Szolnok Megyei Néplap, 1979. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-25 / 120. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. május 25. Koszigin és Strougal tárgyalásai A baráti látogatáson Cseh­szlovákiában tartózkodó Alekszej Koszigin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a Ma- gas-Tátrában levő Javorina üdülőhelyen csütörtökön folytatta tárgyalásait Lubo- mir Stirougallal, a CSKP KB Elnökségének tagjával, a csehszlovák kormány elnöké­vel. Áttekintették azokat a kérdéseket és feladatokat, amelyek a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttségének tavaly tavaszi csehszlovákiai látogatása folyamán, a Leo- nyid Brezsnyev és Gustáv Husák tárgyalásain; létre­jött döntések és megállapo­dások fokozatos végrehajtá­sával és további konkretizá­lásával függnek össze. Külö­nösen azokat az elgondolá­sokat vitatták meg. amelye­ket Csehszlovákia és a Szov­jetunió megvalósítani szán­dékozik a két ország 1981— 85. évi népgazdasági tervei­nek egyeztetése során, vala­mint a KGST-tagáliaimok hosszútávú együttműködési célprogramjaival kapcsolat­ban. Újabb támadás libanoni palesztin táborok ellen Izraeli vadászbombázók csütörtökön reggel ismét he­ves támadást intézték liba­noni palesztin célpontok el­len. Tel Avivban katonai közlemény jelentette be, hogy a légierő egységei végrehaj­tották akciójukat, de nem ismertették a támadások helyszínét. Nem sokkal ké­sőbb a palesztin hírügynök­ség, a WAFA arról tájékoz­tatott, hogy a repülőgépek a dél-libanoni határvidék kö­zépső szakaszán, Rihán kör­nyékén dobták le bombái­kat. Cyrus Vance amerikai külügyminiszter és Menahem Begin izraeli miniszterelnök közös sajtóértekezletet tartott London­ban (Telefotó-KS) Afrika napja A frika — ezen a na­pon e sokszínű földrész 400 millió lakójának áldozatokkal terhes küzdemei, legne­mesebb célkitűzései előtt tisztelgünk. Harminc füg- geten állam részvételé­vel 1963. május 25-én ala­kult meg az Afrikai Egy­ségszervezet : alapokmá­nyának aláírói a gyarma­tosítás, a fajüldözés vég­leges felszámolása, a kon­tinens teljes felszabadí­tása, emberibb jövőjé­nek megalapozása mel­lett tettek hitet. Az azóta eltelt 16 esz­tendő során sokat válto­zott Afrika térképe, éle­te, világpolitikai szerepe. Napjainkban már 49 tag­ja van az AESZ-nek: 49 állam munkálkodik az 1963-ban megfogalmazott célok valóraváltásán. Ez az együttműködés persze ellentmondásoktól sem mentes: mindegyik or­szág saját politikai arcu­lat kialakítására törek­szik. örvendetes tény, hogy az utóbbi időben az afrikai portugál gyarma­tok — Angola, Mozam- bik és Guinea -Bissau — felszabadulásával megerősödött a haladó irányvonalat követő, ezen belül is a szocialista ori­entációjú államok hely­zete a kontinensen. Sza­harától délre 12 ország több mint 77 millió lako­sával és 6,2 millió négy­zetkilométernyi területé­vel ezt a politikai-gazda- sági-társadalmi fejlődési utat követi. Afrikában néhány éve kiéleződött a két viág- rendszer harca, amit bi­zonyít az is, hogy a tér­ség haladó államait mind hevesebb támadá­sok érik a nemzetközi reakció és az új gyarma­tosítás erői részéről. A teljes afrikai képhez tar­tozik az is, hogy a konti­nens déli részén — Rho­desiában, a Dél-afrikai Köztársaságban és Na­míbiában — még min­dig 25 millió ember él a fajüldöző rezsimek elnyomása alatt. Ezek stratégiailag és gazdasá­gilag egyaránt értékes területek: a fehértelepe­sek nyugati támogatóik­kal együtt mindent meg­tesznek azért, hogy meg­akadályozzák az itt élő népek felszabadulását, tényleges függetlenségük elnyerését. Az ENSZ, az AESZ és a világ közvéle­ményének széleskörű til­takozása ellenére még ma is csak látszatmegol­dásokra hajlanak: Rho­desiában a fegyverek ár­nyékában tartott „sza­bad választásokon” erő­szakolták ki egy nekik tetsző bábkormány létre­hozását, Namíbiában pe­dig az országot évtizedek óta törvénytelenül meg­szállva tartó dél-afrikai fajüldözők készülnek ha­sonló lépésre. A z afrikai államok többsége határo­zottan elítéli eze­ket a mesterkedéseket, s közülük ma már nem egy a fajüldöző rendsze­rek felszámolásától teszi függővé a kapcsolatok fejlesztését a vezető tő­kés hatalmakkal. A kon­tinens népeiben mindin­kább tudatosodik az egy­ség, az összefogás fon­tossága; ezek nélkül — ma már egyre többen meggyőződéssel vallják Afrikában — aligha ké­pesek valóra váltani az AESZ alapokmányában rögzített cékitűzéseiket: a földrész szebb jövőjét, amelyért napjainkban már oly sokan emelik fel szavukat szerte a vilá­gon. K. M. Üdvözlő távirat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait Joszip Broz Ti tónak, a Ju- gpszllálv Kommunisták Szö­vetsége és a Jugoszláv Szö­vetségi Köztársaság elnöké­nek 87. születésnapja alkal­mából. érkezett NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka szerdán felújította munkáját. A napirenden a namíbiai kérdés áll. Első ese­ményként a mandátumvizs­gáló bizottság hót szavazat­tal kettő — Egyesült Álla­mok és Dánia — ellenében megtagadta a dól-afirikai faj­üldöző rezsim küldöttsége megbízólevelének elfogadá­sát. A dél-afrikai delegáció kizárásáról a bizottság szer­da esti zárt ülésén hoztak ha­tározatot. LONDON Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter szerdán meg­elégedettségének adott han­got azzal kapcsolatban, hogy a NATO-tagországok egy­más után üdvözölték a SALT-II. megállapodást. Londoni sajtókonferenciáján Vance kijelentette; kormá­nya keményen fog harcolni azért, hogy kiverekedje a kongresszusban a megállapo­dás jóváhagyását. Annak a véleményének adott hangot, hogy ez sikerülni fog. BONN Franz Josef Strauss, a Bajor Keresztényszoóiális Unió (CSU) elnöke szerdán jelezte, hogy kész a nyugat­német jobboldali ellenzék kancellárjelöltjeként indulni 1980-ban az NSZK országos \ álasztásain. PRÁGA Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, Csehszlovákia köz- társasági elnöke csü törtök ön délután hazaérkezett Szíriá­ban tett négynapos hivata­los baráti látogatásáról. HANOI A vietnami—'thaiföldi kap­csolatok konszolidálására a két ország közötti együttmű­ködés fontosságára és Délke- iet-Ázsia jelentőségére hív­ta fel a figyelmet Pham Van Dong vietnami kormányfő Kriangszak Csamanand thai­földi miniszterelnökhöz inté­zett üzenetében. A VSZK mi­niszterelnöke az üzenetben „a legforróbb jókívánságait és mély megbecsülését” fejez­te ki thaiföldi kollégájának újbóli kormányfői kinevezése alkalmából. KAIRÓ Egyiptomban hat isméit személyiséget letartóztattak, a hetedik ellen letartóztatási parancsot adtak ki. Azt ró­ják fel bűnükül, hogy együtt­működtek a — hónapokkal ezelőtt bezárt — bolgár nagy- követséggel. A letartóztatot­tak — a vád szerint — „gaz­dasági és politikai” informá­ciót adtak Egyiptomról a nagykövetségnek. BRÜSSZEL Valamennyi kőolajtermék árát emelik mától kezdődően Belgiumban — jelentette be a belgiumi állami olajtársa­ság. Ünnepi ülés a KGST megalakulásának 30. évfordulója alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) csakis a szocializmust épí­tő nemzetekkel kialakított munkamegosztás keretében tervezheti reálisan a gyor­sabb fejlődést. A KGST-tagországok kö­zött kialakult gazdasági együttműködésnek nagy sze­repe van abban, hogy Ma­gyarország nemzeti jövedel­me 1950 és 1978 között 4,7- szeresére nőtt, az ipar ter­melése több mint 8-szorosá- ra, a mezőgazdasági a 2- szeresére, az egy lakosra ju­tó reáljövedelem pedig több mint a 3,3-szorosára emel­kedett. A KGST-tagállamok 30 esztendős társadalmi-gazda­sági fejlődésének- egyik szá­mottevő forrása volt az is, hogy a nagymértékű meny- nyiségi növekedést gyorsuló ütemű minőségi átalakulás kísérte. A minőségi változá­sok kibontakozását jelzi az is, hogy a KGST-országok iparában gyors ütemben nő a munkatermelékenysége. A gazdaság és a igyártmányszer- kezet korszerűsödése — kü­lönösen az 1971-ben jóváha­gyott komplex program vég­rehajtásának menetében — az utóbbi évek során a KGST-tagállamok gazdasá­gának már meghatározó fo­lyamatává vált. A KGST-tagországok kö­zösségének növekvő tekinté­lyéről beszélt ezután Marjai József, majd így folytatta: — Nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk a KGST meg­alakulásának 30. jubileumán, hogy a szocialista gazdasági közösség országai, élükön a Szovjetunióval, eleget tettek proletár internacionalista kötelességüknek. A hatvanas évtized máso­dik felére valamennyi tag- ország jelentősen előreha­ladt a modern gazdaság lét­rehozásában. Ezzel párhuza­mosan — bár eltérő mér­tékben — kimerültek az ex- tenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis ma már nem állnak rendelkezésre a termelésbe szabadon bevonható munka- erőtartalékok, megnöveked­tek az energia- és nyers­anyag-kitermelés költségei, továbbá az életszínvonal nö­vekedése és a műszaki ha­ladás következtében jelen­tősen megnőttek a beruhá­zási javak, anyagok, alkat­részek és a lakossági fo­gyasztási cikkek iránti mi­nőségi és technikai követel­mények. A tagországok többsége eljutott a gazdasá­gi fejlettség olyan fokára, ahonnan csak intenzív jel­legű fejlesztéssel, a gazda­sági hatékonyság növelésé­vel lehet továbbhaladni. A komplex program végre­hajtása során nagymértékben szélesedtek a tagországok közötti termelési kapcsola­tok. E kapcsolatok elemzésével folytatta Marjai József, az­után az együttműködés el­mélyítésének további lehe­tőségeit elemezte. Továbbfejlődésünk kulcs­kérdésévé vált a termelési szerkezet átalakítása és a nemzetközi munkamegosz­tásba való fokozottabb be­kapcsolódásunk. Nemzeti érdekünk, hogy népgazdaságunk minél szer­vesebben beilleszkedjék a szocialista integráció folya­matába. Ezért fokozottan szükség van arra. hogy fej­lesztési politikánkkal össz­hangban levő, azt alátámasz­tó kezdeményezésekkel, Ja­vaslatokkal éljünk a KGST- országok két- és .többoldalú együttműködésének fejlesz­tésére. A magyar népgazdaság ér­dekei megkövetelik, hogy szorgalmazzuk a kölcsönö­sen előnyös kereskedelmet és gazdasági kapcsolatokat a ítGST-n kívüli országokkal is. A szocialista integráció fejlődése javítja a világ más országaival való gazda­sági kapcsolatainak feltéte­leit növeli bővítésük lehe­tőségeit. Mély meggyőződésünk, hogy a magyar nép tovább­ra is minden erejével azon lesz, hogy az ország erőfor­rásainak mozgósításával, a tartalékok feltárásával fe­gyelmezett és jó munkával számottevőén hozzájáruljon a magyar népgazdaság gya­rapításához. A szocialista gazdasági közösség, a KGST szervezetének erősítéséhez. Csak ez lehet a forrása a magyar nép életszínvonala, életkörülményei további ja­vításának. Ez szolgálja or­szágaink biztonságának megszilárdítását. népeink boldogulását. A KGST 30 éves fejlődése megerősít bennünket ebben a meggyő­ződésünkben. Az ünnepi beszéd után Nyikolaj Faggyejev üdvözöl­te a résztvevőket. Nyikolaj Faggyejev: Fejlődésünk elválaszthatatlan a KGST tevékenységétől A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 30 éves ju­bileumáról megemlékezve büszkén és meggyőződéssel állíthatjuk, hogy az első szocialista típusú nemzetkö­zi gazdasági szervezet létre­jötte azon nagy eszmék megvalósulását jelenti, ame­lyek 1917-ben Oroszország­ban a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzel­mének és 1919-ben Magyar- országon a Tanácsköztársa­ság kikiáltásának idején születtek. 1919-ben a nyugat impe­rialista köreinek sikerült vérbe fojtaniuk a fiatal ma­gyar Tanácsköztársaságot. De 1945-ben, a fasizmus szétzúzása után, a nyugati imperialista körök dühödt támadásai ellenére is létre­jött a szocialista világrend- szer, amelynek szilárd tag­ja a Magyar Népköztársa­ság is. 1945-ben, a fasizmus szét­zúzása után a reakciós nyu­gati köröket megrémítette a népi forradalmak és a gyar­matokon kibontakozó nem­zeti felszabadító mozgalmak óriási fellendülése, s ezért sietős intézkedéseket hoztak, hogy megállítsák ezt az át­ütő erejű forradalmi fellen­dülést, visszafordítsak a tör­ténelem menetét, fékezzék a világ megújulásának megál­líthatatlan folyamatát. Az imperialista körök „hideghá­borút” folytattak és gazda­sági blokádot szerveztek a Szovjetunió és a népi de­mokratikus államok ellen, hogy megfojtsák a szocia­lizmus építésének útjára lé­pő, de gazdaságilag és po­litikailag még nem szilárd népi demokratikus államo­kat, nehezítsék a háború sújtotta szovjet népgazdaság helyreállítását, fékezzék há­ború utáni fejlődését. De is­mét elszámították magukat. Meggyorsult a Szovjetunió és a népi demokratikus or­szágok közötti gazdasági és politikai kapcsolatok fejlő­dése. Ilyen történelmi felté­telek között jött létre 1949 januárjában Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, .gománia és a Szovjetunió kommunista és munkáspártjainak dönté­se alapján a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa. Az emberek millióinak forradalmi gyakorlatába át­ültetett marxista-leninista eszmék meggyőző térhódítá­sának eredményeként ma már három földrész 10 szo­cialista állama tagja a KGST-nek. A szocialista közösség ma a világ legdinamikusabb gazdasági és legaktívabb po­litikai erejét képezi, s a vi­lágtörténelem egész mene­tét befolyásolja. Országaink történelmi út­ját a magas növekedési ütem, a gyors tudományos­műszaki fejlődés, a népjólét állandó emelkedése és gaz­dasági fejlettségi színvona­lunk kiegyenlítődése jellem­zi. A kölcsönösen előnyös és gyümölcsöző együttműkö­dés 30 éve alatt a KGST- tagországokban a nemzeti jövedelem növekedési üte­me körülbelül két és fél­szeresen, az ipari termelésé háromszorosan múlta felül a fejlett tőkésországokét. Or­szágaink ipari termelésének összvolumene több mint két­szerese a Közös Piacénak. A KGST-országok népgaz­daságának magas fejlődési üteme együtt jár népeink anyagi jólétének és kultu­rális színvonalának szünte­len emelkedésével. A szocialista országok tár­sadalmi-gazdasági fejlődésé­nek eredményei arról tanús­kodnak, hogy a szocialista rendszer fölényben van a tőkés rendszerrel szemben. A döntő előny abból szár­mazik. hogy a szocialista gazdasági rendszer igen szé­les körű lehetőségeket te­remt a termelőerők fejlesz­téséhez, a valamennyi anya­gi és szellemi értéket létre­hozó dolgozó milliók tehet­ségének és képességeinek ki­bontakoztatásához. Népeinknek a társadalmi­gazdasági fejlődés terén el­ért valamennyi eredménye elválaszthatatlan a KGST te­vékenységétől. S elmondhat­juk, hogy a Magyar Nép- köztársaság a KGST-nek kezdettől aktív tagja, érté­kes kezdeményezésekkel se­gíti a testvéri együttműkö­dés elmélyítését. A KGST tevékenységének igaz demokratizmusa, a tag­országokat vezérlő nemes eszmék és célok, a tagor­szágok társadalmi-gazdasági sikerei nagy tekintélyt vív­tak ki a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának nem csupán országainkban, hanem nemzetközi téren is. Ma, amikor megemléke­zünk a KGST 30. évforlu-" lójáról, büszkén mondhat­juk, hogy nemzetközi szerve­zetünk a testvérpártok iránymutatásai alapján si­kerrel teljesíti fő feladatait: a sokoldalú gazdasági és tu­dományos-műszaki együtt­működés fejlesztésének- út­ján, a szocialista nemzetközi munkamegosztás és a szo­cialista gazdasági integráció elveinek következetes meg­valósításával segíti a KGST- országok céljainak elérését, a társadalmi haladást és a szilárd béke megteremtését az egész világon. Az ünnepi ülés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Ezután az MSZMP Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya a Parlament vadásztermében fogadást adott a KGST ju­bileuma alkalmából. Marjai József. a Minisz- öertanács elmökhefltyeittese, hazánk állandó KGST kép­viselője. tárgyalásokat foly­tatott Nyikolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával Magyar- ország és a KGST együttmű­ködésének időszerű kérdé­seiről. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap fogad­ta Nyikolaj Faggyejevet, a szívélyes, baráti légkörű eszmecserén részt vett Mar­jai József is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom