Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-05 / 103. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 5. Tory-gyözelem ngliában megtörtént a A fordulat, amit voltaképpen már mindenki jóelőre sej’tett. A konzervatívok visszatértek az „ellenzéki sivatagba tett, évekig tartó vándorlásból”. Margaret Thatcher asszony Anglia első női miniszterelnöke lesz, s egyben az első nő, aki fejlett tőkésországban egy kormány élére kerül. A 635 mandátum közül 514-nek a sorsa már tegnap reggel kiderült: a konzervatívok 258 mandátumával szemben 245 munkáspárti és 7 liberális mandátum áll. Az arányokait figyelembe véve ez 45 mandátumnyi konzervatív nyereséget és 37 munkáspárti visszacsúszás't jelent a megelőző parlamenthez képest. A további kombinációk így voltaképpen már fölöselegesek: a hiányzó 121 mandátum ugyanis nagy többségében olyan vidéki választókerületeké, ahol a konzervatív szavazók voltak többségben. A szavazás végeredménye: konzervatív párt 339, munkáspárt 268 mandá- tum. Az eredményen túlmenően szükséges az angol választások elemzése mind társadalmi, mind személyi viszonylatban. Ami az első és nyilvánvalóan fontosabb kérdést illeti; a rendkívül érett brit polgári demokráciában a két- pártrendszer kínálta választási lehetőség ‘természetszerűen nem jelenti a társadalmi rendszerek közötti választást. Sőt, osztályszempontból sem lehet egyértelműen megvonni a ha táróikat: a bérből, fizetésből élő középrétegeken túl az angol munkásosztály mintegy 20 százaléka is a konzervatív szavazók táborához tartozik. Az angol munkásosztály óriási többsége persze azért a Labour párto't támogatja, s ami ennél is fontosabb: a szakszervezetek, az angol munkás- osztály érdekképviseleti szerveit eltéphetetlenül szoros szálak fűzik a munkáspárthoz. Az angol burzsoázia és a banktőke vezetése viszont a konzervatívok mellett áll. A jelenlegi helyzet megértéséhez. s egyben a munkáspárti vereség okának felderítéséhez mindenekelőtt az angol gazdaság helyzetének kell felhívni a figyelmet. A munkáspárt 1974-ben olyan helyzetben vette át a hatalmat. amikor a megelőző konzervatív kormányt voltaképpen az angol bányászok nagyszabású sztrájkja buktatta meg. Az olajválság kibontakozása, valamint a tőkés gazdaság visszaesésével párosult infláció ebben az időben rendkívüli erővel sújtotta az angol gazdaságot. A munkáspárt a fennálló erőteljes szervezeti kapcsolatok ellenére sem tudott olyan stratégiát kidolgozni, amelyet a szakszervezetek elfogadhatónak minősítettek volna. Sőt. a szakszervezetek a magas inflációs ráta ellenére több mint két évig elviselték a munkáspárti kormány által megszabott béremelési korlátozásokat. Ez a gyakorlatban azt eredményezte, hogy a . reálbérek csökkentek és ugyanakkor a termelés visszaesése következtében nőtt a munkanélküliség. Ezen a helyzeten alapvetően az Északi-tenger olajának feltárása sem változtatott. zemélyi szempontból S azért van fontossága a választási eredménynek, mert Thatcher asszony személyében a toryk agresszív jobboldala került a miniszterelnöki székbe. Ez mind bel-, mind külpolitikai szempontból komoly kérdőjeleket vet fel. A belpolitikában e pillanatban elkerülhetetlennek látszik a „kemény” kormányfő és a szakszervezetek közötti kofliktus kiéleződése, ennek minden társadalmi és gazdasági következményével. A külpolitikában feltehetően reakciósabbá válik Nagy-Britanni/a Afri- ka-politikája és az eddiginél is egyértelműbb „alkalmazkodásra” lehet számítani Washington irányában. —i—e Hz erőszakról való lemondás váljon a nemzetközi élet alaptörvényévé Az emberiség legfontosabb feladata a fegyverkezési hajsza megfékezése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása. Állandóan folytatni kell a harcot e célokért, széles fronton és minden irányban — szögezi le az a szovjet okmány amely körvonalazza a Szovjetuniónak az általános leszerelési programról alkotott véleményét és javaslatait. (Mint ismeretes, Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára kéréssel fordult a világ- szervezet valamennyi tagállamához, hogy fejtsék ki véleményüket a leszerelési programról.) A szovjet okmány hangoztatja, hogy a nemzetközi enyhülés és az ezzel kapcsolatos pozitív politikai folyamatok valójában csak akkor lehetnek tartósak, ha ezeket követik a katonai enyhülést célzó intézkedések is, azaz újabb konkrét eredmények születnek a fegyverkezési hajsza csökkentése és a leszerelés területén. Fontos szerepet hivatottak betölteni a fegyverkezési hajsza csökkentését célzó konkrét részleges leszerelési intézkedések. Ezeknek az intézkedéseknek ki kell terjedniük a meglévő fegyverzetek egyes fajtáinak betiltására és megsemmisítésére, a világ bizonyos övezeteit ki kellene zárni a fegyverkezési hajszából, rendszeresen csökkenteni kellene az államok katonai kiadásait és a fegyverzeteket más intézkedésekkel egyetemben. Minden államnak tartózkodnia kell olyan lépésektől, amelyek negatív kihatással lehetne a leszerelést célzó erőfeszítésekre. Az okmány a továbbiakban kifejti: nagyon fontos, hogy nap mint nap erősítsük és fejlesszük azt az elvet, hogy kiiktatjuk az erőszak alkalmazását a nemzetközi kapcsolatokból. Ezen elvnek a nemzetközi élet alaptörvényévé kell válnia. Határt kel' szabni a fegyverzetek, különösen a tömegpusztító fegyverek minőségi tökéletesítésének, a háború megvívásához szükséges újabb harceszközök kifejlesztésének. A leszerelés területén teendő újabb lépések hatékonyságának legfontosabb előfeltétele, hogy az államok lehető legszélesebb köre, elsősorban a legnagyobb fegyveres erőkkel és fegyverzettel rendelkező nukleáris hatalmak és országok vegyenek részt a tárgyalásokon és a kidolgozandó egyezményekben. A leszerelés területén kötendő egyezményeknek elő kell irányozniuk a leszerelési intézkedések hatékony ellenőrzését. A leszerelési intézkedések megvalósítása nyomán felszabaduló anyagi eszközöket oly módon kell felhasználni, hogy azok elősegítsék a népek jólétének fokozását, az emberiség előtt álló egyetemes feladatok megoldását, és a fejlődő országok gazdasági és társadalmi haladását. A<z okmány felsorolja a fegyverkezési hajsza megfékezését célzó konkrét kezdeményezéseket. amelyeket a Szovjetunió a közelmúltban tett. Ezek a javaslatok a következők : az atomfegyverkísérletek általános és ‘teljes betiltása, az atomfegyverrel nem rendelkező államok biztonságának szavatolása, a tömegpusztító fegyverrendszerek újabb kifejlesztésének és gyártásának megtiltása, a Biztonsági Tanács állandó tagjai katonai költségvetésének csökkentése. Puja Frigyes Indonéziában tárgyai A hivatalos látogatásra Indonéziába érkezett Puja Frigyes külügyminiszter tegnap délelőtt Radius Prawiroval, a szigetország kereskedelmi miniszterével találkozott, majd a külügyminisztérium épületében megkezdte tárgyalásait Mochtar Kusuma- atmadja külügyminiszterrel. A tárgyalásokon, amelyek a délutáni órákban is folytatódtak, elsősorban a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése, valamint a két felet kölcsönösen érdeklő időszerű nemzetközi kérdések voltak, napirenden. A megbeszélések őszinte, tárgyila- lagos légkörben zajlottak le. A tárgyalások befejeztével Adam Malik alelnök fogadta a magyar külügyminisztert. Este az indonéz külügyminiszter vacsorát adott magyar kollégája tiszteletére. A djakartai újságok, a televízió, a rádió részletesen tájékoztatnak Puja Frigyes programjáról. Az indonéz állami rádió csütörtök este félórás magyar estet közvetített. Vietnami—kínai tárgyalások Peking követelödzik Eredménytelenül zárult a vietnami—kínai kormányközi tárgyalások harmadik, tegnapi ülése, miután a kínai küldöttség vezetője visz- szautasította Vietnam újabb kiegészítő javaslatait. E javaslatok, amelyek magukban foglaltak bizonyos elemeket a korábbi kínai indítványból is, a ha’tártérségben uralkodó feszültség csökkentését, a két ország viszonya alapelveinek meghatározását kívánták szolgálni. A kínai delegátus egyúttal nem volt hajlandó átvenni a 240 kínai hadifogoly nevét tartalmazó listát, ehelyett beszédében egyértelműen értésre adta, hogy Kína feltételekhez köti a vietnami—kínai viszony rendezését, rá akarja kényszeríteni politikáját Vietnamra. Phan Hien vietnami, illetve Han Nien-Lung kínai külügyminiszter-helyettes vezetésével öt órán át tárgyalt a két küldöttség a hanoi nemzetközi klubban. Elsőnek Phan Hien mondta el beszédét. Ezután Han Nien-Lung válaszbeszéde következett. A kínai küldöttségvezető ezúttal lényegében megismételte a korábbi üléseken tett Vietnam- és szovjetellenes kirohanásait. és követelte, hogy Vietnam fogadja el Kína ultimátum jellegű nyolcpontos indítványát. TELEXEN MOSZKVA Változatlanul jól vannak a vannak a Szaljut—6 űrállomás személyzetének tagjai: a most elvégzett részletes orvosi vizsgálat adatai szerint az űrállomáson dolgozó Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin egészsége jó, közérzete kitűnő, munkaképessége igen nagy. RÓMA Az Olasz KP tegnap nyilvánosságra hozta a választási programját. A római sajtóértekezlet keretében közzétett dokumentum 46 „programlapból” tevődik össze és négy részre tagolódik: a demokratikus állam védelméről és reformjáról szóló fejezetre, egy gazdasági egy szociális részre, továbbá az oktatással és a tudományos kutatással, valamint a kulturális intézményekkel, végül a külpolitikával foglalkozó részre. VARSÓ Henryk Jablonskinak, az Államtanács elnökének részvételével tartott ülést a Lengyel Legfőbb Ügyészség kollégiuma. A tanácskozáson Lucjan Czubinski legfőbb ügyész értékelte az ügyészségek munkájának fejlődését a Népi Lengyelország fennállásának 35 éve alatt, és elemezte jelenlegi feladataikat. SZÖUL Kurt Waldheim ENSZ főtitkár tegnap Tokióból Szöulba érkezett. Látogatásának első napján megbeszéléseket folytatott Pák Tong Dzsin dél-koreai külügyminiszterrel, majd szombaton Pák Csöng Hi elnökkel tárgyal. 170 millió példányban A szovjet sajtó napján Szovjetunióban a sajtó napját minden évben május 5-én ünnepük azon a napon, amikor a Pravda első száma 1912-ben megjelent. A Lenin alapította újság a Bolsevik Párt szócsöve, a nép szava lett Oroszországban a cárizmus és a burzsoázia ellen, a szocialista forradalom végrehajtásáért vívott harcban. Lenin a későbbi években is óriási jelentőséget tulajdonított a sajtónak; a politikai harc legélesebb fegyverét, azt a hatalmas eszközt látta benne, amelynek révén a dolgozók a párt terveinek megvalósítására szervezhetők. Ezért nem véletlenül alakult ki a népben az a vélemény, hogy a sajtó minden dologban igen közeli és megbízható segítőtársa a pártnak. Az első szovjet ötéves tervek éveiben a sajtó mint a néptömegek fóruma segített v a pártnak az ipar alapjának megteremtésében, a dolgozók mozgósításában és szervezésében. Leonyid Iljics Brezsnyev Újjászületés círrjű könyvében is nagyra értékelte a szovjet újságírók önfeláldozó munkáját. Ügy vélem, hogy újságíróink valóban méltók arra a megbecsülésre, és elismerésre, amelyben az SZKP KB főtitkára részesítette őket. Az újságírók a háború idején és a háborút követő években mindig ott tartózkodtak, ahol a legnehezebb volt a helyzet, s nemcsak hogy beszámoltak olvasóinknak a döntő eseményekről, hanem közvetlenül részt is vehettek bennük. Ezzel kapcsolatban szeretném a magyar olvasó emlékezetébe idézni a háborúban résztvett Konsztantyin Szimonov híres szovjet író szavait arról, hogy az újságírók „Leicával és jegyzetfüzettel, olykor meg géppuskával” az elsők között nyomultak be a fasiszták által megszállt városokba. Ezt én magam is megerősíthetem, az események tárgyilagos szemtanúja. Ugyanis a második világháború éveiben csapattiszt voltam, és ahogy mondják, „külső szemlélője” voltam mostani kollégáim harctéri tetteinek. Nem csökkent az újságíró szerepe a békés építés éveiben sem. Ahogy Leonyid Iljics' Brezsnyev írta: „Az újságíró az építkezés teljes jogú résztvevője volt”. L. I. Brezsnyev felidézte a zapo- rozsjei területi pártbizottság első titkáraként végzett munkájának kezdeti lépéseit, elmondja, hogy az elsőrendű intézkedések között ragaszkodott a területi lapok példányszámának növeléséhez és személyesen is nagy figyelemmel kísérte a Sztroi- tyel (Építő) című zaporozsjei helyi lap tevékenységét. Leonyid Brezsnyev intézkedései nyomán az építkezésen más lapok is helyszíni szerkesztőségeket szerveztek, amelyek operatív módon foglalkoztak az élenjáró tapasztalattal, terjesztették a legjobb építők példáját. Mindebben kifejezésre jutott az, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja elismeri a sajtó szerepét, törekszik arra, hogy a sajtó még közelebb kerüljön a néphez, a nép fóruma legyen, tükrözze az emberek mindennapi életét. a a szovjet sajtó öbb tízezer képzett újságírót együttvéve, körülbelül 170 millió példányban kiadott több mint 8000 újságot, mintegy 7000 folyóirattípusú kiadványt jelent, amelyeknek egyszeri példányszáma csaknem 180 millió. Az egész világon tudják, hogy ma a Szovjetunió a földkerekség legtöbbet olvasó országa. Ami az időszakos kiadványokat illeti, jelenleg több mint négy jut minden szovjet családra. N. Zabelkin a Szovjetunió Hőse, az-APN budapesti irodájának vezetője Ősi bolgár fővárosok A bolgár állam közöl 1300 éve áll fenn. Ez alatt az idő alatt Bulgáriának több fővárosa is volt. Szófia, a jelenlegi székváros mindössze száz éve kapta megtisztelő rangját. Az első főváros a 681-ben alapított Pliszka volt. A várost a honalapító Aszparuh kán tette székhelyévé és építette ki a Duna menti észak-bulgáriai síkságon. A város később elnéptelenedett, majd szinte teljesen eltűnt. A felszabadulás utáni években hatalmas archeológiái munkálatok kezdődtek. Ma már feltárták az egykori bel- és külvárost, a cári palota, a nagy bazilika és a hajdani pogány templomok romjait is. Veliki Preszlav szintén Észak- Bulgáriában van. A várost Szint eon cár alapította. 1338-ban a törökök lerombolták Preszla- vot, ahol ma az egykori nagyságot érzékeltető romkert fogadja a látogatókat. A második bolgár cárság fővárosa Veliko Tarnovo ma is elevenen pezsgő város. A Balkán hegységben. Bulgária közepén levő Tarnovo fellegvára a Cfarevec az egykori uralkodók palotája volt. Itt volt a bolgár egyházfő, a patriarcha rezidenciája is. Veliko Tarnovo: A Balduin-bástya Pliszka: az első bolgár főváros romja