Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)
1979-04-08 / 82. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 8. TISZAMENTI VEGYIMŰVEK A versenyképesség belső tartalékai A Tiszamenti Vegyiművek az 1977—79-es években az ötödik ötéves terv előirányzatait is meghaladó fejlődést ért, illetve ér el. E gazdasági fejlődés főbb mutatói a következők : Bruttó termelési érték folyó áron Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték Tőkés export devizában Készleteit forgási sebessége napokban Egy foglalkoztatott összes keresete Egy fizikai dolgozó összes keresete 1977 1978 1979 tény előirányzat az előző év százalékában 100,9 108,5 107.5 122,8 101,3 110,0 194,1 120,8 105,0 87,9 99,8 92,8 10M 109,0 104,0 108,9 109,3 104,0 Termelési, értékesítési pozíciónk alapvető jellemzője, hogy termékeink túlnyomó többsége bel- és külföldi piacon egyaránt keresett. A fejlődés még dinamikusabb lett volna, ha 1977 év elején nyersfoszfát-hiány, 1978 végén és 1979 elején pedig kénellátási problémák nem hátráltatták volna a termelést. Mindkét nyersanyag import eredetű, az előbbi a műtrágya, az utóbbi a kénsav-termelés alapanyaga. Ennek ellenére fejlődésünket különösen 1978-—79-ben a dinamikusság jellemzi. Ezt két tényező tette lehetővé: egyrészt termékeink minőségi színvonalának szüntelen emelése, másrészt a gazdaságé^, korszerűbb termékszerkezet kialakításához vezető intézkedések. Ezt mutatja, hogy két év alatt a nem rubel elszámolású exportunk több mint kétszeresére növekedett. Kénsav és óleum 1979. évi exportkötéseknél jelentős áremelést sikerült elérnünk. 1979 harmadik és negyedik negyedévében két lépcsőben lép üzembe a 45 milliárdos, devizamérleg-jávító hitelkonstrukcióban épülő nátriumtripolifoszfát üzemünk, amely elsősorban tőkés import kiváltását teszi lehetővé. Félkész terméke a foszforsav, lesztéssel és know-how vásárlással termékeink gazdaságosságának, műszaki színvonalának növelését. Például kriolitból a tőkés piaci keresletek meghaladják az üzem kapacitását, így annak bővítését tervezzük. A dollár relációjú porfestékexportunk az elmúlt években számottevően bővült. 1978-tól a hazai ipart is világszínvonalú, az angol 1CI cég know-how-ja alapján gyártott krómsárga festékekkel látjuk el. Mosószergyártásunk 1978-ban 26 százalékkal növekedett, s a hazai igényeken túl jelentős, úgynevezett kishatármenti forgalmat bonyolítottak le mosószereinkből a kereskedelmi vállalatok. Tőkés viszonylatban a mosószerexportunk — árproblémák miatt — igen alacsony szintű. A készletek csökkentésére A gazdasági hatékonyságra való törekvés jegyében fontos vállalati mutató a készletalakulás, amelyben 1978-ban csak igen kismértékű javulást értünk el, kisebbet, mint az eszközfinanszírozásban kifejezett központi követelmény. Ebben szerepet játszottak a ban ténylegesen 16 százalékkal csökkent, 1979-ben várhatóan 47 százalékkal lesz kevesebb. 1978-ban csökkent az export szubvenció is, 1979- től pedig megszűnt az úgynevezett VEGYTEK alapanyagok árlefogása. Az állami támogatások csökkenése jelentősen hozzájárul a vállalati nyereség, és ennek alapján a hozzáadott érték növekedésének mérséklődéséhez. A vállalati nyereség tehát egyre kevesebb költségvetési juttatást tartalmaz nálunk is. Szervezési célkitűzések A szabályzórendszer szigorításából adódó változást a vállalatnak többirányú intézkedéssel kellett „kivédenie”. Ezek közül az előzőekben már említett termékkorszerűsítés mellett két fontosabbat kell kiemelni. Az egyik a legnagyobb tőkés alapanyagú termékek termelésével összefüggő feladat, amely kettős célkitűzést foglal magába. Egyrészt keressük a tőkés alapanyagok helyettesítésének lehetőségét, főleg rubel elszámolású alapanyaggal, másrészt a termékek belső összetételét, receptúráját úgy kívánjuk változtatni, hogy a minőség tartása mellett a tőkés alapanyagigény csökkenjen. Legnagyobb feladatok itt a porfesték- és a mosószergyártás területén vannak. Másik nagy munkaterület a takarékos és hatékony létszámgazdálkodás. 1979-re célul tűztük ki, hogy a százfős létszámigénnyel belépő nátriumtripolifoszfát gyár üzemeltetése mellett vállalatunk összlétszáma ne növekedjék. Az új üzem létszámigénye a meglevő öSszlétszám 5 százaléka. Tehát 1979-től az eddiginél sokkal szervezettebb munkát kell végezni anvégterméke a mosószerek egyik legfontosabb alapanyaga. Az üzembehelyezés után mi látjuk el az ország egész mosószergyártását nátriumtripolifoszfáttal, s ezen túlmenően jelentős tőkés exportot is kívánunk lebonyolítani. A korszerű, új üzemmel termékstruktúránk a gazdaságosság jegyében bővül. Gazdaságosabb termékszerkezet A beruházáson túlmenően az elmúlt években sikeresen folytattuk saját műszaki fejmár említett alapanyag-beszerzési problémák. A készletgazdálkodás javítására a vállalat vezetősége egy sor intézkedést hozott, így például bevezettük a „készletgazda” rendszert. A készletek alakulását a felhasználó üzemek vezetőinek gazdálkodási, felelősségi körébe helyeztük. Csökkentettük a nagy anyag- és készletigényű, egymással helyettesíthető mosószer és porfestékek választékát stb. A vállalatok költséggazdálkodása a jelenlegi időszakban alapvetőn fontos feladat. Vállalatunknak juttatott állami támogatás mértéke 1978-nak érdekében, hogy ezt a nagy jelentőségű intézkedést belső zavarok nélkül megvalósíthassuk. összefoglalva megállapítható, hogy vállalatunk a szigorúbb közgazdasági feltételeknek, gazdasági szabályzóknak csak az eddigieknél differenciáltabb, szervezettebb munkával tud megfelelni. A növekvő követelményekhez igazodva elértük, hogy a vállalat pénzügyi egyensúlya rendben van, bér- és jövedelemfejlesztése az 1977—79-es években átlagos mértékben alakult: Varga Sándor gazdasági igazgatóhelyettes Foglalkoztatás és termelés A megye gazdasági fejlődésének főbb vonásai Az ötödik ötéves terv időszakában az intenzív fejlesztés, az egyensúly és a hatékonyság javítása az elsődleges feladat, s ennek kell alárendelni a fejlődés ütemét a megyében is. A továbbiakban megyénk 1975—1978. évek közötti gazdasági fejlődésének csupán néhány vonását emeljük ki. A foglalkoztatottsági színvonal (76,4 százalék) megyénkben három év alatt nem változott, ezen belül a nőké 62 százalékról 64 százalékra nőtt. Már a megyénkben is kevés a bevonható munkaerőtartalék, valószínű, hogy az iparban az eredetileg tervezett négyezer fős növekedés öt év alatt várhatóan nem valósul meg, így a munkaerőgondok enyhítésére a belső tartalékok feltárása és a felszabaduló munkaerő’ átcsoportosítása szükséges. A tízezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma 1470-ról 1506-ra nőtt a három év alatt, mely elmarad az 1980-ra tervezett 1540-től. Nem sikerült előrelépni a nyugdíjkorhatárt már elértek munkában tartásában, sőt az „ösztönző” nyugdíjrendszer ellenére kevesebben dolgoznak tovább, mint korábban. A megyében foglalkoztatottak egyharmada az iparban, negyede pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Három év alatt a foglalkoztatottak összetétele lényegében terveinknek, adottságainknak megfelelő irányban változott. Az ipari létszám másfél ezerrel növekedett, míg a mezőgazdaságban közel ötezerrel mérséklődött. A tercier szektor 1978- ban mintegy háromezerrel több dolgozót foglalkoztatott, mint 1975 végén. A termelő állóalapokra és az infrastruktúra fejlesztésére tervezett pénzösszeget a közel hárem év alatt felhasználták ugyan, de csak 12 százalék jutott a nem anyagi ágazatokra az országos 19— 20 százalékkal szemben. A szabályozórendszer 1976-tól nagy fejlesztési lehetőségeket biztosított a vállalatok és szövetkezetek részére, sőt az egyes években a beruházások túlfutottak. Különösen 1976—1977-ben kezdtek el sok beruházást, ugyanakkor az üzembehelyezések egy része nem történt meg időben. Az összes beruházásnak harminchat százalékát az iparban, huszonhat százalékát a mezőgazdaságban tel~jesítették, míg 9—9 százalékban a szállítás és vízgazdálkodás részesült. Az építőipar változatlanul kevés összeget, mindössze egy százalékot ruházott be. A legfon rosabb üzembehelyezett beruházások termékszerkezet javító és exportnövelő jellegűek voltak. A legnagyobbak közül befejeződött Jászberényben a háztartási hűtőszekrény gyártásfej leszté se, Karcagon a tejipari rekonstrukció, Szolnokon a B kénsavüzem, Martfűn a cipőgyári rekonstrukció. A mezőgazdaságban a termelési rendszerekhez jelentős menynyiségű gépet vásároltak, több exportnövelő beruházást, szakosított állattenyésztő telepet, stb. helyeztek üzembe. Ebben az időszakban az összes beruházásokon belül a gépberuházások aránya negyvenöt százalék — a tervezettnél jóval magasabb — volt, de jelentősen növekedett az importbeszerzés. Az építési arány a célkitűzéseknél is kedvezőbben mérséklődött. Megyénk iparában az ágazati struktúra csak kis mértékben változott, vagyis a nehéziparé továbbra is a vezető szerep. A nehéziparban foglalkoztatottak aránya (48 százalék)a tervvel ellentétben valamelyest nőtt. Az élelmiszeripar feldolgozási kapacitását néhány rekonstrukciós beruházással bővítették, de a fejlesztés csak az ipar átlagának megfelelő mértékű volt. Az épülő martfűi növényolajgyár jövőre megkezdi a termelést. A termékszerkezet főként beruházások rétién korszerűsödött, valamint a vegyiparban és a könnyűiparban, ugyanakkor kevés termék gyártását szüntették meg a vállalatoknál. Iparunk termelése 1975 és 1978 között 18,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a tanácsi, ipar 35,6 százalékkal, a minisztériumi élelmiszeripar 31,6 százalékkal növelte termelését. A megváltozott körülmények között évenként mérséklődött a termelés növekedési üteme, 1976-ban 6.9 százalék. 1977-ben 6,2 százalék. Viszont az 1978. évi 4.4 százalékos mérsékelt lcmelésnövekedés melle* t is előfordult, hogy a vállalatok raktárra termeltek, mert nem tudták értékesíteni gyártmányaikat. A termelésnövekedésnek a forrása 82 százalékban a munkatermelékenység növekedése volt. vagyis a terv (80 százalék) megvalósult. Megyei székhelyű építőiparban az egyes szektorok a megnövekedett beruházási igényeknek eltérő mértékben tudtak megfelelni. Az állami építőipari vállalatoknál a technikai korszerűsödés, az új technológiai eljárások fokozott alkalmazása, a munkaszervezés javulása révén egynegyeddel nőtt az építésszerelés volumene. A szövetkezetek teljesítése azonban 1978-ban tizenhat százalékkal kevesebb volt mint 1975- ben és általában a munkatermelékenység színvonala változatlanul alacsony és stagnáló. A mezőgazdaság termelése — az előző évhez viszonyítva — megyénkben 1976-ban hat százalékkal visszaesett 1977- ben tízzel nőtt. Valószínű, hogy 1978-ban az országosan számított két százalékos növekedést megyénkben is elérjük. Mindezeket figyelembe véve, az évenkénti 4—4,5 százalékos tervezett növekedéstől megyénk elmaradt, elsősorban az 1976. évi terméskiesés és néhány növény (például a rizs) igen gyenge terméseredménye miatt, Az állattenyésztésben a három év alatt a sertésállomány gyorsabb ütemben nőtt, mint a szarvasmarhák száma. Felfejlődött a juhállomány. Megyénkben a kisüzemi gazdaságok jelentőségére utal, hogy 1978 végén a sertésállománynak 57 százaléka, a baromfiállománynak 51 százaléka volt tulajdonukban és a tehénállományuk kis mértékben növekedett. A bővülő termelés következtében a legfontosabb mezőgazdasági cikkek állami értékesítése növekedett. 1978-ban búzából 29 százalékkal, húsból 5 százalékkal és tejből 25 százalékkal többet vásároltak fel, mint' 1975-ben. Nem sikerült azonban a mezőgazdasági nagyüzemek termelési színvonalkülönbségeit jelentősen mérsékelni, Nagyok a különbségek, az anyag-, a takarmány- és energiafelhasználásban, valamint az önköltségben. A mezőgazdaságban is nagyarányú volt az állami támogatás. Dr. Végső Zoltán Összeállította: tlr. Gyenei Márta iC.c Szállítás e's hírközlés □ Kereskedelem I / ligáid ál ködös Nem onyögi dgak A foglalkoztatottak megoszlása 1978. január 1-én (balra); Az 1976. január 1, és 1978. szeptember 30. között teljesített beruházások megoszlása Az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés alakulása, előző év — 100,0% Megjegyzés: x 1978-ban a mezőgazdasági termelés adata országos Az épülő nátriumtripolifoszfát üzem '
