Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
1979. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 CSfllflDBIIHONSZflBflD IDŐ Tavaszi időváltozások Fejfájás és frontbetörés Időnként csaknem mindenkinek van kisebb-nagyobb panasza, melyet időváltozásnak, frontbetöíésnek tulajdonit. Ezek közül talán leggyakoribb a fejfájás, melyhez többnyire levertség, nyomott hangulat, koncentrálási nehézség is társul. Az utóbbi időben bizony elég szeszélyes, változékony volt az időjárás. Ennek alapján az idén is számolni kell hirtelen meteorológiai változásokkal, frontokkal, me'yek a fenti problémát aktuálissá teszik. Kérdés azonban, hogy valóban az időjárás okozza-e a panaszokat? Nem hibázunk-e akkor, amikor rossz közérzetünket egyszerűen az időjárásra fogjuk? Nem valamilyen alattomosan kezdődő betegség bujkál-e bennünk? A meteorológiai változások biológiai hatása ma már általánosan elfogadott tény, de nem tisztázott még a hatás módja. Valószínűleg szerepet játszik benne a légköri elektromosság — a levegőben levő elektromos töltésű részecskék, ionok száma, eloszlása, mozgékonysága — s emellett még egyéb okok is lehetnek. Az időjárás hatása elsősorban az akaratunktól független, a belső szervi működéseket szabályozó vegetatív ideg- rendszeren keresztül érvényesül. Vannak különben egészséges emberek, akiknél a vegetatív idegrendszer egyensúlya labilis. Az ilyen ember a környezeti hatásokra általában élénkebben reagál, pulzusszáma, vérnyomása ingadozó, könnyen pirul és sápad, izzadékony stb. Az időjárással összefüggő panaszok is — tapasztalat szerint — az ilyen egyéneknél gyakoriak, amíg mások a meteorológiai változásokra alig érzékenyek. Ha egy területre, ahol meleg légtömegek uralkodnak, hideg levegő érkezik, az betör a meleg alá és felszállásra kényszeríti. Ez a betörési vagy hidegfront, amely értelemszerűen főleg nyáron fordul elő. Ilyenkor, amikor a nyári nagy meleg hirtelen hidegre fordul, az arra hajlamos egyéneknél ér- beidegzési zavaron alapuló panaszok jelentkezhetnek. Halmozottan lép fel ezért ér-eredetű fejfájás is. Ennek egyik tipikus alakja a migrén, amely szigorúan féloldali. lüktető jellegű és általában látási zavar, hányinger kíséri. Hidegfront idején emellett gyakori a jellegtelen, tompa főfájás is, enyhe ‘kábultsággal, émelygéssel társulva. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy egyes, fejfájással járó szervi megbetegedések szintén rosszabbodhatnak ilyenkor. Magas vérnyomásos betegeknél például vérnyomáskiugrás léphet fel, a zöldhályogban (glaukómában) szenvedőknél heveny glaukómás roham keletkezhet, nyakcsi- golya-meszesedésnél pedig fokozódhat a tarkótáji fájdalom. Ha az uralkodó hideg légtömegek fölé meleg áramlatok érkeznek, azt felsiklási vagy melegfrontnak nevezzük. Ez a meteorológiai változás télen gyakoribb és ugyancsak okozhat fejfájást, mégpedig elsősorban olyanoknál, akik szorongós, ideges, depresszióra hajlamos természetűek. Érdekes tünetcsoport az úgynevezett „föhn-betegség”, amely az Alpok északra nyíló völgyeiben észlelhető. Oka az Alpesek déli lejtőin fel- kapaszkodó szél, mely a magasban lehűl, nedvességtartalma kicsapódik, majd az északi lejtőn alászállva ismét felmelegszik. E száraz, meleg bukószelek alaposan próbára teszik a szervezetet. Érzékenyebb embereknél ingerlékenységet, nyugtalanságot, szívdobogást és fejfájást okozhatnak. Hasonló panaszok időnként nálunk is tömegesen jelentkeznek dél felől fújó, száraz, meleg szél idején. Az időváltozás, a különböző „frontok” tehát „okai” lehetnek bizonyos panaszóknak, fejfájásnak, kisebb-nagyobb közérzetzavarnak. Ha azonban valakinek gyakran fáj a feje, feltétlenül forduljon orvoshoz. A fejfájás mögött ugyanis olyan belgyógyászati, ideggyógyászati, szemészeti vagy mozgásszervi betegség is állhat, amelynek lefolyása összefügg a meteorológiai változásokkal. Előfordulhat továbbá az is, hogy. a fejfájás kapcsolata a frontbetörésekkel csak látszólagos, és a valódi ok ezektől független betegség. Ha az orvosi vizsgálat alapján a fejfájás szervi oka kizárható, vagy csak vegetatív idegrendszeri egyensúly- zavart állapítottak meg, akkor okolhatjuk csak jogosan panaszainkért — és különösebb kockázat nélkül — a változékony időt. Gyógyszeres kezeléssel — orvosi javaslat alapján — azonban többnyire ilyen esetben is elérhető, hogy a frontot az ember kevésbé érezze meg és hogy ritkábban, illetve enyhébbek legyenek az ezzel kapcsolatos panaszok. — R — Szepesi Attila: Rókatánc Tánc, tánc, rókatánc, körbejár a róka pázsit zöldjén, erdő mélyén korareggel óta. jár, jár, körbejár, farka, mint a zászló árkon-bokron leng utána, vörösen-cikázó. jár, jár, nem pihen, szökken jobbra-balra. rókalányok lábnyomát ugyan szimatolja! Tánc, tánc, rókatánc, róka mulatója; rókatáncot hogyha jársz, te leszel a róka! K elepház! Nagyapám egykor így nevezte valahol Zemplénben hajdani otthonát. Kijutott neki a gyermekáldásból bőven, hat gyermeket nevelt, nem is akárhogyan. Elképzelem, ha két kicsi mellett ekkora a lakásban a zenebona, mekkora lehetett hat gyermek mellett. Nálunk is kora reggeltől — késő esteiig — tart kíméletlenül a kelep-telep. Nincs menedék, ahová a szóözön elől elbújhatsz ... Zoltán lélekszakadva szalad felém a szomszéd ajtaja elől: — Képzeld Attilával veszekszik az anyukája, mert eldobálta a cipőjét. — Uramatyám, csak nem hallgatóztál? — csapom ösz- sze gyanakvón a kezem. — Áh, dehogy, csak kijön a hang •— nyugtat magyará- zólag. * * * —■ Apa, levennéd a Jutka zokniját a szekrény tetejéről? — Honnan?! — A szekrény tetejéről. Kelepház — Az meg hogy került oda? — Felrepült. __ ??7 — • Jött egy hideg és felrepült. —• Jött ma új fiú az oviba és úgy hívják, hogy Hurkatepertő Péter. __ 777 — Hát lehet, hogy csak Teremtő Péter. * * * — Most aztán jól kinézek, addig-addig fájt a lábam, míg lúdtalpam nem lett. Addig-addig fog fájni most a kezem is, amíg lúdtenye- rem nem lesz? * * * Nem örvend túlzott népszerűségnek az óvodában az elkülönítő „szégyenszék”. Az a kisgyerek kénytelen rajta üldögélni, akivel már az óvónéni sem „bír”. Néha órahosszat is eltarthat a büntetés. Nincs olyankor csúsz- ka-mászka, se játszás, se mese. Zoltánt édesanyja egy alkalommal — jobb híján — munkahelyére, az iskolába vitte. Elszörnyülködve konstatálja a tanári asztalt és a széket. — Te anya, te is rossz voltál, azért kell ott ülnöd! * * * — Anyuci, ma olyan jót játszottunk az óvodában. — Éspedig? — Fogat mostunk az udvaron a kavicsokkal. — Az neked egy jó játék? — szörnyülködik édesanyja. — De még, hogy jó. — bólogat Zoltán. — Csatárinak a foga is majdnem hogy kitört. * * * — Ez a Liszkai olyan rossz gyerek, hogy be sem megy az egyik fülén, amit a Borika néni mond. * * * Kelep-telep. Kora reggeltől — késő estig. Kedves hangjuktól, a pincétől a padlásig, tele a ház. Lehetséges, hogy néhány év múlva visz- szakívánjuk a szívmelengető perceket, esztendőket? Bodnár István Kismamáknak. Azoknak a kismamáknak, akik szívesen vásárolnak méteranyagot és maguk megvarrják vagy megvarratják, néhány csinos felsőrészt mutatunk be, amelyet nadrághoz, szoknyához egyaránt lehet viselni. 1. Elöl végiggombolt, gyűrhetetlen anyagból készült blúz, a teilrész, az ujja és alul végig fodorral díszítve. 2. Világoskék vékony szövetből, kihajtott galléros, némi hímzéssel díszített tunika. 3. Erősen bővülő, gézszerű anyagból készült, nyakánál ráncolt tölcsérujjú blúz színes zsinórozással. 4. Alkalmi blúz csipkeszövet felsőrésszel selyemzsorzsettel kombinálva, az ujja és az alsórész plisszírozva. 5. Különleges szabású minikötényruha, bújtatott és oldalt megkötős övvel. BK. KISTERMELŐK- KISKERTEK Termesztés fólia alatt A fólia alatti kertészkedéssel, ahol arra lehetőség van, érdemes foglalkozni. Ma már a kiskerttulajdonosok is törekednek arra, hogy otthoni felhasználásra vagy értékesítésre primőröket termesszenek. Erre mutat az is, hogy az utóbbi időszakban a kertbarátok és a kertészeti szakcsoporttagok nagy szorgalommal tanulják az újabb és a korszerűbb termesztési eljárásokat. Ezért is terjedt el sok helyen a fólia alatti zöldséghajtatás. A hajtatáshoz viszonylag költséges berendezést kell építeni. A beruházáshoz többféle anyagi támogatást kaphatnak a vállalkozó kistermelők. Egyrészt a lakhely szerinti OTP-fióknál. illetve takarékszövetkezetnél „mezőgazdasági termelési hitel” vehető igénybe, melyekből fólia-vázszerkezet is vásárolható. Ha viszont a Zöldért, vagy az áfész felvásárló telepével áruértékesítési szerződést köt a kiskerttulajdonos. akkor 40 százalékos ártámogatással vásárolhatja meg a hajtatáshoz szükséges fóliát és alumíniumbordákat. Egyetlen feltétel csupán, hogy a szerződést három évre kössék meg. A hidegfóliás hajtatásra fóliaágyat, fóliasátrat vagy fóliaházat használhatunk. A vázat építhetjük fából, műanyagcsőből vagy alumíniumból. Sokan azonban viszonylag olcsón vascsövekét vásárolnak a MÉH haszon- vastelepéről. s ebből készítik a fóliaházait. A vascsőből hajlítóval készíthető megfelelő ívelésű borda. A hajlí- tásnak azonban van házi módszere is. Leverünk két cöveket szorosan egymás mellé, ahová a vascső vége beakasztható. Aztán a kívánt ívet a földre rajzoljuk, s a palást vonalán 2Q—25 centiméterenként újabb cö- vekeket verünk. A vascsövet — esetleg a cső végébe dugott rúd segítségével — a cövekek mellé hajlítjuk. Divatos még ma is a fából konstruált fóliaház. A TÜZÉP-telepeken, vagy a fűrészüzemektől úgynevezett tetőléceket vásárolhatunk. Sok helyen akácfakerítés oszlopokból készített vázra erősítik fel ezeket a léceket. A fából készített fóliaházak hátránya, hogy sok a kiálló szeglet, sarok, ahol könnyen megsérülhet a fólia. Az ilyen részeket ne felejtsük el gondosan bevonni használt fóliával, vagy valamilyen rongydarabbal. A termelési gyakorlat bizonyította, hogy a nagyobb légterű fóliaházak a legalkalmasabbak a hajtatásra. A növények fejlődése az ilyen fóliaházakban a legkedvezőbb. A nagy légtér miatt kiegyenlítettebb a hőgazdálkodás. A jelenleg vásárolható „Aluváz” elnevezésű fóliaházak 4,5 és 7,5 fesztá- volságban készülnek. Alapanyaguk alumínium, illetve annak ötvözete. A szélesebb fóliaházaknál az ötvözéssel növelhető a teherbírás és a stabilitás. A 4,5 méter széles fóliaházakat főként a kisebb kertészetekben használhatják ki eredményesen, ahol esetleg még megoldható a vándoroltatásos hajtatás. Az előregyártóit fóliaházakat a mezőgazdasági áruházakban vagy a megyei Agroker-vál- lalatoknál vásárolhatják meg a kistermelők, összeállításuk nem igényel különösebb szakértelmet. A szőlőtermesztésben ismert ültetőfúróval 150 centiméterenként a földbe lyukat fúrunk, s ezekbe szúrjuk a bordákat. Az összeállított fóliaház takarására polietilén fóliát használhatunk, amit általában „Agrofólia” néven árusítanak az üzletekben. A műanyagfólia előnyös tulajdonsága, hogy a lúgoknak és a savaknak ellenáll, szakítószilárdsága 150 kilogramm négyzetcentiméterenként, fényáteresztő képessége és hővisszatartó képessége jobb, mint az üvegé. Jó a hőtágulása is, mínusz negyven és plusz ötven Celsius-fok között biztonságosan alkalmazható. A polietilén fóliák általában 70—100 kilogrammos tekercsekben kerülnek forgalomba. Szélességük: 4,2: 8,5 vagy 12 méter. A fóliaház építésénél, illetve az anyagok beszerzésénél hasznos tudnivaló: mennyi egy méter fólia súlya. Általában a 4,20-asból 0,58; a 8,50-es- ből 1,17; a 12 méteresből pedig 1,65 kilogramm egy méter fólia. A fóliás berendezések többnyire fűtetlenek. Növelhető a hideg fólia alatti hajtatás sikere, ha kettős takarást alkalmazunk. A legegyszerűbb megoldás, nagy légterű fóliaházban kisebb ágyá- sokat alakítunk ki, s ezeket külön is takarjuk. Jó idő esetén az ágyúsokról lehúzzuk a fóliát és csak a hidegebb éjszakákon húzzuk vissza. Lehet csipeszekkel is felerősíteni belülről pótlólag fóliatakarót. Csipeszek készíthetők, ha műanyagcsövet négy-öt centis darabkáikra elfűrészelünk, s belőle egy kis szeletet kivágunk. Az így kialakított szétfeszíthető mű- anyagszorítót könnyen rápattinthatjuk a bordára, s egyúttal odafogjuk a belső fóliát is. A harmadik változat. hogy újabb fóliasátrat emelünk a meglevő fölé. Ennek előnye, a takarást a hideg idő elmúltával áttelepíthetjük és másutt ismét felállíthatjuk. Radics Ferenc
