Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-08 / 105. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 8. Üj Radnóti-emSékmű Koszorúdólsi ünnepséget rendeztek Vaáámap délelőtt Győr határában, a Rábca folyó partján, a Radnóti-emlékműnél, a költő születésének 70. évfordulója alkalmából. 34 évvel ezelőtt ezen a helyen végezték ki a menekülő nyilas hordák az egészségében már megrokkant költőt, Radnóti Miklóst. A győri és a Győr-Sof(ron megyei fiatalok a költő mártírhalálának színhelyén emlékművet emeltek, és emlékligetet létesítettek, amelyet gondosan ápolnak. Az emlékművön kora tavasztól késő őszig nem hiányzik a friss virág.. Segítség az állami gondozottaknak Utógondozók kezdik meg működésüket a nevelőotthonokban azzal a céllal, hogy előkészítsék, segítsék, és figyelemmel kísérjék az állami gondozottak önálló életkezdését. s ha lehetőség van rá, visszatérésüket a családba. Az Oktatási Minisztérium 44. álláshelyet bocsátott ezért a nevelőotthonok rendelkezésére. Többségüket már elfoglalták a pedagógusok, köztük a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán speciálisan képzett pszichopedagógusok. Az oktatási miniszter közelmúltban megjelent rendeleté régi gondot orvosol. Gyakran vetették a hazai gyermekvédelem „szemére”, hogy bár a veszélyeztetett gyermekekről nemzetközileg is elimert módon gondoskodik, az otthonokból kikerülő 18 éves fiatalok viszont önálló életkezdésüknél szinte kizárólag a saját erejükre vannak utalva. Ezen a helyzeten folyamatos intézkedéssorozattal igyekszik segíteni államunk. Első lépésként a kormány tavaly hozott rendeletet; évente 6 millió forintot biztosít az önálló életkezdés anyagi támogatására. A 18 évesek önálló életkezdésüknél nem csupán anyagi, hanem legalább olyan mértékben erkölcsi, emberi támogatást is igényelnek. Az utógondozóknak most ez lesz á feladatuk. Személy szerint törődnek a nevelőotthonból eltávozó minden fiatallal. segítik őket, a lakásgondok megoldásában, az elhelyezkedésben, a továbbtanulásban. A törvénnyel összeütközés1- be került, súlyosan veszélyeztetett fiatalokkal — a 18 évnél fiatalabbakkal is — a hivatásos pártfogók foglalkoznak. Jelenleg 127-en vannak, s egyöntetű a vélemény, hogy fontos láncszemei a gyermekvédelemnek. Felelősségteljes munkájukat eddig is segítették a társadalmi pártfogók: a gyámhatóságok mintegy 1300-at tartanak számon. Az oktatási miniszter rendeleté most az ő „jogállásukat” is rendezi, elismeri nélkülözhetetlen tevékenységüket. A rendelkezés értelmében lehetővé vált, hogy a legeredményesebb társadalmi pártfogókat a jövőben jutalmazzák, évi 2—5 ezer, esetenként 6 ezer forinttal. Magyar filmhét Linzben A bécsi Collegium Hunga- ricum szervezésében május 10—16 között magyar filmhétre kerül sor Linzben. Az eseménysorozatot Szabó István filmrendező nyitja meg, akinek „Budapesti mesék” című alkotását tűzték műsorra. A filmhéten bemutatják még Fábri Zoltán „Az ötödik pecsét”, Huszárik Zoltán „Szindbád”, Makk Károly „Egy erkölcsös éjszaka”, András Ferenc „Veri az ördög a feleségét”, Lugossy László „Azonosítás”, Mészáros Márta „ Ök ketten”, című alkotását a legifjabb nézők szórakoztatására pedig Pa- lásty György filmjét, a „Hahó öcsi”-t vetítik le. A Szolnoki Vízügyi Szakközépiskola tanulói az elméleti oktatással párhuzamosan alapos gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el a vízügyi munkák alapjait. Képünkön Urbanovszky István gyakorlatvezető tanár felügyelete mellett a hallgatók az egyik jászkiséri csatornán végeznek méréseket Dalostalálkozó, térzene Jászberényben Megkezdődtek a Székely Mihály zenei napok Szombat délután került sor Jászberényben a Székely Mihály zenei napok megnyitójára a világhírű énekes nevét viselő általános iskolában. Az intézmény tanulói műsorral emlékeztek névadójukra, köszöntötték a vendégeket, megkoszorúzták Székely Mihály emléktábláját. A hagyományokhoz híven átadták a Székely Mihály alapítvány 1000 forintos jutalmát, melyet az iskola legaktívabb, ’ a tanulmányi munkában szép eredményeket felmutató diákja, Fü- löp Margit nyolcadik osztályos tanuló kapott meg. A megnyitó ünnepséget a szövetkezeti kórustalálkozó együtteseinek közös énekbemutatója követte. A jászberényi Úttörő fúvószenekar kíséretében adták elő Sosz- takovics Békedalát; valamint Kiss István Liszt-díjas karnagy vezényletével Kodály Zoltán Magyarokhoz című művét. A szövetkezeti dalostalálkozó hangversenyei délután 6 órakor kezdődtek a Déryné művelődési központban. Szolnok megyét a „vendéglátók” Palotási János vegyeskara és a jászapáti szövetkezeti énekkar képviselte, de hallhatott ’.a közönség budapesti, debreceni, és káli együttest is. A jászberényi dalosok a bemutatón túl a zsűritől a kórus minősítését Az egyik: Kovács Katalin. Kati a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium végzős tanulója. Nem először állt már pódiumon. — Az első verset négyéves koromban mondtam el. Azóta pedig számos iskolai rendezvényen, vers- és prózamondóversenyen szerepeltem. — Szereti a versenyeket? — Igen, de nem a mindenáron győzni akarás hajt, sokkal inkább a közlésvágy, az, hogy valamit adjak az embereknek. — Ez csak kitartó munkával váltható valóra. — Természetesen, a készség önmagában nem elég. Meg kell dolgozni az eredményekért. Szerencsére én „szigorú kezekben” vagyok. Anyu — aki lakóhelyünkön. Jászfényszarun, népművelő — oltotta belém a versek, az irodalom szeretetét. — Együtt készülnek fel a versenyekre? — Általában igen, de a magyar tanárnőm, dr. Nagy Józsefné is sokat segít. Otthon egyébként tagja vagyok a község színjátszó csoportjának. — Kisebb volt a lámpaláz? — Egyrészt, de ami fontosabb; már korábban megtanultam, hogy bármilyen verset vagy prózai szöveget mond az ember, arra kell törekednie, hogy szép kiejtéssel, a nyelv ritmusát, szépségét visszaadva tolmácsolja. — A hétköznapi beszédre nem igaz ez? kérték. A Bakki Katalin dirigálta énekkar a nehéz művek igényes, kimunkált megformálásáért az előkelő Fesztiváldiploma minősítést szerezte meg. Vasárnap délelőtt ragyogó napsütésben a a szolnoki MHSZ-Olajbányász fúvósze- zenekar hangulatos térzenével köszöntötte Jászberény lakóit. Sajnos nagyon kevesen hallgatták a fúvósok muzsikáját. A hangszeresektől „átvéve a szót” a dalosok a városi tanács lépcsőjén közös kórusbemutatót tartottak majd a művelődési központ nagytermében újabb énekkarok léptek pódiumra. A — Dehogynem. Engem például nagyon idegesít, ha a környezetemben csúnya, érthetetlen beszédet hallok. Ezért aztán igyekszem változtatni rajta. — Hogyan? — Azt hiszem, már azzal is tanít az ember, ha pél‘ dát mutat. • • • A másika Nagy Mária, ö a szakmunkástanulók kategóriájában. ám szintén a jászberényi színeket képviselte. A 606-os számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben idén végez, mint cipőfelsőrész-készítő szakmunkás. — Felkészítő tanára, Gö- möri Árpád azt mondja, nagyon „izgulós” természetű versenyző. — Kár lenne tagadni, tényleg így van. Győrben is óriási lámpalázam volt. Nagy László Bevezető az Ady-pörhöz című írását olvastam fel a verseny első napján. Másnap, amikor a kötelező mű előadására került sor, már kissé megnyugodtam. Bizonyára annak is köszönhető, hogy a verseny mindvégig jó, oldott hangulatban zajlott. — S jó hangulatban fejeződött is be, hiszen a legjobbak között végzett. — Magam sem hittem, amikor a nevemet hallottam, de annál nagyobb volt az örömöm. Nagyon szeretem az irodalmat a verseket. Petőfi. Ady Endre, József Attila költészetét. Egy időben vonzódtam a színészi pálya felé is, törökszentmiklósi Liszt Ferenc énekkar mellett a székesfehérvári Prímavera vegyeskar, a bicskei Josquin kamarakórus és a kecskeméti Kodály Zoltán szövetkezeti vegyeskar mutatta be ^pro- dukcióját. Az énekesek teljesítményét dicséret illeti, az érdeklődést annál kevésbé. A dalosok egymásnak tapsoltak a hallgatóságot a zsűri: alkotta. Remélhetőleg a Székely Mihály zenei napok — nevezhetnénk heteknek is — további rendezvényein a zenészek nem csupán saját szórakoztatásukra muzsikálnak. — S letett róla? — Azt hiszem, csak gyerekes álom volt. Szavalni, prózát mondani, szépen beszélni cipőfelsőrész-készítőként is lehet. Később persze szeretnék érettségizni, bővíteni a tudásomat irodalomról, írókról, költőkről, a magyar nyelvről. A versenyre való készülés idején jöttem rá, hogy a szónak is lehet dallama, ritmusa, nagyon örültem, ha egy-egy versben, novellában magamtól fedeztem fel őket. Persze Gömöri tanár úr segítsége nélkül nehezen ment volna. — Okozott-e nehézséget, hogy az iskolában csak né- .hány óraszámban tanulják a magyar irodalmat s a nyelvtant? — A versenyen nem, hiszen hasonló alapképzettségű , .ellenfelekkel” kellett összemérni tudásomat. A felkészülésre persze nagy energiát kellett fordítani. Erre szántam a tavaszi szünetet is. előtte pedig heti három alkalommal gyakoroltam a szövegmondást a tanár úrral. Megérte, maradandó élményt nyújtott a Győrben eltöltött négy nap. * * * A harmadik Lépés Ágnes, vele sajnos nem tudtunk találkozni. A hetekben szakmai gyakorlatát tölti Budapesten a szolnoki 605-ös számú Ipari Szakmunkás- képző Intézet növényolaj és mosószergyártó szakmát tanuló diákja. Annyit azonban megtudtunk, hogy Ágnes nem első alkalommal vett részt a „Szép magyar beszéd” versenyén. Már távaly is szerepelt a győri országos döntőn, és kitartó tanulás, munka áll az idei Ka- zinczy-érem mögött is. T. E. tJS RADfO hidlánihasszún Társalogva Talán a legnagyobb erénye egy rádióműsornak, ha a hallgatók közvetlenül, szinte csevegve, a figyelemre állandóan ható módon szól. A szépirodalmi ismeretterjesztő műsorok közül a „Társalgó” e tulajdonságai révén vált érdekessé. A múlt heti adás * két órájában az irodalom- kedvelők jóval többet kaptak, mint amennyit a műsorújság alapján várhattak. Pándy Lajos a XVII. századi erdélyi történetírót, Apor Pétert idézte meg, Berek Kati szépen szólaltatta meg Nagy László: Jönnek a harangok értem című versének részletét Kosa László néprazjtudós a „harangok szavát” művelődéstörténeti távlatokat nyi- togatva elemezte — hogy csak • a műsor néhány részletére emlékeztessünk. A tartalmi és műfaji tarkaság, az egyes részletek bi: nyos távolsága ellenére mégis egységes volt a „Társalgó”. Mert „társalgóit”, vagyis könnyedén továbbfűzte a szót jegyzetben, interjúban, kis hangjátékban, s kitűnő zenei betétek engedték lazítani a figyelmet. A műsorvezető-szerkesztő Liptay Katalin, a rendező Varsányi Anikó és a zenei szerkesztő Kiss Gyöngyi érdeme, hogy egységes, érdekes, továbbgondolkodtató műsort hallottunk. ...akkor kérőm a ■ munkakönyvem címmel ugyancsak elgondolkodtató műsort készített Balogh István. Egy téesz építőipari segédüzemének vezetői, kulcsemberei közül egyszerre tizegynéhányan kérték a munkakönyvüket. Ennek az eseménynek szegődött nyomába a riporter, s a beszélgetések — amelyek néha szenvedélyessé váltak — nyomán feltárult egy munkahely világa, amelyben szervezettség híján „keresztbe- kasul dolgoztak a szakemberek”, akiktől az elnök egy- egy kiadós, már-már becsületsértő üvöltözés után megkérdezte, ki inna vele egy pohár konyakot? A felsőbb szervek tétlenségét is minősítették néhány mondat erejéig, így rajzolódott ki végül a kép a folyamatról, a veszélyes társadalmi jelenségről: a kapkodás, a szervezetlenség hogyan fajul végül is személyi, szakmai, emberi ellentétekben megnyilatkozó elviselhetetlen munkahelyi ártalommá. Innen tekintve korántsem csak egy téeszben történtekről szólt Balogh István mindössze negyedórás, tisztahangú, érdekfeszítő műsora. Méltán kísérheti figyelem a sorozat további adásait. Röviden Csak az elismerés hangján szólhatunk az asztalitenisz világbajnokságot közvetítő „rádiós-együttes”-ről, amelynek tagjai — mint a kora reggeli közvetítésekből megtudhattuk —, nehéz körülmények között végeztek kitűnő munkát. ötletes szerkesztése révén egyfajta társadalmi közművelődési körkép bontakozott ki a „Válogatott perceink” című Szél Júlia-műsorból, amelynek az ország két „szélső” megyéjének — Zalának és Szabolcs-Szatmámak — egy-egy vezetője volt a vendége, s szavaikból kiderült: az egymáshoz távol eső vidékek népének gondjai, örömei minőségileg teljesen azonosak. — eszjé — Kiállítások A Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat KISZ-otthonában (Szolnok, Kossuth Lajos u. 5.) holnap nyitják meg a Pólya Tibor grafikáit karikatúráit bemutató kiállítást. Bényi Árpád Debrecenben élő festőművész a szolnoki Aba-Novák teremben állít ki. A tárlat csütörtökön délután 5 órától tekinthető meg. — fekete — A nyelvnek is van dallama, ritmusa Okik a legszebben beszélnek * Kazlnozy-órmos diáklányok Győrben rendezték meg a „Szép magyar beszéd" verseny országos döntőjét. Amikor az ünnepélyes eredmény- hirdetésen Péchy Blanka érdemes művész átadta a legjobbaknak járó Kazinczy-érmeket, három Szolnok megyei diák- j lány neve is felhangzott. Sosztakovics Békedaiát adja elő az összkórus és az úttörözenekar. Vezényel: Bakki Katalin A Fesztiváldiplomás jászberényi Palotási János kórus dalosai
