Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-03 / 52. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 3. | tudomány új művégtagok A korunkban oly gyakori közlekedési és ipari balesetek egyik szomorú eredménye valamelyik végtag, legtöbbször a kéz elvesztése. Az ily módon rokkanttá váltak rehabilitációját teszik lehetővé azok az egyre tökéletesedő művégtagok, amelyeket különböző országok kuta-i tói fejlesztettek ki. Francia orvosok olyan elektronikusan működő műkezet készítettek, amelynek minden ujját egy-egy kis motor mozgatja, s a hüvelykujj a többi ujjal szemben is mozgatható. A csonkban megmaradt izmok vezérlésével a kar és a kéz befelé is fordítható. A fogás különböző formáit ugyancsak az amputált csonk megmaradt izmai irányítják: enyhe ösz- szehúzódásra 3 ujj, erősebbre mind az 5 ujj megmozdul, így a kéz markolni is tud. A műkezet hajlékony, a szerkezet mozgását nem gátló bőr borítja. Egy angol kutatóintézetben hidraulikus műkart fejlesztettek ki. A mozgatáshoz szükséges energiát a cipő sarkába épített pumpa szolgáltatja, amelyet csővezeték köt össze a karral. Járáskor a cipő sarkára ható nyomás felváltva nő és csökken, s ez a változó nyomás hajtja a pumpát. A hidraulikus rendszer vízzel működik, amelyet kis tartályban tárolnak. A pumpa onnan egy másik hasonló kis tartályba nyomja a vizet, a víz nyomása pedig összepréseli a csőben lévő levegőt. Ez szolgáltatja a műkar mozgatásához szükséges energiát. A pumpa működtetéséhez szükséges energia kicsi a járás energiájának mintegy 30 százaléka. A kutatóintézetben jelenleg már az „önellátó” műláb ki- fejlesztésén dolgoznak. Svéd kutatók viszont elektronikus műkezet készítettek, amelyet viselőjének agya közvetlenül vezérel, s amely hat különböző mozdulatot tud végezni. Azokat az elektromos impulzusokat, amelyeket a karizmok mozgatására az agy küld továbbra is a már nem létező (amputált) kézhez, a karcsonkra szorosan ráfekvő elektród fogja fel. Ezeket az impulzusokat a műkézbe beépített erősítők felerősítik, s a pótkéz mesterséges izmaihoz juttatják: azok ott megindítják a kívánt mozgást. A műkéz jobbra is, balra is forog, felemelkedik és leereszkedik, meg tud ragadni és ismét el tud engedni egy tárgyat. Minden kezet egyénileg kell elkészíteni, mivel az agyból érkező elektromos impulzusok a karcsonknak — formájától függően — más-más pontjáról vezethetők el. Japánban elemmel működő műkart fejlesztettek ki, amely az amputált karra erősítve lehetővé teszi a beteg számára, hogy saját akarata szerint mozgathassa a műkéz ujjait. A frissen amputált karon elvégzett műtét során érintetlenül hagyják az ujjakat mozgató izomvégződéseket, amelyek mozgatásával a műkarba beépített motorokban gyenge elektromos áram fejlődik és az hozza mozgásba a műkéz ujjait. Szívműtét — gyermekkorban Munkában a szívsebész-team A szívbetegek mintegy 2 százaléka veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenved. A gyermekgyógyászat legnagyobb problémáját ezért ma már a gyógyszerekkel nem befolyásolható fejlődési rendellenességek jelentik. A szívsebészet előrehaladása nagy segítséget jelentett a szívfejlődési rendellenességek kezelésében. Szívfejlődési rendellenességen a szív és a nagyerek szerkezeti rendellenességeit értjük. Ide tartoznak azok az elváltozások például. amelyekben az oxigéntartalmú, artériás vért tartalmazó, nagy nyomású bal szívfél és a vénás vért tartalmazó kisebb nyomású jobb szívfél között rendellenes összeköttetés van. Más esetben a bal. illetve a jobb kamrából kivezető nagyereken szűkület van. E hibákat műtéttel lehet korrigálni, ez azonban akkor igazán eredményes, ha időben kerül sor rá. Ha a műtét időpontja késik, a szívfejlődési rendellenességek káros következményei olyan mértékben fejlődhetnek ki, amelyeken már nem segít a szívműtét. A korán elvégzet't műtét mindig hatásos, és a beteg a műtét u'tán teljesen egészségessé válik, a beavatkozás veszélye pedig alig haladja meg egy sérv- vagy vakbélműtét veszélyességét. Alapvető orvosi feladat tehát a veleszületett szívhibák korai kórismézése, a diagnózis felállítása azonban nem mindig egyszerű feladat. A kis csecsemők, gyermekek gyakran panaszmentesek, vagy panaszaik nem szívbetegségre utalnak. A veleszületett szívhibák káros működési következményeit ezek a korai szívműtétek előzhetik meg. A pitvari vagy kamrai sövényhiány korrigálása, a szűkületek kiiktatása, a kétféle vér keveredésének megakadályozása a mai sebészi technika mellett nem okoz különösebb nehézséget. Ha nagy a sövényhiány, a lyuk befoltozására a sebész műanyagokat is alkalmazhat. Ik Műtét után A változatos vesekövek Egyedülálló vesekőgyűjtemény Altatás géppel A korszerű anesztezioló- gia, érzéstelenítés tudományának a legnagyobb vívmánya, hogy a legsúlyosabb műtétekhez nyújtott, legveszedelmesebb műtéti beavatkozások során végzett műtéti érzéstelenítés nemcsak a fájdalmakat küszöböli ki, hanem a sokszor órákon keresztül tartó műtét egész ideje alatt tökéletes egyensúlyban képes tartani a; operált beteg szervezetét, legfontosabb szerveinek az életfunkcióit. A szervezet igényeit mesterségesen a minimumra csökkenti, hogy azt annál tökéletesebben egészítse ki, és felfüggeszti ezt a befolyást, amikor már feleslegessé vált. Az egész idegrendszert olyan ellazult, pihenő állapotba hozza, amelyben nem reagál semmiféle . külső hatásra, nem meríti ki tartalékban 'levő erőit, miközben állandó védelmet nyújt a támadásokkal szemben, pótolva a szervezet' saját, megbénított védekező rendszerét. A műtét előtt elaltatott betegnél az altatógép a légcsövén keresztül állandó bőséges oxigént juttat a hörgőkhöz. Az oxigénnel együtt valamilyen altatógázt, esetleg egy hatékonyabb altatógőzt is belélegeztetnek, amitől az alvás elmélyül. Az egyenletes kiadós légzést kívülről is támogatják az altatógép ballonjával. Műtét közben, ha szükséges, leállítják az izom- zat mozgásképességét, a légzőmozgásokat is mesterségesen helyettesítik. A sebész gyorsan, zavartalanul dolgozhat. Ha a műtét vérveszteséggel is jár, már vissza is fecskendeznek • a keringésbe ugyanannyi kifogástalan, azonos vércsoportú, teljes értékű, idegen vért. A kilégzett széndioxidot közömbösíti a gép, nem történhet káros, mérgező szénsavfelhalmozódás a szövetekben. Még az idős korban levő, nehezen légző, tartós oxigénszegénységben szenvedő betegeket is megoperálhatják, ha betegségük ezt szükségessé teszi, hiszen az altatás számukra nem megterhelés. Ellenkezőleg: saját erejükből ezek a betegek képtelenek olyan bőséges oxigént juttatni szerveiknek, beteg szívüknek, idegrendszerüknek, keringésüknek, mint amikor operáció alatt altatják őket. A műtét befejezése előtt megnyitják az altatógép zárószelepeit, és kiáramlik az altatógáz. Tiszta levegővel átlélegeztetik a tüdőket, néhány perc alatt kiürül a szervezetből az altatószer, és mire az utolsó öltést elhelyezte a sebész, a beteg kinyitja a szemét és tudomásul veszi, hogy a félt operáció sikeresen véget ért. Közép-Európában a vesekövesség a lakosság 0,5—2 százalékát érintő betegség. Ugyanakkor a természeti népeknél határozottan ritkábban fordul elő. Az orvostudomány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés okait, de tudományos alapossággal és kiemelkedő eredményekkel csak az elmúlt egykét évtized büszkélkedhet. A kövek a vizeletben oldott anyagokból, az anyagcsere végtermékeiből álló kristályos képződmények. Kémiai összetételük alapján sokfélék lehetnek. Leggyakrabban a kalcium-oxalát, kalciumfoszfát, •magnézium-ammó- nium-szulfát és a húgysav- tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák következtében a kőképző vegyüle- tek olyan nagy mennyiségben kerülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristályosodnak, először homokot, majd végül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző baktériumok, amelyek a vizeletben élnek, és a saját anyagcsere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammóniát termelnek, amely kétféle vesekőnek is az alkotórésze. A húgysavas kövek esetében fordított a helyzet, mert ezek rendszerint steril és erősen savas vizeletből csapódnak ki. Ahányfélék kémiai szempontból a kövek, legalább annyi oka van a kőképződésnek. Bizonyos azonban, hogy valamennyi kőféleség képződését elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elváltozásai*—, amelyek vizeletpangást okoznak. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szövődmények elkerülésére gyakran nincs más mód, mint a sebészi beavatkozás. Legjobb és legszerencsésebb azonban a vesekőképződés megelőzése, annál is inkább, mert a vesekő hajlamos az újraképződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszereket hoztak létre ennek megakadályozására. Térbeli képek a gyomorból Gábor Dénes, a magyar származású No- bel-díjas tudós jutott először arra a felismerésre, hogy a fényhullámok úgy verődnek vissza egy megvilágított tárgyról, mint a tóba dobott kavicsról a vízhullámok. Minél bonyolultabb alakú a kő. annál szeszélyesebb hullámokat vet. Ha valaki elég gyorsan mozgatná a tó színén ezt a követ, akkor a hullámok is folyamatosan válnának le róla. Tulajdonképpen ugyanez történik akkor is, amikor egyszínű fénnyel világítunk meg egy tárgyat. A visszaverődő hullámok elveszítik rendezettségüket, és a tárgy alakjáról „hírt vivő” hullámok sokasága tölti be a teret. Ezeket úgy lehet „szóra bírni”, ha ismét találkoztatják őket a megvilágításra szánt, rendezett hullámokkal. Nagyon röviden és tömören ez lenne az elve a tárgyak térbeliségéről árulkodó hologramok készítésének. Az elméletet a gyakorlati kísérletek is jól igazolták, s nemsokára megvalósult a régi álom, hogy tüdőátvilágításkor az orvos egy hologram segítségével valódi térbeli képet vehetett szemügyre. A tudósok nem győzik hangsúlyozni a lézereknek a holográfiában betöltött szerepét. A lézer nélkül a holográfia csupán érdekes elmélet maradt volna, legfeljebb szűk alkalmazási területtel néhány különleges tudományos vizsgálatban. A lézerek A holoszkóp nevű új szovjet gyomorvizsgáló készülék szemléltető modellje, amely kétszer nagyobb az eredeti műszernél. Míg a hagyományos gasztrokamera csak sík képet közveitt a beteg szervezetéből, a fénykábellal kombinált lézersugaras holoszkóppal a betegség- felismerést jobban elősegítő térbeli képek nyerhetők a gyomorfalról. Természetesen máshova is be lehet pillantani vele, pl. egy működő motor belsejébe azonban új életre keltették a holográfiát. Ennek köszönhető tehát, hogy a világ minden tájáról egyre újabb alkalmazási példákról érkeznek hírek. Japán művész működés közben
