Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-26 / 121. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 26. flz űrrepülés emberi tényezői Az űrhajósjelöltek orvosi kiválogatása 1976-ban a Szovjetunió az Interkozmosz Tanács ülésén bejelentette, hogy 1978—83 között saját űreszközein biztosítja a tagországok űrhajósainak repülését, repülésre történő felkészítését. Hazánk a felajánlott lehetőséget elfogadta, és kormánydöntés született a magyar űrhajósjelöltek kiválogatására. A- döntés értelmében az űrhajósjelölteket megfelelő repülési tapasztalattal rendelkező önként jelentkező vadászpilóták közül kellett kiválasztani. Az orvosi kiválogatás végrehajtásával a kormány a Repülőorvosi Vizsgáló és Kutató Intézetet bízta meg. Az intézet szakemberei a szovjet űrorvostudomány gazdag tapasztalatainak fel- használásával kidolgozták a magyar űrhajósjelöltek orvosi alkalmassági vizsgálatának Rendszerét. A pilóták évente igen széleskörű ’ szakorvosi vizsgálaton esnek át repülőalkalmasságuk elbírálása érdekében. A vizsgálatok adatai jó alapot szolgáltattak az önként jelentkező pilóták elsődleges kiválogatáséhoz. Azokat a jelölteket, akik az elsődleges kiválogatás követelményeinek megfeleltek, kéthetes időtartamú, igen alapos vizsgálatnak vetettük alá. Az alkalmasság objektív megítélése érdekében speciális funkcionális terheléses. széleskörű pszichológiai és kibővített klinikai vizsgálatokat végeztünk minden jelöltnél. E vizsgálatok célja az űrrepülés során legnagyobb igénybevételének kitett szervek funkcionális tartalékainak a felmérése. E terhelési próbák közé tartozott az egyensúlyszerv, a vérkeringési rendszer többirányú funkcionális vizsgálata. Az egész szervezet terhelését jelentették az ún. barokamrai vizsgálatok. AZ EGYENSÜLYSZERV TERHELÉSES VIZSGÁLATA. Az egyensúlyszerv funkcionális állapotának megítélésére háromfajta terheléses vizsgálat szolgál. Tekintettel arra, hogy mindhárom vizsgálat a szervezet rendkívüli igénybevételét jelenti, ezek mindegyikét más-más napon kellett elvégezni. A forgószékes vizsgálatok segítségével az egyensúlyszerv . szöggyorsulásokkal szembeni ellenállóképességét lehet lemérni. Az egyik vizsgálat során a jelölt a forgószékben egyenletes sebességgel forogva fejét meghatározott időben jobb válláról a bal vállára mozdítja. E forgás és egyidejű fejmoz- gás hatására a jelöltnek olyan érzése támad, mintha a szék hintázna alatta. Hőhullámai keletkeznék, bizonytalanságérzet, szédülés lép fel. A vizsgálat időtartama szuperszonikus pilótáknál létszer 1 perc. űrhajósjelölteknél 10 perc. A másik forgószékes vizsgálatnál a jelöltnek forgás közben egész felsőtestével meghatározott időközönként előre kell hajolnia, majd újra felegyenesedni. A vizsgálat 1 perc jobbra, majd 1 perc szünet, utána 1 perc balra forgatást jelent, mindkét irányban ötször ismételve. A harmadik fajta vizsgálat az ún. Hilov-hinta terhelés. Ez az eszköz egy olyan négyköteles hinta, melynek ülése a kilengésekkor mindig vízszintes marad a földhöz képest. Segítségével az egyensúlyszerv egyenesvonalú gyorsulásokkal szembeni tűrőképessége vizsgálható. A vizsgálat időtartama 15 perc. Mindhárom vizsgálat során regisztrálják a vizsgált személv vérnyomását, pulzusát, EKG-ját és —” ezen adatok valamint a vegetatív tünetek (sápadtság, verejtékezés). a .szubjektív tünetek (szédülés hányinger) együttes értékelése alapján döntenek az alkalmasságról. A KERINGÉSI RENDSZER TERHELÉSES VIZSGÁLATAI E vizsgálatok közé az ún. szubmaximális kc- rékpárergometriás és a billenőasztal terhelési próbákat soroljuk. A szubmaximális kerékpárergometriás vizsgálat célja a jelölt rejtett szív-vérellátási zavarainak felderítése, másrészt fizikai teljesítőképességének megállapítása. A vizsgálat két lépcsőben történik. Először a vizsgált személy 5 percen át 100 wattos teljesítménynek megfelelő munkát végez. Ezután 5 perc pihenő következik. majd a második lépcső a szubmaximális állapot eléréséig tart. Szubmaximális állapotnak 30—40 éves korig a 160/pere, 40 év felett pedig a 150/perc pulzusszámot tartjuk. A második lépcsőben 100 wattos teljesítménynyel kezdve percenként emeljük a terhelés nagyságát mindaddig míg a leírt szulbmaximálisnak nevezett pulzusszámot el nem éri. Jó fizikai edzettséggel rendelkezők 10 perces fizikai terBAROKAMRAI VIZSGALATOK. A barokamra olyan légmentesen zárható helyiség, amelyben szivattyúk segítségével végzett légritkítással tetszőleges névleges magasságot tudunk létrehozni. Az általunk végzett vizsgálatok «órán 5000 méternek megfelelő légnyomást és a vele eayüttjáró oxigéntartalom csökkenést idézünk elő, amely a tengerszinti légnyomás közel felét jelenti. Ez a terhelés jelentős oxigénhiányt jelent, az űrhajós jelölt számára. Az oxigénhiány hatására bekövetkező keringési, légzőrendszeri elváltozások adatait a vizsgálat egész ideje alatt regisztráljuk. Különös figyelmet fordítunk az oxigénVizsgálat kerékpár-ergométerrel és billenőasztallal Vizsgálat a Hilov-hintával helés során elérhetik a 300 —500 W-os teljesítményt. A keringési rendszer terhelését szolgálja a billenő- asztal vizsgálat, melynek során a szervezet ún. „orto- sztati.kus” elleniállóképességét vizsgáljuk. A jelöltet billenőasztalon helyezzük el és a szívműködés, légzés, keringés állapota regisztrálására szolgáló érzékelőkkel szereljük fel. Vízszintes helyzetben megfigyeljük és rögzítjük a jelölt nyugalmi állapotát jelző adatokat. Ezután 20 percen keresztül függőleges heiyzetbe állítjuk az asztalt, megfigyeljük a keringési és légző-rendszer változásait. Ebben a helyzetben a szervezet olvan reflex-mechanizmusainak működését vizsgáljuk, amelyekre az űrhatosnak a súlytalansági állapot után a földi gravitációs térhez történő ..visszaalknl- mazkodás” során lesz szükségé. Ezután a billenőasztallal . fejjel lefelé” helyzetet hozunk létre. Ez a helyzet a súlytalanság hatására fellépő keringési változások' előidézésére szolgál. A rossz ellenállóképességű jelölteket alkalmatlannak kell minősíteni. hiány hatására bekövetkező pszichés változásokra, melyet különböző pszichológiai tesztekkel vizsgálunk. A 30 perc elteltével a barokamra légtermében a nyomást 40— 45 m/mp. sebességgel növeljük ezzel vizsgálva a jelölt barofunkcióját. A barofunk- ciós vizsgálatok célja a gyors légnyomáscsökkenés el vise1 ősének a vizsgálata. A barokamrai vizsgálatok során az oxigénhiány, a gyors légnyomásváltozások előidézésével a szervezet magasságtűrő képessége ítélhető meg. PSZICHOLÓGIAI VIZSGÁLATOK. Az űrhajósjelölt pszichológiai kiválogatása két részből áll: a személyiség és a psziehofiziológiai teljesítőképesség vizsgálatiéból. Célja a magatartásmódok, a képességek és készségek feltárása. a munkavégzőképesség alapján képező pszicho- fiziológiai tartalékok becslése. ' A személyiség vizsgálata az életvezetés elemzésével, különböző speciális tesztekkel és a közvetlen beszélgetés módszerével történik A személyiség fontos részét képezi az intellektus. Az űrhajósjelöltekkel szembeni elvárás, hogy az ún. „alkotó”, praktikus intellektus legyen magas. A klasszikus személyiség tipológiai felosztást figyelem- bevéve legjobban a szangvi- nikus temperamentum felel meg az űrrepülés követelményeinek, ezen gyors reagálói- készséget, aktív kezdeményezőkészséget. jól szabályozott érzelmi életet értünk. Az űrhajóstevékenység magasfokú hivatástudatot, nagv erkölcsi felelősségérzetet, jó kapcsolatkészséget és társasviszonyulást követel. A pszichológiai teljesítőképességen belül fontos a külvilágból érkező információk gvors és hibátlan feldolgozásának a képessége. Fontos vizsgálat az űrha- jr sjelölt várható pszichofi- ziológiai reakciómód iának feltárása a szellemi teljesítőképességet meghaladó ún. ..stressz” helyzetekben. Ilyen helyzetek létrehozásával megfigyelhető a jelölt magatartás-változása. az egyes élettani mutatók (vérnyomás, pulzusszám, légzésszám stb.) dinamikus alakulásából pedig a stressztűrő képesség mérhető. A gyors és pontos mozgáskivitelezés az űrhajós sikeres munkájának elengedhetetlen feltétele. Ennek alap-, ját az akaratlan és akaratlagos mozgások jó szervezése teääi lehetővé. Ehhez az érzékszervek, ideg-, és izom- rendszer jól koordinált összhangjára van szükség. Az akaratlan mozgások megítélésére ún. tremometriás méréseket használunk, ami a felső végtag mozgási frekvenciájának és amplitúdójának a regisztrálását jelenti. Az akaratlagos mozgásszerve zés mérésének módszere a stabilometria. Lényege: a műszer segítségével megbontjuk az állás stabilitását és mérjük az annak visszaállítására tett kísérletek számát és a kivitelezésükre fordított időt. A kiválogatás során alkalmazott vizsgálatok között sajátos helyet foglalnak el az autogén gyakorlatok. E vizsgálat lényege az eddig akaratunktól függetlennek hitt élettani funkciók (pulzusszám, testhőmérséklet, agyi bioelektromos tevékenység) összabályozóképes- ségének lemérése. A vizsgálatot a MEDICOR által e célra szerkesztett műszerrel végezzük. A mérés lényege, hogy egy kiválasztott élettani mutatót, pl. a pulzust állandóan őriztetjük, melynek átlagértékét a műszer jelzi és ezt egy meghatározott. színezetű hanggal társítjuk. Ezután felszólítjuk a vizsgáltat, hogy próbáljon ellazulni, relaxáini. A reluxáit, pihenő állapotot az egyidejűleg adott hang kellemessé válása kíséri, a vizsgáló pedig a műszer kijelző részén megjelenő pulzusszámváltozás abszolút, illetve százalékos értékéből megítélheti az önszabályozó képesség hatékonyságát. A felsorolt nagyszámú psziehofiziológiai vizsgálat adatainak összegzett elemzése alapján került sor az űrhajósjelöltek alkalmasságának eldöntésére. KLINIKAI VIZSGÁLATOK A repülőgépvezetőket minden évben igen alapos klinikai vizsgálatoknak vetjük alá. Az űrhajósjelölteknél ezeket a vizsgálatokat jelentősen kibővítettük. A kibővített vizsgálatok célja a jelöltek olyan rejtett egészségkárosodásainak felderítése, amelyek az űrrepülés kedvezőtlen hatásainak elviselését rontanák. A széleskörű röntgenvizsgálatok módot adnak a csont-, a gyomor-bél, a vi- zlelietkiválíaszto rendszer/rejtett károsodásainak feltárására. Csak egy példa: a vizelet kiválasztórendszer* fejlődési rendellenességei a repülésben nem, az űrrepülésben viszont a só- és vízháztartás felbomlása következtében fellépő fokozott kőképződési hajlam miatt abszolút alkalmatlanságot jelentenek. A szemészeti vizsgálatoknál a könnycsatoma átjárhatóságának vizsgálata jelenti a bővítést. Különös szerepük van az ideggyógyászati vizsgálatok keretében elvégzett terheléses EEG vizsgálatoknak. E terheléses vizsgálatok segítségével lehet kiszűrni a fokozott görcskészséggel rendelkezőket és az eszméletvesztésre hajlamosokat. Az így elvégzett igen alapos vizsgálatok alapján választottuk ki azokat az űrhajósjelöltjeinket, akik napjainkban készülnek felelősségteljes feladatuk végrehajtására. Dr. Hideg János orvosezredes Világűr, geodézia, kartográfia A Szaljut-6 fedélzetén végzett, illetve a még elvégzendő feladatok között van néhány olyan is, amely a Szovjetunió geodéziai és kartográfiai szolgálatának fejlődéséi is elősegíti. A világűrben szerzett információkat felhasználják a népgazdaság számára fontos térképek készítéséhez is. A Szovjetunióban közel kétezer város, több tízezer település van, sok helyen nagyszabású építkezés folyik. Az építkezéseket csak a kijelölt terület részletes topográfiai térképe alapján lehet megkezdeni. A térképekről a Szovjetunió Geodéziai és Kartográfiai Intézete gondoskodik. Az intézet munkájáról, feladatairól Ilja Kutuzov igazgató a következőket mondotta el: Feltétlenül szükségessé vált a Szovjetunió egész területének feltérképezése, egy geodéziai hálózat kiépítése. Hasonló feladatot ilyen hatalmas területen sehol a világon nem végeztek addig. Igaz. az emberek ölein te gyalog mentek, a felszerelést- lovakon, rénszarvasokon vagy tevéken szállították. Később már gépkocsik segítették a topográfusok munkáját, majd repülőgépek, helikopterek és terepjárók. A sokféle új műszer és felszerelés nagyiban megkönnyítette a térképészek munkáját. 1954-re lényegében befejeződött a Szovjetunió térképészeti felmérése, kiépült a világ legnagyobb, rendkívül pontos csillagászati-geodéziai hálózata. A világűrből készített felvételek meggyorsítják az egyes területek feltérképezését. Rendkívül értékes információk ezek a geológusok, a talajtani szakemberek, botanikusok stb. számára is. Ilyen felvételek segítségével immár évek óta folynak a sikeres kőolaj,’ érc, földgázkutatások, az öntözési és le- csapoliüsi térvek készítései, utak, távvezetékek nyomvonalának kijelölése. A BAM-hál.a világűrből készített felvételek alapján jelöltük ki például az egyik alagút lehetséges leggazdaságo- '.abb nyomvonalát. A megtakarítás többmillió rubel. Természetesen, minket kartográfusokat elsősorban a térképek érdekelnek. Gyorsan elöregszenek, ' állandóan módosítani kell őket. A világűrből kapott információk lehetővé teszik, hogy gyorsan és olcsón elvégezzük ezt a munkát. Ahhoz, hogy a Szovjetunió összes térképét teljesen felújítsuk, hagyományos technika alkalmazásával harminc évre lenne szükség, de az űreszközök felhasználásával elegendő 3 év is. Szakterületünkön szorosan együttműködünk a szocialista országokkal. Például a MKF—6 többoptikás kamerával készült felvételeket feldolgozzuk és megküldjük bolgár, magyar, lengyel, csehszlovák kollegáinknak és több más ország szakembereinek. Ez meggyorsítja az új térképek készítését, a különféle térképészeti munkák elvégzését, amelyek nagyon fontosak a szocialista országok népgazdaságának is. A. Szevasztyjánova (APN — KS) Új műszerek áz űrkutatásban Vlagyimir Ljanov és Va- lerij Rjumin a Szaljut—6 űrhajósai az úgynevezett nagyjavítás befejezése után ideje nagy részét a tudományos-műszaki -kísérletekre, illetve a Progressz—5 automata szállítóhajón érkezett új műszerek kipróbálására fordítja. Az új műszerek között említendő a Jelena típusú kis térfogatú' gamma teleszkóp, amelyet — több tudományos intézet és üzem közreműködésével a moszkvai műszaki-fizikai intézetben dolgoztak ki. Arkagyij Galper profesz- szor, a teleszkóp egyik al- kottóijia elmondta,. hogy a gamma asztronómia, mint tudomány a színképnek abban a legrövidebb hullám- hosszú tartományában tevékenykedik, amelyet a földi légkör teljesen elnyel. A megfigyelések ennélfogva csakis nagy magasságba fel- bocsátott aerosztátokkal. repülőgépekkel, vagy más kozmikus készülékekkel végezhetők. A talányos gammasugarak vizsgálata viszonylag rövid múltra tekint visz- sza és jelenleg mindössze néhány tucat ilyen sugárforrást ismernek a tudósok. Mellesleg az ilyen objektumok kutatása, részletes tanulmányozása rendkívül jelentős a fundamentális tudomány szempontjából. A gammasugárzás összefügg az elemi részecskék és az atommag szintjén végbemenő folyamatokkal. Lehetővé válik, hogy bepillantást nyer: jünk az olyan asztronómiai testek világába, amelyek jóval nagyobb mennyiségű energiát bocsátanak ki, mint például a Nap, a neutron- csillag, vagy az aktív galaktika magva. Az űrhajósok nagy érdeklődését váltotta ki egy másik készülék, az úgynevezett kozmikus televíziós vevőkészülék. amelyet szintén a szállítóhajó juttatott a Szaljut—6 fedélzetére. Megjegyzendő. hogy a kozmikus televíziózás már több mint másfél évtizedes. Eddig azonban az volt a helyzet, hogy a tévészignált egyszerűen műhold révén, vagy éppen az egész képet az űrhajó, vagy az állomás fedélzetéről továbbították, a Földre. A fordított adás, azaz a földi kép súgárzása az űrhajó, illetve az űrállomás fedélzetére, eddig megoldatlan probléma volt. Számos műszaki nehézség miatt. Viktor Blagov, a repülés- irányítás helyettes vezetője szerint a kétoldalú televíziós kapcsolat rendkívül fontos az űrhajó, vagy az űrállomás. illetve a Föld között. Lényege, hogy ez a rendszer videotelefonként használható. Ezenkívül segítségével úgynevezett grafikai ábrák is továbbíthatók a világűrben tartózkodó űrhajósok részére. Ez . időmegtakarítást jelent és igen sok esetben lényegesen megkönnyíti a kölcsönös beszélgetést. A szállító hajó lényegében csupán a vevőkészülék elektronikus magvát juttatta az űrállomásra. Az antennát. a képernyőt és a hangszórókat az űrhajósok az űrállomáson levő műszerekből állították össze. Az adóantenna a jelen esetben vevőantennaként is szolgál, a képernyőt és a hangszórókat pedig a fedélzeten levő videomagnóból készítették. Néhány adás-vétel teljes sikerrel történt meg. e Jurij Kijenko. a kísérlet egyik szakvezetője elmondta, hogy a Szaljut—6-on tartózkodó két űrhajós nagy figyelmet szentel a periodikus megfigyelésekre. Az alapvető feladatok közé tartozik például a szovjet beltengerek és felségvizek talapzatának tanulmányozása, valamint az ország ama térségeinek komplex megfigyelése, ahol jelentős népgazdasági beruházások folynak, illetve ilyen beruházásokat terveznek. Ilyen térségek a Szovjetunió nem feketeföl- dű övezete, a Volga ménte, Szibéria, a Távol-Kelet, valamint a Kalmük Autonóm Köztársaság, ahol nem kizárt, hogy kőolaj- és földgáz struktúrák. valamint érclelőhelyek fordulhatnak elő. Mihail Csernisov (APN — KS)
