Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
1979. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnokon tartotta ülését a MUOSZ elnöksége Megfelelni a termelés mai követelményeinek Határszémlén a megye vezetői Tegnap délelőtt tartotta ülését a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége. A testület tagjait, a meghívott vendégeket — köztük Majoros Károlyt, a megyei pártbizottság titkárát, Németh Jenőt, az MSZMP KB alosztályvezetőjét — Pál- fy József, a MÜOSZ elnöke, a Magyarország főszerkesztője üdvözölte. Szolnok megye gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről Majoros Károly tartott rövid tájékoztatót. Az elnökség első napirendi pontként a megyei újságírás, a megyékben dolgozó újságírók helyzetéről tárgyalt. A jelentést Fábián Péter, a Néplap főszerkesztője terjesztette elő, korreferátumot Kopka János, a Kelet-Magyaror- szág főszerkesztője tartott. Az előterjesztéseket követő széles körű vitában felszólalt Szendi Márta, a Nógrád című lap munkatársa, Gyurkó Géza, a Heves megyei Népújság főszerkesztő-helyettese, a MÜOSZ alelnöke, Fábián Ferenc, a MÜOSZ főtitkárhelyettese, Weither Dániel, a Petőfi Népe főszer- V' ' (Folytatás az 1. oldalról.) gyelemré méltó az a tény, hogy a lakosság tavaly 26 millió forint önkéntes pénz- befizetéssel járult hozzá a tanácsi fejlesztési tervek megvalósításához. Ez az összeg 6 millió forinttal nagyobb mint az előző évi. A vállalatoktól, szövetkezetektől és egyéb gazdálkodó szervektől támogatásra vagy koordinációs beruházásra átvett pénzeszközök összege viszont 56 százalékkal kevesebb, mint az előző évben volt. Ez annak következménye, hogy a beruházási színvonalszabályozás következtében a tanácsok nem vállalkoztak beruházási tevékenységre. ezért esetenként elzárkóztak a pénzeszközök átvételétől. A beruházói tevékenységet néhány közös beruházásnál vállalatok látták el. A megyei tanács a terület- fejlesztési verseny értékelése során a következőképpen döntött: Az I. csoportba tartozó városok versenyében az első helyezést Törökszentmik- lós érte el. Jutalma a megyei tanács vándorzászlója, elismerő oklevele és egymillió forint. A második Mezőtúr lett. A vándorzászló és oklevél mellé 750 ezer forintot kap. Harmadik helyezett Jászberény lett. Az elismerő oklevéllel 600 ezer forint jutalom jár. A II. csoportba tartozó nagyközségi tanácsok versenyében Jászárokszállás került az élre. A megyei tanács vándorzászlaja és elkesztője, Vass Henritené, a Hírlapkiadó Vállalat igazgatóhelyettese és Németh Jenő. Ezután dr. Ibos Ferenc, az újságíró iskola igazgatója terjesztett elő jelentést az újságíró iskola 1979—80-as tanévére vonatkozó emelt szintű oktatási terveiről. így többek között a jelentés tartalmazta, hogy az új tanévben már az eddigi 480 óra helyett 680 órát tanulnak majd az iskolán az újságíró- gyakornokok kétszer tíz hét alatt. Az év többi hónapját a lapoknál gyakorlati munkával töltik. Az új tanévre eddig — mivel most folynak a felvételi vizsgák — nyolcvanhat diplomás fiatal felvételizett sikerrel. Máthé György. a Népszabadság nyugdíjas főmunkiatársa a témához kapcsolódó felszólalásában hangsúlyozta: csak akkor tud az iskola eredményeket felmutatni, ha a leendő újságírók magas színvonalú képzése érdekében szorosan együtt dolgozik a szerkesztőségekkel. Az ülés után az elnökség tagjai városnézésen vettek részt. ismerő oklevele mellett 750 ezer forint jutalmat kap. A második Jászladány, a harmadik pedig Fegyvernek lett. Jutalmuk a vándorzász- ló. az elismerő oklevél mellett 500, illetve 300 ezer forint. A III. csoportba tartozó, háromezres lélekszámot meghaladó népességű községi tanácsok versenyében az első Jászszentandrás. a második Jászjákóhalma. a harmadik pedig Jánoshida lett. A vándorzászló, az elismerő oklevél mellett jutalmuk az említett sorrendben: 500 ezer, 300 ezer, 200 ezer forint. A IV. csoportba tartozó, háromezres lélekszám alatti népességű községi tanácsok versenyében a sorrend: Rá- kócziújfalu, Tiszajenő, örményes. Az erkölcsi elismerés mellett jutalmuk — ugyanebben a sorrendben — 400 ezer, 250 ezer, 150 ezer forint. A járási hivatalok versenyében az első helyezést a szolnoki érte el, a második pedig a jászberényi lett. A vándorzászló és elismerő oklevél mellé a szolnokiak százezer forint jutalmat kapnak. A megyei tanács megállapította, hogy a társadalmi szükségletnek megfelelően nőtt az összefogás a gyermekintézmények építésében es támogatásában, ezért köszönetét fejezte ki a megye egész lakosságának, az üzemek. vállalatok kollektíváidnak, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek és a KISZ aktivistáinak. S. B. Kitüntetés az ár- és belvízi védekezés legjobbjainak Tegnap adták át a. kitüntetéseket Szolnókon, a KÖTI- VIZIG székházában azoknak a vízügyi és egyéb munka- területeken dolgozóknak, akik a januári-februári, több mint 60 napon át tartó tiszai ár- és belvízi védekezés során példamutató munkát végeztek. Az ünnepségen, amelyen jelen volt An.d.rikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Be- reczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a „Kiváló munkáért” kitüntetést tizenhatan, az „Elnöki elismerést” tizenöten, az „Árvízvédelemért érmet” harmincnyolcán kapták meg. Ezzel párhuzamosan a társvízügyi igazgatóságoknál, illetve a KÖTIVIZIG szakasz'- mérnökségein hasonló rendezvényen jutalmazták a nép- gazdasági vagyon megóvásában leghatékonyabban tevékenykedőket. Értékelték az 1978. Hvi megyei tejtermelési versenyt A megyei tejtermelési versenybizottság értékelte a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok és a szarvasmarhatartó háztáji gazdálkodók részére 1978-ban meghirdetett termelési versenyt. A különböző kategóriákban 7 állami gazdaság, 21 termelő- szövetkezet csaknem 23 ezer tehénnel, és 254 kistermelő 545 tehénnel vett részt. Tavaly a megyében az 1977. évinél 5,6 százalékkal, ösz- szesen 13,6 rpülió literrel több tejet szállítottak a feldolgozó iparnak. A megyei versenybizottság értékelése alapján három versenykategóriában 7 mezőgazdasági nagyüzemet, két kategóriában 4 kistermelőt díjaztak, és részesítettek ösz- szesen 210 ezer 200 forint összegű pénzjutalomban. Az egy tehénre jutó legtöbb tejet termelő nagyüzemek versenyében a Holstein—Friz keresztezésből származó tehénállományánál elért 4903 literes tehenenkénti átlaggal első helyezett lett a Héki ÁG és első díjat kapott a tisza- földvári Lenin Tsz is. Ugyanebben a kategóriában második díjat nemi adtak ki, harmadik helyezést ért el a zagyvarékasi Béke Tsz. A 100 hektár mezőgazda- sági területre jutó árutej,termelési versenykategóriában első lett a Szolnoki ÁG. második a Törökszentmiklósi ÁG és harmadik a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Tsz. Nem ’ adott ki első díjat a versenybizottság a harmadik kategóriában, az előző, évhez hasonlított áruiejterme- lés növelésében versenyző nagyüzemek részére. .Második helyezett lett a jászki- séri Lenin Tsz, harmadik a Palotási ÁG. Két kategóriában vetélkedtek — összes tejértékesítésben és az egy tehénre jutó átlagos értékesítésben — a kistermelők. Az előbbi kategóriában Bed.e Ferenc szolnoki nyugdíjas, az utóbbiban Tanács Imre szelevényi téesztag nyerte a versenyt. A MÉSZÖV székházában tegnap megtartott értékelő és díjkiosztó ünnepségen Ma- tuz János, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának vezetője adta át a díjazott nagyüzemek vezetőinek és a legjobb kistermelőknek az okleveleket és a helyezésekkel járó jutalmakat. Ugyancsak a tegnapi ünnepségen vette át a Knzéotiszai ÁG képviselőié azt az okiratot, amelynek alapián üzemük magyarszürke szarvasmarba-állománvát az országban másodiknak, a megyében elsőnek törzste- nvészetté nyilvánította a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügvi Minisztérium. T. F. Hagyomány, hogy a megye párt és állami vezetői évente legalább kétszer reprezentatív felmérést végeznek: milyen a munka a mezőgazdasági üzemekben. Az idei első határszemlére csütörtökön került sor, A három bizottságot Andrikó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára, Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, és dr. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese vezette. A tapasztalatok összegzésékor kiderült, hogy a hat mezőgazdasági üzem mindegyikében nehézséget okozott a kedvezőtlen tél és a hideg tavasz, ám a megmaradt kalászosok ennek ellenére jól mutatnak. Elkelne viszont az eső, amely már a tavaszi kultúrák számára is nagyon hiányzik. Az állattenyésztésben, ugyanúgy, mint a mező- gazdaság többi ágazatában még mindig akad feltáratlan tartalék. A gazdaságok többsége természetesen! nemcsak tudja ezt,.-hanem a törekvései is arra irányulnak, hogy mind jobban eleget tegyen az élelmiszertermelés legújabb követelményeinek is. Fillérekből lesznek e milliók A több mint 20 ezer hektáros Középtiszai Állami Gazdaság kunhegyesi központjában Pólyák István igazgató tájékoztatta az Andrikó Miklós által vezetett bizottságot az üzem munkájáról. Elhangzott, hogy a gazdaság az elmúlt évihez képest csaknem 10 százalékkal akarja növelni a termelési értéket,’ 7 százalékkal az árbevételt, úgy, hogy közben a költségek emelkedése ne érje el a 3 százalékot. Ennek a célnak rendeltek alá az üzemben minden ágazatot, s erről a szemle résztvevői is meggyőződhettek. Az állami gazdaság tisizaszentim- rei kerületébe látogató vendégek szépen soroló kukoricákban gyönyörködhettek, és a növényeket nézegetve senki számára nem volt meglepő, hogy a kultúra termésátlaga az elmúlt. 10 évben 70—■ 85 mázsa között ingadozott. Szükség is volt a sok tengerire hiszen a kerület terme- f lésének felét az állattenyésztés hozza s így a vetésszerkezetet az említett ágazat határozza meg. Az állami gazdaság állat- tenyésztésében több mint 160 mifláós árbevétel felét a szarvasmarha-tenyésztés adja, de nem becsülandők le a sertés-, a juh-, valamint a halágazat eredményei se. Az üzemben egyébként jelenleg legintenzívebben a sertéstenyésztést fejlesztik: szaktelepet építenek, amely évente mintegy 20 ezer hízót bocsájt ki. A látottak értékelésekor a bizottság megerősítette gazdálkodási szándékaiban az üzemet, s erre a véleményre az inspirálta a vendégeket, hogy a nem ideális körülmények között dolgozó gazdaság a lehetőségeket kihasználva egyenletesen fejlődik. Továbbra is nagy gondot kell fordítaniuk a racionális fö'd- használatra és az önköltségi szemlélet erősítésére, mert a továbblépés helyzetükben csak így lehetséges. A délután a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetbe látogató bizottság buszra szállva nézett szét a határban. Megtekintette a kalászosokat. kukoricát, .cukorrépát érlelő táblákat, és ellátogatott az üzem szakosított sertéstelepére. Szerepelt a programban a téesz földjén folyó rizstermesztési kísérlet bemutatása is. A bizottság tagjai megnézhették a vízalatti talajművelés berendezéseit munka közben, és összehasonlíthatták a különböző körülmények között elvetett fajták fejlettségét. A sötétedéskor tárgyalóasztalhoz ülő vendégek elmondták. hogy a Tisza II. Termelőszövetkezet megítélésekor magasra kell tenni a mércét, hiszen az üzem jó földeken s nagyrészt •öntözésre berendezett területeken gazdálkodik. A szövetkezet igyekszik is kihasználni a lehetőségeket, ám jelentős tartalékai is vannak. Főképp az állattenyésztés, és ezen belül is a tejtermelés érdemel nagyobb figyelmet, a költségekkel és a hitellel azonban a termelés minden területén jobban gazdálkodhatnak. A gazdaság tevékenysége és a látottak végeredményben jó 1 benyomást tettek a bizottság tagjaira — állapította meg befejezésül a megyei pártbizottság első titkára —7 de a mindennapok 'apróbb, nagyobb hibáit is ki kell javítani, s ez nem kicsinyeskedés, hiszen a fillérekből lesznek a milliók. Mezőtúron a Dózsa Termelőszövetkezet ikétpói kerületében levő 3400 férőhelyes sertésszaktelep megtekintésével kezdődött a megyei párt- bizottság titkára. Szűcs János által .vezetett bizottság programja. A Kahyb telepen tavaly nem tudták és várhatóan az idén sem tudják biztosítani a létesítmény 80 százalékos kihasználtságát. Emiatt a két évben összesen 3,9 millió forint járulékfizetési kötelezettség terheli a gazdaságot. A terv szerint az idén fognak hozzá egy 9—10 milliós rekonstrukcióhoz, amelynek befejeiztével 1981-től a jelenlegi 7300-ró1 12 ezerre növelik a telep hí- zókibocsájtását. Nagy segítség lenne — fogalmazták meg a téesz vezetői a szaktelepen tett látogatás során —. ha a pénzügyi szervek eltekintenének az 'említett járulékfizetéstől, és azt az ösz- szeget is a rekonstrukciós terv megvalósítására fordíthatnák. A Dózsa Tsz Il-es kerületében megtekintett földeken jelentős károkat okozott a fagy, a belvíz. A megmaradt búzavetések közepesen fejlettek, egyes kukoricatáblákban a szárazság miatt láthatóan rosszul hatottak a növényvédő szerek, és több helyütt hiányosan kelt a napraforgó. A racionális föld- használat érdekében az igényesebb növényikultúrák vetésére alkalmatlan területeket jól hasznosítják a téeszj beliek fűmag és lucerna termesztésére. Az álla ttenyésztést fejleszteni kell A Mezőtúron tett látogatást értékelve a megyei párt-, tanácsi és érdekképviseleti szervek vezetői egyik legfontosabb feladatnak határozták meg a téesz állattenyésztési szakembereinek — éppen a járulékfizetési kötelezettség alóli felmentés kérésének megfelelő laláítámrisztására —• a sertéstelepek gazdaságosságának, a tenyésztői munka színvonalának javítását, és minderre intézkedési terv kidolgozását. Ezenkívül az igényesebb növényvédelemre, az elhagyott régi állattartási épületek célszerű hasznosítására és az öntözés fokozására hívta fel a figyelmet a szemlét végző bizottság. A csépai Tiszamenti Tsz- ben ugyancsak állattenyésztési létesítményt néztek meg először a megyei vezetők. A közös gazdaság 39 férőhelyes, tejhasznosítású tehenészeti telepének technológiája már nem alkalmas korszerű szarvasmarha-tenyésztésre, és a telepen szembetűnő állattartási és állategészségügyi hiányosságok sem keltettek jó benyomást. A tehenészek az 1976. évi 2600 literes tehenenkénti f°sési átlagot sem 1977-ben. se pedig tavaly nem tudták elérni. A téesz csépai. tiszasasi és tiszaugi földjein változatos kép fogadta a határszemle résztvevőit. A közvetlenül a Tisza menti területekből 400 hektárnyit még mindig nem lehet megközelíteni és bevetni, az ár- és fakadóvizek maradványai miatt. Az úgynevezett felső földeken szép a kenyérgabona, ha idejében kap csapadékot, akkor 40 mázsa feletti átlagterméssé! biztat. A szomszédos .téeszekkel összehangoltan végzett tiszazugi telepítési és rekonstrukciós programban megvalósított nagyüzemi szőlőtáblákon jól fakad, a növény, megfelelő a hajtásnövekedés és ígéretes a fürtt képződés. A Tiszamenti Tsz vezetőinek — hangsúlyozta a határ- szemlét értékelve Szűcs János — van mit tenniük az időjárástól nagyban függő növénytermesztés mellett biztonságot adó, jövedelmező állattenyésztés fejlesztésében. Nem válik dicséretére az il,latékes vízügyi szerveknek a bizottság azon megállapítása. hogy a kezelésükben levő belvízelvezető rendszer nagyon elhanyagolt a téeszek területén. Áz egyébként jó minőségben és ütemben végzett tavaszi munkák közül az arra még alkalmas ár- és belvizes területek mielőbbi hasznosítását, az időszerű növényápolási munkákat és a minél nagyobb termőterületék intenzív öntözését szorgalmazták a csépai téeszben a megyei vezetők. Pótolták a kipusztult őszieket Hiatárszamle volt Tiszafüreden a Hámán Kató Terme- lősziMgtkezetben is. A bizottság, Amelyet .dr. Bereczki Lajos, á megyei tanács általános elnökhelyettese vezetett, elűlsiziör1 a gazdaság 'hagyományos sertéstelepét nézte meg. A körülményekhez képest a telep eredményei megfelelőek és a bizottság elégedett volt az állategészségügyi helyzettel is. Ugyanakkor felhívták a szakemberék figyelmét arra. hogy a tudatos tenyésztőmunkát, tenyészállat-kiválasztást még nagyobb körültekintéssel, következetesebben kell folytatni, mivel csak így növelhető az egy kocára jutó hústermelés és csökkenthető az abrak- felhasználás. A sertéstelep megtekintése után a szemle- bizottság a gazdaság növénytermesztési és kertészeti ágazatát ellenőrizte, s megjegyezte: az üzemben ,a súlyos belvizek elleniére eredményes erőfeszítéseket tettek, hogy valamennyi területet hasznosítsanak. Ugyanakkor azt is elmondták a szövetkezet szakembereinek, hogy a teljes melioráció végrehajtásához állami támogatásra ne számítsanak, és ezért keressék azokat a megoldásokat, amelyekkel a gazdaság önerőből is felszámolhatja az áldatlan állapotokat. A szemle vezetői azt is szóvá tették, hogy az üzemben nem fordítanak megfelelő figyelmet a szervestráigya kezelésére, illetve felhasználására, pedig ez is része az okszerű föld- használatnák. A bizottság délután a karcagi Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetbe látogatott, ahol a termelésből kikapcsolt rizstelepek hasznosítását tekintették meg a résztvevők. A kipusztult őszieket (megfelelően pótolták a gazdaság dolgozói, és ez a siker a munkafegyelem és a szervezés qjagás szintjéről tanúskodik. A bizottság tagjai azonban elégedetlenek voltak az üzem talajjavító munkájával, pedig ennek nagy jelentősége lenne Karcag térségében. A szövetkezet anyagi helyzetét figyelembe véve — állapították meg a vendégek — a gazdaság vezetőiinék mindent meg kell tenniük a művelési és termelési költségek csökkentéséért. BÄ. — TF. — HV, A MUOSZ elnökségét Majoros Károly tájékoztatta a megye gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetéről Ülést tartott a megyei tanöcs
