Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-21 / 67. szám
1979. mácius 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A hatalom a munkásoké A Tanácsköztársaság győzelme Szolnok megyében Az elsők közé állított bennünket a proletár végzet A proletárdiktatúra kikiáltásának híre gyorsan szétfutott az országban. Szolnokon és a megye többi városaiban már március 22-én elterjedt a nagy hír. Általában hirtelen összehívott népgyűléseken ismertették megyeszerte a forradalmi változásokat. Szekrények polcain féltve őrzött relikviák emlékeztetnek ezekre a forradalmi időkre. Az 1959-ben Szolnokon rendezett 1919-es emlékkiállításra Ács Zoltánné karcagi asszony két fényképet adott kölcsön. Mindkettőt karcagi fotós csinálta 1919. március 23-án. A nagyszerűen sikerült fényképen a proletárdiktatúra kihirdetésének nagygyűlését láthatjuk Karcag főterén, amint éppen Buzelka Antal direktóriumi tag beszél. Jászberényben a március 23-án megjelent Jászberényi Üjság vezércikkben „Lenin elvtárs szikratávíróval üdvözli a magyar proletariátust” cím alatt közli a történelmi jelentőségű üzenet- váltást Csepel és Moszkva között. „Aki elolvassa az alul következő tudósítást, az a sorok közül fölemelkedni látja Lenin elvtárs apostolos. szép fejét, és szavában, hangjában érezheti a fölszabadult orosz proletármilliók sóhajtását, amely forró és ujjongó, hogy . körülkerítette, a gyűlölködő kapitalista világban megtalálta magyar testvéreit.. S a költő szavai után olvashatjuk az üzenetet: „Itt Lenin, őszinte üdvözletem a Magyar Tanácsköztársaság proletárkormányának és főleg Kun Béla elvtársnak. Üzenetüket éppen most közöltem a bolseviki Oroszország kommunista pártjának kongresszusával...” Jászapátiban a március 24- én tartott népgyűlésen Vele- mi Endre járási népbiztos mondott beszédet. Jászberényben 26-án volt népgyűlés, Jászkiséren 28-án Darvas Ferenc megyei kiküldött beszélt a forradalmi változásokról. Jászdózsán Vajda János kezdeményezésére népgyűlésen kiáltották ki a proletárdiktatúrát. Kunszentmártonban a március 23-án tartott népgyűlésen Rényi Albert ismertette a forradalmi változásokat. Ugyanezen a napon Túrke- vén is népgyűlést tartottak, amelyen Madarász István kőművesmester beszélt a Budapesten átélt eseményekről: „A diktatúra nem jelent sem rablást, sem gyilkolást, sem fosztogatást, csak eszköz eddigli elnyomóinkt a burzsoázia ellen” — mondotta a többi között. Más szónokok kifejezték reményüket, hogy fellendülnek a szomszéd népek forradalmi mozgalmai is. Majd felhívták a várost, küldjön élelmet Budapestnek, s felszólították a kisgazdákat, támogassák a Rajongó kommunista volt Mint nem egy osztálytársát, Ecseki Istvánt is a forradalom helyezte Szolnok megye munkásmozgalmának élvonalába. Az 1894-ben Szolnokon született munkásgyerek nevelőszülőknél cseperedett fel. Az elemi iskola elvégzése útón villanyszerelő szakmát tanult, s a helyi munkásmozgalom fellegvárába, a MÁV-mühelybe került dolgozni. Noha az I. világháború évei alatt a MÁV-műhelyt hadiüzemmé nyilvánították, az alig húszesztendős Ecseki István még sem kerülte el a katonaságot és az orosz frontra került harcolni, majd hadifogságba esett. Hadifogolyként élte végiig a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. 1918 szeptemberében érkezet haza Szolnokra. Rögtön bekapcsolódott a szociáldemokrata mozgalomba. A szolnoki jobboldali beállítottságú, Haladás című lap szerint „ ... felcsapott... kommunista agitátornak.” Ecseki a munkásotthonban F. Bede László köréhez csatlakozott. A Kommunisták Magyarországi Pártja szolnoki szervezetének egyik alapítója volt, tagja az ideiglenes, majd a végleges pártvezetőségnek. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a szolnoki munkástanács rendkívüli ülést tartott, amelyen már részt vettek a KMP szolnoki szervezetének vezetői is. A munkástanácsnak a közhatalom gyakorlására választott intéző bizottságába a KMP helyi szervezete részéről Ecseki Istvánt is delegálták. 1919. március 25-én részt vett a KMP és MSZDP szolnoki szervezeteinek közös vezetőségi ülésén, amelyen megállapodtak a két pártszervezet egyesítésében, s az ezzel kapcsolatos teendők elvégzésével a KMP-szervezet vezetőségi tagjai Jászi Ferenc mellett őt bízták meg. A szolnoki munkástanács intéző bizottsága elsőként intézkedett 1919. március 22- én a helybeli bankok fegyveres erővel való megszállásáról, valamint az azokban orozott értékekre bankzárla- tat hirdetett. A munkástanács intéző bizottsága közgazdasági és pénzügyi szak- bizottságokat alakított, amelynek az ipari üzemek, gyárak és vállalatok szocializálása volt a feladata. Ecseki Istvánt, mint ennek a bizottságnak a tagját, még március 22-én kinevezték munkástanácsi biztosnak a Mezőgazdasági Takarékpénztárhoz. 1919. április 4-én jelölték a munkástanácsba és április 7-én a városi tanács tagjává április 9-én a városi tanács alakuló ülésén a 20 tagú intéző bizottság tagjává választották és delegálták a tiszai középjárás tanácsába. 1919. április 13-án választották meg a megyei tanács tagjait. A megyei tanácsban Ecseki István a tiszai középjárás dolgozóit képviselte. Tagja lett a megyei tanács 20 tagú intéző bizottságának is. 1919. április 16-án Ecseki István a Pénzintézeti Tisztviselők Országos Egyesülete szolnoki csoportjának választmányi ülésén felhívta a jelenlevőket hogy „fokozott erővel és buzgalommal fáradozzanak annak a világnak felépítésében, amely hivatva van a föld proletárjait felszabadítani s az egész emberiségnek új hitet, új boldogságot biztosítani.” 1919. június 11-én Jászberényben ellenforradalmi tüntetés volt. A jászberényi tanács a Vörös őrség megyei parancsnokától kért segítséget a rendfenntartáshoz. A szolnoki MÁV-műhely felfegyverzett munkásaiból álló munkászászlóalj Ecseki István parancsnoksága alatt még 11-én este meg is érkezett Jászberénybe. Ez a karhatalmi egység látta el a rendfenntartó feladatokat július 13-án, amikor Bokányi Dezső tartott népgyűlést. A gyűlésen fegyveres ellenforradalmi provokáció történt, melyet a rendfenntartó erők azonnal levertek. Az ellen- forradalmárokat Ecseki István rendeletére letartóztatták. A Tanácsiköztársaság megdöntése után, 1919 szeptemberében letartóztatták. A Szolnoki Törvényszék fogházából sikerült megszöknie, de két hét elteltével Budapesten ismét letartóztatták és visszaA Tanácsköztársaság első napjaiban születet plakát a tisza- földvári Tiszazugi Földrajzi Múzeum gyűjteményéből A Balaton kávéház, amelynek emeleti helyiségeiben működött a KMP szolnoki szervezete A szolnoki munkástanács nevében... cius 22-én este intézkedett a helybeli bankoknak fegyveres erővel történő megszállására, illetve a pénz és értékpapíroknak zár alá vétele végett. A bankokhoz biztosokat rendelt ki. Intézkedett a termelés folyamatosságát figyelembe véve a ki- és befizetések rendjéről. Március' 23-án este. újból ülésezett a Munkástanács és a Forradalmi Kormányzótanács távirati úton érkezett előző, napi határozata alapján Darvas Ferenc kormány- biztost felmentette funkciójából és a kormánybiztosi teendők ellátására háromtagú direktóriumot választott titkos szavazás útján. Éjt, napot eggyé tenni A szolnoki munkástanács „F. Bede László. Szabó Károly és Pálfy János elvtársakból alakította meg a vármegyei direktóriumot, utasítva azt, hogy a kormány- biztosi jog- és munkakör átvételével azonnal vegye birtokába a közhatalmat.” A munkástanács még ugyanekkor kijelölte azokat az elvtársakat is. akiket a forradalmi törvényszék bíráiul való kinevezésre ajánlott a Forradalmi Kormányzótanácsnak. Munkások, munkástanácsi tagok, a proletárszervezetek vezetőinek szavai visszhangzanak a Szolnoki Munkás hittel teli soraiban' az elkezdett munkáról és az előttük álló feladatokról, amikor a következőket olvassuk: „Az elsők közé állított bennünket a proletár-végzet, akiknek el kell végeznünk a világ második megteremtését. Második ország vagyunk, akiknek megadatott, hogy a nroletárdiktatúra segélyével megteremthessük a munkásság igazi hazáját: a békesség. a munka az egészség és a jólét paradicsomát. A munkáknak óriási halmazát kell elvégeznünk. Éjt, napot kell eggyé tennünk s gondosan ügyelnünk arra, nehogy egy óra tűnjön el kiaknázatlanul az idő végtelen óceánájába. S hogy az a munka, melyet ekként fogunk végezni, helyes lesz, arra garancia az a munkásegység, melynek alapja a harcok és küzdelmek füzében egybeforrt szocialista egység és a proletáröntudat.” S. L. Összeállította: tlr. Selmeczi László Az októberi polgári demokratikus forradalom győzelme után a magyar munkásosztály a szocialista forradalom megvívásának történelmi feladata elé került. Ebben a helyzetben politikai pártjának. a Magyarországi Szociáldemokrata Pártnak vezetése alapvető stratégiai célnak a polgári átalakulást tartotta, így nem is volt képes a munkásosztály előtt álló, megoldásra váró feladatokat felmérni és az ezekből fakadó politikai követeléseket megfogalmazni. A megoldatlan polgári demokratikus feladatoknak és a szocialista forradalom feladatainak ösz- szefonódása szükségessé tette a munkásosztály forradalmi pártjának létrehozását. íz események a kommunistákat igazolták A Kommunisták Magyar- országi Pártjának követeléseiben a magyar társadalom előtt álló feladatok fogalmazódtak meg, ezért voltak alkalmasak arra, hogy a tömeget a párt forradalmi politikájának megnyerjék. Szolnok az első vidéki városok egyike volt, ahol e°vbehang- zó visszaemlékezések szerint és későbbi adatokból is visz- szakövetkeztethetően Kun Béla, Vágó Béla és dr. Guth Antal segítségével létrejött a helyi kommunista szervezet. A KMP szervezett munkája meggyorsította a szociáldemokrata munkástömegek polarizálódását. A megyei munkástanács szerepét betöltő szolnoki munkástanácsban pl. a kommunisták célkitűzéseivel rokonszenvező szociáldemokrata balszárny " képviselői voltak többségben, akik a két pártszervezet elképzelései között csak taktikai különbségeket véltek felfedezni, s amikor a Tanács- köztársaság létrejöttének pillanatában a két munkáspárt egyesült, a Szolnoki Munkás-, ban is hajlandóak voltak kijelenteni: „El kell ismernünk. hogy az események kommunista elvtársainkat igazolták.” A szolnoki munkástanács, amely 1918 végétől működött, valóságos hatalmat testesített meg és a néptanács, a burzsoá-szociáldemokrata kormány politikáját követő irányvonalához képest balra tartó tendenciát mutatott. A munkástanács azonnal és kifejezett hatalmi igénnyel intézkedett március 22-én a proletárdiktatúra kikiáltásának Budapestről érkezett hírére. Március 22-én reggel rendkívüli ülést tartott, amelyen „jelen voltak a kommunista elvtársak bizalmi emberei is”. Háromtagú direktórium — titkos szavazással A munkástanács a prole- társág hatalomra jutásával beállott, s az egész ország termelési rendjére nagy átalakító hatással levő változással foglalkozván, a város rendjének, vagyon- és élet- biztonságának megóvására és állandó biztosítására szükséges intézkedések megtételére s általában a közhatalom kezelésére és gyakorlására egy intézőbizottságot választott s annak tagjául: F. Bede. Ecseki, Wigand, Tímár, Szabó Károly, Faragó, Stern, Muhari, Pálfy, Kindlovics. Adamik. Molnár Gáspár. Po- lónyi, Bulyáki, Zsák. Jászi, Pótári és Virágh elvtársakat delegálta.” Tehát a szociáldemokraták és a kommunisták között az együttműködés már az első naptól kezdve kialakult. A munkástanács még márTanácsköztársaságot. A gyűlés után felvonulást tartottak Túrkeve dolgozói. „Dobban a Föld, s piros virágos, Nagy kedvvel a Napot köszön tjük...” idézte Adyt és köszöntötte a proletárdiktatúrát a Törökszentmiklósi Üjság. Dr. Garami Iván, a munkástanács elnöke így méltatta a nagy eseményt: „Fényesebb nap ez rátok nézve, mint október 31-e volt.” A Szolnoki Munkás vezércikkben üdvözölte a proletariátus győzelmét. „A proletár akarás mindennél erősebb volt. A szervezettség tüzében eggyé és erőssé kovácsolva mind hatalmasabban szállt síkra a munkásérdekékért, mind hatalmasabb ütéseket mért az emberi jogok rablóvárainak páncélkapuira, s ime ma: felnyílnak azok s ami kincset évszázadok óta elraboltak a munkásizmokból, ami boldogságot kitéptek proletárszívekből, dz mind együtt van szégyenkezve, pirulva, megbújva a rablók vasládáinak rejtekén. Kapuk nyílnak fel, bilincsek hullanak le, világosság árad szerte-széjjel a sötét proletárnegyedekben a mai napon, s- akiknek tiltva volt eddig hangosan beszélni, lélegzetet venni, véleményt nyilvánítani, most nagy teremtő munka vár reájuk: gyors megteremtése a kollektív társadalmi rendnek, a nemzetközi szocialista társadalomnak.” K. Gy. Ecseki István 1894—1920 szállították Szolnokra. A Szolnoki Törvényszék három évi fegyházra ítélte. 1920. április 28-ájn Héjjas Iván és Makkai Imre százados vezetésével a fogházból Abonyba hurcolták. Ott a Vigyázó-kastélyban Prónay szolnoki származású szakasz- parancsnoka, Molnár Endre, különítményeseivel meggyilkolta. Rajongó kommunista volt — írta Ecseki Istvánról a szolnoki fehérgárda egyik tagja. Igen, rajongó kommunista volt. A munkásosztály felszabadításáért küzdött fiatal életében és a munkásosztály felszabadításáért szenvedett mártírhalált. Z. B.
