Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-11 / 59. szám

1979. március 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 II tanácstörvény érvényesülésének tapasztalatai, a további feladatok A Magyar Szocialista Munkás­párt Szolnok megyei Bizottsága 1979. március 9-i ülésén tárgyalt a tanácstörvény érvényesülésének tapasztalatairól és meghatározta a további feladatokat. Politikai rendszerünk jelentős alapintéz­ményéi a tanácsok. Az állam helyi szervei- kent. kezdeményezői, összehangolói az együttműködésnek más állami és egyéb _ n em tanácsi szervekkel. Szerepük növek­szik a helyi állami feladatok végrehajtá­sában, a lakosság ellátásában. Az 1971-ben életbe lépett tanácstörvény új lehetősége­ket biztosított a tanácsi munka javítására, amelyekkel jól éltek a megyében dolgozó testületek. A tanácsok jellegének érvényesülése A szocialista demokrácia egyik fontos megnyilvánulási formája a tanácsok nép- képviseleti jellege. Kifejezi, hogy a taná­csok az általuk képviselt választók megbí­zásából, területük lakosságának nevében és érdekében dolgoznak, felelősséggel végzik közérdekű munkájukat. Ez a népképviseleti jelleg tükröződik a tanácsok összetételében, a testületek és a tanácstagok választókerü­leti munkájában, tömegkapcsolataiban. A tanácsi testületek munkája tervszerű, határozatképtelenség miatt a megyében egyetlen tanácsülés sem maradt el. A mun­katervek tükrözik a települések kiemelt társadalompolitikai kérdéseit, a döntések helyesek, kifejezik a lakosság, érdekeit, jól egyeztetik a társadalmi és a helyi érdeke­ket. A tervszerű munkát a tanácsok áltál elfogadott különböző éves és középtávú tervek, programok, hosszú távú ágazati koncepciók biztosítják. A tanácsok népképviseleti jellege jól ér­vényesül a demokrácia közvetlen fórumain, így a falugyűléseken, amelyeket 1973 óta minden településen — a városokban réteg­gyűlésként — megtartanak. A lakossági kapcsolatok hatékony eszközei a tanácstagi beszámolók és a választói gyűlések. Az előbbin évenként a lakosság 30—32 száza­léka vesz részt. Választói gyűlés az utób­bi években mintegy 370 alkalommal volt a megyében, és több településen, mint ko­rábban. Szükséges azonban, hogy e fóru­mok tartalmi színvonala javuljon, többet foglalkozzanak a helyi feladatokkal, érde­mibben és gyorsabban reagáljanak a la­kosság közérdekű észrevételeire, javasla­taira. A testületek munkájában, határozatai­ban a lakosság ellátásáért érzett felelősség tükröződik. Rendszeresen beszámoltatják'a lakosság ellátásában részt vevő tanácsi és nem tanácsi gazdálkodó szerveket, és meg­határozzák az ellátás javítását szolgáló feladatokat. Az önkormányzatban kiemelkedő jelentő­ségű a tanácsok rendeletalkotó tevékenysé­ge. A mintegy 450 tanácsrendelet időszerű­ségét a tanácsok rendszeresen vizsgálják és a változó körülményekhez, életviszo­nyokhoz igazítják. Nem kielégítő viszont a végrehajtásuk. A tanácsok államigazgatási jellegének érvényesülése jelentősen fejlődött a tanács- törvény hatálybalépése óta. A lakossággal közvetlen kapcsolatban álló államigazgatás egységesebbé vált, szervezete egyszerűsö­dött, irányítása áttekinthetőbb lett. Fontos államigazgatási területek a tanácsokhoz ke­rültek: szakmunkásképző intézetek és szak- középiskolák, földhivatalok, tűzoltóság, ifjúsági létesítmények, népességnyilvántar­tás, közúti forgalomszabályozás, környezet- védelem, honvédelmi igazgatás, sportigaz­gatás, árellenőrzés. Megnövekedtek a tanácsi szervei* hatósá­gi jogalkalmazó feladatai is. Ma már a ha­tósági ügyek első fokú intézése csaknem teljes egészében a helyi tanácsoknál törté­nik. Bár az első fokon határozattal intézett ügyek száma megkétszereződött, felére csökkent a fellebbezések és mintegy 20 szá­zalékkal kevesebb a másodfokon megvál­toztatott határozatok száma. A tanácstör­vény életbelépésével a korábbi, mintegy 500 féle hatáskörrel szemben 1500—1900 hatás­kör került a helyi tanácsokhoz. Az ellátá­sukhoz szükséges feltételeket azonban egyes helyeken nem vagy csak késve teremtették meg. A tanácsi szervek tevékenysége Kialakult és fejlődött a tanácsok bizott­ságainak tevékenysége, egyre jobban be­töltik a törvényben meghatározott szere­püket. Indokolatlanul sok azonban az albi­zottságok és a tanácsi bizottságoktól füg­getlenül működő szakbizottságok száma. A bizottságokhoz hasonló keretek között dolgoznak a megyei tanácstagok járási, vá­rosi tanácstagi csoportjai és a közös taná­csok társközségeiben a tanácstagi csopor­tok. Tevékenységük sok. tekintetben párhu­zamosságot jelent. A tanácsok végrehajtó bizottságai jól old­ják meg a központi és a helyi érdekek egyeztetését, gondoskodnak a népgazdasági célkitűzések, az ágazati feladatok helyi megvalósításáról. Az állampolgárok egyre gyakrabban ke­rülnek kapcsolatba a tanácsokkal. Ügyeik intézésében jelentős szerep hárul a szak- igazgatási szervekre. A megye tanácsi szer­veinél évente több mint 910 ezer azoknak az ügyeknek a száma, amelyek közvetlen lakossági ügyintézéssel függnek össze. Egyes ügyekben több alkalommal is meg kell jelennie az állampolgárnak a tanács­nál. Évenként ezért a tanács szerveit meg­keresők száma megközelíti a kétmilliót. Elsősorban azokat az egyszerűsítési, kor­szerűsítési törekvéseket ösztönzi a megyei tanács, amelyek az állampolgárok számára jelentenek könnyebbséget ügyeik intézésé­ben. Előtérbe került az ügyfélfogadás fejlesz­tése, la helyi sajátosságok és a felsőbb irányelvek figyelembevételével. Bevezették heti két alkalommal a meghosszabbított ügyfélfogadást, üzemi, külterületi fogadó­napot tartanak. A megye székhelyén 1971- ben megkezdte működését — az országban másodikként — az ügyfélszolgálati iroda. A kedvező tapasztalatok alapján a követ­kező években a megye többi városában, majd nyolc nagyközségben hoztak létre ilyen irodát. Jó gyakorlati példát adott a korszerű ügyfélszolgálat megteremtéséhez ä Törökszentmiklóson létrehozott újszerű, ki­bővített iroda. Az ésszerűbb, korszerűbb munka feltéte­leinek megteremtését elősegítik az egyéb szervezeti változások is: a községek egy ré­szének közös tanácsba tömörülése, a város- környéki községek kialakítása, amely lehe­tőséget ad a rendelkezésre álló pénzalapok ésszerűbb felhasználására, a szellemi erők koncentrálására, az államigazgatási munka szakszerűségének növelésére. Jelenleg a megye 76 településén 53 tanács működik. A közös tanácsok tevékenysége eredmé­nyes. Eredményes együttműködések A tanácstörvény megalkotása óta bővül­tek, sok területen elmélyültek a tanácsi és a nem tanácsi szervek kapcsolatai. Az ered­ményes együttműködésben nagy szerepe van annak, hogy a gazdálkodó szervek ve­zetői általában tagjai a tanácsi testületek­nek, míg a tanácsi vezetők rendszeresen részt vesznek a nem tanácsi szervek na­gyobb rendezvényein. A közös érdekek fel­ismerése révén jó együttműködés alakult ki a lakosság egészséges ivóvízzel való el­látásának megoldásában, a tanyai lakosság életkörülményeinek javításában. A helyi tanácsok és az üzemek többsége között rendszeres kapcsolat álakult ki a gyermek-, a közművelődési intézmények, a sport és az önkéntes tűzoltóság anyagi támogatására. A jogszabályi feltételek kedvező válto­zása mellett a mezőgazdasági nagyüzemek és a tanácsok jó együttműködése is hozzá­járult a háztáji és kisegítő gazdaságok ter­melésének fellendüléséhez. Az együttmű­ködés gazdasági eredményeit hátrányosan befolyásolja, hogy a tanácsi és a nem ta­nácsi szervek terveiket még nem kellően hangolták össze. Az eddigi tapasztalatok éppen ezért arra intik a tanácsi vezetőket, és a gazdálkodó egységek vezetőit is, hogy a vállalati, szö­vetkezeti — úgynevezett nem termelő — beruházásokat jobban hangolják össze a te­lepülések fejlesztésével, teremtsék meg a jobb összhangot a településfejlesztés és vál­lalati fejlesztés között. Kiaknázatlan lehe­tőségek vannak az intézmények közös lé­tesítésében és fenntartásában is. Társadalmi igény a gyermekintézmények bővítése. A tanácsi pénzügyi források nem teszik lehetővé valamennyi jogos igény ki­elégítését, ezért a gyorsabb ütemű előrelé­pés csak összefogással, a közös fenntartású intézmények jogszabályi keretek közötti létrehozásával valósulhat meg. Nem kis feladatként nehezedik mind a mezőgazdasági nagyüzemekre, mind helyi tanácsok egy részére az elmúlt években szinte krónikussá váló belvízprobléma megoldása. E területen is összehangolt munkával, az anyagi eszközök koncentrá­lásával lehetséges a gyorsabb ütemű előre­lépés. A tanácstörvény végrehajtásában jelen­tős szerepük van a tanácsi apparátusoknak. A személyi feltételek javultak. Fejlődött a vezetőutánpótlás, a káderek nevelése, a fia­talok tehetségének kibontakoztatása. Az utóbbi két és fél évben a megyében ötven- hét, többségében fiatal szakembert léptet­tek elő magasabb beosztásba. Ennek elle­nére indokolt, hogy a még meglévő káder­problémákat időben oldják meg. A IV. és az V. ötéves megyei területfej­lesztési terv a népgazdasági tervnek a taná­csokra vonatkozó célkitűzéseit tartalmazta. A terv a központi állami célok megvalósí­tása érdekében kötelező előírásokat, muta­tókat betartotta, a súlyponti feladatok ki­emelése — a megyei pártbizottság közép­távú cselekvési programja célkitűzéseivel összhangban — megtörtént. Megteremtőd­tek a fejlesztési koordináció feltételei. Az iparosítás, a mezőgazdaság fejlődését jel­lemző koncentráció hatására megélénkült a lakosság átrétegződése, az urbanizáció. A tanácsok gazdasági önállóságát előse­gíti és felelősségüket növeli, hogy anyagi eszközeik több forrásból származnak. Az objektív tényezők, a gazdálkodás fogyaté­kosságainak hatására 1975—76-ban — he­lyenként — pénzügyi egyensúlyi gondok je­lentkeztek. Ezek megszüntetésére központi és megyei intézkedés történt. A tanácsi és nem tanácsi szervek tevé­kenységének összehangolásában jelentős szerepe van a közös érdekeken alapuló gaz­dasági együttműködésnek. A tanácsok 1971- ben 94,7 millió, 1977-ben 229,5 millió forin-, tot vettek át beruházási célokra és hasz­náltak fel lakásépítésre, a gyermekintézmé­nyek fejlesztésére, a kereskedelmi üzlet- hálózat bővítésére és a kommunális ellátás javítására. Ugyanakkor a tanácsok részben területfejlesztési, részben saját alapjaikból támogatták az ipartelepítéseket, a lakos­sági szolgáltatások bővítését elősegítő fej­lesztéseket, az építőipari kapacitás növelé­sét és más, közös érdekeken alapuló válla­lati beruházásokat. Ezek eredményeként az iparban foglalkoztatottak száma mintegy tízezerrel, a kereskedelemben, az egészség- ügyi, a szociális, az oktatási, a kulturális területeken és a szolgáltatásban dolgozók száma pedig csaknem tizennégyezerrel nőtt. A nyílt város- és községpolitika kibonta­kozásában szoros kapcsolat alakult ki a ta­nácsok, a lakosság, a népfrontbizottságok között. A közéletiség növekedése mellett, ennek gazdaságilag is mérhető eredménye a társadalmi munka értékének alakulása. Ennek egy lakosra jutó összege 1971-ben 118 forint volt. A javuló együttműködés eredményeként tavaly már meghaladta a 900 forintot. A társadalmi munkák célsze­rűségén azonban tovább kell javítani. A területi fejlesztésen belül fontos he­lyet foglalnak el a tanácsi beruházások. A lakosság kommunális, egészségügyi és kul­turális igényeinek kielégítése a legfonto­sabb társadalompolitikai célok érdekében az elmúlt nyolc évben mintegy 5,6 milli­árd forint értékű beruházás valósult meg. A lakásépítési tervet a IV. ötéves tervben túlteljesítettük, több mint 18 000 lakást vett használatba a lakosság. Az V. ötéves terv időarányos lakásépítési feladatai is teljesül­tek: az utóbbi három évben 11 000 lakás épült. Számottevően javult az ivóvízellátás. A napi ivóvíztermelés nyolc év alatt másfél- szeresére növekedett. A gyógyintézeti ágyak száma az eltelt időszakban négyszáznegyvenkilenccel bő­vült. Több rendelőintézet és jelentős számú körzeti orvosi rendelő épült. A gyermekintézmények fejlesztésével kapcsolatban megnyilvánuló egyre növek­vő igényeket — a lakosság és a termelő üzemek segítségével — a tanácsok igyekez­nek kielégíteni: 1970 óta hétszázegy böl­csődei. 5477 óvodai hely és 196 általános iskolai osztályterem létesült. A tervezettnél gyorsabb ütemben fejlő­dött a tanácsok beruházási tevékenysége. Különösen a kulturális, a szociális^ és az egészségügyi ellátásban, ahol a központi terv mérsékeltebb fejlesztést irányzott elő. A központi tervcélok és a helyi igények közötti különbségek okozta feszültséget a tanácsok bevételeik növelésével, tartalé­kaik mozgósításával, a koordinációban megvalósuló beruházásokra átvett, illetve átadott pénzzel hidalták át. _ „ A beruházások megvalósítasat kulonbozo külső és belső okok nehezítették (ár- es költségnövekedés, a célok nem egyértelmű meghatározása stb.). A beruházási és szer­ződéses fegyelem sem javult kellően. Egyes területeken tervezői és kivitelezői kapaci­tásgondok voltak. A növekvő igények es létszámhiányok miatt az építőipar meg­gyorsította a korszerű technológiák beveze­tését, ami a tanácsok számara tobbletki­a(*A megye költségvetése 1971 óta megkét­szereződött és meghaladja az évi ketmilli­^ A felújtíások tervszerűbbek, hatékonyab­bak lettek. A rendelkezésre álló pénz azon­ban a jelentős növekedés ellenere sem eleg az igények kielégítéséhez, ezert halad lassú ütemben többek között a tanácsi úthálózat korszetlisítése. egészségügyi, szociális és kulturális ellata sát jelenleg mintegy 280 tanácsi intézmény szolgálja. Több területen javultak az ella tás feltételei: 2713 kórházi ágy, 2234 bölcsö­déi. 15 036 óvodai, 2700 középiskolai kolle- giumi hely áll rendelkezésre. Az egészségügyi intézmények 1977. januar 1-i szervezeti korszerűsítésével kialakul­tak az egységes ellátás szervezeti keretei. A kulturális ágazatban is megkezdődött a szervezeti korszerűsítés. A tanácsi intéz­mények alapellátási feladataikat javuló színvonalon látják el. fl pártirányítás érvényesülése Az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága és a helyi pártszervek hatékony irányító és ellenőrző munkával segítik a tanácsok tevékenységét, a törvény végrehajtását, a megye településeinek fejlődését. A megyei tanács apparátusi pártbizottsá­ga jól foglalkozik az alapszervezetek álla­mi munkát segítő tevékenységének ellen­őrzésével, számonkérésével, a munkahelyi vezetőket beszámoltatja. Eredményes kapcsolat alakult ki a Ha­zafias Népfront megyei és helyi bizottságai­val, a főbb tennivalókat együttműködési megállapodásban rögzítik. A szakszervezeti és a tanácsi szervek hatékony együttműkö­dését szolgálta a megyei tanács és a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa között ér­vényben lévő együttműködési megállapo­dás. Javuló a tanácsok munkakapcsolata a többi társadalmi és tömegszervezettel (KISZ, MHSZ, Vöröskereszt), az állami szervekkel (bíróság, ügyészség, rendőrség), a népi ellenőrzési bizottságokkal, a tudo­mányos egyesületekkel. flz újabb tennivalók A megyében a tanácsok és szerveik mun­kájában a tanácstörvény rendelkezései ér­vényesülnek. A végrehajtás további fel­adatai a következők: | A soron következő tanácstagi válasz- tásokat jól elő kell készíteni. A ta­nácstagjelöltek kiválasztásánál figyelembe kell venni a lakosság összetételét, azt, hogy már közéleti ismeretekkel, gyakorlat­tal rendelkezők kerüljenek megválasztásra. Biztosítani kell a tanácstagsággal járó és az egyéb társadalmi megbízatások olyan arányú elosztását, amely csökkentheti, megszüntetheti a tanácstagok túlterhelé­sét. 2 A tanácsok népképviseleti jellegének ■ szélesítése érdekében: — erősíteni kell a tanácsok meghatározó szerepét, a szocialista demokrácia érvénye­sülését, javítani a tanácsi testületek és a végrehajtó bizottságok munkájának szín­vonalát, hatékonyságát, meg kell szüntetni a testületi munkában a kellő mérlegelés nélküli döntést, javítani kell a tanácstagok tájékoztatását; — javítani szükséges a tanácsi bizottságok és a tanácstagi csoportok tevékenységét. Különösen az ellenőrző — a megyei ta­nács bizottságainál a koordináló — funkció megvalósulását kell erősíteni. Indokolt a különböző szak- és albizottságok számának csökkentése is; — a tanácsok és a lakosság kapcsolatának elmélyítése érdekében javítani kell a la­kossági fórumok (falugyűlések, tanácstagi beszámolók, választói gyűlések) tartalmi színvonalát, ehhez az eddigieknél nagyobb mértékben kell igénybe venni a nem ta­nácsi szervek közreműködését; — javuljon a lakosság tájékoztatása, ugyanakkor a tanácstagok is jobban tájé­kozódjanak választóik véleményéről. Mind­ez segítse a lakosság mozgósítását a tár­sadalompolitikai, településfejlesztési felada­tok végrehajtására. 3 A tanácsok gazdasági tevékenységé- ■ nek javítása, az önkormányzati sze­repkör további kibontakoztatása érdeké­ben: — a megyei pártbizottság cselekvési prog­ramjában, az V. ötéves tervben megfogal­mazott feladatok megvalósítását az irányí­tás, a szervezettség, a tervszerűség és a hatékonyság növelésével kell biztosítani; — a lehetőségek és az eszközök összehan­golásával, a feladatok gondos rangsorolá­sával el kell érni, hogy a tanácsi célkitűzé­sekben a népgazdasági érdekek jussanak érvényre; — az ellátási aránytalanságok és szintkü­lönbségek csökkentésére olyan intézkedése­ket kell tenni, amelyek segítik a pénzügyi egyensúly javítását, a gazdálkodás bizton­ságát, a befejezetlen beruházások állomá­nyának mérséklését; — tovább kell fejleszteni a tanácsok gaz­daságszervező tevékenységét, a tanácsi és nem tanácsi gazdaság összehangolását, a társadalompolitikai célok megvalósításának együttes biztosítására, a lakosság ellátásá­nak javítására; — az ellenőrzésekkel javítani kell a terv- és pénzügyi fegyelmet, következetesen ér­vényesíteni a felelősséget, növelni az el­lenőrzések számonkérő jellegét; — a tanácsrendeletek végrehajtása érdeké­ben fokozni kell a rendeletek közhírelését, és ellenőrzésüket, ehhez igényelni kell a tanácsi bizottságok közreműködését. 4 Az államigazgatási tevékenység, a ■ szakigazgatási szervek munkájának javítása érdekében: — hatékonyabbá kell tenni a hatósági munkát. Érvényre kell juttatni a szocialis­ta államigazgatást jellemző megelőző tevé­kenységet ; — az államigazgatási, a hatósági tevékeny­ség következetesebben szolgálja a politi­kai, a társadalmi és a gazdasági célok megvalósítását, az állampolgári fegyelem erősítését, a határozatok végrehajtását; — növelni kell a szakigazgatási szervek önállóságát, felelősségét; — a munkában az állampolgárok érdekeit szolgáló korszerűsítési, egyszerűsítési tö­rekvések érvényesüljenek. Az ilyen kezde­ményezéseket támogatni kell. A feladatok megvalósítása érdekében ha­tékonyabbá kell tenni a megyei tanács és szerveinek a helyi tanácsokat irányító te­vékenységét, javítani kell a tanácsok és nem tanácsi szervek együttműködésének tartalmát és hatékonyságát. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG TÁRGYALTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom