Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 11. Termékek minden piacra Eredmények és feladatok a Hűtőgépgyárban A Hűtőgépgyárban az ötö­dik ötéves terven belül az évenkénti konkrét gazdasági feladatokat alapvetően a kö­vetkezők határozzák meg: — az MNB-vel kötött szer­ződés alapján vállalt összes — és ezen belül is a tőkés — exportszállítás dinamikus nö­velése a kedvezőtlenebb kül­gazdasági lehetőségek között; — ebből adódóan, a közvet­lenül is jelentkező, a vállala­tot érintő negatív hatások el­lensúlyozása (pl. ár- és sza­bályozómódosítások) ; — a hazai szükségletek el­látása maradéktalanul, a nö­vekvő és választék iránt nö­vekvő igények kielégítésével, és a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások miatt a mi­nőség és a hatékonyság foko­zottabb javítása a céltudatos intézkedések (pl. veszteségek csökkentése, munkaszervezés és egyéb lehetőségek kihasz­nálása) által. A vállalat 1977—1979-es évi Igazdasági .fejlődését az alábbi főbb mutatók jól jel­lemzik: Mutató megnevezése 1 Összes árbevétel Ebből: dollár export rubel export Egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték Készletek forgási sebessége Fizikaiak átlagbére Nem fizikaiak átlagbére Folyó áron, illetve devizában. Egy vállalat gazdasági fej­lődésének megítélésénél úgy gondoljuk, hogy több év fej­lődésének együttes eredmé­1977 1978 1979 éves tényszám éves terv változása az előző évhez százalékban 2 3 4 113,6 108,6 104,4 132,5 128,5 118,0 121,5 121,9 107,7 105,8 111,7 107,5 108,0 97,2 97,5 108,6 106,9 105,5 111,6 103,6 105,6 nyét is kell értékelni, mivel az évenkénti kisebb „mennyi­ségi” változás az évek során „minőségi” változást eredmé­nyez. A piac minősít is A dinamikus exportszállí­tás eredményeinek és célki­tűzéseinek mennyiségi és mi­nőségi jellemzői a követke­zők: — a vállalat összes folyó áron számított árbevétele 1979 évben közel 900 millió forinttal, 32 százalékkal ha­ladja meg az 1975. évi tény­leges (1976. I. 1-i árszintű) árbevételét. Az összes árbe­vétel növekedésén belül a tő­kés exportszállítás növekedé­se közel 500 millió forint és a növekedés indexe 127 szá­zalék. A szocialista piacra történő exportszállítás több mint 300 millió forinttal (81 százalékkal) nő; — az összes termelésnöve­kedésen belül ugyanezen idő­szakban az exportszállítás növekedése 88 százalékos lesz a devizaszorzók csökkenése ellenére; — a dinamikus exportszál­lítás eredményeképpen a Hűtőgépgyár tőkés export- szállítása 1979-ben, azaz egyetlen év alatt meghaladja a negyedik ötéves tervidőszak (öt év alatti) összes dollár exportjának devizában kife­jezett értékét. Az 1976—79 évi dollár export várható tényszáma több mint három­szorosa az 1971—75. évek ösz- szesített tényszámának. Tőkés exportunkon belül nagyon jelentős részt képvi­sel a háztartási hűtőszek­rény. 1978-ban mennyiségben 67 százalékkal, devizában 108 százalékkal nőtt a tőkés ex­port 1975-höz képest. Az ex­portált hűtőszekrények átlag­ára 1977-ben. 5 százalékkal, 1978-ban további 24 száza­lékkal nőtt az előző évhez. A fenti átlagáremelkedés az át­lagos árszínvonal alakulására is ad némi tájékoztatást az exportszállítás típusösszetéte­lének változása mellett. Az árszínvonal az exportált hű­tőszekrények műszaki kü­lönbségét és a bevezetett márka erejét is mutatja. A nagyobb használati érté­kű, kedvezőbb árfekvésű tí­pusok belépése jelentette és eredményezte azt a termék­szerkezeti változást e termék- csoportban, amelyik egyik év­ről a másikra 16 százalékkal javította a gazdasági haté­konyságot 1978-ban. A tőkés piacok jelenlegi helyzetében a növekvő konkurrencia mel­lett a fentieken túlmenően mindezeket az eredményeket csak a termékminőség stabi­litásával és a szállítási fegye­lem mellett lehetett elérni. A Hűtőgépgyár termékei­nek széles választéka és kor­szerűségi színvonala a folya­matos műszaki fejlesztés és ennek hatására a termékszer­kezeti váltás eredményekép­pen mind a három fő piac követelményeit kielégítik. Ezek adják azt az árualapot, amely mindenkor lehetőség a piaci kapcsolataink bővítésé­re. E piaci kapcsolatok újsze­rű továbbfejlesztésén dolgoz­nak napjainkban is műszaki- kereskedelmi-gazdasági dol­gozóink. Példák a hatékonyságról A gazdasági hatékonyság folyamatosan évről évre ked­vezően változott, ezt az aláb­bi főbb eredmények jól rep­rezentálják: — a vállalat összes fog­lalkoztatott létszáma 1974 óta évente kis mértékben csök­ken, így a termelés növeke­dése teljes egészében a ter­melékenység növekedéséből ered; — az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték 1978-ban 12 százalékkal haladta meg az előző évi tényszámot; — az exportszállítás gaz­dasági hatékonysága évek óta javult. 1978-ban a dollár ön­költségi kitermelési mutató 18 százalékkal, a rubel ön­költségi mutató 5 százalék­kal, a forintkibocsájtási mu­tató 13 százalékkal javult, az 1977. évi tényszám hoz ké­pest ; — az 1976-ban megkötött hitelszerződésben jelentős — évenként növekedő mértékű — nettó dollárhozam teljesí­tését vállaltuk. Minden év­ben túlteljesítettük vállalá­sunkat. Az 1979. éves terv alapján várható, hogy a net­tó dollárhozamot 36 százalék­kal túlteljesítjük az ötödik ötéves terv első négy éve alatt. Ennek jelentőségét jól mu­tatja az a tény, hogy ez a nettó dollárösszeg mintegy 75 százalékkal lesz maga­sabb, mint az 1971—75 évek összes bruttó dollárexport­szállítás értéke volt. Vállalatunk termelése év­ről évre jelentősen nő, és mint részleteztem, különösen az exportszállílá'S. Emellett egyre nagyobb importforgal­mat is bonyolítunk. E for­galom nagyságának a jel­lemzésére megemlítem, hogy 1978-ban az export-import­forgalmunk (forintérték alap­ján) 55 százaléka, 1979 évben 64 százaléka az összes árbe­vételnek. Ha mindezt, vala­mint a sokszor nem kielégí­tő hazai anyag- és kooperá­ciós szállítási ütemességet . figyelembe vesszük, akkor az 1978. évi 92 napos készlet­forgási mutató és annak 2 Szá­zalékos javulása az előző év­hez képest kedvező ered­ményt mutat. A Magyar Nemzeti Bank­kal kötött hitelszerződések­ben a termelés és ezen belül az exportszállítás jelentős ütemű fejlesztése érdekében készárukészlet-növekedést és újabb készáruraktár épí­tését terveztük. Az 1972. évi és az 1976. évi hitelszerződés alapján ez 30 ezer darabos hűtőszekrénykészlet-növeke- dést jelent. Ezek tárolására új készáruraktárt építünk, melyet ez év közepén helye­zünk üzembe. Ebben az új raktárban 16 ezer hűtőszek­rényt tudunk elhelyezni. Tavaly mindhárom fő pi­acra 18 féle alaptípusú ház­tartási hűtőszekrényt gyár­tottunk, többféle kivitelben. Az erőforrások hatékony ki­használása érdekében a szé­leskörű bel- és külföldi igényt alapul véve a folya­matos gyártást biztosítottuk akkor is. ha az áru egy része átmenetileg Raktáron ma­radt. Készáruraktár hiányá­ban hűtőszekrényeinket kényszermegoldással külön­böző helyen tároltuk, egy­részt a gyári belső utak men­tén. időjárástól védetten. Kockázat nélkül nincs eredmény A háztartási hűtőszekrény terjedelmes késztermék. Egy vagonban átlagosan 100 hű­tőszekrény szállítható. Egy­napi hűtőszekrény-termelé­sünk 1978—79-ben 1600—1750 darab, ez napi 16—18 vagon készárunak felel meg. Nem kellemes d.olog, ha a készárukészlet megjelenik, még akkor sem, ha már elő­re terveztük, de semmi eset­re sem ad okot olyan pesz- szimista megnyilatkozásra — mint ez a múlt évben tör­tént — hogy baj van a Hű­tőgépgyárban a hűtőszek­rény-értékesítéssel, hogy mi­nek „hajtani” a háztartási hűtőszekrények termelését, mikor úgy is nagy a kész­let stb. Azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy ha nem vállal­tuk volna az átmeneti elő- regyártást, ha lemondtunk volna a szállítási lehetőségek megoldásáról, akkor 30—40 ezer darab hűtőszekrénnyel kevesebbet gyártottunk és adtunk volna el tőkés ex­portra, amely mintegy 3—4 millió dollár termelés- és bevételcsökkenést eredmé­nyezett volna 1978-ban. Vállalati eredményünket, nyereségünket az 1978. ja­nuár elsejei és évközi ár- és szabályozómódosítás az előző évi tényszámokhoz ké­pest 29 százalékkal csökken­tette. A hatékonyság növe­lésével, a vállalati intézke­dések eredményeképpen 27 százalékos eredményjavulást értünk el 1978-ban Í977-hez képest. Munkánk eredményekép­pen 1978-ban fizikai és nem fizikai dolgozóink átlagbére 17, illetve 16 százalékkal ha­ladta meg az 1976. évi át­lagbért. 1979-re további 5,5,— 5,6 százalékos bérfejlesztést tervezünk, amelynek alap­ján egy hűtőgépgyári dolgo­zó átlagbére 1979-ben mint­egy ”7500 forinttal, 23 száza­lékkal haladja meg az 1976. évi átlagbért. Kárpáti József gazdasági igazgató Mérsékelt ütemű növekedés Az ipar 1979. évi értékesítési tervei A martfűi Tisza Cipőgyárban a külföldi megrendelések hatottak az itthon forgalomba kerülő lábbelik minőségére is. Képünkön a tartósabb, szebb kivitelű sportcipők felsőrészét készítik. Megyei székhelyű szocialista iparunk elmúlt évi bruttó termelése - a csökkenő értékesítési lehetőségekhez iga­zodva - igen mérsékelt ütemben, váftozatlan áron 2,3 szá­zalékkal növekedett. Az összes értékesítés is mindössze 2,1 százalékkal haladta meg az előző évit, de ezen belül a kül­kereskedelmi átadás több, mint 20 százalékkal nőtt. A7. 1979. évi terv összessé­gében az ipari termelés mér­sékelt ütemű növekedését irányozza elő, amelyen be­lül azonban erőteljesebb sze­lekcióra kell törekedni. A terv célul tűzte ki a gazda­ságosan értékesíthető termé­kek dollárelszámolású kivi­telének számottevő bővítését, emellett az ipari termelés­nek igazodnia kell a beru­házások visszafogására irá­nyuló korlátozásokhoz is. Az ipar termelési és érté­kesítési lehetőségeit jól tük­rözi a mindenkori rendelés- állomány alakulása, melyet megyénkben kilenc, főként minisztériumi nágyvállalat adatai alapján vizsgáltunk. A megfigyelés — szállítási kapcsolataik sajátosságai miatt — nem terjedt ki a bányászatra, az élelmiszer­iparra. a nyomdaiparra, az egyéb iparra, valamint a kézmű- és háziiparra, de a megye nagyvállalatai közül megfigyeltük többek között a Hűtőgépgyárat, a Tisza Cipőgyárat. A megyei iparvállalatok­hoz ez év január 20-ig be­érkezett és az általuk elfo­gadott rendelések értéke — folyó áron — 13 százalékkal magasabb az egy évvel ko­rábbinál. Az első negyedév­re 16 százalékkal, míg az év hátralevő részére 11 száza­lékkal több szerződést kötöt­tek. Az 1979. évi növekedési ütem jóval meghaladja az 1978. évit, de elmaradt az 1977-es emelkedéstől. Orszá­gosan a már ismert rende­lésállomány az utóbbi két évinél mérsékeltebben, mint­egy 6 százalékkal nőtt. A megyei székhelyű iparvállala­tok rendelésállományának alakulása Folyó áron Időszak 1977 1978 1979 az előző év szá­zalékában I. negyedév 118 109 116 II—IV. negyedév 121 105 111 Ev összesen 120 106 113 A főbb értékesítési hiányo­kat tekintve, a belföldi ren­delésállomány kissé gyorsab­ban nőtt az exportrendelé­seknél. A tényleges kereslet Gazdasági jelzőtábla Ipar 1978 Megnevezés az előző az 1975 évi százalékban A FOGLALKOZTATOTTAK SZAMA Minisztériumi 100,6 102,8 Tanácsi 102,1 111,0 Állami 100,8 103,4 Szövetkezeti 99,0 102,6 Szocialista 100,4 103,2 AZ EGY FOGLALKOZTATOTTRA JUTÓ TERMELÉS Minisztériumi 103,1 113,0 Tanácsi 106,7 122,2 Állami 103,2 113,5 Szövetkezeti 107,5 122,2 Szocialista 104,0 114,8 A TERMELÉS Minisztériumi 103,7 116,2 Tanácsi 108,9 135,6 Állami 104,0 117,4 Szövetkezeti 106,4 125,4 Szocialista 104,4 118,5 Á fizikaiak havi átlagbére 108,4 125,0 Értékesítés a megyei székhelyű iparban 102,1 120,6 Ebből export 121,1 175,7 alakulását is jobban köze­lítő I. negyedévben a bel­földi célú kötésállomány bő­vülése lényegesen nagyobb, mint a külkereskedelmi re­lációkban. A megye iparában á ren­delésállomány értékesítési irányai lényegében a nép- gazdasági célkitűzésekkel összhangban és egyben az országos tendenciáknak is megfelelően változtak. A nem rubel elszámolású exportrendelések 65 száza­lékkal meghaladják a tava­lyit. A megfigyelt fontosabb termékek közül például ház­tartási villamos hűtőszek­rényből, férfi és női utcai cipőből jóval több termék tőkés szállítására kötöttek szerződést, mint egy évvel ezelőtt. A rubel elszámolású év eleji rendelésállomány 20 százalékkal kisebb, holott or­szágosan csak igen kismér­tékű csökkenés tapasztalha­tó. A beruházások mérséklé­sére irányuló törekvéseknek megfelelően számottevően csökkent a beruházási és építőipari célt szolgáló ren­delések állománya. Az iparvállalatok termelő felhasználását szolgáló ren­delések növekedési üteme csak kisebb mértékű, 5 szá­zalékos volt. Ez már jelzi az ipari termelési ütem mér­séklésére irányuló vállalati szándékokat, de egyben elő­feltétele a múlt évben fel­duzzadt készletek tervezett csökkentésének is. A nagy- és kiskereskedel­mi. valamint a termelőesz­köz-kereskedelmi és készle­tező vállalatok rendelései je­lentősen, 10 és 20 százalék között növekedtek. A megfigyelt iparvállala­tok első negyedévi rendelés- állományában másfélszere­sére nőtt az előző időszak­ról áthúzódó rendelések' ér­téke. Magasabb a vitás és elbírálásra váró rendelések aránya az elmúlt évinél. A január 20-i állapot szerint még mintegy 300 millió fo­rint értékű rendelésállomány várt elbírálásra. Az iparvállalatok ebben az évben 5 százalékkal tervez­nek többet értékesíteni, mint 1978-ban. A nem rubel el­számolású értékesítés várha­tóan 18 százalékkal lesz ma­gasabb az előző évinél, míg rubel viszonylatban 2 szá­zalékos csökkenést tervez­nek. Az ismertté vált ren­delésállomány a termelői el­képzelések mintegy három­negyedére nyújt fedezetet, s ez az arány magasabb, mint 1978-ban volt. Dr. Gycnei Mária Az oldalt összeállította: dr. Végső Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom