Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
1979. május 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tessedik tudománya Ki volt Tessedik Sámuel? A magyar mezőgazdaság fejlesztésének egyik úttörője: személyéhez fűződik például a lucerna hazai elterjesztése, a Szarvas környéki földek pedig máig is őrzik munkássága nyomát. A tiszántúli mezőgazdasági tudományos napok előtt nem véletlenül áll az ő neve, hiszen a megemlékezés mellett bizonyára egyebet is szimbolizál ez a gesztus. A helyszínből következtetve, amely a Debreceni Agrártudományi Egyetem Mezőtúri Gépészeti Főiskolai Kara, arra a megállapításra is juthatunk, hogy azért esett erre a névre, erre a városra a választás, mert a szervezők az Alföld egészének agrárkutatási eredményeiről kívánnak számot adni az érdeklődők előtt. Ezt igazolja a meghívó is, amelyben az idei tanácskozás témájaként a termelésfejlesztés időszerű kérdéseit tüntették fel. A három szekció előadásait, korreferátumait áttekintve kitűnik, hogy ismeretekben gazdagodva tér. hét haza Mezőtúrról minden résztvevő, hiszen az elméleti kutatótól a gyakorló gazdáig a szakma valamennyi rétege képviselteti magát a tudományos napokon. Várhatóan szerencsésen egészíti ki a sok órás benti elfoglaltságot a kutatás eredményeit szimbolizáló gépkiállítás és az első nap esti szakember-találkozó, ahol a különböző érdeklődési körű gazdászok is kicserélhetik véleményüket. Maga a téma nagyon sokrétű <— elemzésére csak egy ilyen jelentőségű rendezvény vállalkozhat. Az viszont, hogy mennyire szükség van a megújulásra, mindenki számára világos, hiszen az élelmiszer-termelés fontosságát senki se vitatja. S itt bizonyosodik be ismét a rendezői szándék, miszerint a Tessedik Sámuel tiszántúli mezőgazdasági tudományos napokat azért hívták életre, hogy a nagy elődök nyomdokain haladva, a legfrissebb ismeretek elterjesztésével minél gyorsabb fejlődésre ösztönözzék a termelést. b. á. Véleménycsere az MHSZ munkájáról Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára tegnap délelőtt a pártszékháziban fogadta Kiss Lajos vezérőrnagyot, a Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkárát, akivel megbeszélést folytatott az MHSZ-munka időszerű kérdéseiről. Szibéria és a tudomány A Szovjetunió Tudományos Akadémiája szibériai tagozatának tevékenységéről tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap a Palace Szálló különtermében Valerij Nyekuf- jascsev, a műszaki tudományok kandidátusa, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája novoszibinszki tagozatának tudományos titkára, a Szibéria és a tudomány című kiállítás igazgatója. A sajtó képviselői megismerhették a mintegy 40 ezer szovjet kutató eredményeiről számot adp kiállítást. Ez itt a kérdés AMIKOR MAR JÓNÉHÁNY ÚJ ESZTENDŐT NAGY FOGADALMAKKAL KEZD AZ EMBER, TAVA- SZODVÁN UTÁNAJÁR: TATAROZTASSA - FESTESSE, MÁZOLTASSA, CSEMPÉZTESSE STB. - A LAKÁSÁT, VAGY VÁRJON MÉG? HALL ISZONYÚ PÉNZEKET FELMARKOLÓ MASZEKRÓL, A SEMMIT BEDOLGOZÓ KONTÁRRÓL S ELIJESZTŐ HATÁRIDŐKRŐL, HA VÁLLALATHOZ, SZÖVETKEZETHEZ FORDUL. EZ UTÓBBIT VÁLASZTOTTAM. ELVÉGRE HÁNYSZOR HALLOTTAM MÁR: LAKÁSFELÚJÍTÁSRA, KORSZERŰSÍTÉSRE VÁLLALKOZOTT, ÖSSZEFOGOTT NÉHÁNY TEKINTÉLYES SZOLNOK KÖRNYÉKI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET.TAPASZTALATAIM UTÁN DÖNTÖTTEM: Tataroztatom a lakásom Egy hét alatt megcsinálták - mondja dr. Miljánovits György- né a szép, frissen rendbe hozott nagyszobában Az Ady Endre út 24. számú ház harmadik emeletén mal- teroskanál, simító a két munkás Nagy Lajos kőművesmester és Seres György segédmunkás kezében. A kétszobás összkomfortos lakás konyhája csupán négy szürke fal. Még. A karbantartás a konyhával és a fürdőszobával kezdődött. Az elérett, öreg vízvezetékeket megjavították, a régi csempét leszedték, a padozatcseréhez is megtették a szükséges előkészületeket. A konyhában is, a fürdőszobában is gyönyörű, a tulajdonos ízlése, akarata szerinti színes csempe lesz. A konyha padozata is, mintha csempe lenne. A szakemberek azt mondják, nem az, lakozott korszerű burkoló. Két hete dolgoznak, s mint Balogh László, az ÉPSZÖV szolgáltató szervizének építésvezetője mondja, még két hét, és megújul az egész lakás. A szobák falait festik, mázolják az ajtókat, ablakokat, beépített szekrényeket, csiszolják a parkettet. Mindezt persze úgy, hogy a tulajdonos vándorol — de a saját otthonában. A szobákban még laknak, s mikor elkészül a konyha, fürdőszoba, újra költözik a lakó. Bizalmatlan vagyok — hja kérem, sok volt a fülbesú- gás ... — Mikor lesz kész? — Két hét múlva — mondja nyugodtan Ipolyszegi Mihály ,az elnök, szinte egyszerre a két mesterrel. — Egy hónapra vállaltuk, meg kell lenni. Mi most kezdtük a lakáskarbantartást, korszerűsítést, nekünk meg kell alapoznunk magunkrfak a jövőt. November 9-én nyitottuk az új részleget s a megrendelőirodát, és az első napon volt, aki megállapodást írt nálunk alá. Idén eddig 98 lakás rendberakását vállaltuk, 42 kész! 1979-ben 6,5 millió forint értékű tatarozást végzünk. — Volt sok panasz? — Egy — mondja fejből Balogh László — de gyorsan megoldottuk. — Az történt, ugyanis, hogy a feleség kiválasztott egy szép, nagyon modern tapétát, a férj meg haragudott: ennyire azért nem kell újítani. Kicseréltük, nehogy rajtunk múljék a családi béke... Míg a Csanádi körútra érünk, Ipolyszegi elnök elmondja, kilenc „építő szövi” (akárki találta ki, de csúnyácska becézés ez ...) társult lakáskarbantartásra Tiszafüredtől Jászberényig a megyében. A szolnoki a gesztor, s elején vannak a közös feladatok szervezésének, de egy akarattal valóban szolgálni akarják a füredi, a herényi, a karcagi, a túrkevei, a szolnoki korszerű, jobb kényelmesebb lakás után áhí- tókat. Persze, pénz is kell hozzá, de az új szolgáltatást most 10 százalékos kedvezménnyel számlázzák. A Csanádi körúton dr. Miljánovits Györgyné nyit ajtót. Az ajtó, az ajtók olyan fényesre, . hófehérre vannak festve, hogy szinte vétek hozzájuk érni. A nagyszobában gyönyörű lemosható tapéta, a két kisgyerek szobájában olyan játékos, hogy a napsugár is fénylik a kedves mintákon. Szívesen fogadja az épszövösöket a fiatalasszony s a vendégeskedő-segítő nagyszülők is. — Egy hét alatt megcsinálták — mondja, — s mivel közben költöztünk, még arra is volt gondjuk, hogy szülés előtt nem erőlködhettem. Vigyázva húzták, tolták a bútorokat, védték a szőnyegpadlót. Csak a legjobba- ka mondhatom, s ha újból kezdeném, csak az ÉPSZÖV- öt választanám. Hétfőn jöttek, s a szabad szombatját fs veszni hagyta pár ember, mert egyhetes határidőt szabtunk meg. Befejezték a szabad szombatjukon. Nincs, akár hiszi, akár nem, nincs semmi reklamációm. — Festés, mázolás, tapétázás egy hét alatt. Mennyit fizettek? — Tizenhétezer körül, már nem tudom pontosan. Nézze meg a gyerekszobát, a konyhát, ez a munka megért ennyit! Balogh László, meg Ipolyszegi Mihály arcán lászikaz öröm. Érthető, ki nem szereti ha dicsérik az igyekezetét? A nagymama kávét főz, a karon ülő kislány barátságosan nevet. A gyerekszobában édesded, tiszta álmát alussza a pici. Kint áprilisi szeszélyes napsütésben, se meleg se hidegben fürdik a korúi. Mondom az elnöknek, döntöttem: — Ha nem elébb, jövőre tataroztatok! —sj — Fotók: Kőhidi Imre CÉLOK ÉS REALITÁSOK Rugalmas életszínvonalpolitika a szo- cialis- a iparban foglalkoztatottak átlagbére 3894 forint volt, s az 1978. évi havi átlagbér 8,5 százalékkal bizonyult magasabbnak az előző esztendeinél. Ami annyit jelent, hogy a szóban forgó 1 687 200 embernek az életszínvonala is ennyivel gyarapodott volna? Vannak, akik egyenlőségjelet helyeznek a pénzbeli jövedelem és az életszínvonal közé, s az új lakásba költözés okozta nagyobb kiadásokat úgy fogják fel, mint — életszínvonalcsökkenést... Ha túlzás is, de sok benne az igazság: ahány család, annyiféle értelmezése az életszínvonalnak s annyiféle életszínvonal. Amiből mégsem következik, hogy nincsenek általános jellemzők, így az, ha valamivel szerényebben is az ötéves tervben előirányzottnál, de az élet- színvonal, az életkörülmények javításában előrehaladtunk a középtávú program eddig eltelt három évében. Sóba nem volt mindenkire azonos érvényes folyamat a reáljövedelem-növekedés, napjainkban végképp nem az. A nyugdíjazás például, vagy az addig kereső gyerek bevonulása, házassága, újabb gyermek születése, a korábbiaktól eltérő beosztás stb. lényegesen megváltoztatja a jövedelmi arányokat a családon belül. Idén megszűnt — a kis- és a külkereskedelem kivételével — a követelményekhez nem kötött, úgynevezett biztosított — 1,5 százalékos — bérnövelés lehetősége; központi forrásokból 500 millió forint használható fel bérkedvezményekre, igaz. a korábbiaknál szigorúbb feltételek mellett. Továbbá: a megszorítások ellenére a hatékonyabb dolgozó vállalatoknál az átlagosnál nagyobb a lehető ség a bérnövelésre, ugyanis a progresszív adóteher csökkent. Seregestől említhetünk ilyesfajta mozzanatokat, amik lényege egy: az élet- színvonal növelésének céljait, föl nem adva, a realitásokhoz kell igazodnunk. Szakszerűbben fogalmazva: a teljesítmény — követelmény — nélküli bérnövekedés megengedhetetlen. Még szókimondóbb formában: nemcsak a termelést, a beruházást, hanem az életszínvonal növelését is alá kell rendelnünk a népgazdasági egyensúly megjavításához kapcsolódó érdekeinknek. Ennek tudatában már érthetővé válik az a széles körben hallható vélemény, legalább a jelenlegi életszínvonal — és áruellátás — stabil legyen. Igenám, de 1974 óta a belföldi felhasználás minden évben nagyobb volt a nemzeti jövedelemnél! Halmozott terhekkel kell tehát szembenéznünk, s ezért elkerülhetetlen: a lakossági jövedelmek emelkedése szoros összhangban álljon a termelés hatékonyságának javulásával. Más szóval: a további jövedelemnövelést a fokozódó követelmények teljesítéséhez szükséges hozzákapcsolni. S bár bizonyos célok elérését későbbre kell helyezni, az életszínvonal illesztésének — nem minden társadalmi rétegre, csoportra azonosan ható — folyamatosságát nem akarjuk föladni. Egészen köznapian: rugalmasabbá kell tennünk nemcsak gazdaságunkat, hanem az életszínvonalpolitika gyakorlatát is. Jutott erő arra, hogy január elsejétől 1,3 millió főt érintve, emeljük az alacsony nyúgdíjakat; 1,8 milliárd forint jut egy esztendőre, s további 1,7 milliárd az úgynevezett automatikus kiegészítésre. Van, ahol „szakaszolni" szükséges. A családi pótlék átfogó növelésére nincs fedezet, de elsőként majd a három és több gyermek után fizetendő összeg gyarapítására elő kell teremtenünk a forintokat. az élet- színvonal sokféle tényezője közül a lakásépítés jelentős teljesítményeinek Decemberben | ahogy fenntartásánál is ez a teendőnk. Továbbá: a szolgáltatások mennyiségi, minőségi fejlesztése szintén lényeges elem az életszínvonal milyenségében, ahogy növelhető ez utóbbi úgy is, hogy a gyermeket bölcsődében, óvodában helyezik el, s az anya kereső foglalkozást választhat. Gyakorlati tapasztalat: az emberek elégedettsége egyre kevésbé függ fogyasztásuknak a múlttal öszevetett viszonyától, s mind lényegesebb mozzanatként — bukkan fel a magasabb jövedelműek életvitelének — fogyasztási szokásainak — másolása. E téves Irány követése félretolja az életszínvonalpolitikának azt a ípontos alapelvét, ki-ki' úgy éljen, ahogy dolgozik. Pontosan az teremti elő a további haladás szilárd alapjait, ha a keresetek különbségei jobban kifejezik a munkák különbségeit, azaz ha a közösség a mainál va- lósághűbben értékeli — javadalmazza — a tevékenységek társadalmi hasznosságát, amibe a visszafogás és a többletadás egyaránt beletartozik. Változatlan főbb célok eléréséhez keresünk — s lelünk — hatásosabb eszközöket a termelésben és az elosztásban. s ez érvényes — célokra, eszközökre — az életszínvonalpolitikában is. Aminek vannak átmeneti — kedvező és kedvezőtlen hatású — mozzanatai. Valamivel jobban éltünk, mint ahogy dolgoztunk; az egyensúly megteremtésének szakaszában tartunk. Lehetőségeink úgy 'tágíthatok, amint teljesítményeink bővülnek, a célok és realitások párosa ezért vonzóbb —, mert cselekvésre sarkall —, mint célok és óhajok — sóhajtozás nál megrekedő — pilleköny- nyű kettőse. M. O. Megalakult a Renovaqua Milliókat érő újítások Import helyett hazai alkatrészek Jászkiséren Az országban évente felhasznált 4,5—5 milliárd köbméter ivóvízből csaknem ugyanennyi szennyvíz keletkezik. amelynek elhelyezése mind nyomasztóbb népgazdasági gond. Ezeken a gondokon kíván enyhíteni az a tudományos és fejlesztési társaság, amely legfőbb céljául tűzte ki, hogy a mezőgazdaság mind szélesebb körben hasznosítsa :— megfelelő kezelés után — a szennyvizet és a szennyvíz- iszapot. A Vízgazdálkodási Tudományos Központ, a Szegedi és a Gyulai Vízügyi Igazgatóság, a Gyulai Vízművek, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet, valamint a Békés és Komárom megyei KÖJÁL fogott össze a Renovaqua Társaságnak nevezett közösségben. A dolgozók megértették: milliókat érnek azok a gondolatok, amelyek a gazdaságosabb termelés, a biztonságos munka feltételeinek megteremtését szolgálják. Ennek eredménye, hogy a MÁV jászkiséri Építőgépjavító Üzemében fellendült az újítómozgalom, a benyújtott és hasznosított újítások jól segítik a műszaki-fejlesztési, az üzemszervezési és a munkavédelmi feladatok végrehajtását, hozzájárulnak az importból származó és nehezen beszerezhető gép- alkatrészek pótlásához. Az elmúlt évben a jászkiséri üzemben 46 újítási javaslatot nyújtottak be. 30-at fogadtak el. több mint 50 ezer forint újítási díjat fizettek ki. Az idén az év első negyedében 25 újítási javaslatot adtak be az üzem dolgozói, a bizottság ezekből 8-at fogadott el. Az 1978. évi újítások hasznosításából származó megtakarítás eléri a 2 millió forintot. Az elmúlt év legjelentősebb újításai között tartják számon azt az eljárást — átalakítást —, amely lehetővé teszi, hogy az eddigi import Deuts motorokat hazai gyártmányú RÁBA—MANN motorokkal helyettesítsék. Jelentős újítás az Oxiál tömítés hazai anyaggal történő pótlása. Ez több mint félmillió forint megtakarítást ígér évente. I. A. A kisújszállási MÁV Épületfenntartó Főnökség Ybl Miklós brigádja végzi a kunhegyesi állomásépület felújítását. Korszerű várócsarnokot, hivatali helyiségeket alakítanak ki. A tervek szerint az év végére szeretnék befejezni a munkát