Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-03 / 52. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 3. | tudomány új művégtagok A korunkban oly gyakori közlekedési és ipari balese­tek egyik szomorú eredmé­nye valamelyik végtag, leg­többször a kéz elvesztése. Az ily módon rokkanttá váltak rehabilitációját teszik lehe­tővé azok az egyre tökélete­sedő művégtagok, amelye­ket különböző országok kuta-i tói fejlesztettek ki. Francia orvosok olyan elek­tronikusan működő műkezet készítettek, amelynek min­den ujját egy-egy kis motor mozgatja, s a hü­velykujj a többi ujjal szem­ben is mozgatható. A csonk­ban megmaradt izmok vezér­lésével a kar és a kéz befelé is fordítható. A fogás külön­böző formáit ugyancsak az amputált csonk megmaradt izmai irányítják: enyhe ösz- szehúzódásra 3 ujj, erősebb­re mind az 5 ujj megmozdul, így a kéz markolni is tud. A műkezet hajlékony, a szer­kezet mozgását nem gátló bőr borítja. Egy angol kutatóintézetben hidraulikus műkart fejlesz­tettek ki. A mozgatáshoz szükséges energiát a cipő sarkába épített pumpa szol­gáltatja, amelyet csővezeték köt össze a karral. Járáskor a cipő sarkára ható nyomás felváltva nő és csökken, s ez a változó nyomás hajtja a pumpát. A hidraulikus rend­szer vízzel működik, amelyet kis tartályban tárolnak. A pumpa onnan egy másik ha­sonló kis tartályba nyomja a vizet, a víz nyomása pedig összepréseli a csőben lévő levegőt. Ez szolgáltatja a műkar mozgatásához szüksé­ges energiát. A pumpa mű­ködtetéséhez szükséges ener­gia kicsi a járás energiájá­nak mintegy 30 százaléka. A kutatóintézetben jelenleg már az „önellátó” műláb ki- fejlesztésén dolgoznak. Svéd kutatók viszont elekt­ronikus műkezet készítettek, amelyet viselőjének agya köz­vetlenül vezérel, s amely hat különböző mozdulatot tud végezni. Azokat az elektro­mos impulzusokat, amelye­ket a karizmok mozgatására az agy küld továbbra is a már nem létező (amputált) kézhez, a karcsonkra szo­rosan ráfekvő elektród fogja fel. Ezeket az impulzusokat a műkézbe beépített erősítők felerősítik, s a pótkéz mes­terséges izmaihoz juttatják: azok ott megindítják a kívánt mozgást. A műkéz jobbra is, balra is forog, felemelkedik és leereszkedik, meg tud ra­gadni és ismét el tud enged­ni egy tárgyat. Minden kezet egyénileg kell elkészíteni, mi­vel az agyból érkező elektro­mos impulzusok a karcsonk­nak — formájától függően — más-más pontjáról vezet­hetők el. Japánban elemmel műkö­dő műkart fejlesztettek ki, amely az amputált karra erősítve lehetővé teszi a be­teg számára, hogy saját aka­rata szerint mozgathassa a műkéz ujjait. A frissen am­putált karon elvégzett műtét során érintetlenül hagyják az ujjakat mozgató izomvég­ződéseket, amelyek mozga­tásával a műkarba beépített motorokban gyenge elektro­mos áram fejlődik és az hoz­za mozgásba a műkéz uj­jait. Szívműtét — gyermekkorban Munkában a szívsebész-team A szívbetegek mintegy 2 százaléka veleszületett szív­fejlődési rendellenességben szenved. A gyermekgyógyá­szat legnagyobb problémáját ezért ma már a gyógyszerek­kel nem befolyásolható fej­lődési rendellenességek jelen­tik. A szívsebészet előreha­ladása nagy segítséget jelen­tett a szívfejlődési rendelle­nességek kezelésében. Szívfejlődési rendellenes­ségen a szív és a nagyerek szerkezeti rendellenességeit értjük. Ide tartoznak azok az elváltozások például. ame­lyekben az oxigéntartalmú, artériás vért tartalmazó, nagy nyomású bal szívfél és a vénás vért tartalmazó kisebb nyomású jobb szívfél között rendellenes összeköttetés van. Más esetben a bal. illet­ve a jobb kamrából kivezető nagyereken szűkület van. E hibákat műtéttel lehet kor­rigálni, ez azonban akkor igazán eredményes, ha idő­ben kerül sor rá. Ha a mű­tét időpontja késik, a szív­fejlődési rendellenességek káros következményei olyan mértékben fejlődhetnek ki, amelyeken már nem segít a szívműtét. A korán elvégzet't műtét mindig hatásos, és a beteg a műtét u'tán teljesen egészségessé válik, a beavat­kozás veszélye pedig alig ha­ladja meg egy sérv- vagy vakbélműtét veszélyességét. Alapvető orvosi feladat tehát a veleszületett szívhibák ko­rai kórismézése, a diagnózis felállítása azonban nem min­dig egyszerű feladat. A kis csecsemők, gyermekek gyak­ran panaszmentesek, vagy panaszaik nem szívbetegség­re utalnak. A veleszületett szívhibák káros működési következmé­nyeit ezek a korai szívműté­tek előzhetik meg. A pitvari vagy kamrai sövényhiány korrigálása, a szűkületek ki­iktatása, a kétféle vér keve­redésének megakadályozása a mai sebészi technika mel­lett nem okoz különösebb nehézséget. Ha nagy a sö­vényhiány, a lyuk befoltozá­sára a sebész műanyagokat is alkalmazhat. Ik Műtét után A változatos vesekövek Egyedülálló vesekőgyűjtemény Altatás géppel A korszerű anesztezioló- gia, érzéstelenítés tudo­mányának a legnagyobb vívmánya, hogy a legsú­lyosabb műtétekhez nyúj­tott, legveszedelmesebb műtéti beavatkozások so­rán végzett műtéti érzés­telenítés nemcsak a fáj­dalmakat küszöböli ki, ha­nem a sokszor órákon ke­resztül tartó műtét egész ideje alatt tökéletes egyen­súlyban képes tartani a; operált beteg szervezetét, legfontosabb szerveinek az életfunkcióit. A szervezet igényeit mes­terségesen a minimumra csökkenti, hogy azt annál tö­kéletesebben egészítse ki, és felfüggeszti ezt a befolyást, amikor már feleslegessé vált. Az egész idegrendszert olyan ellazult, pihenő állapotba hozza, amelyben nem reagál semmiféle . külső hatásra, nem meríti ki tartalékban 'levő erőit, miközben állandó védelmet nyújt a támadá­sokkal szemben, pótolva a szervezet' saját, megbénított védekező rendszerét. A műtét előtt elaltatott be­tegnél az altatógép a légcsö­vén keresztül állandó bőséges oxigént juttat a hörgőkhöz. Az oxigénnel együtt valami­lyen altatógázt, esetleg egy hatékonyabb altatógőzt is be­lélegeztetnek, amitől az al­vás elmélyül. Az egyenletes kiadós légzést kívülről is tá­mogatják az altatógép bal­lonjával. Műtét közben, ha szükséges, leállítják az izom- zat mozgásképességét, a lég­zőmozgásokat is mestersége­sen helyettesítik. A sebész gyorsan, zavartalanul dolgoz­hat. Ha a műtét vérveszte­séggel is jár, már vissza is fecskendeznek • a keringésbe ugyanannyi kifogástalan, azo­nos vércsoportú, teljes érté­kű, idegen vért. A kilégzett széndioxidot közömbösíti a gép, nem történhet káros, mérgező szénsavfelhalmozó­dás a szövetekben. Még az idős korban levő, nehezen légző, tartós oxigénszegény­ségben szenvedő betegeket is megoperálhatják, ha beteg­ségük ezt szükségessé teszi, hiszen az altatás számukra nem megterhelés. Ellenkező­leg: saját erejükből ezek a betegek képtelenek olyan bő­séges oxigént juttatni szer­veiknek, beteg szívüknek, idegrendszerüknek, keringé­süknek, mint amikor operá­ció alatt altatják őket. A műtét befejezése előtt megnyitják az altatógép zá­rószelepeit, és kiáramlik az altatógáz. Tiszta levegővel átlélegeztetik a tüdőket, né­hány perc alatt kiürül a szer­vezetből az altatószer, és mi­re az utolsó öltést elhelyez­te a sebész, a beteg kinyitja a szemét és tudomásul veszi, hogy a félt operáció sikere­sen véget ért. Közép-Európában a vese­kövesség a lakosság 0,5—2 százalékát érintő betegség. Ugyanakkor a természeti né­peknél határozottan ritkáb­ban fordul elő. Az orvostu­domány szinte kialakulása óta keresi a kőképződés okait, de tudományos alapos­sággal és kiemelkedő eredmé­nyekkel csak az elmúlt egy­két évtized büszkélkedhet. A kövek a vizeletben oldott anyagokból, az anyagcsere végtermékeiből álló kristályos képződmények. Kémiai össze­tételük alapján sokfélék le­hetnek. Leggyakrabban a kalcium-oxalát, kalcium­foszfát, •magnézium-ammó- nium-szulfát és a húgysav- tartalmú kövek. Szervezetünk anyagcseréjének zavarai és a táplálkozási hibák követ­keztében a kőképző vegyüle- tek olyan nagy mennyiség­ben kerülhetnek a vizeletbe, hogy ott kikristályosodnak, először homokot, majd végül követ alkotnak. Vannak olyan fertőző bak­tériumok, amelyek a vizelet­ben élnek, és a saját anyag­csere-folyamatokkal vizelet- lúgosodást okoznak, ammó­niát termelnek, amely kétfé­le vesekőnek is az alkotóré­sze. A húgysavas kövek ese­tében fordított a helyzet, mert ezek rendszerint steril és erősen savas vizeletből csa­pódnak ki. Ahányfélék kémiai szem­pontból a kövek, legalább annyi oka van a kőképződés­nek. Bizonyos azonban, hogy valamennyi kőféleség képző­dését elősegítik a húgyutak olyan — veleszületett vagy szerzett — anatómiai elválto­zásai*—, amelyek vizeletpan­gást okoznak. A vesekő okozta fájdalom megszüntetésére, a súlyos szövődmények elkerülésére gyakran nincs más mód, mint a sebészi beavatkozás. Leg­jobb és legszerencsésebb azonban a vesekőképződés megelőzése, annál is inkább, mert a vesekő hajlamos az újraképződésre. Az utóbbi években kitűnő gyógyszere­ket hoztak létre ennek meg­akadályozására. Térbeli képek a gyomorból Gábor Dénes, a magyar származású No- bel-díjas tudós jutott először arra a fel­ismerésre, hogy a fényhullámok úgy ve­rődnek vissza egy megvilágított tárgyról, mint a tóba dobott kavicsról a vízhullá­mok. Minél bonyolultabb alakú a kő. an­nál szeszélyesebb hullámokat vet. Ha va­laki elég gyorsan mozgatná a tó színén ezt a követ, akkor a hullámok is folyamatosan válnának le róla. Tulajdonképpen ugyanez történik akkor is, amikor egyszínű fénnyel világítunk meg egy tárgyat. A visszaverődő hullámok el­veszítik rendezettségüket, és a tárgy alak­járól „hírt vivő” hullámok sokasága tölti be a teret. Ezeket úgy lehet „szóra bírni”, ha ismét találkoztatják őket a megvilá­gításra szánt, rendezett hullámokkal. Na­gyon röviden és tömören ez lenne az elve a tárgyak térbeliségéről árulkodó holo­gramok készítésének. Az elméletet a gya­korlati kísérletek is jól igazolták, s nem­sokára megvalósult a régi álom, hogy tü­dőátvilágításkor az orvos egy hologram segítségével valódi térbeli képet vehetett szemügyre. A tudósok nem győzik hang­súlyozni a lézereknek a holográfiában be­töltött szerepét. A lézer nélkül a holográfia csupán ér­dekes elmélet maradt volna, legfeljebb szűk alkalmazási területtel néhány külön­leges tudományos vizsgálatban. A lézerek A holoszkóp nevű új szovjet gyomorvizsgáló készülék szemléltető modellje, amely kétszer nagyobb az eredeti műszernél. Míg a hagyo­mányos gasztrokamera csak sík képet közveitt a beteg szervezetéből, a fénykábellal kom­binált lézersugaras holoszkóppal a betegség- felismerést jobban elősegítő térbeli képek nyerhetők a gyomorfalról. Természetesen más­hova is be lehet pillantani vele, pl. egy mű­ködő motor belsejébe azonban új életre keltették a holográfiát. Ennek köszönhető tehát, hogy a világ min­den tájáról egyre újabb alkalmazási pél­dákról érkeznek hírek. Japán művész működés közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom