Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-27 / 122. szám

1979. május 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 Asszonyoknak, lányoknak „Úgysem lát senki” Az még senkinek se jutott eszébe, hogy színházba, ven­dégségbe mosdatlanul, piszkos, slampos öltözékben, fésület­lenül induljon. S bizonyára minden nő kicsinosítja magát, illendően felöltözik, ha saját otthonába vár vendégeket. An­nál érthetetlenebb, ha a háziasszony, az édesanya, a feleség, a nagymama a házi munka elvégzése után nem válí ruhát, nem helyezi magát kényelembe, magán hagyja a takarító­öltözéket, a zsiros kötényt, a porfogó-fejkendőt. A tisztasági szempontokról nem szólva, kellemetlen a munkaruhában maradni nap­hosszat, csak azért, mert úgyis otthon vagyunk, csak azért, mert a szűk családi kör tagjain kívül más úgysem lát. De nem kellemes látvány sem családtagjainknak, sem ma­gunknak, ha elnyűtt cipőben, kikopott ruhában ülünk a té­vékészülék elé, ha így pihe­nünk, olvasunk. Nem nyúj­tunk esztétikus látványt fér­jünknek, gyermekeinknek, akik szüléikről, elsősorban anyjukról vesznek példát az öltözködésben, a tisztálkodás­ban. Ha elvégeztük a lakásban, a ház körül adódó piszkos munkát, a takarítást, a sző­nyeg- vagy ablaktisztítást, a kertészkedést, mindenekelőtt mosakodjunk meg alaposan. Szabaduljunk meg a munka közben testünkre rakódott szennyeződésektől. Fürdés, mosdás után használjunk testápoló, arcápoló krémet, hiszen a szenny, a por nem tett jót bőrünknek. Fésülködjünk meg, hasz­náljunk dezodoráló szereket. S ami a legfontosabb, ve­gyünk fel tiszta, üde háziru­hát, otthonkát. Az üzletek­ben újabban igen csinos pa­mut háziruhákat vásárolha­tunk, igen olcsón. A pamut kellemes viselet hidegben, melegben egyaránt, s a jó fa­zonú, bokáig érő lezser ru­hákban minden nő kellemes látványt nyújt. Az ilyen egye­nes vonalú vagy akár ala­kunkra szabott ruhákat min­degyik korosztály bátran vi­selheti. Gondoljunk a lábbelire is. Otthon járjunk kényelmes, de nem a mindennapi hasz­nálatból kikopott cipőben. Viselhetünk tornacipőt, Sholl- papucsot, vagy valamilyen szellős, könnyű cipőt. De a lábbelinket is mindig tart­suk tisztán. Ne járjunk sza­kadt harisnyában. Viseljünk inkább térdzoknit, pamut zoknit. Ez látványnak is szebb és kellemes viselet. Ha a munka már nem te­szi szükségessé, ne kössük be fejünket. Hajunk otthon is le­gyen mindig ápolt, tiszta^ Ápoljuk a vegyszerektől, víztől, széltől kirepedezett kezünket szilikonos kézkrém­mel. Tartsuk tisztán körme­inket, s ha repedezett, töre­dezett, áztassuk olajba. Milyen jó érzés olyan la­kásba hazamenni, ahol kel­lemes külsejű, ápolt asszo­nyok várják a férjet, a gye­rekeket. De ahogy magunk megje­lenésére gondot fordítunk, ugyanúgy legyünk figyelem­mel gyermekeink, férjünk háziöltözékének megtervezé­sénél is. A gyerekeket is já­rassuk kényelmes, tiszta ott­honi ruhában. A lezser, köny- nyen tisztántartható öltözé­kekben engedjük szabadon játszani, mozogni őket. A fér­fiaktól is követeljük meg a tisztaságot, ápoltságot otthon is. Akkor is borotválkozzanak, meg, ha nem mennek el ott­honról. S gondoskodjunk szá­mukra is kényelmes házi ka­bátról, nadrágról, pamut tri­kóról, könnyű cipőről. Legyen a család férfitagjainak is kü­lön munkaruhája, amelyben a ház körül tevékenykednek, s olyan szabad idő ruhájuk, amelyben pihenés, otthoni - szórakozás közben jól érzik magukat. — Pál — Tartsak nektek divat­bemutatót? Nem bánom! Csak az a kár, hogy ez a cuki kötényruha nem látszik a képen. Filcrátéttél dí­szítették, nagyon szeretem. Mindenféle blúzokkal, pulóver­rel viselem, hűvösben hosszú nadrágot veszek alá, amikor reggelenként anyut elkísérem a bevásárlásra .. . Egyébként Zsu­zsi a nevem, már nemsokára kétéves leszek. Legjobban a sportos viseletét kedvelem. Ez'a kisnadrágos jer- sey-együttes nem gátol a moz­gásban. Kiegészítője a csíkos zokni, és tessék csak megnézni a cipőmet! Könnyű és /rugal­mas a talpa, jókat lehet ugrál­ni benne. TANDQRI DEZSŐ: Mackók napja, verebek napja Nálunk minden nap: Mackónap. És minden nap: Verébnap. És sose úgy, hogy „Majd holnap...!” És sose úgy, hogy fél nap. Nem. nem, nem, nem, nem, nem, nem, nem! Mi együtt vagyunk mindenben! Medvékkel és verebekkel ébredünk, amikor a nap kel. S ehhez mindig, mindig, mindig egy egész Mackónap kell, egy egész Verébnap kell — már mindjárt kora reggel! Aztán eljön az este, és szomorúan látjuk: nem volt Egész Nap ez se! — — — tíolnap is megpróbáljuk! ÍNYENCEKNEK Tejszínes gomba Hozzávalók 4 személy ré­szére: 75—80 dkg gomba, 2 fej vöröshagyma, 3 dkg vaj, vagy margarin, só, frissen őrölt bors, 1 dl tejszín, 1 dl tejföl, 1 evőkanál vágott pet­rezselyem, 8 szelet sertéska­raj, 1 kávéskanál mustár, 2 evőkanál olaj sütéshez, fél citrom, 1 gerezd fokhagyma. A gombát alaposan és gyorsan megmossuk, lecsö- pögtetjük és szárát eltávolít­juk. A hagymát megtisztít­juk, apróra vágjuk és zsira­dékban aranybarnára pirít­juk. A hagymához tesszük a gombát és fedő alatt körül­belül 10 percig pároljuk. Sóz­zuk, borsozzuk. A tejszínt hozzáöntjük és rövid ideig felfőzzük. Végül a tejfölt önt­jük a gombára. Petrezselyem­mel megszórjuk. A karajokat megtisztítjuk. A fokhagymát megtisztítjuk, és összenyom­juk, majd a mustárhoz ke­verjük. A karaj mindkét ol­dalát bekenjük vele. Negyed­órát állni hagyjuk. Az olajat felforrósítjuk, és a karajokat mindkét oldalán körülbelül 3 percig ropogósra sütjük. Vé­gül citromlével leöntjük, sóz­zuk, borsozzuk. A tejszínes gomba mellé tálaljuk. Elké­szítési ideje: 45 perc. Kalória­értéke adagonként: 750. Kistermelők — kiskertek NYÁRI HAJKOZMETIKA A nyári kozmetika sok­rétű feladatai közé tarto­zik a haj különleges ápo­lása is. Az erős nap, a viz - különösen a tengeri sósvíz - kiszárítják a hajat, fénytelenné válik, „kiszív­ja’^ nap. Ez különösen a festett, szőkített vagy szá­raz hajra vonatkozik. A hajvégek töredeznek, „kóc- szerűek” lesznek. Hogyan óvhatjuk meg ha­junkat a nyári káros hatá­soktól? A strandon viseljünk könnyű szalmakalapot, víz­ben pedig gumisapkát, vagy kössük be a hajat vékony vá­szonkendővel. Gyakran még ilyen elővigyázatosság mellett sem kerülhetjük el a haj ki­száradását. Szabadságunk alatt a gaz­dag nyári program miatt nem igen jut időnk arra, hogy a szokásosnál többet törődjünk a hajápolással, arra azonban mindig jut egy kis idő, hogy hajolajjal vagy hajtápkrém- mel (Opera) a száraz hajvé­geket bekenjük és naponta Káros hatások átkeféljük, átfésüljük a ha­junkat. Erre a műveletre leg­jobb a sörtekefe; a fésülkö- désre szarufésűt használjunk, de jó a műanyagból készült fésű is, fontos azonban, hogy tompa, tág fogú és jól tisz­títható legyen. A szabadságunk letelte után azonban tegyünk fel tápláló pakolásokat, amelyek az ibolyántúli sugaraktól ki­szárított hajnák újra csillogó fényt adnak. Nagyszerűen rendbe hozza a hajat a rici- nusolaj-pakolás. Az olajat egy-két órán át hagyjuk fent, utána baba-, tojás- vagy olaj­samponnal kétszer mossuk meg a fejünket. Vitamindús, bőrtápláló majonézpakolást készíthetünk két tojássárgá­jából, egy evőkanál finom olajból. Kitűnő eredményt érhetünk el, ha hajbalzsamot haszná­lunk a megviselt haj regene­rálására. Az illatszerboltok­ban többféle készítményből válogathatunk, nem olcsó, de hatásos kozmetikum, újjáéled a haj tőle. Sokszor előfordul, hogy a naptól vagy a nyári hőség­ben szokásos erős izzadást&l a fejbőrön apró pattanássze­rű, tapintásra érzékeny bőr­kiütések keletkeznek. Egye­seknél erős viszketegség is jelentkezik. Ezeket a bőrpa­naszokat minél hamarabb meg kell mutatnunk^ szakor­vosnak, mert ha vakarjuk, dörzsöljük, könnyen elfertő­ződhet, súlyosabb esetben azon a bőrfelületen a haj részleges kihullását is ered­ményezheti. Ha olyan helyen nyaralunk, ahol nincs módunkban bőr­gyógyászhoz fordulni, vásá­roljunk kamillát és fejmosás után meleg kamillafőzettel öblítsük le a fejet. Az öblí­tést addig végezzük, amíg a víz ki nem hűl langyosra. (Vigyázzunk, nehogy meghűl­jön a fejbőr!) Mosás után jól töröljük és szárítsuk meg a hajat. A kamilla fertőtleníti, gyógyítja a beteg fejbőrt. Melegben elcg egy ' lenge, mintás pamuttrikó a bugyihoz. Ez a nyakpántos változat most a felnőttek körében is divatos! Es íme: at gala ruhám. Ebben köszöntöttem nagyit az anyák napján, akkor látta először, össze-vissza puszilt, és azt mondta: kész hölgy vagyok. Bevallom, hogy nekem is na­gyon tetszik . . . Tavaly még monokiniben jár­tam a strandra, de van már kétrészes fürdőruhám is. Őszin­tén szólva nem tudom, hogy elég divatos leszek-e? Fotó: Kőhidi Imre A farkastól tanultam (Török népmese) Valamikor réges-régen jó barátságban élt a róka, az oroszlán és a farkas. Kivá­lasztottak egy nagy barlangot és elhatá­rozták, hogy ott együtt fognak enni. Min­den nap külön-külön jártak vadászni, az elejtett vadat pedig hazavitték. Egy nap a ravasz róka fölfalta a zsák­mányt, és üres kézzel állított be a bar­langba. A falánk oroszlán se vitt haza semmit. Csak a farkas hozta elejtett bir­káját, galambját és egy fürjet. Amint az oroszlán meglátta a zsákmányt, megpa­rancsolta a farkasnak, hogy tegye középre, s így szólt hozzá: — Hadd lássuk, hogyan osztod el hár­munk között ezt a három állatot! A farkas az oroszlánnak adta a birkát, magának a fürjet, a galambot pedig a rókának. (f. k.) — Azt hiszem barátaim, testvériesen osztottam el. A falánk oroszlán akkorát csapott man­csával a farkasra, hogy az nyomban el­pusztult. Azután a rókához fordult, hogy most ő ossza el a zsákmányt. A róka először a galambot vetette az oroszlán lába elé, és így szólt: — Ez uraságod reggelije. Azután a fürjet: — Ez meg a früstök uraságodnak. Végül a birkát is az oroszlán lába elé vetette: — Ez pedig, hogy jóllakjék uraságod. Az oroszlán meg volt elégedve ezzel az osztozkodással. — Megkérdezte a rókát, hogy kitől tanulta. A róka a kinyúlt farkasra mutatott: — Ettől a szegény farkastól tanultam, akit te egyetlen csapással leterítettél — felelte. (Tasnádi Edit fordítása) Milyen a jó naposbaromfi? Ezekben a hetekben gya­kori kérdés ez, hiázen ilyen­kor vásárolnak az állattar­tók kisebb nagyobb csibe-, kacsa-, libatételeket keltetők­től, áfész-ektől. A vásárlás nem egyszerű dolog, mert csi­béből sokkal több fajta van, mint egy-két évtizeddel ez­előtt, a vásárlónak tehát ér­demes figyelmesnek lennie. Mindenekelőtt ki kell mon­dani': a naposcsibe, -kacsa, -liba elnevezés csak azt a pi­hés jószágot illeti meg, hmely valóban napos, 24 óránál te­hát nem régebben kelt. Amely „napos” alatt két-há- rom napja bújt ki a tojásból, s vevő hiányában ott tárol­ták netán gépkocsival végig­jártak vele néhány községet, vagy éppenséggel meg is etet­ték, az nem napos, hanem csökkent értékű, frissen kelt testvéreinél nagyobb veszte­séggel nevelhető csirke, ka­csa, avagy liba. Az egészséges naposbarom­fi, amit egészséges, jól takar- mányozott tenyészállatok to­jásaiból, jó technológiával keltettek — élénk, mozgású és tekintetű, ha feldöntjük lábraáll, pihével teljesen be­nőtt, ép csőrű, lábú, szárnyú, a fajra jellemző súlyú. Az új baromfiszabvány szerint a tojófajta és hibrid, a húsfaj­ta és húshibrid naposcsibék alsó súlyhatára 33, a kettős- hasznosításúaké 32, a gyön­gyöscsibéé 21, a pulykáé 42, a kacsáé 40, a libáé 80 gramm. Az ennél alacsonyabb sú­lyú naposbaromfi, valamint az úgynevezett köldőkös, a pihehiányos, vagy ragacsos pihéjű baromfi selejtnek te­kinthető. Az értékesítéssel foglalko­zók fertőtlenített műanyag ládában, vagy dobozban hoz­hatják forgalomba a napos korú baromfit. A dobozon kö­telező jól láthatóan feltüntet­ni a származási helyet, a ke­lés dátumát, a szállítólevélen pedig a naposállat faját, faj­táját. A vásárló számára ez előnyös, mert tudhatja, hogy például hús- és tojásterme­lésre egyaránt alkalmas hampshire, avagy csak vágó­ra nevelhető csupa kakas-e az a barnapihéjű csibecsapat, amit meg akar vásárolni. Az elővigyázatosság fontos. Egy­aránt fehérszínű a csak vá­góra — 7—8 hétig nevelendő — húshibrid, és a tojásterme­lésre is alkalmas Plymouth, avagy tojóhibrid jércecsibe. Az ár is jelzi a különbsé­geket. A tojóhibrid jércecsi- bék ára magasabb, mintha kakasokkal vegyesen adnák el őket. A nagy máj terme­lésére való tarka kisliba is drágább, mint a sárga pihéjű — majdan fehér tollú — faj­ta. Rendelet szerint csak vér­vizsgált, egészséges tenyész- baromfi tojásaiból keltetett naposállatok hozhatók forga­lomba. Árulnak azonban csi­béket, libákat, kacsákat ko­sarakban, piacokon is. Nem állítható, hogy ezek minde­gyike kétes származású, egészségű, aki azonban - biz­tonságra törekszik, s nagyobb tételt vásárol, jobban teszi, ha származási igazolvánnyal ellátottat vesz. Sokan nem fordítanak kel­lő gondot a pihés jószágok nevelésére, s elhullás, beteg­ség esetén a keltetőt vádol­ják. Legtöbbször jogtalanul. A legjobb minőségű napos­baromfi is tönkremehet ugya­nis, ha fertőzött helyen Kez­dik meg a nevelését, ha nem biztosítják számára a 32—33 C-fok meleget, ha zsúfoltan tartják, nem megfelelő a ta­karmányuk, az ivóvizük. Gyakori hiba, hogy a barom­fitartó vásárol is csibét, kel­tet is hozzá. A különböző faj­tájú, korú állatok együtt -ne­velése rendszerint nem sike­rül, arra érdemes hát töre­kedni, hogy egy helyről szár­mazó, egykorú naposbáromfi kerüljön a házak tájára. 9 Jól teszi a baromfiból na­gyobb csapatot vásárló, vagy akinek még nincs kellő gya­korlata, ha szakirodalmat is vásárol. A Baromfi a ház kö­rül és az 1000 kérdés 1000 vá­lasz a házkörüli állattartás­ról című könyvekben min­den, a baromfi nevelésére vo­natkozó tudnivaló megtalál­ható. Gonda Irén

Next

/
Oldalképek
Tartalom