö­vetése fél­retolja az életszínvonalpolitikának azt a ípontos alapelvét, ki-ki' úgy éljen, ahogy dolgozik. Pontosan az teremti elő a további haladás szilárd alap­jait, ha a keresetek különb­ségei jobban kifejezik a munkák különbségeit, azaz ha a közösség a mainál va- lósághűbben értékeli — ja­vadalmazza — a tevékenysé­gek társadalmi hasznosságát, amibe a visszafogás és a többletadás egyaránt bele­tartozik. Változatlan főbb célok el­éréséhez keresünk — s le­lünk — hatásosabb eszközö­ket a termelésben és az el­osztásban. s ez érvényes — célokra, eszközökre — az életszínvonalpolitikában is. Aminek vannak átmeneti — kedvező és kedvezőtlen ha­tású — mozzanatai. Valami­vel jobban éltünk, mint ahogy dolgoztunk; az egyen­súly megteremtésének sza­kaszában tartunk. Lehetősé­geink úgy 'tágíthatok, amint teljesítményeink bővülnek, a célok és realitások párosa ezért vonzóbb —, mert cse­lekvésre sarkall —, mint cé­lok és óhajok — sóhajtozás nál megrekedő — pilleköny- nyű kettőse. M. O. Megalakult a Renovaqua Milliókat érő újítások Import helyett hazai alkatrészek Jászkiséren Az országban évente fel­használt 4,5—5 milliárd köb­méter ivóvízből csaknem ugyanennyi szennyvíz kelet­kezik. amelynek elhelyezése mind nyomasztóbb népgaz­dasági gond. Ezeken a gondokon kíván enyhíteni az a tudományos és fejlesz­tési társaság, amely legfőbb céljául tűzte ki, hogy a me­zőgazdaság mind szélesebb körben hasznosítsa :— meg­felelő kezelés után — a szennyvizet és a szennyvíz- iszapot. A Vízgazdálkodási Tudományos Központ, a Sze­gedi és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság, a Gyulai Víz­művek, a kecskeméti Ma­gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet, valamint a Békés és Komárom megyei KÖJÁL fogott össze a Reno­vaqua Társaságnak nevezett közösségben. A dolgozók megértették: milliókat érnek azok a gon­dolatok, amelyek a gazda­ságosabb termelés, a bizton­ságos munka feltételeinek megteremtését szolgálják. Ennek eredménye, hogy a MÁV jászkiséri Építőgépja­vító Üzemében fellendült az újítómozgalom, a benyúj­tott és hasznosított újítások jól segítik a műszaki-fejlesz­tési, az üzemszervezési és a munkavédelmi feladatok végrehajtását, hozzájárulnak az importból származó és nehezen beszerezhető gép- alkatrészek pótlásához. Az elmúlt évben a jász­kiséri üzemben 46 újítási ja­vaslatot nyújtottak be. 30-at fogadtak el. több mint 50 ezer forint újítási díjat fi­zettek ki. Az idén az év el­ső negyedében 25 újítási ja­vaslatot adtak be az üzem dolgozói, a bizottság ezekből 8-at fogadott el. Az 1978. évi újítások hasz­nosításából származó meg­takarítás eléri a 2 millió fo­rintot. Az elmúlt év legjelentő­sebb újításai között tartják számon azt az eljárást — át­alakítást —, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi import Deuts motorokat hazai gyárt­mányú RÁBA—MANN mo­torokkal helyettesítsék. Je­lentős újítás az Oxiál tömí­tés hazai anyaggal történő pótlása. Ez több mint fél­millió forint megtakarítást ígér évente. I. A. A kisújszállási MÁV Épületfenntartó Főnökség Ybl Miklós brigádja végzi a kunhegyesi állo­másépület felújítását. Korszerű várócsarnokot, hivatali helyiségeket alakítanak ki. A tervek szerint az év végére szeretnék befejezni a munkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom