Szolnok Megyei Néplap, 1979. április (30. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-08 / 82. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. április 8. TISZAMENTI VEGYIMŰVEK A versenyképesség belső tartalékai A Tiszamenti Vegyiművek az 1977—79-es években az ötödik ötéves terv előirány­zatait is meghaladó fejlődést ért, illetve ér el. E gazdasági fejlődés főbb mutatói a kö­vetkezők : Bruttó termelési érték folyó áron Egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott érték Tőkés export devizában Készleteit forgási sebessége napokban Egy foglalkoztatott összes keresete Egy fizikai dolgozó összes keresete 1977 1978 1979 tény előirányzat az előző év százalékában 100,9 108,5 107.5 122,8 101,3 110,0 194,1 120,8 105,0 87,9 99,8 92,8 10M 109,0 104,0 108,9 109,3 104,0 Termelési, értékesítési pozí­ciónk alapvető jellemzője, hogy termékeink túlnyomó többsége bel- és külföldi pia­con egyaránt keresett. A fej­lődés még dinamikusabb lett volna, ha 1977 év elején nyersfoszfát-hiány, 1978 vé­gén és 1979 elején pedig kén­ellátási problémák nem hát­ráltatták volna a termelést. Mindkét nyersanyag import eredetű, az előbbi a műtrá­gya, az utóbbi a kénsav-ter­­melés alapanyaga. Ennek ellenére fejlődésün­ket különösen 1978-—79-ben a dinamikusság jellemzi. Ezt két tényező tette lehetővé: egyrészt termékeink minősé­gi színvonalának szüntelen emelése, másrészt a gazdasá­gé^, korszerűbb termékszer­kezet kialakításához vezető intézkedések. Ezt mutatja, hogy két év alatt a nem rubel elszámolású exportunk több mint kétszeresére növekedett. Kénsav és óleum 1979. évi ex­portkötéseknél jelentős ár­emelést sikerült elérnünk. 1979 harmadik és negyedik negyedévében két lépcsőben lép üzembe a 45 milliárdos, devizamérleg-jávító hitel­­konstrukcióban épülő nát­­riumtripolifoszfát üzemünk, amely elsősorban tőkés im­port kiváltását teszi lehetővé. Félkész terméke a foszforsav, lesztéssel és know-how vá­sárlással termékeink gazdasá­gosságának, műszaki színvo­nalának növelését. Például kriolitból a tőkés piaci keres­letek meghaladják az üzem kapacitását, így annak bőví­tését tervezzük. A dollár re­lációjú porfestékexportunk az elmúlt években számottevően bővült. 1978-tól a hazai ipart is világszínvonalú, az angol 1CI cég know-how-ja alapján gyártott krómsárga festékek­kel látjuk el. Mosószergyár­tásunk 1978-ban 26 százalék­kal növekedett, s a hazai igé­nyeken túl jelentős, úgyneve­zett kishatármenti forgalmat bonyolítottak le mosósze­reinkből a kereskedelmi vál­lalatok. Tőkés viszonylatban a mosószerexportunk — ár­problémák miatt — igen ala­csony szintű. A készletek csökkentésére A gazdasági hatékonyságra való törekvés jegyében fontos vállalati mutató a készletala­kulás, amelyben 1978-ban csak igen kismértékű javulást értünk el, kisebbet, mint az eszközfinanszírozásban kife­jezett központi követelmény. Ebben szerepet játszottak a ban ténylegesen 16 százalék­kal csökkent, 1979-ben vár­hatóan 47 százalékkal lesz kevesebb. 1978-ban csökkent az export szubvenció is, 1979- től pedig megszűnt az úgyne­vezett VEGYTEK alapanya­gok árlefogása. Az állami tá­mogatások csökkenése jelen­tősen hozzájárul a vállalati nyereség, és ennek alapján a hozzáadott érték növekedésé­nek mérséklődéséhez. A vál­lalati nyereség tehát egyre kevesebb költségvetési jutta­tást tartalmaz nálunk is. Szervezési célkitűzések A szabályzórendszer szigo­rításából adódó változást a vállalatnak többirányú intéz­kedéssel kellett „kivédenie”. Ezek közül az előzőekben már említett termékkorszerű­sítés mellett két fontosabbat kell kiemelni. Az egyik a leg­nagyobb tőkés alapanyagú termékek termelésével össze­függő feladat, amely kettős célkitűzést foglal magába. Egyrészt keressük a tőkés alapanyagok helyettesítésé­nek lehetőségét, főleg rubel elszámolású alapanyaggal, másrészt a termékek belső összetételét, receptúráját úgy kívánjuk változtatni, hogy a minőség tartása mellett a tő­kés alapanyagigény csökken­jen. Legnagyobb feladatok itt a porfesték- és a mosószer­gyártás területén vannak. Másik nagy munkaterület a takarékos és hatékony lét­számgazdálkodás. 1979-re cé­lul tűztük ki, hogy a százfős létszámigénnyel belépő nát­­riumtripolifoszfát gyár üze­meltetése mellett vállala­tunk összlétszáma ne növe­kedjék. Az új üzem létszám­­igénye a meglevő öSszlétszám 5 százaléka. Tehát 1979-től az eddiginél sokkal szervezet­tebb munkát kell végezni an­végterméke a mosószerek egyik legfontosabb alapanya­ga. Az üzembehelyezés után mi látjuk el az ország egész mosószergyártását nátrium­­tripolifoszfáttal, s ezen túl­menően jelentős tőkés expor­tot is kívánunk lebonyolíta­ni. A korszerű, új üzemmel termékstruktúránk a gazda­ságosság jegyében bővül. Gazdaságosabb termékszerkezet A beruházáson túlmenően az elmúlt években sikeresen folytattuk saját műszaki fej­már említett alapanyag-be­szerzési problémák. A készletgazdálkodás javí­tására a vállalat vezetősége egy sor intézkedést hozott, így például bevezettük a „készletgazda” rendszert. A készletek alakulását a fel­használó üzemek vezetőinek gazdálkodási, felelősségi kö­rébe helyeztük. Csökkentet­tük a nagy anyag- és készlet­igényű, egymással helyet­tesíthető mosószer és porfes­tékek választékát stb. A vállalatok költséggazdál­kodása a jelenlegi időszak­ban alapvetőn fontos feladat. Vállalatunknak juttatott ál­lami támogatás mértéke 1978-nak érdekében, hogy ezt a nagy jelentőségű intézkedést belső zavarok nélkül megva­lósíthassuk. összefoglalva megállapít­ható, hogy vállalatunk a szi­gorúbb közgazdasági feltéte­leknek, gazdasági szabály­zóknak csak az eddigieknél differenciáltabb, szervezet­tebb munkával tud megfelel­ni. A növekvő követelmé­nyekhez igazodva elértük, hogy a vállalat pénzügyi egyensúlya rendben van, bér- és jövedelemfejlesztése az 1977—79-es években átlagos mértékben alakult: Varga Sándor gazdasági igazgatóhelyettes Foglalkoztatás és termelés A megye gazdasági fejlődésének főbb vonásai Az ötödik ötéves terv idő­szakában az intenzív fejlesz­tés, az egyensúly és a haté­konyság javítása az elsődle­ges feladat, s ennek kell alá­rendelni a fejlődés ütemét a megyében is. A továbbiak­ban megyénk 1975—1978. évek közötti gazdasági fejlő­désének csupán néhány vo­nását emeljük ki. A foglalkoztatottsági színvo­nal (76,4 százalék) megyénk­ben három év alatt nem vál­tozott, ezen belül a nőké 62 százalékról 64 százalékra nőtt. Már a megyénkben is kevés a bevonható munka­erőtartalék, valószínű, hogy az iparban az eredetileg ter­vezett négyezer fős növeke­dés öt év alatt várhatóan nem valósul meg, így a munkaerőgondok enyhítésé­re a belső tartalékok feltárá­sa és a felszabaduló mun­kaerő’ átcsoportosítása szük­séges. A tízezer lakosra jutó iparban foglalkoztatottak száma 1470-ról 1506-ra nőtt a három év alatt, mely el­marad az 1980-ra tervezett 1540-től. Nem sikerült előrelépni a nyugdíjkorhatárt már elér­tek munkában tartásában, sőt az „ösztönző” nyugdíj­­rendszer ellenére keveseb­ben dolgoznak tovább, mint korábban. A megyében fog­lalkoztatottak egyharmada az iparban, negyede pedig a mezőgazdaságban dolgozik. Három év alatt a foglalkoz­tatottak összetétele lényegé­ben terveinknek, adottsá­gainknak megfelelő irány­ban változott. Az ipari lét­szám másfél ezerrel növeke­dett, míg a mezőgazdaság­ban közel ötezerrel mérsék­lődött. A tercier szektor 1978- ban mintegy háromezerrel több dolgozót foglalkoztatott, mint 1975 végén. A termelő állóalapokra és az infrastruktúra fejleszté­sére tervezett pénzösszeget a közel hárem év alatt fel­használták ugyan, de csak 12 százalék jutott a nem anyagi ágazatokra az országos 19— 20 százalékkal szemben. A szabályozórendszer 1976-tól nagy fejlesztési lehetősége­ket biztosított a vállalatok és szövetkezetek részére, sőt az egyes években a beruházá­sok túlfutottak. Különösen 1976—1977-ben kezdtek el sok beruházást, ugyanakkor az üzembehelyezések egy része nem történt meg idő­ben. Az összes beruházásnak harminchat százalékát az iparban, huszonhat százalé­kát a mezőgazdaságban tel~­­jesítették, míg 9—9 százalék­ban a szállítás és vízgazdál­kodás részesült. Az építőipar változatlanul kevés össze­get, mindössze egy százalé­kot ruházott be. A legfon ro­­sabb üzembehelyezett beru­házások termékszerkezet ja­vító és exportnövelő jelle­gűek voltak. A legnagyob­bak közül befejeződött Jász­berényben a háztartási hű­tőszekrény gyártásfej leszté se, Karcagon a tejipari re­konstrukció, Szolnokon a B kénsavüzem, Martfűn a ci­pőgyári rekonstrukció. A mezőgazdaságban a termelési rendszerekhez jelentős meny­­nyiségű gépet vásároltak, több exportnövelő beruhá­zást, szakosított állattenyész­tő telepet, stb. helyeztek üzembe. Ebben az időszakban az összes beruházásokon belül a gépberuházások aránya negyvenöt százalék — a ter­vezettnél jóval magasabb — volt, de jelentősen növeke­dett az importbeszerzés. Az építési arány a célkitűzések­nél is kedvezőbben mérsék­lődött. Megyénk iparában az ága­zati struktúra csak kis mér­tékben változott, vagyis a nehéziparé továbbra is a vezető szerep. A nehézipar­ban foglalkoztatottak aránya (48 százalék)a tervvel ellen­tétben valamelyest nőtt. Az élelmiszeripar feldolgozási kapacitását néhány rekon­strukciós beruházással bőví­tették, de a fejlesztés csak az ipar átlagának megfelelő mértékű volt. Az épülő mart­fűi növényolajgyár jövőre megkezdi a termelést. A ter­mékszerkezet főként beruhá­zások rétién korszerűsödött, valamint a vegyiparban és a könnyűiparban, ugyanakkor kevés termék gyártását szün­tették meg a vállalatoknál. Iparunk termelése 1975 és 1978 között 18,5 százalékkal nőtt. Ezen belül a tanácsi, ipar 35,6 százalékkal, a mi­nisztériumi élelmiszeripar 31,6 százalékkal növelte ter­melését. A megváltozott kö­rülmények között évenként mérséklődött a termelés nö­vekedési üteme, 1976-ban 6.9 százalék. 1977-ben 6,2 százalék. Viszont az 1978. évi 4.4 százalékos mérsékelt lc­melésnövekedés melle* t is előfordult, hogy a vállalatok raktárra termeltek, mert nem tudták értékesíteni gyártmányaikat. A termelés­­növekedésnek a forrása 82 százalékban a munkaterme­lékenység növekedése volt. vagyis a terv (80 százalék) megvalósult. Megyei székhelyű építő­iparban az egyes szektorok a megnövekedett beruházási igényeknek eltérő mértékben tudtak megfelelni. Az állami építőipari vállalatoknál a technikai korszerűsödés, az új technológiai eljárások fo­kozott alkalmazása, a mun­kaszervezés javulása révén egynegyeddel nőtt az építés­­szerelés volumene. A szövet­kezetek teljesítése azonban 1978-ban tizenhat százalék­kal kevesebb volt mint 1975- ben és általában a munka­termelékenység színvonala változatlanul alacsony és stagnáló. A mezőgazdaság termelése — az előző évhez viszonyítva — megyénkben 1976-ban hat százalékkal visszaesett 1977- ben tízzel nőtt. Valószínű, hogy 1978-ban az országosan számított két százalékos nö­vekedést megyénkben is el­érjük. Mindezeket figyelem­be véve, az évenkénti 4—4,5 százalékos tervezett növeke­déstől megyénk elmaradt, elsősorban az 1976. évi ter­méskiesés és néhány növény (például a rizs) igen gyenge terméseredménye miatt, Az állattenyésztésben a három év alatt a sertésállomány gyorsabb ütemben nőtt, mint a szarvasmarhák száma. Fel­fejlődött a juhállomány. Megyénkben a kisüzemi gazdaságok jelentőségére utal, hogy 1978 végén a ser­tésállománynak 57 százaléka, a baromfiállománynak 51 százaléka volt tulajdonuk­ban és a tehénállományuk kis mértékben növekedett. A bővülő termelés következté­ben a legfontosabb mezőgaz­dasági cikkek állami érté­kesítése növekedett. 1978-ban búzából 29 százalékkal, hús­ból 5 százalékkal és tejből 25 százalékkal többet vásárol­tak fel, mint' 1975-ben. Nem sikerült azonban a mezőgazdasági nagyüzemek termelési színvonalkülönb­ségeit jelentősen mérsékelni, Nagyok a különbségek, az anyag-, a takarmány- és energiafelhasználásban, va­lamint az önköltségben. A mezőgazdaságban is nagy­arányú volt az állami támo­gatás. Dr. Végső Zoltán Összeállította: tlr. Gyenei Márta iC.c Szállítás e's hírközlés □ Kereskedelem I / ligáid ál ködös Nem onyögi dgak A foglalkoztatottak megoszlása 1978. január 1-én (balra); Az 1976. január 1, és 1978. szeptember 30. között teljesített beruházások megoszlása Az ipari, az építőipari és a mezőgazdasági termelés ala­kulása, előző év — 100,0% Megjegyzés: x 1978-ban a mezőgazdasági termelés adata országos Az épülő nátriumtripolifoszfát üzem '

Next

/
Oldalképek
Tartalom