Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-29 / 74. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 29. KÜLPOLITIKA! * KORKÉP Újgyarmatositás A Szovjetunió állandó ENSZ-bépviselete a minap nyilatkozatban hívtta fel a figyelmet arra, hogy az Egye­sült Államok a gyámsága alatt álló csendes-óceáni Mikronéziát katonai céljai érdekében akarja felhasz­nálni. Az amerikai kormány ehhez először a politikai lát- szatfeltáteleket teremtette meg. Az ENSZ-gyámság alatt álló területekből létrehoz­ták az úgynevezett „észak- marianai szövetséget”, amely tavaly januárban társult tag­ja lett az Egyesült Államok­nak. Most pedig látszatnép­szavazást készítenek elő a Marshall-szigeteken is. Mikronézia 2141 szigete óriási háromszög a Csendes­óceánon a japán Okinawa, Indonézia és a Hawaii-szi­getcsoport között. Ebből csak 95 sziget lakott, ame­lyen mintegy 130 ezer em­ber él. A többi néptelen és látszólag érdektelen korall- sziget, vulkanikus eredetű szigetecskék és zátonyok. Hadászati fontosságuk a má­sodik világháború idején a japán—amerikai összecsapás során Vált nyilvánvalóvá. (A csendes-óceáni szigetvilág jelentőségét kedvező katona- földrajzi adottságai mellett az is növeli, hogy a távol­keleti olajszállítmányok út­ján fekszik a Perzsa-öböl és Japán között.) Az amerikai hadügymi­nisztérium számára azonban nemcsak a kőolajszállítmá- nyok biztosítása miatt fon­tos a szigetvilág. A Penta­gon ebbe a térségbe akarja átcsoportosítani hadászati csapásmérő erőinek egyré- szét. valamint más fontos katonai objektumait azokból az országokból, amelyékben a politikai légkör nem az Egyesült Államok érdekei­nek megfelelően alakul. Ez­zel kapcsolatban a Patriot című indiai napilap hívta fel a figyelmet arra. hogy Washington az újabb kato­nai támaszpontokat .— egye­bek között — arra akarja felhasználni, hogy innen bár­mikor beavatkozhasson Ázsia és a Csendes-óceán térségében található orszá­gok belügyeiibe. Már megkezdték a mun­kálatokat Babetthuap, Sai­pan, Tinian és Farallon de Parajaros szigeteken. Palau területének kétharmadán az amerikai tengerészgyalog­ságnak építették gyakorlóte­ret. Mellette repülőtérrel kombinált hadikikötőt is lé­tesítettek. A támaszpont fél­millió tonnás szupertankha­jók fogadására is képes. Az épülő bázisok mellett az Egyesült Államoknak régeb­bi érdekeltségei is vannak Mikronéziában. Guam-sziget nevét az indokínai háború idején ismerte meg a világ, amikor innen szálltak fel Vietnam elleni bevetésre nap mint nap a B-—52-es óriás bombázók. A Marshall-szige- tek része Bikini és Eniwetok. Itt robbantották fel az első amerikai hidrogénibombát. Washington most arra tö­rekszik. hogy Mikronézia egy részét formálisan is bekebe­lezze, a többi sziget közigaz­gatását pedig megossza. így elejét vehetik a helyi önál­lósági törekvéseknek, meg­őrizhetik befolyásukat. Az itt élő emberek viszont azt várták, hogy az Egyesült Államok teljesíti a gyám­sági igazgatásból ráháruló feladatot és Mikronéziát fel­készíti az önállóságra, segít­séget nyújt gazdasági fejlő­déséhez. ENSZ-felmérések bizonyí­tották. hogy Mikronézia egészségügyi ellátása rend­kívül elhanyagolt. Nincse­nek utak és hírközlő hálóza­tok, akadozik az elektromos és vízellátás. A mikronéziai- ak most azt követelik, hogy Washington fizessen kártérí­tést gazdasági kötelezettsé­geinek elmulasztásáért. A Szovjetunió a világszervezet főtitkárához eljuttatott jegy­zékben figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államok­nak nincs joga önkényes népszavazást rendezni. Az ENSZ alapokmánya előírja, hogy a gyámsági területek sorsáról csakis a Biztonsági Tanács határozata alapján lehet dönteni. Liszkai László Klemm alias Jantz A „jószívű” gyilkos Bombaként érte az 1200 lakosú hesseni Allendorf fa­lu lakóit, amikor az idén január 17-én rendőhkocsi állt meg a Haupststrasse 11. szá­mú ház előtt, majd nem sok­kal később megbilincselve hozták ki a házból a község 65 éves polgárált, Ludwig Jantz-ot. Má&nap a Metz­lauer Neue Zeitung a kö­vetkező címmel számolt be az eseményről: „Letartóztat­ták a tömeggyilkost!” A falusiak többsége egy­szerűen nem akarja elhinni, hogy a köztiszteletben álló Jantz az egykori SS-tömeg­gyilkossal azonos. Hiszen mindenki csendes, segítőkész embernek ismerte, aki a légynek sem tudna ártani. Jantz négy évvel ezelőtt köl­tözött ide Düsseldorfból, ahol megbízható könyvelő­ként ténykedett. Élettársá­val parasztházat vásárolt a faluban, és élte itt az öre­gedő, szolid polgár életét. A limburgi főállamügyész­ség szerint a 65 éves Lud­wig Jantz a valóságban a 61 éves Ludwig Klemm egy­kori SS-altiszttel azonos. A nyomozóhatóságok 15 éve keresték, és hat éve vált az állítólagos Jantz gyanússá. A történet 1941 elején a lengyelországi Izbicában kezdődött, ahova az ugyan­csak SS-altisZt Kurt Engels- szel együtt vezényelték. (En­gels 1958-ban hamburgi vizs­gálati fogság alatt öngyil­kos lett.) Feladatuk a „rend és a nyugalom” biztosítása volt. „Engels és Klemm — így a főállamügyész —. két évig élet és halál ura volt „£n Jantz vagyok és nem Klemm" - hajtogatja a limburgi vizsgálati fogoly Izbicában.” Fanatizmusból és fajgyűlöletből gyermekeket, nőket és öregeket szadista ként gyilkoltak. Aki nem tet­szett nekik, azt a legkegyet­lenebb módon agyonlőtték. Ma már nehéz megállapíta­ni, hogy 500 vagy 1000 em­berélet szárad-e a leikükön. A vád, húsz pontban össze­gezte 'tevékenységüket, és / az év végén várható tár­gyalásra 39 tanút idéztek meg. A vizsgálati kihallgatá­sok során a fogoly követke­zetesen csak azt hajtogatja, hogy ő Jantz és nemi Klemm. 1973-ban a bűnügyi rend­őrség házkutatást tartott düsseldorfi lakásán. íróasz­talában megtalálták az NSZK különböző városai­ban élő Klemm-család adatait. A tárgyalásra meg­idézik majd a Klemm-család tagjait is. A rendőrség to­vább kutatott bizonyítékok után. Kiderült, hogy az NDK-beli Freistatt anya­könyvében nyoma sincs az állítólag 1913. augusztus 9-én itt született Ludwig Jantz- nak Mint ahogy a sopoti anyakönyvekben sem talál­ható feljegyzés az állítóla­gos Jantz anyjának születé­séről és házasságáról. Élettársa, Erna Boelke ér­tetlenül szemléli az esemé­nyeket. 1958 óta ismerte az állítólagos Jantz-ot. aki tör­téneteket mesélt neki a má­sodik világháborúból. ami­kor is ő „kiváló vad,ászre­pülő” volt. „Érthetetlen mindez — mondja. — Hi­szen emlékszem a múlt ősz­szel egy alkalommal Ludwig a házunk előtt meglátott egy gilisztát az aszfalton. Felemelte és gyengéden a fűbe helyezte. Ilyen jó em­ber volt’. Minderről az NSZK-beli Zeit Magazin számol be rész­letesen. Az emberben önkén­telenül felmerül a kérdés: mi történne, ha Klemm ügye csak egv év múlva leplező- dött volna le. és közben 1979 végén valóban életbe lépne az elévülési törvény amely mentességet biztosít az addig még fel nem tárt háborús bűntetteknek. Az emberiség, de a német nép sem engedheti ezt meg ma­gának. Gáti István lffolgaí üutögyar Magyar hozzájárulás az integrációhoz A Volgái Autógyár szállí­tói közé a Szovjetunióból 400, a többi szocialista országból pedig 29 vállalat tartozik. A Volgái Autógyár (VÁZ) szi­lárd és sokrétű kapcsolatai a KGST tagállamokkal azok­ban a napokban kezdődtek, amikor a Volga menti sztyep­pén egymás után nőttek ki a gigantikus üzem épület­tömbjei. Csehszlovákiából öntő-, az NDK-ból sajtdló- gépeket, Magyarországról há­rom teljes elektromos beren­dezést szállítottak. Megér­keztek a patronáló szerelők, a Zsigulik és Ladák gyártá­sának beindításához szüksé­ges egyes szerkezeti részegy­ségeik, aggregátok. A KGST- tagállamok voltak e kisfo- gyasztású kocsik első vásár­lói, és az autók műszaki és üzemeltetési tulajdonságai­nak értékelését tartalmazó levelek sorra érkeztek ezek­ből az országokból. Ma már több százezer Zsi­guli fut Bulgária. Magyaror­szág, az NDK. Lengyelország, Csehszlovákia útjain. A VÁZ 1979-ben gyártja az egymil- liomodik autót a KGST-tag- államok számára. A kollek­tíva sikereiben nem kis je­lentőségűek a itestvérorszá- gok vállalataival tartott szak­mai, baráti kapcsolatok. — Ezeket a kapcsolatokat fejlesztve — mondja Szergej Borisz, a VÁZ exponthivata- lának vezetője — különös fi­gyelmet fordítunk a termé­kek minőségére. Minden en­nek érdekében történik: a műszáki-tudományos infor­máció, az élenjáró tapaszta­latok, a progresszív technika és technológia cseréje. Ké­szek vagyunk — külföldi ba­rátainkkal együtt — a gyárt­mányok technikai színvona­lának és megbízhatóságának további növelése érdekében a kiterjedtebb programok megvalósítására. A VÁZ krónikájában, bár­milyen rövid is (az első Zsi­guli 1970. április 19-én került le a szerelőszalagról), az egyik legragyogóbb fejezet a gyár kollektívájának a kül­földi barátokkal tártott in- ternacionalisita kapcsolatairól szól. A Mechanikai Mérőműsze­rek Gyárának (MMG) első munkásküldöttsége hét évvel ezelőtt érkezett Togliattiba. A küldöttséget Nagy Imre, az üzem vezetője és Kádár Ferenc, á pártbizottság tit­kára vezette. A karosszéria­szerelő műhelyben, a 451-es számú brigád részlegén ma­gyar barátaink felfigyeltek gyárunk műszereire. Azóta állandóvá vált a kül­döttségek, a baráti üzenetek cseréje, s ez reális haszon­nal jár mindkét kollektíva számára. Jelentősen javult az olaj nyomásmérők, a benzin­szint jelzők és más magyar műszerek minősége. Nemrég a VÁZ megrendelésére az MMG mérnökei eredeti konstrukciójú sebességmérőt, voltmérőt, ellenőrző lámpa­blokkot dolgoztak ki a Zsi­guli új modelljéhez. — A VÁZ munkásai több magyar vállalat kollektívájá­val ápolják a barátságot — mondja Sípos Lajos, a MO- GÜRT külkereskedelmi vál­lalat képviselője Togliattiban. — ismeretes, hogy korábban Magyarországon nem gyár­tottak kellékeket személy- gépkocsik számára. Az üze­mek, amelyek megállapodá­sokat :kötöttek a VAZ-zal, az utóbbi évek folyamán jelen­tős változáson mentek át. Itt van például a Bakony Mű­vek, amely kürtöket, gyúj­táselosztólkat, gyújtószárakat és egyéb fontos szerelvénye­ket gyárt. Korábban kerék­pár-alkatrészeket és más tö­megcikkeket gyártott. 1970- ben a VAZ-zal kötött meg­állapodás alapján a gyár vál­lalta, hogy 35 000 kellék­készletet szállít. Persze, szük­ségessé vált a technikai és a konstruktőri bázis gyöke­res átalakítása, fel kellett hagyni egy sor kis értéket képviselő gyártmány előállí­tásával. A Bakony Művek jelenleg évente 400 000 kel­lék-készletet szállít a VAZ- nak és a különféle elektro­mos készülékek gyártásában bázisvállalattá vált a magyar gazdaság számára. Bővíti más KGST-államokba irá­nyuló szállítmányait, egye­bek közt szállít a lengyel autóiparnak, licenceket vásá­rol, érdekes műszaki újdon­ságokat kínál fel a nemzet­közi piacon. Hasonlóképpen ösztönzőleg hatott az EL- ZETT, a Videoton és más üzemek fejlődésére, tökélete­sedésére a Volgái Autógyár­ral való együttműködés. A KGST 30. évfordulójának esztendejében a VÁZ kollek­tívája elhatározta, hogy ki­bővíti az élenjáró műszaki­tudományos és termelési ta­pasztalatok cseréjét, megva­lósítja a gyártmányai mű­szaki színvonalának, megbíz­hatóságának és minőségének további növelését célzó komplex programokat. I. Mihajlov Valahol errefelé indulhatott rohamra annak idején Don Quijote - a képen látható öreg szélmalmok körülbelül a XVI. század óta állnak Campo de Criptana környékén. A regény- hőst oly csúfosan legyőző „gaz óriásokat" a tervek szerint a közeljövőben helyreállítják Sok munkahely, kevés munkás Az NDK-ban' 1980-ig 830 milliárd márka nemzeti jö­vedelem megtermelését, 1400 milliárd márka ipari áru elő­állítását, 240 milliárd márka értékű beruházást irányoztak elő. A munkatermelékenység növelésénél pedig 130 száza­lékos emelkedés elérését tű­zik ki célul. A célok megvalósításáért egyre ésszerűbb gazdálkodás­ra törekednek, elsősorban a munkaerő tervszerű irányítá­sával, a berendezések maxi­mális kihasználásával, az anyag- és energiatakarékos­ság fokozásával és a minő­ség javításával. A munkaerő biztosítása ko­moly gond az NDK-ban, ré­szint a lakosság sajátos élet­korszerkezete, részint az 1976-ig tartó alacsony szüle­tési szám miatt. így az évi munkaerő-utánpótlás megle­» hetősen szerény mértékű: 1978-ban például 120 ezer új dolgozót tudtak a jelentős gazdasági célok szolgálatába állítani, ez az összpatenciál másfél százaléka. Ugyanak­kor az elmúlt években nem sikerült mindenüt a gyakor­latban megvalósítani az in­tenzív ipari törekvéseket, amire a legjobb példa talán a vegyipar, ahol öt év alatt 3500 fővel csökkentették ugyan a dolgozók létszámát, ám ugyanakkor 17 000 új munkahelyet is teremtettek. Ez is azt mutatja, hogy a be­ruházási tevékenység nem mindenütt igazodik a raoio- nalitás követelményéhez. Márpedig a megoldás kulcsa éppen a racionális fejlesztés, a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása. Az egyes ember is sokat te­het ezért a maga helyén; bi­zonyítja ezt az újítások, ész- szerűsítések egész sora. Az elmúlt évben például félmil­lió újítási, ésszerűsítési ja­vaslatot nyújtottak be, ame­lyeknek több mint a felét már a gyakorlatban alkal­mazzák. Az üzemek racio­nalizálási brigádjai is sok öt­lettel segítenek a „Minden márkából, minden munka­órából, minden gramm anyagiból nagyobb hasznot!” jelszóval megindított munka­versenyben. A munkaerőt helyettesítő, azt kiegészítő gépek, berendezések egy ré­szének a sajátos üzemi tech­nológiai követelményekhez való alkalmazását számos nagyüzem külön e célra épí­tett üzemrészében végzik el. Ezek 1977-ben 800 millió márka értékű ésszerűsítési céllal készült eszközt állítot­tak munkába.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom