Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

1979. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat 850 darab UTB típusú lucerna-betakaritó gépet gyárt eb­ben az évben. A gép egyes alkatrészeit - mint a képen látható továbbító dobot - a ci­bakházi gyáregység állítja elő A kamra levegője Rossz, de még milyen rossz. Nem is levegő már az, csak gázálarcban lehet itt dolgoz­ni. Gázálarcban és meleg­ben — mert néhány pont­ján a hőmérő negyven fo­kot is mutat. De a berende­zés elkopott, elromlott ré­szeit ki kell cserélni. Itt az­tán nem mindegy, mennyi ideig tart a munka .— két óráig vagy két napig. Ezért mondjak a feltáró üzemben: „Jani bácsi! Az igen...! An- nak vannak ötletei.” Urbán János lakatos aTi- szamenti Vegyiművekben dolgozik. — Tizenhét éve. Azelőtt a Járműjavítóban voltam ti­zenkét eszterdeig. A vegyi­művek a második munkahe­lyem. A második... — A tmk-sok hol pihen­nek, hol hajráznak. — Régen voltak harminc­hat órás munkanapjaink. Egyszer éppen karácsonykor nagyon tönkrevágták a be­rendezést. Ünnepi hangulat­ban talán? Szóval összegyűj­töttek bennünket. Tíz órát dolgoztunk, utána pihenés. A végén úgy voltunk. addig már nem megyünk haza. amíg készen nincs. Utolsó nap reggel elfáradva, ked­vetlenül ment a munka. Ak­kor hozott pár liter szíverő­sítőt a főnök Ráhajtottunk De ez még a hatvanas évek­ben volt. Ma már kevesebb az ilyen munka. Megválto­zott tizenhét év alatt a fel­táró üzem. Csiszoltabban mennek a dolgok, és mi is arra törekedünk, hogy gyor­sabban, könnyebben halad­jon a javítás, a karbantartás. — Melyik volt az első az ötletek között? — Nem emlékszem rá, megmondom őszintén. Azt tudom, hogy az elsők között volt az. amelyiknél szandai gránitból voltak a keverő­lapátok. Megkerestem De- csei Bercit, a főnököt — mondom —. betennék én ide két „vasat” egymással szem­ben. Ment is két hétig, az­után az összes gránitot ki­cseréltük. Akkor mondták, adjam be újításnak. Hát beadtam. — És most a legutolsó? :— Na ez jól példázza, mi­nek kellenek ezek az újí­tások: átvésni egy 80 centis betonfalat — bizony meg­küszködnek vele az emberek. Kicserélni egy „tagot”, az­után újra bebetonozni, mind­ez három napig tart. Más ezt megcsinálni könnyebben — egy nap alatt. Érti? — Az első és a mostani utolsó között van egy sor ötlet... — Van. mindig adok be. A brigádom nevében is. Amit eddig az újítási irodára vit­tem, azt mind elfogadták. Mert én tudtam, amire azt mondom: na ez így jó, az rendben van. Ha valami nem stimmelt, arról nem szól­tam, azért nyilván nem húz­tam ki magam .. . Hogy mennyi az átfutási idő. amíg elbírálják? Az nekem mind­egy, mert az újítást az üzem­ben már használják. Az ad­minisztráció meg tart. amíg tart. Egyébként a pénz mi­att sem voltak még: differen­ciák köztem s az újítási fe­lelős között. — Miért, a pénz nem szá­mít? — Már hogyne számítana. Gyorsabban javítani köny- nyebb munkával, ez az egyik, a másik: az elismerés, mert ha így dolgozunk, csak meg­kapja az ember. & nem mindegy, mennyihez jut így a dolgozó. — Mennyihez? — Volt olyan újítás, ami­ért eszmei díjat kaptam, volt. amit külön jutalmaztak. Ügy összességében egyébként a pénzünk, legalábbis az én jövedelmem kevesebb, mint régen. Nincsenek rendkívüli nagy munkák. nincsenek rendkívüli nagy pénzek Az­tán a vállalat is most ron­gyosabb kabátban jár. Ami­kor idejöttem, nagyon jó pénzeket kerestünk. Akkora fizetés miatt maradtam, ké­sőbb a társaság miatt, most meg már megszoktam, meg­szerettem ezt a munkát. — Meg lehet szokni a gá­zokat, a meleget? — Meg... Akkor nem maradtam volna, ha nem így van. Mondom én a fia­talabbaknak: ez ám nem. pa­tika. Itt kosz van meg gáz­álarc. Kevesebb is a szá­munk, huszonnyolcán kezd­tük. most csak tizenheten vagyunk ebben a csoport­ban 5—6 idősebb. A munka persze ugyanannyi, mint ré­gen. — Mi kell ahhoz, hogy valaki újítson? — Sokat kell szenvedni. Akkor az kihajtja a módo­sítást, amivel könnyebben megy. — Szóval ez nem „alkati kérdés”? — Van. aki azon gondol­kodik munka közben, hogy milyen lesz a kerítése vagy az autója, a hobbija. Nekem van kerítésem, autóm is, de igazán ez a benti munka ér­dekel. Néha előjön álmom­ban is. — Mit szólnak a többiek a plusz pénzhez? — Van, aki ferde szem­mel nézi. Azután amikor egy munkát megcsinálunk fele­annyi idő alatt, ez már nem téma. Egyébként jó társaság van itt, összeszokott társa­ság. Lenn a kamrában so­kat számít ez. Mert ott rossz a levegő, így igaz. Nem is levegő az már, hiszen csak gázálarc­ban lehet dolgozni. Persze attól függ, ki szagolja. Van olyan ember — ötletek, ki­tüntetések is bizonyítják —, akit ez a gázos, savgőzös ál­lapot éltet. Urbán János la­katos, úgy gondolom. ezek közé tartozik. H. J. A brigád minősége a brigádvezetők klubjában be­szélgettek arról, milyen új vonások jellemzik ,a brigádmozgalom mostani feladatait. Az előadó hangoz­tatta, hogy „a szocialista brigádok legfontosabb fel­adata a minőség irányában haladni”. Értette ezt mind a termelésre, mind a brigád­életre. A tennivalókat így fogalmazta meg: A brigádok kezdeményezéseikben, maga­tartásukban, munkájukban erősödjön az a felismerés, hogy az egész társadalmunk előrehaladása s ebben saját boldogulásuk is összefügg a munka termelékenységének a gazdálkodás hatékonyságá­nak növekedésével. Szorgal­mazta az olyan kezdeménye­zéseket, mint a brigádmárka, a garancialevél, a „munkád mellé add a neved”, a,,vedd észre, tedd szóvá” és hason­lók”. Mindez persze jámbor óhaj marad, ha az üzemi érdek- viszonyok nem serkentik jobb, igényesebb munkára a brigádokat. Szociológusok — vizsgálatokra alapozva — hangoztatják, hogy a terme­lési magatartások fő indítéka az érdek. Az anyagi érde­keltség. „A vállalatvezetés­nek ismernie kell az embe­ri magatartásokat és cselek­véseket meghatározó indíté­kokat” — állapítja meg Ma­kó Csaba kandidátus az élet­mód és munkásmagatartá­sok című tanulmányában. Hozzátenném: nem csak is­mernie kell, de ösztönzőként alkalmaznia is! Néhány bri- gádvezető-találkozón éles vi­ta volt e témában: a bri­gádvezetők úgy érezték, az ösztönzőkből „visszacsipeget­nek”, miközben jobb és fe­gyelmezettebb munkát vár a vállalatvezetés. A munkások termelési ma­gatartásának van még egy indítéka, mely nem közvet­lenül érdekjellegű. Ezt ne­vezik a szociológusok és közgazdászok „érték” kategó­riának. Nos, az érték — mint ma­gatartásindíték — tényének ismeretében eljutottunk a tudathoz, a szakmai becsü­lethez. Végső fokon: az em­beri minőséghez. A brigád minőségéhez. Az említett brigádvezetői találkozón erre utalt az elő­adó, mondván: a tanulás, a képzés, a művelődés lehető­leg belső meggyőződésből fa­kadjon, továbbá — a „szocia­lista módon élni” jegyében — fokozottabban érvényesüljön az egymásért és a nagyobb közösségért érzett felelősség. Kétségtelen, a munkaer­kölcs jobbítására utalt az előadó. Végül is miről van szó? Arról, hogy a termelő- tevékenység fokozott minősé­gi követelménye szükségessé teszi a munkáséletmód (min­den életmód!) minőségének javítását is. Hogyan jutunk el a munkától, a termelési érdekeltségtől a munkásélet egészének minőségéig? Mi­lyen a kölcsönhatás köztük? Érdemes talán arra az ösz- szefüggésre figyelnünk, me­lyet a tudomány (a szocioló­gia, az ideológia) szakembe­rei mondanak. „A munka az ember elemi és döntő élet­megnyilvánulása. Ha pedig az életmódot — Marx nyo­mán — mint az emberi élet megnyilvánításának egy meghatározott mikéntjét (módját, minőségét) fogjuk fel, akkor kézenfekvő a kö­vetkeztetés: hogy a munka (a munka módja, minősége, jellege) ... az életmódnak leglényegesebb, legdöntőbb eleme” — írja dr. Tuba Im­re egyetemi adjunktus. ^Tisztességes munka, tisz­tességes szaktudás, tisztessé­ges ember — ezen a nyomon könnyen eljutunk a szocia­lista életmódot igenlő brigá­dokig. S onnan a munkásmű­velődés szakmai-emberi vo­natkozásáig. Mi az új a bri­gádmozgalomban? ... Töb­bek között az is, hogy a kul­turális vállalásokban a sze­mélyiség belső szükségletére, érdeklődésére szabott egyéni vállalkozásokat szorgalmaz­zák idén több üzemben és vállalatnál. Van olyan bri­gád, amelyik évtizede esze­rint művelődik, ám van olyan is, amely ezt „felesle­ges adminisztrációnak”, a „brigádvezetői szabadság kor­látozásának” véli. Pedig gya­korlati tapasztalat és tudo­mányos vizsgálat szól amel­lett, hogy a szocialista jelle­gű életmód kialakításában — a közösségi jelleg mellett — elengedhetetlen az egyén, a személyiség önálló arculatá­nak kibontakoztatása. munkaerkölcs, életmód, műve­lődés összefüggé­sében jól kitűnik, milyen fon­tos az üzemi termelés számá­ra az emberi teljesség minő­sége. A mindennapi teendők nyelvére fordítva: milyen fontos az ember értelmes, egészségesen szórakozó és művelődő szabadidő-töltése a gyárkapukon meg a vállala­tokon belül folyó termelés számára is. Nem mellékes egyáltalán. Mert nincsenek az életnek tartalmilag elkülö­nült szférái, az ember lénye­gében nem más személyiség a munkaidőben meg a szabad időben, az üzemben meg ott­hon vagy a közéletben. Nem elég a termelésben minőségjavításra törekedni — a mindennapi élet, az élet­mód minősége épp oly fontos. Mind az egyén, mind a bri­gád, mind a társadalom szá­mára. B. ö. Nemrégen Munka, Kiválasztották egymillió új lakás helyét Lakótelepek, korszerűbb városközpontok A mennyiség kielégítő, a választék nem Több mint 100 vagon bútor eladásából 10 és fél millió forint árbevétel. Ez az Egye­sült Jászsági Áfész jászárok­szállási bútorboltjának idei terve. Az áfészek egyesülése óta a bolt a jászberényi já­rás 13 településének ellátá­sáról gondoskodik. 1979. slágerének ígérkezik a román importból szárma­zó „Székely lakószoba”. Ki­elégítő lesz az ellátás a len­gyel és a szovjet szekrény­sorokból és hálószobabúto­rokból. A bútorgyárakkal kialakí­tott jó kapcsolat ellenére sem lesz megfelelő választék hazai termékekből, a gyárak ugyanis a bolt 1979. évre szó­ló megrendelésének negyven százalékát nem fogadták el. Ennek következménye, hogy a bútorboltban hiány­cikk az olcsó gyermekbútor, a kárpitozott garnitúrákat ki­egészítő szekrény és sok más szólóbútor. Jogos panasza a vásárlóknak, hogy a „szom­szédban”, a BUBIV jászbe­rényi gyáregységében gyár­tott termékeket Jászárokszál- láson még mutatóban sem le­het látni. A téesz segítségével Enyhülnek a szolgáltatási gondok Kenderesen Örömmel fogadták a hírt Kenderes lakói a falugyűlé­sen, hogy a helyi November 7. Tsz segítségével igyekszik a tanács enyhíteni minden­napos ellátási gondjaikon. Hiányzik az asztalos, a víz­vezeték- és villanyszerelő, nincs aki megjavítsa az el­romlott zárat, aki kifesse a lakást. A tanács még az idén díjmentesen a téesz rendel­kezésére bocsát egy házat ä Rákóczi úton, amelyben a gazdaság szakipari műhelye­ket alakít ki, és gondoskodik szakemberekről is. Kiválasztották 130 város és község új lakásépítési terü­letét, amelyen a második 15 éves tervben kereken egy­millió új lakás építésével 2,6 millió ember juthat korsze­rű otthonhoz — jelentette be Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes az ÉVM-ben rende­zett tegnapi sajtótájékozta­tón. A 130 településből jelenleg 96 a város, a többi pedig olyan nagyközség, amély várhatóan az ezredfordulóig ugyancsak várossá fejlődik. Az új lakóterületek kivá­lasztását széles körű vizsgá­latok előzték meg. A hely kiválasztásában ne­hézségeket okozott, hogy a települések nagy részében már beépültek a leggazdasá­gosabban igénybe vehető te­rületek. E kényszerűségből most majd mély fekvésű, ko­rábban mocsaras részeket, vagy a dombvidéken a me- redekebb lejtőket is fel kell használni lakásépítésre, ami növeli a költségeket. Az 1990-ig felépülő összes lakásnak átlagosan 78, Bu­dapesten és más nagyváros­ban pedig csaknem 90- szá­zaléka épül modern lakóte­lepen. A hosszútávú program második felében számolni kell azzal is, hogy a korábbi­nál nagyobb arányban kor­Jásztelken a Tolbuchin Tsz-ben újabb létesítmény­nyel, a hat és fél millió fo­rint költségű hízóbika istálló építésével járulnak hozzá az állattenyésztés fejlesztését szolgáló, 5 évre szóló prog­ram megvalósításához. Az istálló építése decem­ber elején kezdődött a tsz szerűsítsék a városközpontok régi, elavult lakóterületeit s így mintegy 300 000 lakás le­bontásával készítik elő az új lakóházak helyét. A többgenerációs családok együttélési lehetősége érde­kében tervezik mozgatható válaszfallal ellátott, több- szobás lakások építéséről, s ezzel párhuzamosan az egye­dülállók vagy a nyugdíja­sok igényeinek megfelelő, kisebb lakásokkal berende­zett házak építését is. A széles körű vizsgálatok­kal felmérték az új lakóte­lepek infrastruktúrális és közmű ellátásának feladatait is. Egyebek között a lakóte­lepek határain belül 1100 ki­lométer hosszú új utat, 1400 kilométeres vízvezeték-, több mint 1000 kilométeres szennyvízcsatorna-hálóza­tot kell építeni. A települések komplex feljesztésével összefüggés­ben az eddiginél jóval na­gyobb erőfeszítéseket igé­nyel a régi lakóházak meg­fiatalítása is. A tervek sze­rint 340 ezer régi lakás fel­újítására kerül sor. Ezen be­lül mintegy kétszázezret kor­szerűsítenek, s az egyszobás lakások egy részének össze­vonásával nagyobb családok számára alkalmas otthonokat alakítanak' ki. építőrészlegének kivitelezésé­ben. Az önetetös-önitatós rendszerrel működő, 25 fé­rőhelyes boxokból álló léte­sítmény jövő év első felére tervezett átadása után évi 600 bikát hizlalnak a gazda­ságban. A hízóállatok több mint nyolcvan százalékát ex­portálják. Hatszáz hízóbika évente

Next

/
Oldalképek
Tartalom