Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-10 / 83. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 10. fl munka és művelődés hetei Martfűn Hetedik alkalommal rendezik meg az idén Martfűn „a munka és művelődés heteit”. A kulturális rendezvénysorozat megnyitójára csütörtökön kerül sor, s ugyancsak aznap tartják meg az üzemi KISZ küldöttgyűlést. A több mint kéthetes programban számos kiállítás, író-olvasó találkozó, tanácskozás, zenés est szerepel. A művelődési központban április 13-án nyílik meg az NDK kézműiparáról átfogó képet nyújtó tárlat, majd többek között a népi díszítőművészeti szakkör, s az általános iskolások rajzaiból összeállított kiállítás várja a látogatókat. A kulturális hetek keretében' kerül sor április 19-én a megye szakszervezeti művelődési intézményeiben dolgozó szakemberek, a vállalatok függetlenített közművelői, s a KISZ megyei, járási, városi bizottságai munkatársai részvételével „a művelt ifjúságért” című tanácskozásra. A rendezvénysorozat összeállítói elsősorban a fiatalokat várják a „népzene-néptáncnépdal” estre, amelyen Bige József, Pribojszky Mátyás, Somorjai Paula és Szalai József lép pódiumra, s az április 24-én sorra kerülő iró-olvasó találkozóra, amelyen Rónaszegi Miklóssal beszélgethetnek ifjú olvasói. A „munkásakadémia” vendége pedig Fuchs Antal író lesz, aki afrikai vadasparkokról tart élménybeszámolót. A művelődési központ hagyományos színházi járata ezúttal a Thália Színházba viszi el az érdeklődőket, majd április 23-án Balázsovits La-' jós önálló estjét nézhetik meg Martfűn. Ugyancsak kiemelkedő rendezvénye lesz a kulturális heteknek dr.Ranschburg Jenő pszichológus előadása a gyermeknevelésről. A beat-együttesek rajongói a Nevada együttest láthatják vendégül, s számos disco-est között is válogathatnak. A hagyományoknak megfelelően idén május 1-én, a munka ünnepén érnek véget a martfűi kulturális hetek. Vasas dalosok találkozója Vasárnap véget ért Miskolcon a negyedik Országos Vasas-dalostalálkozó, amelyen az ország minden részéből 29 kórus mintegy 1800 dalosa vett részt. A nagymúltú munkáskórusok mellett az idén első alkalommal vettek részt a háromnapos seregszemlén az ipari szakmunkásképző intézetek fiataljaiból alakult énekkarok. A vasárnapi záróhangversenyeket a diósgyőri Vasas Művelődési Központban, a Rónai Sándor megyei Művelődési Központban és a 2. számú általános iskolában rendezték meg. Klasszikus és modern alkotások sorozatban „Művésxfi/mnapok" Szolnokon L A „szolnoki kulturális hetek” rendezvénysorozat keretében a megyei Moziüzemi Vállalat „művészfilm napok” elnevezéssel rendez vetítéssorozatot a megyeszkéhelyen. A „művészfilmnapok” megnyitóját tegnap tartották a. Tallinn Filmszínházban: közművelődési és filmművészeti ismeretterjesztéssel foglalkozó szakemberek részvételével rendeztek tanácskozást „A filmízlésnevelés és a művészfilm” címmel. A tanácskozás bevezető előadását Csorna Béla, a MOKÉP főosztályvezető-helyettese tartotta. A tanácskozás után levetítették az olasz Taviani fivérek Cannesban 1977-ben nagy díjjal jutalmazott „Apámuram” című filmjét. Mától április 23-ig a Tisza Filmszínházban vetítik a sorozat további filmjeit, amelyek között kiemelkedő művészi értéket képviselő klasszikus és modern alkotások is vannak. Láthatjuk — többek között a „francia új hullám” egyik korszakos jelentőségű filmjét, a „Négyszáz csapás”-t, Francois Truffaut rendezését, a „Biciklitolvajok” című Vitoria de Sica alkotását, az Onibaba című japán filmet, az újabb alkotások közül pedig „A tűzön nincs átkelés” című szovjet társadalmi drámát (ma este vetítik), a „Parázsló évek krónikája” című algériai és a „Nézd a bohócot” című olasz filmalkotást. Elmélyült munkával, az örömért Képzőművészeti szakkör gyerekeknek- Az általános iskolás korú gyerekek képzelete szárnyalni kezd, ha — bármilyen — alkotó tevékenységet végezhetnek. Mindez fokozódik s még élvezetesebb számukra, ha azonos érdeklődésű közösség tagjaként, jó képességű, pedagógiailag felkészült vezető irányításával, segítségével, „művészkedhetnek”. Értékes munkát végeznek tehát azok a művelődési otthonok, amelyekben szervezetten, jó körülmények között gyermek művészeti csoportok működnek. A jászalsószentgyörgyi művelődési házban 1973 óta hetente találkoznak a gyermek képzőművészeti szakkör tagjai, hogy Marton László tanár vezetésével nekivágjanak valami izgalmas kalandnak. Ezeknek a „kalandozásoknak” rendszerint tucatnyi rajz, metszet a végeredménye. Különösen a linóleummetszést szeretik a gyerekek, Farsang főképp azért, mert erre sem az iskolai órákon, sem otthon nincs lehetőségük, s talán azért, mert a metszés — viszonylagos bonyolultsága és a sokszorosíthatóság miatt — újabb és újabb örömök forrása. 1973 óta a szakkör tagjai több pályázaton szerepeltek sikeresen műveikkel — meseillusztrációkkal, makettekkel, alkalmi grafikákkal. A hat év alatt száznál több gyerek próbálhatta meg az alkotással kifejezni önmagát, vált a vizuális hatásokra érzékenynyé, s eképp a képzőművészeti alkotások iránt is fogékonnyá. A szakkörben — bizonyos kötöttségek mellett — mindenki szabadon, saját elképzelése szerint dolgozhat. A szakkörvezető egyetlen lényeges szempont szerint irányítja a foglalkozásokat: elmélyült munkával jussanak sikerélményhez a gyerekek. Az egyhangúság elkerülése végett igyekszik minden foglalkozásra „belopni” valami érdekességet: egy grafikai ötleteket adó karcolt díszítésű népművészeti tárgy vagy egy jól illusztrálható mese felolvasása vagy pedig néhány mondat a farsangi népszokásokról mindig leköti a gyerekek figyelmét, s ezek fogalmazódnak majd meg rajzban, monotípiában, metszetben. Marton László megyei rajzszakfelügyelőként is jól hasznosítja a szakkörben szerzett tapasztalatait. Hogyan? Marton László: „A lényeg - a sikerélmény" — Ahol lehet, igyekszem rábeszélni — néhol sikerrel — rajzszakos kollégáimat—szervezzenek, vezessenek szakkört, mert nem ördöngösség, és a hatása az iskolai rajztanításra igen jelentős, a sikerélményekkel pedig kamatostul megtérül a befektetett munka. A mi példánk alapján mondhatom, hogy érdemes a művelődési házakkal szövetkezni, mert — noha nem nagy dolgokról van szó — a feltételeket jobban meg tudják teremteni, mint az iskolák. Érdeklődő, tehetséges gyerekek pedig minden osztályban vannak. Sz. J. Az utca, ahol élek Habfürdő Rajzfilm—musical Habfürdő címmel rajzfilm-musical készül a Pannónia animációs és rajzfilm stúdióban. Hazánkban ez lesz az első, ilyen jellegű alkotás, s sokat ebből a műfajból a világon sem forgalmaztak. Kovásznai György rendező és társai olyan filmet szándékoznak forgatni, amely nemcsak elszórakoztatja, hanem utólagos gondolkodásra is készteti a felnőtteket. A cél eléréséhez egy ma játszódó történet biztosítja a keretet; az 50 percesre tervezett rajzfilm egy kirakatrendező és menyasszonya — Klári és Zsolt — házasságkötése előtti óráinak bonyodalmait kíséri nyomon. A forgatókönyv tanúsága szerint még az utolsó pillanatban is közbejöhet valami vagy valaki. A film végül klasszikus megoldással szolgál — a jegyespár ugyanis annak rendje, s módja szerint egybekel. A 15 tagú stáb előreláthatólag mintegy 35 ezer rajzot készít a filmhez, amelyben a figurák egyhelyben álló csúsztatva járó . mozgással, húzott háttér segítségével elevenednek meg. Érdekességszámba megy, hogy a zenei anyagot képező 15 dalbetét készült el először. Másik János zeneszerző munkája ismeretében kezdődött csak el a rajzolás. A „Habfürdő” forgatását előreláthatólag júniusban fejezik be, a premierre egy év múlva kerül sor. Tanácskozás Tatabányán Amatőr csillagászok A csillagászati szakkörvezetők IV. országos tanácskozása vasárnap zárult Tatabányán. A háromnapos rendezvény a hazai amatőr csillagászmozgalom nagy fejlődését tükrözte. Mint a tanácskozáson is elmondták, az űrrepülés nemcsak a csillagászati tudományokban hozott nagy fejlődést, de egyidejűleg nőtt a csillagászati ismeretek iránt érdeklődés is, növekedett az ilyen irányú ismeretterjesztés fontossága. A többi között bejelentették, hogy még az idén csillagvizsgálót adnak át Tatabányán és rövidesen aláírják a magyar és szlovák amatőr csillagászok együttműködési szerződését. Záróeseményként kiosztották az első ízben meghirdetett országos pályázat díjait. Az elméleti munkákra kiírt pályázat . győztese Laczó Magdolna pedagógus, a Komárom megyei Tarjánhéreg község úttörő csillagász szakkörének vezetője lett. A fotópályázaton Iskum József, a budapesti Astro fotó-klub tagja nyerte el az első helyet, összesen kilenc díjat és sok tárgyjutalmat osztottak ki. Marafkó László: Följelentem magam Alulírott azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok a hatóságokhoz, hogy többrendbeli megvesztegetés miatt szigorú büntetésben részesítsenek. Atkozom a pillanatot is, amikor arra a könnyelmű elhatározásra jutottam, hogy dióbarna színű Brünhilda heverőt veszek. Mert a bűnök sorozata ezzel kezdődött. Az áruház bútorosztályán, mint hatalmas alligátorok hevertek a Béla bútorcsalád darabjai, mellettük a Lajos fotelágyak, és szétszórtan a Neuraszténia garzongarnitúra részei. De Brünhilda egy fia sem. Odamentem a fiatal elárusítólányhoz, aki olyan pillantást vetett rám, mint egy sebészprofesszor az eltávolítandó üszkös végtagra. Elrebegtem merész kívánságomat, mire ő a kolleganőjéhez fordult: „Hallod, Brünhildát keres? Egy látszatra komoly felnőtt, hogy lehet ilyen naiv?” Eloldalogtdm. Természetemnél fogva optimista vagyok, s ezért az iroda felé somfordáltam, ahol a következő feliratok voltak az ajtón: „Idegeneknek belépni tilos! Dohányozni tilos!” Egy kék köpenyes, idősebb férfit találtam a szobában, aki úgy tekintett a meszszeségbe, mint Napóleon Woterloo előtt. Elismételtem óhajomat. Hosszan, mélyről jövően felkacagott, egészségesen, ahogy egy magyar emberhez illik. Majd belémkarolt (nemhiába a régi kereskedők még tudnak hatni a vevők érzelmeire), s egyszuszra hadarta: „Drága uram, tudja ön, hányán jönnek ide naponta ezzel a jellegekben lebegő kéréssel, s mi kénytelenek vagyunk letörni illúzióikat, elviselni a szomorú arcokat. Hát azt hiszi, nekünk ez öröm? Nekünk is az lenne a boldogság, ha percenként vihetnék innen a Brünhildákat, vagy az ugyancsak kurrens cikknek számító Herbert faliórákat.” Búcsúzáshoz készülődtek, de rámcsapott. Brünhildát mondott, nemdebár? Mert délelőtt még volt itt egy, igaz, már két napja el kellett volna szállítani. Az áruforgalmi előadó kartárs unokahúga ugyanis férjhez ment, neki tettük félre. No, megnézem, mi is a helyzet.” Elviharzott. A remény szikrája éledezni kezdett bensőmben. Egy perc múlva visszaérkezett. Titokzatosan körülnézett, szorosan mellém lépett, s arcomba súgta: „Majdnem nyert ügyünk van...” Tudtam, ez az a pillanat, amikor az eseményeknek egy icipici lökést kell adni, s azok a végzet lavinájaként indulnak útjukra. Zsebembe nyúltam, egy ötvenest vettem elő. Rápillantott, majd keményen elkapta karomat, s arcán arisztokratikus vonás jelent meg. „Hova gondol, hova gondol? Fifti, fifti az áruforgalmi előadó kartárssal!” Megszégyenülten nyúltam vissza, s boldog megkönnyebbüléssel nyomtam a kezébe háromszáz forintot. Ismét elviharzott, majd felszabadult mosollyal tért vissza. „A hátsó lépcsőn kell levinni a heverőt, mert ha meglátják a vevők, engem meglincselnek. Remélem, uraságod gondoskodott géperejű szállítóeszközről? Hogy nem? Egek ura! Hát csak nem képzelte, hogy az áruház előtt sorbanállnak a tehertaxik?!” Némi apátiával álltam egyik lábamról a másikra. „No, nem tesz semmit — folytatta. — Az ön arcáról annyi tiszta ártatlanságot és őszinteséget olvasok le, hogy nem tudok nem segíteni. Van egy jó emberem, de ígérje meg, hogy nem alkudozik vele. Szabott árakkal dolgozik a kolléga. A telefonhoz lépett, tárcsázott: „Józsikám? Itt Belbudai. Egy rokonomról volna szó .. . egy heverő ... hogy mennyire?” Hozzám fordult: ..Hol is lakik uraságod?” Bediktálta a címet, majd pillantását az enyémbe mélyesztve tagoltan, ahogy én gyermekemnek szoktam a házi feladatot elmondani, közölte: „Három kiló lesz, itt lent az utcán várja a tehertaxi, de semmi alku, a végén csak tegye a kezébe a pénzt.” A tehertaxiban, miközben Józsikám férfias vonásait szemléltem, azon meditáltam, mi lenne, ha az ártatlant adva a végén kérném, mutassa meg, mennyit mutat az óra (bár az órát le sem csapta, tehát az semmit sem mutathatott). Aztán elhessentettem a pajzán gondolatot, mert előre megsajnáltam drága Brünhildámat. amelynek fizikai és esztétikai állapotában a várható vita nyomán, lerakodás közben, előre szinte felmérhetetlen változások állottak vglna be. Néztem Józsikám markáns vonásait, a karján játszó izmokon a finom tetoválásokat, s megsajnáltam őt, kit az élet farkastörvényei rontottak meg. S e farkastörvények öntudatlan végrehajtói közé tartozom én is, aki csak úgy csúsztatom ezeknek az ártatlan embereknek a pénzt. Mert ha én nem dugnék, akkor ők sem követelnének legközelebb, és mindig többet, többet. Miközben lepakoltunk, már szerettem volna megölelni, olyan bűntudatom volt. Azóta sem tudok nyugodtan aludni (még Brünhildán sem). Ha nem adok Belbudainak, ma nincs Brünhildám, de nyugodt lenne az álmom. Hja kérem, vagy lelkiismeret, vagy heverő.
