Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-06 / 104. szám

1979. május 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 csflutounHONgflBflp idő A pszichológus hozzászól Miért csúfolják a gyerekeket? Nem szeretném az oldal családias légkörét megzavar­ni. de ellent kell mondanom a néhány héttel ezelőtti, „Csúfolják a gyereket” című cikkben foglaltaknak. Amit a cikk írója ismer­tetett, az csak a jelenség szintjén igaz. A magyaráza­tot máshol kell keresni! Ugyanis megfigyelte, hogy mind.en eddigi osztályában egy-egy gyerek valami kül­ső, nem is túlságosan jelen­tős jegy (egy fényes ruha, az iskolába unokáját kísérő nagymama túlzott gondos­kodása, orrpiszkálás és hal sonlók) miatt olyan gonosz- kodásnák lett az áldozata, amely megkeserítette a kis tanuló iskolás éveit. Már csak az ő érdekükben sem volna helyes, ha az a téves nézet gyökeresedne meg a köztudatban, am t a cikk írója állít, hogy az áldozat a bűnös! Az hogy ők lettek a gúny céltáblái, teljesen véletlen. Felhívták magúkra valamivel a figyel­met? Dehát egyikünk sem lehet annyira jellegtelen, hogy észrevehetetlenné vál­jon! Bár ezt a cikk írója ellenszerként ajánlja: a szü­lők ügyeljenek arra, hogy a gyerekek ne legyenek fel­tűnőek. Ez nagyon egyéni­ség-ellenes álláspont. Azzal a megoldással sem érthetünk egyet, hogy a szü­lők járjanak a csúfolódók családjához. Megalázó és eredménytelen. Mi tehát az ok és a meg­oldás? A szociálpszichológia erre a jelenségre elég korán fel­figyelt A felnőttek társa­dalmában is létezik, hogy egy-egy kisebbségi népcsoport „bűnbakká” válik. Európá­ban a zsidóság, máshol az örmények, görögök, stb. Ha a társadalmi közösség meg- bántódott, ha valami társa­dalmi, gazdasági ok miatt elégedetlen, őket teszik fele­lőssé, rajtuk vezetik le a fe­szültséget. Ütik, gúnyolják, gyilkolják őket. Pedig ártat­lanok! A gyerekeknél Lewin híres kísérlettel bizonyította a bűn­bakképzés folyamatát. Meg­állapította, hogy a vezetői magatartással van szoros kapcsolatban. Három vezetői típust különböztetett meg: túl szigorút, demokratikust és • nemtörődömöt. A bűn­bakképzésnek a; túl szigorú vezetői, nevelői magatartás az okozója. Ez a magatartás tanúsítja a legkevesebb meg­értést a vezetettek igényei iránt. A gyerekek megbán­tottak, a feszültségük leve­zetője: egy-egy ártatlan tár­suk kínzása. Egyetlen megoldási mód van: demokratikus nevelői stílust kell megvalósítani. Jobban figyelembe kell ven­ni a tanulók igényeit, kez­deményezéseit, és ekkor egy- csapásra meg fog szűnni a gúnyolódás, a bűnbakképzés, több lesz -a megértés a tanu­lókban is egymás iránt. Se­gíteni akarják majd egymást és nem bántani. A tapasztalatok szerint a nevelő legjobb indulatából is fakadhat az előbb említett probléma: nagyon szeretné, ha a tanítványai jól teljesí­tenének, ha jól tanulnának, ezért magas követelményeket állít eléjük, meghatja őket. Baj csak akkor származik belőle ha a tananyag elta­karja a gyereket. Huszka István pszichológus MELLÉNY — MARADÉKBÓL (122 cm magas gyerek ré­szére) Hozzávaló: 10 dkg fehér, 6 dkg különböző színű maradék „Apolló” fonal, 5-ös kötőtű. Kötésminta: lustakötés — mindkét oldalon sima szeme­ket kötünk. Szempróba: 13 szem x 26 sor=10 cm. Munkamenet: az eleje-háta alsó szélén, fehér fonálból 81 szemre kezdjük. Lustakötés­sel 11 sort kötünk, _ majd a színeket 2 soronként váltva 12 csíkos sort kötünk. Kez­déstől számított 25 cm=66 sor elérése után karkivágás részére nyílást hagyva foly­tatjuk a munkát. Az alsó szélhez hasonlóan a vállrészt csíkosán, a színeket 2 soron­ként váltva kötjük. Eleje 15 szem; 11 szemet lefogyasz­tunk; háta 29 szem; 11 sze­met lefogyasztunk; 15 szem elejerész. Az oldalszéleken egyenesen haladva dolgozunk. Az eleje belső, középszélén, kezdéstől .számított 37 cm= 98 sor elérése után nyakkere­kítést készítünk. Lefogyasz­tunk 3, majd minden 2. sor­ban 2, 3x1 szemet. Végül az elválasztástól számított 17 cm = 44 sor után a meglevő szemeket egyenként lefo­gyasztjuk. A hátrészen kez­déstől számított 40 cm =110 sor után középen lefogyasz­tunk 9, majd ennek mindkét oldalán, minden 2. sorban 2, 1 szemet. Végül a megmara­dó szemeket egyenként lefo­gyasztjuk. összeállítás: a vállrészeket a munka színén szemet szem­be öltéssel összevarrjuk. Az ujjkivágásokat, a nyak, eleje, közép, alsó szélrészt minden szemre, szélszémre 1 rövid­pálcával, elütő színű fonallal körbehorgoljuk. Az elejezá­ródásba, mindkét oldalon azonos sorra hurkolva, 15 cm hosszú összekötő-bojtot ké­szítünk. KISTERMELŐK — KISKERTEK A kártevők ellen kötelező a védekezés \ Minden kertészkedő tudja, hogy egy viruló kertes tájon a gazdák többsége gondosan ápolja fáit, növényeit, de né­hány elhanyagolt kert is akad a szépen műveltek között, ezek­ből újra meg újra fertőződik a környék Ezért hazánkban is rende­letek szabályozzák a földterü­lettel — az egyéni termelők és a kiskerttulajdonosok is közéjük tartoznak — védeke­zési kötelezettségeit. E rende­letek pontos végrehajtása egyéni és közérdek, hiszen a fertőző növénybetegségek el­len is csak közösen ' lehet eredményesen védekezni. Együttes fellépés vethet gátat súlyosabb bajok elterjedésé­nek. A rendelet szerint minden termelő köteles figyelni a ká­rosítok megjelenését, véde­kezni ellenük, s ha úgyneve­zett zárlati (karantén) vagy veszélyes kártevőket észlel, ezt még jelenteni is tartozik a helyi tanácsnak, a járási vagy a megyei növényvédel­mi és agronómiái felügyelő­nek. (A zárlati és a veszélyes kártevők jegyzékét a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben hozzák nyilvános­ságra, különösebben fertőzött vidéken általában a l;elyi ta­nácsok figyelmeztetik a la­kosságot a veszélyre. Ha a termelő elmulasztja az előírt védekezést a ható­ságok szóban vagy írásban figyelmeztetik. "Ha záros ha­táridőn belül sem végzi el a munkát, akkor közérdekű vé­dekezés elrendelésére kerül­Alszik a csecsemő Az újszülöttek az etetésektől ' eltekintve szinte az egész na­pot átalusszák. Néhány hetes korban, ntikor már érdeklődnek a külvilág iránt, alvásigényük 20-21 órára csökken. A cse­csemőkor végén 16-17 óra az alvásidő. Az egészséges gyérek alvás közben nyugodt1, ha nyugtalanságot veszünk észre, feltétlenül keressük meg az okát. Persze ahhoz, hogy nyu­godtan aludjon a csecsemő, •megfelelő körülményeket kell teremtenünk. Lehetőleg tartsuk be a rendszeressége), mindig ugyanabban az időben etessük, hogy megszokott időben tudjuk lefektetni a csecsemőt. Nappal nem szükséges a besötétités, ha első perctől kezdve igy szoktat­juk a gyereket, akkor megszok­ja, hogy nappal világosban al­szik, este pedig sötétben. Elő­fordul, hogy egyéves kor után a gyerekek félnek este o sötét­ben, ilyenkor hagyjuk nyitva egy kicsit az ajtót, már az is meg­nyugtatja őket. Az óriás, aki kinőtte a barlangját A Nagyhegyen túl, de a Kishegyen innen, élt egy­szer egy óriás, akinek Be- hemót volt a neve. Jámbor, szelíd óriás volt ez a Behe- mót, pedig akkora testi ere- ■je volt, hogy egyetlen rán­tással ki tudta húzni a föld­ből a legszebb szál fenyőfát is. De nemigen élt vissza az erejével, naphosszat csak a répaföldjét őrizte, mert ki­zárólag répán élt az óriás; egyet reggelire, egyet pedig vacsorára fogyasztott el a vizesvödör nagyságú vörös­répából; az ebédet mindig elspórolta magától, mert ab­ban a régi időben még az óriások is igen-igen szegé­nyek voltak. De hasztalan tartotta féken az étvágyát, hiába takarékoskodott az evéssel, mégis annyira meg­nőtt Behemót, hogy egy szép — vagy inkább csúf? — na­pon már nem tudott vissza­bújni a barlangjába. Attól fogva az éjszakákat is a sza­bad ég alatt volt kénytelen tölteni a toronymagas óri­ás. Sokat búsult, bánkódott emiatt. De nem segített sem­mit a búslakodás, akár per­zselte a Nap heve, akár ver­te a hideg eső, a jámbor óri­ás nem jutott többé fedél alá. A kinőtt barlangkát el­foglalta egy medvecsalád, nagyobb sziklabarlang pedig nem akadt messze a vidé­ken. Sajnálták az erdei, me­zei állatok a jólelkű. Behe- ' mótot; még az apróvadak meg a bogarak is próbáltak segíteni rajta a tanácsaik­kal. .A varjú azt ajánlotta, hogy építsen fészket magá­nak apró .gallyacskákból va­lamelyik magas fa tetején, mert a fészek mindig biztos menedéket nyújt az időjá­rás viszontagságai ellen; a mókus pedig váltig erősít- gette, hogy legjobb szállást a faodú ad, csak ki kell bé­lelni száraz fűvel meg pihe- tollal. A pók arra esküdött, legkellemesebb búvóhely a háló, szőjön hát Behemót is hálót magának. Az ürge azt javasolta a hajléktalan óriásnak, hogy föld alatti üregben húzza meg magát, ürge vagy hörcsög módra, hiszen a föld puha. és akko­ra nagy lyukat vájhat bele, amilyet csak akar. A béka ezzel szemben a tavat, mo­csarat ajánlotta lakóhelyül, mert a brekegő, kuruttyoló kétéltűek szerint a zápor­eső ellen legjobb a vizek mélyén meghúzódni, ott az eső nem veri az embert, job­ban mondva a békát. De a legfurább tanácsot a csiga­biga adta: azt javasolta, hogy Behemót is olyan szi­lárd, kemény burokkal ve­gye magát körül, mint a csi­gaház. Mert a mésztartalmú csigahéj hozzá van nőve a gadája testéhez, együtt nő vele mind nagyobbra; aztán meg az ilyen házba hívat­lan látogató nem teheti be a lábát, el nem foglalhatja, el nem veheti jogos tulaj­donosától senki ember- vagy állatfia. Mindebből persze nem lett, nem is lehetett semmi. Be­hemót többé nem jutott hajlékhoz. Ez volt az oka, vagy valami más egyéb, ezt már senki se tudja, de annyi tény. hogy az óriás végül is elbújdosott a vidékről. Ho­vá, merre megy — nem mondta senkinek. Azóta nem látták többé. Talán ő lehe­tett az utolsó óriás, mert azóta se találkozott soha senki a mesebeli óriással. Heves Ferenc Rajz: Pozdcrka Katalin hét sor, amelynek költségeit a mulasztótól adók módjára hajtanak be. Ezen felül még szabálysértési eljárást is kell indítani a védekezést elmu­lasztó ellen. A növényzet kötelező, vé­delme mellett nagyon fontos az is. hogy a védekezőszerek használati utasításait gondo­san tartsák be. Ha eltérnek a megadott töménységtől a szer esetleg nem fejti ki a megfelelő hatást, vagy ha túlságosan érős, leperzselheti a leveleket. Boha se feledjük: növényvédő szerek többsége méreg, egyi-kük-másikuk pe­dig erős méreg. Ezért roppant fontos az egészségügyi óvó­rendszabályok (kesztyűvise­lés, permetező-szemüveg és kalap, esetleg védőruha használata stb.) betartása. Ezek a munkát végző életét, egészségét védik. De az is fontos, hogy a növényvédő szerek anyagán mindig fel­tüntetett egészségügyi vára­kozási időket tartsuk be. Ha egyidejűleg több szert hasz­nálunk, értelemszerűen a leg­hosszabb várakozási idejű szerre előírt határidő érvé­nyes. Amennyiben magunk nem ■igazodunk el biztonságosan a sokszor bonyolult előírások között, kérjünk tanácsot szakemberektől a legközeleb­bi mezőgazdasági nagyüzem­ben, vagy növényvédelmi és agrokémiai központban. így elkerülhetjük, hogy a fo­gyasztásra kerülő termékek­ben a megengedettnél több növényvédőszer-maradvány legyen, s valaki egészségét, esetleg életét veszélyeztesse. Végezetül szólni kell az idős, munkaképtelen kerttu­lajdonosok helyzetéről, ök nem hanyagságból mulaszt­ják el a kötelező védekezést, egyszerűen nem tudnak az előírásoknak éleget tenni. Pénzért sem rendelhetik meg a permetezést, mert sajnos kevés helyen alakult a helyi áfész, szakcsoport vagy tsz szervezésében kiskertekben munkát vállaló növényvédő csoport. Nincs tehát más hát­ra, a kertszomszédoknak, munkaképes barátoknak, a faluközösségnek vagy a helyi kertbarát klubnak kell ezt a legtöbbször csekély munkát átvállalniuk- Nem, ,csak <’a* idős szomszédon segítünk így, ha nincs elhanyagolt kert, az egész környék nö­vényzete egészségesebb lesz H. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom