Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-11 / 59. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 11. BÁZISTELEP, HAJNAL HÁROM ÓRA VOLT. MÉLY ÁLOMBA BURKOLÓDZOTT A VÁROS. AZ EGYIK UTCÁBÓL HIRTELEN MENTŐAUTÓ FORDULT KI ÉS ROHANT A KIHALT UTAKON A KÓRHÁZ FELÉ. AZ IDŐS FÉRFI FÉLÓRÁVAL ELŐBB LETT ROSSZUL. JÖTT AZ ORVOS, JÖTTEK A MENTŐK, SZAGULahonnan az üzemanyagot kapjuk Kelet-Magyaror- szag megyéit látja el ásványolaj-termékekkel az ÁFOR szajoli bázistelepe. Tartályok, csövek, tolózárak tömkelegé és a személyzet gondoskodik arról, hogy biztonságosan tárolják a gyúlékony, robbanékony anyagot, s az időben megérkezzen a felhasználókhoz. Távvezetéken érkezik a folyékony szén- hidrogén, innen továbbítják vasúton, közúton, tartálykocsikban, a teherautók platóin vashordókban, vagy éppen flakonokban. Hamarosan befejeződik a telep több milliárdos bővítése, amellyel jelentősen megnő a Sza- jolban tárolható ásványolajtermékek mennyisége. Csövek, tolózárak erdeje... ahol beérkezik a folyékony szénhidrogén Legfontosabb a biztonság Flakonokba kerül az olaj, csomagolok: a Március 21. Szocialista Brigád tagjai A legújabb szállítójármű győri termék Fotó: Nagy Zsolt DOTT A MENTŐAUTÓ, MERT MOST MINDEN PERC, MÁSODPERC SZÁMÍT. A DIAGNÓZISA: szívin far ktus Rövid részlet dr. Szabolcs Paula könyvéből: „A kisebb erek — mint a szív koszorúserei — az érelmeszesedés következtében könnyen elzáródhatnak. Amennyiben vér- alvadék zárja el az ér üregét, a 'vérellátás ebben az érszakaszban megszűnik. Ekkor beszélünk koszorúsér- trombózisról. Ilyenkor a szívizomban — azon a területen, amelyet az elzáródott ér látott el vérrel — elhalás következik be: ezt nevezik szívizominfarktusnak”. Az utca embere számára rettegett betegség, a statisztikusok számára századunk második felének súlyos népbetegsége — adatokkal bizonyítják ezt —, az orvos számára betegség, amelyet gyógyítani és főként megelőzni kell. Tény, hogy ma a világon minden második ember a keringési rendszer valamely betegségben hal meg. Az Egyesült Államokban az arány ennél is magasabb. A koszo- rúérbetegség-halálozásban a statisztika szerint az országok között Finnország vezet, őt követi az Amerikai Egyesült Államok, majd Ausztrália, Új-Zéland, Kanada, Anglia, Írország következik. Magyarország a tizenhetedik helyet foglalja el a sorban. Az egész világon kutatják a betegség kialakulásának okait, a szívizominfarktus előjeleit, de megbízható eredmények a mai napig sem születtek. Az Egészségügyi Világszervezet irányításával folyó vizsgálatok első eredményei azt mutatják, hogy az okok összefüggenek a különböző országokban kialakult életszokásokkal, életkörülményekkel. „Nem gondoltam, hogy idejutok...” — Már sétálgathatok itt a házak körül. Tudom, a feleségem figyel az ablakból. Félt, nehogy ismét rosszul legyek — mondja K. J. Leülünk a ház előtti pádra. A kora márciusi napsütés szinte simogat bennünket. K. J.-t mint tehetséges munkásfiatalt az ötvenes évek elején bízták meg a vállalat műszaki vezetői teendőivel. Tudta, tudása kevés ahhoz, hogy megfeleljen. Tanult, dolgozott és közben — mert úgy érezte, egy párttagnak ez kötelessége — számtalan megbízatást vállalt. Később igazgató lett. Megszokott lett, hogy este táskájában hazaviszi az iratokat és éjfélig is dolgozik. Nem számolta, de volt. amikor naponta öt-hat feketét megivott, két csomag cigarettát elszívott, és ha kellett, éjszaka is bement a vállalathoz., Néhány hónappal ezelőtt érezte először, mintha valami ráülne a mellére. Az érzés elmúlt, nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget. Biztos megfáztam, — gondolta . .. Csengetésemre kövérkés fiatalasszony nyit ajtót. „Nem, nincs itthon a férjem, szanatóriumban van ... A betegsége miatt keresi?” Nem tudom, hogy történhetett. Hazajött, leült, hogy majd vacsorázik és hirtelen rosszul lett. A szomszéd szaladt orvosért. Ki hitte volna, hisz még csak 32 éves. Igen, autószerelő. Nyolc éve házasodtunk össze, nem volt semmink, hát persze, hogy hajtottunk. Tudja, mennyibe került ez a lakás? OTP-re vettük, addig anyósoméknál laktunk. Arról az időről nem szívesen beszélek. Aztán Imre egyre többször mondta, kellene egy kocsi, neki kell. Az is sok pénzbe került. Megszületett a két gyerek, elhatároztuk, veszünk egy hobbitelket, kell a gyerekeknek a szabad levegő. Látja, most amikor már révbe értünk, amikor már színes tévére gyűjtöttünk, akkor lett beteg az uram .. Igaz, a hobbi-telken fóliasátrat csináltak, mert a primőr zöldség sok pénzt hoz a konyhára. Munkába menet előtt a férfi már ott dolgo- gott, aztán a javítóműhelyben a napi nyolc órát, azután következtek a maszek kocsik javításai. Nem ivott — néha egy pohár sört — nem is cigarettázott, de állandó feszültségben élt... Több emberrel beszélek, akik valamennyien túljutottak az életveszélyen. Kísértetiesen hasonlítanak egymáshoz mondataik: „Kellett a pénz . .. Az ember előbbre akar jutni... Ha egyszer elvállaltam ezt a beosztást, eleget akartam tenni minden áron... Ideges voltam, ke- merült, sokat vitatkoztunk otthon is ..És mint egy elcsépelt sláger refrénje: „Nem gondoltam volna, hogy idejutok .. — D» sajnos egyeseket — köztük jóbarátokat, ismerősöket is — már hiába kerestem volna! II beteg érdekét szolgálja — Két fázis van az akut (hirtelen kezdődő) infarktus fellépését követően. Ha a beteg az első félórában nem hal meg, ha lehetőség van gyors orvosi segítségre, akkor reménykedhetünk, hogy életben marad, hogy meggyógyul, — mondja dr. Harmati László, a Szolnok megyei Hetényi Géza Kórház intenzív osztályának főorvosa. — Az összes infarktusos betegek 80—85 százalékát meg tudjuk menteni, ha idejében idekerülnek az intenzív osztályra, mert így nagyon sok halált okozó szövődmény — például a leggyakoribb a' szív ritmusának megváltozása — megszüntethető. Amíg ez az osztály nem létezett, 1973 előtt, a halálozás aránya 40 százalék volt. Ha lehetőség van gyors orvosi segítségre. Magyarországon — tavalyi adat szerint — a betegek átlagosan 225 perc alatt érik el a kórházat. Ez hosszú idő. Napjainkban azonban Budapesten és Szolnokon is. erp nél jobb a helyzet. A Szolnok megyei mentőállomás is rendelkezik két mozgó intenzív ellátó egységgel — egy nagy és egy kis rohamkocsival — ahol lehetőség nyílik a legmodernebb beavatkozásra, az akut kardiológiai ellátásra. Ugyanúgy van például a szív ritmusát helyre állító Metronic típusú tansz- port pademakerük (kitűnő műszer), mint a megyei kórház sürgősségi vagy intenzív osztályának. És egy fővárosból való adat, amely a mozgó kórházak jelentőségét bizonyítja: tizenöt betegből kilencet sikerült így megmenteni. —■ Rohamkocsijaink azonban a megye minden területére kimennek az infarktusos .betegekért — magyarázza dr. Andics László mentő- főorvos. — Tavaly befejeztük a megyében a körzeti orvosok körében a sürgősségi táska használatának oktatását, tehát ők is rendelkeznek már olyan gyógyszerekkel, amelyekkel a várható szövődmények megelőzhetők. Ha valakinél fennáll az infarktus gyanúja, azt infarktusos betegként kell kezelni, mert a megbízható kivizsgálást csak a kórház intenzív osztálya tudja elvégezni. Harmati ' főorvos szívesen beszél arról, hogy osztályukon a legdrágább műszerek, berendezések megtalálhatók, ötmillió forint értékű gépi műszerük van. És míg a kórház más osztályain 100 ágyra 34 nővér jut, 60 ágyra 6 orvos, addig náluk 1 ágyra két nővér és 16 ágyra öt orvos. És az ápolónők mielőtt erre az osztályra kerülnének, egy speciális tanfolyamot is elvégeznek. — Jó kórházi háttér nélkül a sürgősségi ellátást nem lehet megoldani — mondja Andics főorvos. Igen, Szolnokon szoros egységben dolgozik a mentőszolgálat, a megyei kórház sürgősségi, intenzív és I, számú belgyógyászati osztálya. így a beteg az első perctől kezdve olyan szakszerű alapellátást kap, amelyet a kórházban csak folytatni kell. Egységes a gyógykezelés. Dr. Sebestyén Mihály és dr. Benczédi Gyula, a kórház sörgősségi osztályának főorvosai erről a szoros együttműködésről, mond j ák: a mentőorvos .minden hétfőn az intenzív osztályon tart éjszakai ügyeletet, az osztály 4 fiatal orvosa rendszeresen dolgozik a mentőállomáson, az intenzív osztály főorvosa naponta több órát tölt a sürgősségi osztályon. Ez a szoros együttműködés, a közös továbbképzések megtartása a betegek érdekét szolgálja. A kórház intenzív osztályáról a gyógyulóban lévő infarktusos betegek többsége az I. számú belgyógyászatra kerül. Dr. Matuz Dezső főorvos éppen a napokban egy orvosi konferencián vett részt Budapesten. — Nagyon érdekes adatokat hallottam éppen azokról az okokról, amelyek ilyen súlyos esethez vezethetnek. Nos, az infarktus mindig valaminek a következménye, de semmiképpen nem a munkának. Infarktust fizikai dolgozó épp úgy kaphat, mint egy vezető beosztású. Feküdt már itt ilyen ok miatt 24 éves kubikos is. A legveszélyeztetettebbek a 30 éven felüliek. És a férfiaknál háromszorta gyakoribb, mint a nőknél. Én az okok közé elsősorban a magas vérnyomást sorolom, önmagában a panaszmentes magas vérnyomás is problémákat okozhat, tehát kezelni kell, nem szabad kihagyni a gyógyszer szedését. Csak így előzhetjük meg a szövődményeket. Aztán a stressz hatás: vizsgálták és kiderült, hogy egy autóbuszvezetőt naponta 350 stersszhatás ér, de minden egyes ember naponta legalább 100 stressz szituációnak van kitéve. És ez a városokban csak növekszik. A megyében N. községben a közelmúltban komplex szűrést végeztek a 40 éven felüli lakosság körében. A megvizsgált 2300 személy közül kilencszázhuszonhétnél fedeztek fel szív érrendszeri megbetegedést. Életünk szükségszerű velejárófa Adódik a kérdés: szükség- szerű velejárója tehát századunknak az infarktusos betegek számának növekedése? őszintén szólva beszélgető partnereim — dr. Harmati, dr. Sebestyén, dr. Benczédi, dr. Matuz, dr. Andics — véleményei között is voltak eltérések. Egyben azonban megegyeztek: az infarktus megelőzhető, de ahhoz okosabban kellene élnünk! A veszélyeztető tényezők — az úgynevezett rizikófaktorok — nem kevesek. A magas vérzsírtartalom, a magas vérnyomás, az erős dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás, a testmozgás hiánya, az állandó idegfeszültség, a stressz, a rendszertelen szexuális élet mind-mind veszélyeztető tényező. Ha az ember „hazaviszi” magával a munkahelyéről a feszültséget, ha a családi életben sincs nyugalma, ha konfliktus sorozatok követik az életben egymást, bekövetkezhet a baj. De az is közös vélemény: ha az infarktusos beteg már meggyógyult, nem kell, hogy alacsonyabb rendű embernek érezze magát. Ha szigorúan betartja az orvosi előírásokat, dolgozhat, alkothat, szerethet, — élhet! Varga Viktória > Tekercsekből bontják ki az épülő tartályok palástját Évente kétszer adnak vért a bázistelep dolgozói Tartályok sorakozója... ahol az ásványolaj-termékeket tárolják
