Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

XXX. évf. 120. szóm, 1979. május 25., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának rendezésé­ben tegnap este a Parlament kongresszusi termében ünnepi ülést tartottak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa meg­alakulásának 30. évfordulója alkalmából. Az elnökségben helyet fog­lalt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Huszár István a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Borbély Sándor és Ha­vasi Ferenc, a Központi Bi­zottság titkárai, Marjai Jó­zsef és Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei és Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ünnep­ségen részt vett a kormány több tagja, ott voltak a tár­sadalmi és politikai élet kép­viselői, az országgyűlési bi­zottságok elnökei és titká­rai, szocialista brigádok, a termelésben kiemelkedő eredményt elért dolgozók képviselői és a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői. A Himnusz elhangzása után Havasi Ferenc mon­dott megnyitó beszédet. Elöljáróban üdvözölte az ünnepség résztvevőit, a diplomáciai testület megje- jelent képviselőit, majd visszatekintett a KGST lét­rejöttének időszakára. Ez­után így folytatta: a KGST európai gazdasági szerve­zetnek alakult, s 30 év alatt felnőtt, túlnőtt Európán; ta­gokként, megfigyelőként, s más minőségben már van­nak résztvevői az amerikai, afrikai és ázsiai kontinens­ről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Magyar Nép­köztársaság kormánya min­denkor magasra értékelte a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának tevékeny­ségét, a szocialista országok­kal kialakított szoros poli­tikai - és gazdasági együtt­működést. Álláspontunk mindig is az volt ’— és ez marad a jö­vőben is —, hogy a baráti szocialista országokkal meg­valósuló együttműködés, a szocialista gazdasági integ­ráció kibontakoztatása' leg­főbb nemzetközi támasza szocialista építőmunkánk­nak. Ezért vállalunk kez­dettől fogva — erőnkhöz mérten — aktív szerepet az országaink közötti két- és sokoldalú együttműködés­ben. Valljuk, hogy így szo1- gáljuk legeredményesebben nemzeti érdekünket és te­szünk eleget egyben interna­cionalista kötelességünknek is. Ezután Marjai József mondott ünnepi beszédet. Marjai József: Nemzeti érdekünk a szocialista integráció elmélyítése Harminc évvel ezelőtt, 1949 januárjában ült össze Moszkvában hat kommunis­ta és munkáspárt tanácsko­zásra, amelyen — elemezve a népi demokratikus orszá­gok és a Szovjetunió gazda­sági együttműködésének le­hetőségeit — úgy határoztak, hogy létre kell hozni a szo­cializmus és a kommuniz­mus útján haladó népek gazdasági közösségét, a szo­cialista országok gazdasági együttműködésének sokolda­lú szervezetét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát. A tanács néhány hónappal később tartott alapító ülés­szaka meghatározta a KGST tevékenységének fő céljait; ezzel megkezdte gyakorlati tevékenységét a nemzetközi gazdasági kapcsolatok új. demokratikus elveire épült szervezet. A KGST-tagországok ipa­rának együttes részesedése a világ ipari termelésében je­lentősen emelkedett. 1950- ben a KGST-országok a vi­lág ipari termelésének 17,8 százalékát állították elő, je­lenleg 33—34 százalékát. Az anyagi termelés másik fő ágazatában, a mezőgazda­ságban az ipari fejlődésnél szerényebb ütemű, de nem­zetközi összehasonlításban mégis jelentős az elmúlt év­tized alatti növekedés. 1960— 1977 között az egy főre jutó mezőgazdasági termelés vi­lágviszonylatban 7 százalék­kal, a KGST-országokban 31 százalékkal emelkedett. Valamennyi tagországban emelkedett a népjólét. Az egy főre jutó nemzeti jöve­delem a szocialista gazdasá­gi közösség átlagában 1950- től több mint az 5-szörösére nőtt. A szocialista országok gaz­dasági közösségének eredmé­nyeiben összegeződik minden tagország erőfeszítése. A Magyar Népköztársaság fej­lődésében alapvető szerepe volt a közösség egésze fej­lődésének; ehhez a mi — lehetőségeinkkel összhangban nyújtott — tisztes hozzájá­rulásunk szerves része a KGST mai erejének. A ma­gyar nép magáévá téve a párt országépítő program­jait, felismerte és meggyő­ződéssé érlelte, hogy hazánk, amely még e század közepén is jelentős gazdasági elma­radottsággal küszködött, (Folytatás a 2. oldalon.) ■ •••■■•■••••■••I ____ ■ ■■■•••■••■■■•••■•I_____ m mmt •••••• ••••••• ■ t • a ■■ » ■ ■••••• ■■■■■■•■■■■■■■••■•■■■■■•«•■■•■•■■••I ■■«•■■■••■•••■•■■■■■■■■■■■•■•■••■•■a ••■•■••■•••■■•■■■•■■■•••■•■•••••■••a ■■■••••■•■•■•■■■■•■■■■•■■■••■■•■•■■a ................... ................. ■■■■■■■■■■■ f l rádió és televízió jövő heti műsora 4. oldal Dél-afrikai pártküldöttség Budapesten A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására tegnap hazánkba érkezett a Dél-afrikai Kommunista Párt küldöttsége dr. Yusuf Dadoo-nak. a párt elnökének vezetésével. A küldöttséget a Ferihe­gyi repülőtéren Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője fogad­ta. Szíriái parlamenti delegáció érkezett hazánkba Az országgyűlés meghívá­sára tegnap hivatalos látoga­tásra Budapestre érkezett a Szíriái Arab Köztársaság Népi Gyűlésének küldöttsé­ge, ’ amelyet Mahmoud Ha­did. a Népi Gyűlés elnöke vezet. Budapesten az angolai külügyminiszter Tegnap — Púja Frigyes külügyminiszter meghívására — hivatalos baráti látogatás­ra Budapestre érkezett Paulo Jorge, az Angolai Népi Köz­társaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Púja Frigyes. Paulo Jorge megérkezését követően a Külügyminiszté­riumban megkezdődtek a magyar—-.angolai külügymi­niszteri tárgyalások. Évente 3 ezer vagon búzát őrölnek meg, és szállítanak to­vábbi feldolgozásra az északi iparvidékre és Budapestre a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat karcagi telepéről. Az őrlésen kívül foglalkoznak még a telepen rizshántolással és csomagolással is. Képünkön: csomagológép, amely percenként százhúsz egy­kilós zacskót tölt még rizzsel Mozgó ambulancián vizsgálják a nagy traktorokat (Tudósítónktól) A milliós értékeket képvi­selő nagy traktorok rendsze­res ellenőrzésére mozgó „ambulanciákat”, diagnosz­tikai kocsikat fejlesztettek ki a nádudvari KITE műszaki szakemberei. Négy NDK-tí- púsú, három és fél tonnás Robur gépkocsit sokoldalú, diagnosztikai vizsgálatra al­kalmas műszerekkel szerel­tek fel. A technikai eszközök­kel elsősorban a 200 lóerőnél nagyobb teljesítményű John Deere, Rába-Steiger és más erőgépek műszaki állapotát vizsgálják. Mérik többek kö­zött a lóerő teljesítményét, a motor fordulatszámát, az üzemanyagfogyasztást, a szi­vattyú- és olajnyomást. Mű­szerein gyakorlatilag az erő­gépek üzemképességét tükrö­ző valamennyi jellemző adat, műszaki állapot leolvasható. Az elmúlt évben még csu­pán egy, az idén már négy diagnosztikai kocsi Szolnok, Heves, Békés és Hajdú me­gyében keresi fel a nagy traktorokat, és végzi el az előírt méréseket. A mozgó laboratóriumok mindegyiké­vel naponta két 200 lóerős erőgép „ambuláns” vizsgála­tát tudják elvégezni, mind­össze két szakember, egy KITE és egy körzeti szerelő közreműködésével. A diag­nosztikai kocsikkal május második felében kezdték meg az intenzív vizsgálatot, mi­vel a taggazdaságok erre az időre befejezték a tavasziak vetését, s a jelenleg folyó mérések már nem akadályoz­zák a gépek munkáját. A KITE új technikai kezdemé­nyezése lehetővé teszi, hogy az erőgépek állapotáról na­gyobb munkák előtt, Vagy azt követően pontos képet kapjanak, s időbeni alkat­részcserével, a gyújtás helyes beállításával, optimális üzem­anyagfogyasztással biztosít­hatják a gazdaságos, célszerű üzemeltetést. Paradicsom minden mennyiségben A SZOLNOKI LENIN TSZ A MEGYE LEGNAGYOBB PARADI- CSOMTERMELÖ SZÖVETKEZETE. AZ IDÉN 350 HEKTÁRON TER­MELIK EZT A NÖVÉNYT. NÉGY GÉPPEL ÁPRILIS VÉGE ÓTA ÜL­TETIK A PALÁNTÁKAT. A MUNKÁT HÉT VÉGÉRE FEJEZIK BE A SZÖVETKEZET DOLGOZÓI. A fóliák alól kikerülnek az utolsó palánták Nemcsak üzemanyagból, vízből is szükség van utánpótlásra Palántázás Rakodás, osztályozás a palántázógépen

Next

/
Oldalképek
Tartalom