Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-29 / 74. szám
1979. március 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki MEZŐGÉP Vállalat 850 darab UTB típusú lucerna-betakaritó gépet gyárt ebben az évben. A gép egyes alkatrészeit - mint a képen látható továbbító dobot - a cibakházi gyáregység állítja elő A kamra levegője Rossz, de még milyen rossz. Nem is levegő már az, csak gázálarcban lehet itt dolgozni. Gázálarcban és melegben — mert néhány pontján a hőmérő negyven fokot is mutat. De a berendezés elkopott, elromlott részeit ki kell cserélni. Itt aztán nem mindegy, mennyi ideig tart a munka .— két óráig vagy két napig. Ezért mondjak a feltáró üzemben: „Jani bácsi! Az igen...! An- nak vannak ötletei.” Urbán János lakatos aTi- szamenti Vegyiművekben dolgozik. — Tizenhét éve. Azelőtt a Járműjavítóban voltam tizenkét eszterdeig. A vegyiművek a második munkahelyem. A második... — A tmk-sok hol pihennek, hol hajráznak. — Régen voltak harminchat órás munkanapjaink. Egyszer éppen karácsonykor nagyon tönkrevágták a berendezést. Ünnepi hangulatban talán? Szóval összegyűjtöttek bennünket. Tíz órát dolgoztunk, utána pihenés. A végén úgy voltunk. addig már nem megyünk haza. amíg készen nincs. Utolsó nap reggel elfáradva, kedvetlenül ment a munka. Akkor hozott pár liter szíverősítőt a főnök Ráhajtottunk De ez még a hatvanas években volt. Ma már kevesebb az ilyen munka. Megváltozott tizenhét év alatt a feltáró üzem. Csiszoltabban mennek a dolgok, és mi is arra törekedünk, hogy gyorsabban, könnyebben haladjon a javítás, a karbantartás. — Melyik volt az első az ötletek között? — Nem emlékszem rá, megmondom őszintén. Azt tudom, hogy az elsők között volt az. amelyiknél szandai gránitból voltak a keverőlapátok. Megkerestem De- csei Bercit, a főnököt — mondom —. betennék én ide két „vasat” egymással szemben. Ment is két hétig, azután az összes gránitot kicseréltük. Akkor mondták, adjam be újításnak. Hát beadtam. — És most a legutolsó? :— Na ez jól példázza, minek kellenek ezek az újítások: átvésni egy 80 centis betonfalat — bizony megküszködnek vele az emberek. Kicserélni egy „tagot”, azután újra bebetonozni, mindez három napig tart. Más ezt megcsinálni könnyebben — egy nap alatt. Érti? — Az első és a mostani utolsó között van egy sor ötlet... — Van. mindig adok be. A brigádom nevében is. Amit eddig az újítási irodára vittem, azt mind elfogadták. Mert én tudtam, amire azt mondom: na ez így jó, az rendben van. Ha valami nem stimmelt, arról nem szóltam, azért nyilván nem húztam ki magam .. . Hogy mennyi az átfutási idő. amíg elbírálják? Az nekem mindegy, mert az újítást az üzemben már használják. Az adminisztráció meg tart. amíg tart. Egyébként a pénz miatt sem voltak még: differenciák köztem s az újítási felelős között. — Miért, a pénz nem számít? — Már hogyne számítana. Gyorsabban javítani köny- nyebb munkával, ez az egyik, a másik: az elismerés, mert ha így dolgozunk, csak megkapja az ember. & nem mindegy, mennyihez jut így a dolgozó. — Mennyihez? — Volt olyan újítás, amiért eszmei díjat kaptam, volt. amit külön jutalmaztak. Ügy összességében egyébként a pénzünk, legalábbis az én jövedelmem kevesebb, mint régen. Nincsenek rendkívüli nagy munkák. nincsenek rendkívüli nagy pénzek Aztán a vállalat is most rongyosabb kabátban jár. Amikor idejöttem, nagyon jó pénzeket kerestünk. Akkora fizetés miatt maradtam, később a társaság miatt, most meg már megszoktam, megszerettem ezt a munkát. — Meg lehet szokni a gázokat, a meleget? — Meg... Akkor nem maradtam volna, ha nem így van. Mondom én a fiatalabbaknak: ez ám nem. patika. Itt kosz van meg gázálarc. Kevesebb is a számunk, huszonnyolcán kezdtük. most csak tizenheten vagyunk ebben a csoportban 5—6 idősebb. A munka persze ugyanannyi, mint régen. — Mi kell ahhoz, hogy valaki újítson? — Sokat kell szenvedni. Akkor az kihajtja a módosítást, amivel könnyebben megy. — Szóval ez nem „alkati kérdés”? — Van. aki azon gondolkodik munka közben, hogy milyen lesz a kerítése vagy az autója, a hobbija. Nekem van kerítésem, autóm is, de igazán ez a benti munka érdekel. Néha előjön álmomban is. — Mit szólnak a többiek a plusz pénzhez? — Van, aki ferde szemmel nézi. Azután amikor egy munkát megcsinálunk feleannyi idő alatt, ez már nem téma. Egyébként jó társaság van itt, összeszokott társaság. Lenn a kamrában sokat számít ez. Mert ott rossz a levegő, így igaz. Nem is levegő az már, hiszen csak gázálarcban lehet dolgozni. Persze attól függ, ki szagolja. Van olyan ember — ötletek, kitüntetések is bizonyítják —, akit ez a gázos, savgőzös állapot éltet. Urbán János lakatos, úgy gondolom. ezek közé tartozik. H. J. A brigád minősége a brigádvezetők klubjában beszélgettek arról, milyen új vonások jellemzik ,a brigádmozgalom mostani feladatait. Az előadó hangoztatta, hogy „a szocialista brigádok legfontosabb feladata a minőség irányában haladni”. Értette ezt mind a termelésre, mind a brigádéletre. A tennivalókat így fogalmazta meg: A brigádok kezdeményezéseikben, magatartásukban, munkájukban erősödjön az a felismerés, hogy az egész társadalmunk előrehaladása s ebben saját boldogulásuk is összefügg a munka termelékenységének a gazdálkodás hatékonyságának növekedésével. Szorgalmazta az olyan kezdeményezéseket, mint a brigádmárka, a garancialevél, a „munkád mellé add a neved”, a,,vedd észre, tedd szóvá” és hasonlók”. Mindez persze jámbor óhaj marad, ha az üzemi érdek- viszonyok nem serkentik jobb, igényesebb munkára a brigádokat. Szociológusok — vizsgálatokra alapozva — hangoztatják, hogy a termelési magatartások fő indítéka az érdek. Az anyagi érdekeltség. „A vállalatvezetésnek ismernie kell az emberi magatartásokat és cselekvéseket meghatározó indítékokat” — állapítja meg Makó Csaba kandidátus az életmód és munkásmagatartások című tanulmányában. Hozzátenném: nem csak ismernie kell, de ösztönzőként alkalmaznia is! Néhány bri- gádvezető-találkozón éles vita volt e témában: a brigádvezetők úgy érezték, az ösztönzőkből „visszacsipegetnek”, miközben jobb és fegyelmezettebb munkát vár a vállalatvezetés. A munkások termelési magatartásának van még egy indítéka, mely nem közvetlenül érdekjellegű. Ezt nevezik a szociológusok és közgazdászok „érték” kategóriának. Nos, az érték — mint magatartásindíték — tényének ismeretében eljutottunk a tudathoz, a szakmai becsülethez. Végső fokon: az emberi minőséghez. A brigád minőségéhez. Az említett brigádvezetői találkozón erre utalt az előadó, mondván: a tanulás, a képzés, a művelődés lehetőleg belső meggyőződésből fakadjon, továbbá — a „szocialista módon élni” jegyében — fokozottabban érvényesüljön az egymásért és a nagyobb közösségért érzett felelősség. Kétségtelen, a munkaerkölcs jobbítására utalt az előadó. Végül is miről van szó? Arról, hogy a termelő- tevékenység fokozott minőségi követelménye szükségessé teszi a munkáséletmód (minden életmód!) minőségének javítását is. Hogyan jutunk el a munkától, a termelési érdekeltségtől a munkásélet egészének minőségéig? Milyen a kölcsönhatás köztük? Érdemes talán arra az ösz- szefüggésre figyelnünk, melyet a tudomány (a szociológia, az ideológia) szakemberei mondanak. „A munka az ember elemi és döntő életmegnyilvánulása. Ha pedig az életmódot — Marx nyomán — mint az emberi élet megnyilvánításának egy meghatározott mikéntjét (módját, minőségét) fogjuk fel, akkor kézenfekvő a következtetés: hogy a munka (a munka módja, minősége, jellege) ... az életmódnak leglényegesebb, legdöntőbb eleme” — írja dr. Tuba Imre egyetemi adjunktus. ^Tisztességes munka, tisztességes szaktudás, tisztességes ember — ezen a nyomon könnyen eljutunk a szocialista életmódot igenlő brigádokig. S onnan a munkásművelődés szakmai-emberi vonatkozásáig. Mi az új a brigádmozgalomban? ... Többek között az is, hogy a kulturális vállalásokban a személyiség belső szükségletére, érdeklődésére szabott egyéni vállalkozásokat szorgalmazzák idén több üzemben és vállalatnál. Van olyan brigád, amelyik évtizede eszerint művelődik, ám van olyan is, amely ezt „felesleges adminisztrációnak”, a „brigádvezetői szabadság korlátozásának” véli. Pedig gyakorlati tapasztalat és tudományos vizsgálat szól amellett, hogy a szocialista jellegű életmód kialakításában — a közösségi jelleg mellett — elengedhetetlen az egyén, a személyiség önálló arculatának kibontakoztatása. munkaerkölcs, életmód, művelődés összefüggésében jól kitűnik, milyen fontos az üzemi termelés számára az emberi teljesség minősége. A mindennapi teendők nyelvére fordítva: milyen fontos az ember értelmes, egészségesen szórakozó és művelődő szabadidő-töltése a gyárkapukon meg a vállalatokon belül folyó termelés számára is. Nem mellékes egyáltalán. Mert nincsenek az életnek tartalmilag elkülönült szférái, az ember lényegében nem más személyiség a munkaidőben meg a szabad időben, az üzemben meg otthon vagy a közéletben. Nem elég a termelésben minőségjavításra törekedni — a mindennapi élet, az életmód minősége épp oly fontos. Mind az egyén, mind a brigád, mind a társadalom számára. B. ö. Nemrégen Munka, Kiválasztották egymillió új lakás helyét Lakótelepek, korszerűbb városközpontok A mennyiség kielégítő, a választék nem Több mint 100 vagon bútor eladásából 10 és fél millió forint árbevétel. Ez az Egyesült Jászsági Áfész jászárokszállási bútorboltjának idei terve. Az áfészek egyesülése óta a bolt a jászberényi járás 13 településének ellátásáról gondoskodik. 1979. slágerének ígérkezik a román importból származó „Székely lakószoba”. Kielégítő lesz az ellátás a lengyel és a szovjet szekrénysorokból és hálószobabútorokból. A bútorgyárakkal kialakított jó kapcsolat ellenére sem lesz megfelelő választék hazai termékekből, a gyárak ugyanis a bolt 1979. évre szóló megrendelésének negyven százalékát nem fogadták el. Ennek következménye, hogy a bútorboltban hiánycikk az olcsó gyermekbútor, a kárpitozott garnitúrákat kiegészítő szekrény és sok más szólóbútor. Jogos panasza a vásárlóknak, hogy a „szomszédban”, a BUBIV jászberényi gyáregységében gyártott termékeket Jászárokszál- láson még mutatóban sem lehet látni. A téesz segítségével Enyhülnek a szolgáltatási gondok Kenderesen Örömmel fogadták a hírt Kenderes lakói a falugyűlésen, hogy a helyi November 7. Tsz segítségével igyekszik a tanács enyhíteni mindennapos ellátási gondjaikon. Hiányzik az asztalos, a vízvezeték- és villanyszerelő, nincs aki megjavítsa az elromlott zárat, aki kifesse a lakást. A tanács még az idén díjmentesen a téesz rendelkezésére bocsát egy házat ä Rákóczi úton, amelyben a gazdaság szakipari műhelyeket alakít ki, és gondoskodik szakemberekről is. Kiválasztották 130 város és község új lakásépítési területét, amelyen a második 15 éves tervben kereken egymillió új lakás építésével 2,6 millió ember juthat korszerű otthonhoz — jelentette be Jantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszter- helyettes az ÉVM-ben rendezett tegnapi sajtótájékoztatón. A 130 településből jelenleg 96 a város, a többi pedig olyan nagyközség, amély várhatóan az ezredfordulóig ugyancsak várossá fejlődik. Az új lakóterületek kiválasztását széles körű vizsgálatok előzték meg. A hely kiválasztásában nehézségeket okozott, hogy a települések nagy részében már beépültek a leggazdaságosabban igénybe vehető területek. E kényszerűségből most majd mély fekvésű, korábban mocsaras részeket, vagy a dombvidéken a me- redekebb lejtőket is fel kell használni lakásépítésre, ami növeli a költségeket. Az 1990-ig felépülő összes lakásnak átlagosan 78, Budapesten és más nagyvárosban pedig csaknem 90- százaléka épül modern lakótelepen. A hosszútávú program második felében számolni kell azzal is, hogy a korábbinál nagyobb arányban korJásztelken a Tolbuchin Tsz-ben újabb létesítménynyel, a hat és fél millió forint költségű hízóbika istálló építésével járulnak hozzá az állattenyésztés fejlesztését szolgáló, 5 évre szóló program megvalósításához. Az istálló építése december elején kezdődött a tsz szerűsítsék a városközpontok régi, elavult lakóterületeit s így mintegy 300 000 lakás lebontásával készítik elő az új lakóházak helyét. A többgenerációs családok együttélési lehetősége érdekében tervezik mozgatható válaszfallal ellátott, több- szobás lakások építéséről, s ezzel párhuzamosan az egyedülállók vagy a nyugdíjasok igényeinek megfelelő, kisebb lakásokkal berendezett házak építését is. A széles körű vizsgálatokkal felmérték az új lakótelepek infrastruktúrális és közmű ellátásának feladatait is. Egyebek között a lakótelepek határain belül 1100 kilométer hosszú új utat, 1400 kilométeres vízvezeték-, több mint 1000 kilométeres szennyvízcsatorna-hálózatot kell építeni. A települések komplex feljesztésével összefüggésben az eddiginél jóval nagyobb erőfeszítéseket igényel a régi lakóházak megfiatalítása is. A tervek szerint 340 ezer régi lakás felújítására kerül sor. Ezen belül mintegy kétszázezret korszerűsítenek, s az egyszobás lakások egy részének összevonásával nagyobb családok számára alkalmas otthonokat alakítanak' ki. építőrészlegének kivitelezésében. Az önetetös-önitatós rendszerrel működő, 25 férőhelyes boxokból álló létesítmény jövő év első felére tervezett átadása után évi 600 bikát hizlalnak a gazdaságban. A hízóállatok több mint nyolcvan százalékát exportálják. Hatszáz hízóbika évente
