Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-03 / 78. szám
1979. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 60 éve történt Földszocializálás Az április 3-án kelt rendelet alapján szocializálták a földbirtokokat is, és a nagybirtokokon szövetkezetek alakultak. Hamburger Jenő, Móricz Zsigmond, Latinca Sándor külföldi újságírókkal egy Somogy megyei termelőszövetkezetben A polgári demokratikus forradalom idején hosszú viták után hozott bonyolult földreformtörvényt, (amely földosztó jellegű volt) Károlyiéknak már nem sikerült végrehajtani. A Tanácsköztársaság kikiáltásával a földkérdés megoldásának elvi alapjai is megváltoztak: részint a „haladéktalan szocializmus” bevezetésének illúziója, részint az érthető sietség, amellyel visszafordíthatatlanná igyekeztek tenni a szocializmus irányába tett lépéseket, részint pedig a szociáldemokrata-kautskysta elképzelések egyértelművé tették a földosztás helyetti földszocializálást, a volt nagybirtok együtt-tartását. Már március elején Hamburger Jenő kormánybiztos irányításával megindult Somogybán a „szociáldemokrata termelőszövetkezetek” alakítása. A földfoglalások, ámelyekoen az uradalmi cselédség járt az élen, egész márciusban folytatódtak. Ügy tűnt, hogy az április 3-i kormányzótanácsi rendelet, amely végre valóra váltva a Mindenkihez! kiáltvány ígéretét, társadalmi tulajdonná nyilvánította a közép és nagybirtokokat, erre a földfoglaló mozgalomra teszi rá a dicsőséges koronát. A rendelet értelmében a száz hold fölötti birtokokat szocializálták, és azokon termelőszövetkezeteket alakítottak. (A birtökhatárt rugalmasan értelmezték.) A termelőszövetkezetek központi irányítására — egy erősen centralizált modell értelmében — felállították a Szövetkezeti Központot, ennek huszonhárom kerületi felügyelőségét, és ezek alá körzeti felügyelőségeket, főintézőségeket és intézőségeket szerveztek. A rendkívüli körülmények ellenére is augusztus 1-ig, a Tanácsköztársaság leveréséig a mintegy 5,6 millió hold szocializált földbirtokból körülbelül 1 millió holdat alakítottak át termelőszövetkezetekké. A földkérdés adott megoldását leginkább a volt uradalmi cselédek helyeseldonná nyilvánította a középték, ám azzal kevésbé rokonszenveztek, hogy főintézőként a régi földbirtokosak, grófok intézők uraskodtak továbbra is egyes helyeken. A földosztás elmulasztása a parasztság irányába tett politikai kompromisszumnak ez az elvetése — a Tanácsköztársaság legnagyobb problémájának. legsúlyosabb hibájának bizonyult. A legfontosabb szövetségest így nem sikerült forradalmasítani, és ennek hátrányai egyre inkább megmutatkoztak. (Annál is inkább, mivel az ellenforradalmi utódállamok földreformjainak híre szintén csüggesztően hatott a föld nélkül maradt parasztokra.) S mindehhez hozzájárult a differenciálatlan parasztoolitika, amely alig tett különbséget a törpebirtokos és a nagygazda között. Mindazonáltal a Tanácsköztársaság agrárpolitikája fontos eredményeket is magáénak mondhatott. A polgári jóslatok ellenére a szocializálás ' nem vezetett a mezőgazdaság csődjéhez. A termelés végig jó színvonalon mozgott, az állatállományban alig következett be változás, s az élelmiszerek elosztása sokkal igazságosabb lett az azelőttinél. Sőt, a háborús cselekmények, a szabotázs és az ellenforradalmi akciók ellenére a vetés és az aratás is rendben folyt. D. M. Koszorúzási ünnepségek Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából tegnap megkoszorúzták azoknak a katonahősöknek a sírjait, emlékműveit, akik a második világháborúban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél helyezték el a hála és a megemlékezés virágait. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Bodonyi Pálné és Vida Miklós, az Elnöki Tanács tagjai koszorúztak. A kormány képviseletében Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter. Soltész István kohó- és gépipari miniszter és Szarka Károly külügyminiszter-helyettes koszorúzott. A solymári katonai temetőben a felszabadító harcok során elesett ausztrál, kanadai, lengyel, angol és újzélandi katonák emlékművét koszorúzták meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Barcs Sándor és Kárpáti Márta, az Elnöki Tanács tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében Schultheisz Emi] egészségügyi miniszter, Simon Pál nehézipari miniszter és Szarka Károly koszorúzott. Harkányban a bolgár hősök emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget. Az Elnöki Tanács nevében Nánási László, Pióker Ignác, a kormány képviseletében dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter. Markója Imre igazságügyminiszter, Roska István külügyminiszter-helyettes koszorúzott. A jugoszláv hősök emlékművénél az Elnöki Tanács nevében Nánási László. Pióker Ignác, a kormány képviseletében dr. Ábrahám Kálmán, Markója Imre és Roska István koszorúzott. A Budaörsi úton a fasizmus elleni harcokban hősi halált halt amerikai katonák emlékművét koszorúzták meg. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében Barcs Sándor és Kárpáti Márta helyezték el a megemlékezés virágait. A kormány képviseletében Schultheisz Emil, Simon Pál és Szarka Károly koszorúzott. Szovjet számítástechnikai kiállitás A szocialista országok egységes számítástechnikai rendszerén belül 80 különböző típusú számítógép működik hazánkban, elsősorban budapesti, miskolci, szegedi és győri üzemekben. A berendezések nagy részét a Szovjetunió szállította. Ugyanakkor a Szovjetunióban 200 féle ilyen berendezés működik, köztük a Videoton R—10-es számítógépei. Mindezt egy tegnapi sajtótájékoztatón mondták el, amelyet a szovjet számítástechnikai kiállítás megnyitója alkalmából tartottak, a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletén. Elmondták: 1978—79-ben 2000 pénztárgépet szállítanak a magyar kereskedelemnek. Hazánkban nagy az érdeklődés egy új szovjet, komplett számítógép-rendszer iránt is, amelyet ez év szeptemberében a magyar vállalatok is kipróbálnak. Aranykezű Arany bácsi Hosszú, régi veretű, csupafa műhely szürkéllik az abádszalóki Thököly út jobb oldalán. A bejárat előtt névtábla, rajta a felírás: Arany András kötélgyártó. Ez a csalogató jelzés aligha szükséges, hiszen a 67 éves mester munkái vonzzák a megrendelőiket, ö pedig ma is keményen serénykedik. és elmondható: nappal - jainak javarésze évtizedek óta a keskeny deszkafalak közé szorult. Odabenn a szálazó gép monoton zúgása igazolja az előbbi állítást. A sarokban kenderhalom, távolabb vastag, kunkorodó kötélkarika, a falakon szerszámok tucatja. — Már a nagyapám is ezt a mesterséget űzte. tőle az apám vette át a stafétát. Ö építette ezt a pajtát is hetvenkét éve. 1937-ben szabadultam Debrecenben, azóta csak a pirosbetűs ünnepek nem találnak idebenn. — Mi mindent készít egy kötélfonó? — Régen kötőféket, istrángot, dohányzsineget. aratás után meg rudallót rendeltek. A kisparaszti világ eltűnte után megváltozott az igény. Jelenleg a MEZŐGÉP Vállalatnak készítek daruemelőköteleket, de keresik a géphajtó köteleket a szövetkezetek, az egyéni állattartók meg a kötőféket, istrángot is. — Kedvtelés? — A kertészkedés, meg Gábor, a kétéves kisunokám. — Mi adja a legtöbb örömet a szakmájában? — Nem egy sikerült darab. mert ami egy mesterember keze alól kikerül, jónak kell lennie. A legszebb érzés, amikor a megrendelő arca tükrözi, nem csinált rossz üzletet. Hej, de hoszszú a lista, akik harminc, negyven éve tőlem vásárolnak! A kuncsaftok aranykezű Arany bácsinak nevezik. Figyelem a kezét: érdes, bütykös, erős ujjai még ültében is mozognak. Szövik, egyre szövik, sodorják, fonják tovább a zsineget... D. Szabó Miklós Kitüntetések művészeknek és újságíróknak A Minisztertanács a szocialista kultúra fejlesztése terén szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a „Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze” kitüntető címet adományozta Ádám Ottónak, a Madách Színház Kossuth-díjas igazgató főrendezőjének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Gulyás Györgynek, a debreceni Kodály kórus Liszt Ferenc-díjas igazgató-vezetőkarnagyának, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Lehel Györgynek, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara Kossuth-díjas karmesterének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Szemes Marinak, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének, Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművésznek, a Magyar Népköztársaság érdemes művészének; „Magvar Népköztársaság Érdemes Művésze” kitüntető címet adományozta Bedécs Sándor; Munkácsy Mihály- és Ybl Miklós-díjas belsőépítésznek. Bozó Lászlónak, a Magyar Rádió Jászai Mari-díjas főrendezőjének, Csákányi Lászlónak, a Vidám Színpad Jászai ' Mari-díjas színművészének, Gregor Józsefnek, a Magyar Állami Operaház és a Szegedi Nemzeti Színház Juhász Gyula- és Liszt Ferenc-díjas operaénekesének, Gyöngyössy Imrének, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Hildebrand Istvánnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béladíjas operatőrének, Horváth Józsefnek, a Nemzeti Színház Farkas-, Ratkó- és Jászai Mart-díjas színművészének, Illés Gyula Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, Kállay Ilonának, a József Attila Színház Jászai Mari-díjas színművészének, Kántor Andor Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek. Kende Mártának, a Magyar Televízió Balázs Béla-díjas rendezőjének, Kertész Gyulának, a Debreceni Csokonai Színház Erkel Ferenc-díjas rendezőjének, Kun Vilmosnak, a Kaposvári Csiky Gergely Színház színművészének, Lelkes Ágnesnek, a Madách Színház színművészének, Madarassy Walter Munkácsy Mihály-díjas szobrászművésznek, Menyhárt Jacquelinének, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas szólótáncosának, Orosz János Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek, Pap Jenő Balázs Béla-díjas fotóművésznek, Pásztor Jánosnak, a Nemzeti Színház Farkas— Ratkó-díjas színművésznek, Sarlai Imrének, a Debreceni Csokonai Színház nyugdíjas színművészének, Sándor Pálnak, a Magyar Filmgyártó Vállalat Balázs Béla-díjas filmrendezőjének, Suka Sándornak, a Fővárosi Operettszínház Jászai Mari-díjas színművészének, Sütő Irénnek, a Thália Színház színművészének, Tusa Erzsébet Liszt Ferenc-díjas zongoraművésznek, dr. Vasady Balogh Lajosnak, a Postás Szimfonikus Zenekar zeneigazgatójának, Zelcnák Crescencia Munkácsy Mihály-díjas alkalmazott grafikusművésznek. Irodalmi és művészeti dijak JÓZSEF ATTILA-DlJAT KAPOTT Garai Gábor költő. Jékely Zoltán költő, műfordító. Kántor Zsuzsa író. Kiss Benedek költő, Koczkás Sándor kritikus, irodalomtörténész. Nemeskürty István esztéta, történész. Rózsa Endre költő, Tatay Sándor író. ERKEL FERENC-DÍJAT KAPOTT Breuer János zenetörténész. Bozay Attila zeneszerző. Dr. Eősze László zenetörténész;, a Zeneműkiadó Vállalat zenei-irodalmi vezetője. Fodor Antal, a Magyar Állami Operaház balettmestere. Tóth Sándor, a Pécsi Nemzeti Színház balettigazgatója. MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍJAT KAPOTT Bálványos Huba grafikusművész. Benedek György festőművész. Geszler Mária keramikusművész. Mihály Gábor szobrászművész. Nádas László ipari formatervező. Nagy Sándor szobrászművész. Pölöskei József ötvösművész. Schey Ferencné ruhatervező. Schmal Károly alk. grafikusművész. Szőllősy Enikő szobrászművész. Tóth Tibor belsőépítész. BALÁZS BÉLA DÍJAT KAPOTT. Andor Tamás operatőr, Bujtor István színművész, Dallos Szilvia (Lestár Jánosné) szinkronszínész, Karsai Lucia dramaturg, Nagygyörgy Sándor fotóművész, Ráday Mihály operatőr, dr. Róth Miklósné Révész Mária szinkrondramaturg. Rózsa János rendező. Szántó Erika tv-dramaturg, Tiefbrunnel László operatőr-rendező, Tóth István fotóművész. LISZT FERENC DÍJAT KAPOTT. Fábián Márta cimbalomművész, Sebestény Katalin magántáncos, Takács Klára magánénekes, Vargha Róbert magánénekes. JÁSZAI MARI DÍJAT KAPOTT. Bánd Anna színészrendező, Benkő Péter színművész, Dénes Piroska színművész, Faragó Vera színművész, Felföldi Anikó színművész, Gáspár János rendező, Horesnyi László színművész, Horváth László színművész, Koós Olga színművész, Kőváry Katalin rendező, Rajhona Ádám színművész, Szombathy Gyula színművész, Valló Péter rendező, if j. Zsilák György artista. RÓZSA FERENC DÍJAT KAPOTT. Csatár Imre, a Magyar Nemzet olvasószerkesztője, Éliás Béla, a Magyar Távirati Iroda pekingi tudósítója, Fábián Ferenc külpolitikai publicista, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, Gárdos Miklós, a Magyarország főszerkesztő-helyettese, Gerencsér Miklós, a Népszabadság főmunkatársa, a Magyar Rádió mezőgazdasági rovatának munkatársai megosztva: Pán Béla olvasószerkesztő, Berta Béla rovatvezető-helyettes, Búzás Andor munkatárs, Kispista István főmunkatárs. Perjés "Klára munkatárs, Simon Ferenc rovatvezető, Vass Ottó munkatárs. Elismerés a kiváló munkáért Hazánk felszabadulásának 34. évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Lázár József, a jásztelki Tolbuchin Termelőszövetkezet elnöke és Toró Zoltán, a jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. Az ezüst fokozatot dr. Patkós István, a DATE mezőtúri főiskolai karának igazgatója, Pintér Ferenc, a Palotási Állami Gazdaság fejőmestere és Tamási Lajos, a Volán 7. számú Vállalat gépjárművezetője vette át. Bronz fokozatot kapott Ábel Béla, a Kőbányai Sörgyár szolnoki telepének üzemlakatosa. Bállá János, a rákóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet főosztályvezetője, Bujdosó József, a jászberényi Kossuth Termelőszövetkezet főkönyvelője, dr. Chladek Kálmán, a tiszajenői Tiszamenti Termelőszövetkezet elnöke, Fazekas András, a fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertésze. Kollár Mihály, a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság főosztályvezetője, Komlós Imre, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet traktorosa, Kovács Ferencné, a kunszentmártoni Körösmenti Termelőszövetkezet növénytermesztője, Nagy Frigyes, a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet főágazatvezetője, Papp Dániel, a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet üzemvezetője, Rázsó Andorné, a kunmadarasi Kossuth Termelőszövetkezet könyvelője. Szabó Imre, a túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet öntöző szakmunkása. A kitüntetéseket tegnap a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban adták át. Ünnepi csapatgyűlésen köszöntötte tegnap -a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola felszabadulásunk évfordulóját. Ebből az alkalomból Brassói Tivadar vezérőrnagy átadta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Gyebnár György alezredesnek, Kalapos László és Tóth István őrnagyoknak. Az ezüst fokozatot ketten, bronz fokozatot hárman — közöttük egy hallgató — vették át. Többen kaptak szolgálati és honvédelmi érdemérmet, dicséretet és jutalmat. Ugyancsak tegnap, a szolnoki helyőrségi művelődési otthonban került sor a belügyi dolgozók kitüntetéseinek átadására, melyen részt vett Zsovák László, a megyei pártbizottság osztályvezetője is. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Hanuszka József rendőrszázados, valamint a rendőri munka segítése terén kifejtett eredményes munkájukért dr. Krasznai Géza főorvos, dr. Csorna János, a Szolnok megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Csillik Sándor, a jászberényi Hűtőgépgyár igazgatója és Szöllősi János, a szolnoki Állami Gazdaság igazgatója. Fenyves György rendőr zászlós a magas kitüntetést a budapesti központi ünnepségen vette át. Ezüst fokozatot hatan, bronz fokozatot ketten kaptak. A Közbiztonsági Érem különböző fokozatait tizennégyen vették át. Ketten — Daróczi András rendőr ezredes, és Gazsi Zoltán rendőr százados — a belügyminiszter dicséretében és pénzjutalmában részesültek. A kitüntetéseket és a jutalmakat M. Szabó István vezérőrnagy, megyei rendőr-főkapitány adta át. A munkásőrség megyei parancsnokságán tegnap délután ünnepséget rendeztek, melyen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A munkásőri feladatok ellátásában hosszú időn át kifejtett eredményes munkájuk elismeréseképpen a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Tóth György, a megyei törzs munkatársa, Gara András, jászberényi egységparancsnokhelyettes, Pápai János kunszentmártoni rajparancsnok, és Bártfai József karcagi törzsmunkatárs kapta. A kitüntetés ezüst fokozatát hárman, bronz fokozatát pedig négyen vették át Szűcs Jánostól, a megyei pártbizottság titkárától és Posta Mihálytól, megyei munkásőr-parancsnoktól. Az MHSZ Szolnok megyei vezetősége az évforduló alkalmából tegnap délután ünnepi állománygyűlést rendezett. Berecz Gábor, Egyedi Károly, Járvás András, Kaszab István és Szabó György az MHSZ Kiváló Munkáért érem arany fokozatát vették át Vass Lajos ezredes, megyei titkártól. Ezüst fokozatot hatan, bronz fokozatot tizen kaptak.
