Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-10 / 58. szám

2 W SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 10. KOMMENTÁRUNK India vendége Aligha adódott volna alkalmasabb és idősze­rűbb pillanat a magas­szintű szovjet—indiai eszmecserékre, mint a mostani. Alekszej Koszi­gin kormányfő tegnap kezdődött indiai látoga­tása több okból is a vi­lág közvéleménye ér­deklődésének a központ­jában áll. Moszkva és Új-Delhi kapcsolatait hosszú idő óta az együttműködési készség, a szívélyesség, a kölcsönös barátság jel­lemzi. A Szovjetunióban nagyra becsülik India el nem kötelezett poli­tikáját és azokat az erő­feszítéseket, amelyeket az ázsiai béke és bizton­ság megőrzése, az eny­hülés világméretű meg­szilárdulása érdekében tett. Indiában sorra épülnek a szovjet közre­működéssel megvalósuló nehézipari üzemek, ame­lyek egyrészt az ország korszerű iparosodását, másrészt a munkanél­küliség leküzdését szol­gálják. A szovjet kormányfő mostani látogatása jó alkalmat kínál a gazda­sági együttműködés to­vábbi lépéseinek meg­határozására. Várható azonban, hogy a kétol­dalú kapcsolatoknál is jelentősebb hangsúlyt kapnak a külpolitikai témák. Mindenekelőtt Ázsia nyugtalanító prob­lémája. a pekingi veze­tési föllépésé kerül a szovjet és az indiai po­litikusok tárgyalásainak középpontjába. India maga is szen­vedett már a kínai ag­ressziótól. Üj-Delhi ma­gatartására jellemző, hogy az indiai külügy­miniszter — aki a viet­nami határok ellen in­dított kínai agresszió időpontjában Pekingben tárgyalt — megbeszélé­seit felfüggesztve tünte­tőén elutazott a kínai fővárosból. Az indiai kormány — mint, az több vezető személyiség nyilatkozatában olvas­hattuk — élesen szem­behelyezkedett Kína ka­landorpolitikájával, s vál­tozatlanul nagy figye­lemmel kíséri Peking hegemonista törekvései­nek újabb és újabb ta­núbizonyságait. Bizonyos, hogy az irá­ni eseményekről is szó esik majd Koszigin és tárgyalópartnerei között. Az USA fontos katonai szövetségesét és jelentős bázisait vesztette el az iráni forradalmi esemé­nyek révén. Félő, hogy az Indiai-óceán térségé­ben szeretné a Pentagon erősíteni pozícióit, hogy ezzel kárpótolja magát Iránért. Indiában már huzamosabb ideje nyug­talansággal fogadják a Diego Garcia szigetén és másutt berendezkedő amerikai erőket, ame­lyek sem a térség, sem a világ biztonsága szem­pontjából nem felelnek meg az indiai álláspont­nak. Alekszej Koszigin in­diai tárgyalásain a két­oldalú kapcsolatok el­mélyítésén kívül — mint arra Gsaran Szingh mi­niszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter üze­netében utalt — Moszk­va és Üj-Delhi kül­politikai vonalvezeté­sének közös pontjai is bizonyára megfogal­mazódnak. Ennek pedig mind az el nem köte­lezettek mozgalma, mind pedig Ázsia békéje és biztonsága szempontjá­ból rendkívül fontos a jelentősége. Hem csökkent a konfliktus veszélye A vietnami hírközlő szer­vek és indokínai-megfigyelők tegnapi jelentéseit összegez­ve, megállapítható, Peking nagyon lassan, szűk körben, s a vietnami védelmi erőket, a határtérség lakosságát pro­vokálva hajtja, végre az in- váziós egységek kivonását. Hanoiban hangsúlyozzák, hogy Kína magatartása miatt továbbra sem csökkent a konfliktus veszélye. Válto­zatlanul jóakaratot és fele­lősségérzetet tanúsítunk — hangoztatta a hanoi rádió tegnap, hozzátéve: ez azon­ban nem azt jelenti, hogy el­A Vietnam Hangja rádió- állomás tegnap délutáni adá­sa szerint változatlanul har­cok vannak Vietnam észak- nyugati határtérségében a vietnami csapatok és a lassú ütemben visszavonuló kínai agressziós egységek között. A Laosszal határos Lai Chau tartományban, Phong Tho településtől délre összecsapá­sok voltak, s a helyi vietna­mi erők 300 ellenséget tettek harcképtelenné. Cao' Lang tartományban a kínaiak tüzérségi és gyalog­sági harcot kezdeményeztek a Cao Bang nevű tartomá­nyi székhelytől nyugatra. A vietnami csapatok azonban visszavetették a kínai alaku­latokat. s a tüzérség több kínai ütegállomást megsem­misített. Lang Son és Quang Ninh tartományban a lassan hátráló kínai egységek tüzér­sége lövi a vietnami álláso­kat és polgári célpontokat pusztít. Válaszul a vietnami erők több irányban támadták és visszaszorították az ag­ressziós egységeket. A vietnami külügyminisz­térium szóvivője tegnap este nyilatkozatban ítélte el Pe­king magatartását. A szóvivő Amir Entezam tájékoztatá­si ügyekkel foglalkozó mi­niszterelnök-helyettes tegnap hivatalosan megerősítette, hogy Bazargan miniszterel­nök csütörtökön Qum váro­sában megbeszéléseket kez­dett Khomeini vallási veze­tővel. Entezam kijelentette, hogy a két vezető találkozását nem lehet „rendkívüli” esemény­ként értékelni, és közölte, hogy Bazargan és Khomeini ezentúl minden héten talál­kozik majd. Darius Foruhar. az ideig­lenes kormány szociális és munkaügyi minisztere, aki elkísérte a miniszterelnököt Qumba, elmondotta, hogy Khomeini és Bazargan teg­nap újabb megbeszéléseket folytatott egymással. A mi­niszter cáfolta azt a feltéte­tűrjük a kínai csapatok bár­milyen háborús akcióját vagy provokációját visszavonulá­suk közben. A vietnami fővárosban egyébként megkezdődött az össznépi honvédelmi mozgó­sítás végrehajtása. A szerdai kormányrendelet értelmében a férfiak 18 évtől 45 évig, a nők 18 évtől 33 évig önvé­delmi csoportokhoz, gerilla­osztagokhoz csatlakoznak. A hanoi rádió tegnap reggeli közlése szerint az anyákat, gyermekeikkel együtt evaku­álni fogják. rámutatott: miután a kínai vezetők négy nappal ezelőtt kijelentették, hogy minden katonájukat kivonják Viet­nam területéről, a csapat­visszavonást szándékosan el­nyújtják. A kínai katonai egységek újabb bűnöket kö­vetnek el a lakosság ellen, sok helyütt újabb harcállá­sokat építettek ki, s megerő­sítették jelenlétüket a meg­szállt körzetekben. Az ag- resszorok rabolnak, gyújto­gatnak, gyilkolnak, hidakat robbantanak fel, a felper­zselt föld taktikáját alkal­mazzák. Nehéztüzérséggel lőtték Lang Sont, Mong Cai, és Hoan Ho térségét, vala­mint Pho Lu és Sapa körze­tét. A támadások következté­ben sokan meghaltak .közöt­tük az Akahata című japán lap hanoi tudósítója. A szóvivő nyilatkozatában hangsúlyozta: a vietnami nép erélyesen követeli a kí­nai vezetéstől, hogy haladék­talanul, feltétel nélkül von­ják ki az agressziós csapato­kat Vietnam területéről, hagyjanak fel azonnal a rab­lással, gyújtogatásokkal. Vietnam szilárd meggyőző­dése, hogy a világ népei mint lezést, hogy a találkozóra azért került volna sor. mert az ajatollah élesen bírálta Bazargan tevékenységét, és alaptalannak. minősítette a miniszterelnök lemondásáról lábra kapott híreket. Teheránban ugyanakkor úgy vélik, hogy a mostani megbeszélések döntő fontos­ságúak lehetnek. Megfigye­lők szerint a tárgyalások két­féle eredménnyel végződhet­nek: vagy sikerül a minisz­terelnöknek megszereznie Khomeini támogatását, ami az iszlám forradalmi taná­csok feloszlatását, illetve a kormány ellenőrzése alá ren­delésüket jelenti, vagy ha ebben nem sikerül a két ve­zetőnek megállapodásra jut­niuk, Bazargan' esetleg be­váltja fenyegetését és le­mond. eddig, úgy a jövőben is tá­mogatják az agresszió elleni harcát — hangoztatta vége­zetül a külügyminisztérium szóvivője. Helyszíni beszámoló Zalai István, az MTI tu­dósítója jelenti Hoang Lien Son tartományból: Lassú ütemben, szüntelen harcok közepette folyik a kínai agressziós egységek kivonulása Hoang Lien Son tartományból. Mint a hely­színen a tartományi népi bizottság elnöke tájékoztat­ta a külföldi újságírók egy csoportját, köztük az MTI tudósítóját, a 700 ezer la­kosú tartomány ellen a kí­naiak 10 irányban indították támadást. Hét körzetben a vietnami erők visszaverték őket. A tartományi székhelyet Hanoival összekötő 7. számú főútvonal, a vasútvonal és a Vörös folyó mentén a kínai egységek teret nyertek. 40— 46 kilométer mélyen hatol­tak be vietnami földre. Miközben Pekingben már­cius 5-én már csapatkivo­násról beszéltek, Hoang Lien Son tartományban többnyire állóharc folyt. A kínai erők kisebb településeket igye­keztek elfoglalni, fontosabb közlekedési pontokat ellen­őrzésük alá vonni. Ezeket a kísérleteket a vietnami egy­ségek meghiúsították és több helyen ellentámadásba meiT- tek át. Március 7-től 9-ig_a kínai csapatok 14 kilomé­tert vonultak vissza a 7. szá­mú főúton Lao Cai felé, egészen Phon Hai település­ig. Ott megálltak, s a tér­ségben tüzérségi párbaj bontakozott ki. TELEXEN BUKAREST Valery Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök tegnap délelőtt Bukarestben emlékművet koszorúzott. A koszorúzások után került sor Nicolae Ceausescu és Valéry Giscard d’Eistaing második hivatalos megbeszélésére, amelyen nemzetközi kérdése­ket vitattak meg. — A két államfő mindenekelőtt az európai biztonság és együtt­működés fontosságát hang­súlyozta, kiemelve azt, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a kontinens biztonsága és a helsinki dokumentum gyakorlatba ültetése érdeké­ben. A két tárgyalópartner egyetért abban, hogy az eu­rópai enyhüléshez elenged­hetetlenül hozzá tartozik a leszerelés. ROMA Andreotti kijelölt olasz miniszterelnök tegnap az OKP Berlinguer vezette kül­döttségével tárgyalt a kor­mányválság megoldásáról. Az OKP hétfői vezetőségi ülésén vizsgálja meg And­reotti javaslatait. Az MTI római tudósítója hitelt ér­demlő forrásból úgy értesült, hogy a szocialista párt sem bízik a kormányválság tartós megoldásának lehetőségében. A szocialista vezetők véle­ménye szerint a válság rend­kívüli választás kiírásába fog torkollni. CHILE A Pinochet-féle chilei jun­ta újabb hat hónapra meg­hosszabbította az országban 1973 szeptembere, a fasiszta puccs óta érvényben lévő rendkívüli állapotot. A kor­mány azt követően hozta döntését, hogy a MIR elne­vezésű szélsőbaloldalinak mondott szervezet több me­rényletet követett el az or­szágban — jelentette be Seigo Fernandez belügymi­niszter. KUWAIT Az adeni rádió tegnap kö­zölte, hogy újabb összecsapá­sok voltak a sanaai kormány­csapatok és az észak-jemeni felkelést irányító Nemzeti Demokratikus Front harco­sai között. Több száz menekült - főleg asszonyok és gyermekek - hagyta el otthonát, s menekült az ugandai harcok elől a szomszé­dos Kenyába Harcok az észak-nyugati határon Döntö fontosságú megbeszélések Iránban Koszigin a szovjet—indiai együttműködés kiszélesítéséről Az Indiában tartózkodó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tegnap beszé­det mondott az indiai parla­mentben. Hangsúlyozta azt a kiemel­kedő szerepet, aamelyet a világ parlamentjei és a de­mokratikus erők tölthetnek be az emberiség legnagyobb problémájának megoldásá­ban: a béke megóvásában. Hozzáfűzte: ez hatalmas erő, s képes szembehelyezkedni a fegyverkezési hajszát folyta­tó, a feszültséget élező és a békét újabb háborúval fe­nyegető agresszív imperia­lista körökkel, gátat tud emelni a békére nem kevés­bé veszélyes hegemonista és expanzionista politikának, amelynek lényege éppen a Vietnam elleni kínai agresz- szió eredményeként leplező- dött le. Koszigin rámutatott: a Szovjetunió kész megálla­podni abban, hogy a nagy katonai potenciállal rendel­kező államok teljesen meg­Szaljut-6 Karbantartás Karbantartó és javító munkálatokat végzett tegnap a Szaljut—6 műszerein és berendezésein Vlagyimir Ljahov és Valerij Rjumin. Az űrhajósok csütörtökön a világűrből köszöntötték a nemzetközi nőnapon a lányo­kat és asszonyokat, tegnap pedig a Moszkva melletti re­pülésirányító központban megjelent családtagjaikkal beszélgettek. Az űrpáros a javító-sze­relő munka során ellenőrizte, majd hermetikusan lezárta a technológiai kísérleteknél korábban gyakran használt zsilipkamrát. Kicserélték a korábbi állandó személyze­tek által alaposan igénybe vett űrkerékpár egyes alkat­részeit is. A nemzetközi űrkísérletek jelentőségéről nyilatkozott Borisz Petrov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő interkozmosz tanács elnöke a szovjet—csehszlovák űrkí­sérlet első évfordulója alkal­mából. szüntessék a fegyverzet ’ to­vábbi mennyiségi és minősé­gi fejlesztését, valamint ab­ban, hogy megteremtsék a feltételeket a fegyverzet ezt követő csökkentésére. — Látogatásunk egyik fő feladata, — mondotta Alek­szej Koszigin —, hogy De- szai miniszterelnökkel és más indiai vezetővel meg­tárgyaljuk a sokoldalú gaz­dasági-tudományos, műszaki, kulturális és más jellegű együttműködés további ki- szélesítésének lehetőségeit. Újabb lépést teszünk a szov­jet—indiai kapcsolatok szi­lárdításában: kidolgozzuk a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és tudományos­műszaki együttműködés hosz- szútávú programját. E prog­ram aláírása együttműködé­sünket hosszú távra, terv­szerű alapokra helyezi. Deszai miniszterelnök teg­nap este vacsorát adott Ko­szigin tiszteletére. A vacsorán beszédet mondott Morardzsi Deszai és Alakszej Koszigin. A dél-afrikai fajüldöző kormány visszautasította az ENSZ-fötitkár namibiai rendezési tervét. Képünkön: Roelof Botha, a pretoriai kormány külügyminisztere, aki sajtóértekezleten jelen­tette be a rendszer dönté­sét Carter—Szadat Nehézségek a különszerződés körül Miközben Carter amerikai elnök és Szadat egyiptomi államfő jól megszervezett „diadalutat” tett vonaton Kairóból Alexandriába, egyre szaporodtak á jelei an­nak. hogy a csütörtöki meg­beszélések Kairóban olyan nehézségeket hoztak felszín­re, amelyek könnyen kudarc­ba sodorhatják Carternek azt a kísérletét, hogy megment­se az egyiptomi—izraeli kü­lönszerződést. Carter és Szadat Alexand­riában — azután, hogy vo­natuk befutott a pályaudvar­ra — maga is elismerte a nehézségek meglétét. Carter az újságírók kérdéseire vá­laszolva közölte. ..nem tud­ná megmondani” azt. hogy mostani útja elvezet-e az egyezmény aláírásához. „Anélkül jöttünk erre az út­ra — mondta Carter — hogy biztosak lettünk volna a si­kert illetően”. Szadat hozzátette, hogy „félreértés van a főkérdése­ket illetően”. A Fehér Ház sajtóirodájának a közlemé­nye a tárgyalásokról pedig hangsúlyozta a „meg nem oldott problémák” meglétét a szerződés szövegében. * * * Tegnap reggel rendkívüli ülésre ült össze az izraeli kormány. Fő napirendi pont­ként Menahem Begin kor­mányfő beszámolt az Egye­sült Államokban tett útiá- ról. A miniszterek egyben megvitatták azt is, ami Car­ter kairói látogatásáról ed­dig kiszivárgott, és egyez­tetik az izraeli álláspontot a várható egyiptomi ellenja­vaslatokról. Lorenzen asszony nyilatkozata a NATO-ról Ursel Lorenzen asszony, a NATO főtitkársága végrehaj­tó szervének felelős beosztá­sú munkatársa, aki a közel­múltban elhagyta brüsszeli munkahelyét és a hét elején Berlinbe érkezett, az NDK televíziójában csütörtök este elhangzott nyilatkozatában kijelentette: „Amit az elmúlt években láttam és átéltem, ahogyan tapasztalhattam a háborús tervezés emberte­lenségeit, ami csakis egy so- ronkövetkező háború kirob­banását. célozza, a^t nem tudtam és nem tudom össz­hangba hozni humanista fel­fogásommal. Ezért vagyok ma itt”. Ursel Lorenzen asszony felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO központjában „a lehető legnagyobb figye­lemmel kísérték a vietnami kínai csapatmozdulatok min­den egyes részletét, s hogy magasrangú NATO-tisztség- viselők úgy vélekedtek: a kí­nai agresszió nem eléggé ha­tékony. Ugyanezek az embe­rek azt remélték, hogy Viet­nam vereséget szenved”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom