Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-18 / 65. szám
1979. március 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 / Ság vári Endre nevét vették fel Úttörőcsapat Ünnepe Szolnokon Az aulában Bensőséges ünnepségre került sor tegnap délelőtt Szolnokon, a Ságvári Endre körúti Általános Iskolában. Az intézmény úttörőcsapata a Tanácsköztársaság kikiáltásának 60. évfordulója alkalmából felvette Ságvári End.- re nevét. Az ünnepségen megjelent Sipos Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. Ott voltak az iskolát patronáló szocialista brigádok, KISZ-alapszervezetek képviselői. Harsonák hangjára sorakoztak fel a kisdobosok, az úttörők az intézmény aulájában, s az úttörőcsapat vezetője méltatta a Tanácsköztársaság jelentőségét, meleg szavakkal emlékezett Ságvári Endrére, majd az énekkar és az irodalmi színpad tartalmas műsorral teitte meghitté az ünnepséget. Ezt követően az ÉPSZER Vállalat KISZ-szervezetének titkára átnyújtotta a pajtásoknak a 2956-os számú Ságvári Endre Úttörőcsapat feliratú zászlót, melyre a szolnoki Kassai úti és a Mátyás király úti általános iskola úttörői szalagokat kötöttek. Az ünnepség befejezéseként leleplezték Ságvári Endre dombormű- vét és emléktábláját, melyet az iskola tanára. Szabó Béla készített. A csapatnévadó ünnepély délután hangversennyel folytatódott, amikor hét általános iskolai kórus, a Szolnoki MÁV Járműjavító férfikara és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara adott koncertet. lobb munkafegyelmet az építkezéseken (Folytatás az 1. oldalról.) például egy-egy munkahelyen kívánni valót hagy maga után. Nőtt például az igazolatlan hiányzások száma tavaly, s nem használják ki kellőképpen néhány építkezésen a munkaidőt. Ennek oka az időnkénti anyag- és alkatrészhiány, de előfordul, hogy később állnak munkába a dolgozók vagy hamarabb hagyják abba az előírott id,önéi. Tavaly az év második felében már a munka minősége szerint kapták fizetésüket a munkások. Az intézkedés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ami kifejeződik a hiánypótlások számában és a garanciális költségek nagyságában. Dr. Soós István megemlítette: a kollektíva munkájában nem volt olyan tényező. amely kizárná azt, hogy az AÉV megpályázza a Kiváló vállalati címet. Az értékelő szavak után hozzászólások következtek. Dér Imre ács a hiányos kisgépellátásról beszélt egyebek között. Péteri Imre. a növényolaj gyári építkezés egyik brdgádvezetője pedig elégedetten szólt a megoldott munkásszállítási gondokról, majd megemlítette azokat a szervezési problémákat. amelyek munkájukat akadályozzák. A hozzászólások s a válaszadás után a tanácskozás elfogadta a javaslatot, hogy mely kollektívák kapják meg A vállalat kiváló brigádja, az arany-, az ezüst- s a bronzkoszorús szocialista brigád kitüntetést. H. J. Négymillió újításokból A napokban értékelték a szolnoki Vasipari Vállalat újítóinak tavalyi munkáját. Az elmúlt évben ötven újítási javaslatot nyújtottak be, s egy szabadalommal is gazdagodott a pályázatok száma. A gyáregységekben megrendezett ötletbörzéken hatvankét hasznos kezdeményezést fogadtak el — ezeket a helyszínen díjazták is. Az értékelés szerint az újításokból, s a szabadalomból származó haszon meghaladja a négymillió forintot. Uj üzem a szegedi olajmezőn A szegedi szénhidrogén medencében víztiszt itó üzem kezdte meg működését. Az új létesítmény berendezései az olajjal együtt felszínre jutó vizet megtisztítják a szennyeződéstől. Utána a teljesen tiszta vizet visszasajtolják a földbe a rétegenergia fenntartására. ■ ■ ni ÜNNEPRE KÉSZÜLÜNK írta: Andrikó Miklós atvan évvel ezelőtt, 1919 márciusában a magyar nép nagy többségének akaratából a magyar munkásosztály magára vállalta a legnehezebb történelmi feladatot: azt. hogy az évszázadokon át felgyülemlett társadalmi és nemzeti problémákat a dolgozó nép javára oldja meg. Vállalta, hogy történelmi küldetését teljesítve, következetesen megvalósítja a dolgozó osztályok társadalmi forradalmát, megvédi az ország függetlenségét, a szocializmus új világába vezeti a magyar nemzetet. A magyar munkásosztály forradalmi pártja vezetésével Dózsa. Rákóczi, Kossuth, Petőfi, Táncsics örökségét váltotta valóra a Tanácsköztársaság kivívásával, a világon elsőként követve az orosz példát. A magyar nép a társadalmi haladás élvonalába emelkedett, az ország egén vörös csillag tündökölt, erősítve a győzelem reményét a nemzetközi proletáriátusban. Dicsőséges 133 nap következett. A szocialista forradalom győzelme után egyetlen hét leforgása alatt a népbiztosságok, a Forradalmi Kormányzótanács átalakította a tulajdonviszonyokat, szétzúzta a burzsoá államgépezetet, kiépítette a proletárdiktatúra intézményrendszerét, a Vörös Hadsereg és a Vörös Őrség felállításával gondoskodott a tanácshatalom védelméről, a népjólét alapjainak megteremtéséről, a tudomány, a kultúra, a közoktatás egész új rendszerének létrehozásáról. A nagy mű élet-halál harcban épült, hiszen a nemzetközi imperializmus és a belső reakció a tanácshatalom megszületésének pillanatától készült a fegyveres ellenforradalmi intervencióra. A magyar munkásosztály és szövetségesei hősi honvédő háborúban szenvedtek a többszörös túlerővel szemben vereséget. „Az ellenforradalmi rendszer 25 éves uralma, a legkeményebb terror sem tudta megsemmisíteni a Tanácsköztársaság emlékét. A proletárdiktatúrát akkor leverhették, az eszmét azonban nem győzhették le... A párt hamarosan talpra állt. Újult erővel és 25 éven át szakadatlanul folytatódott az illegalitásban dolgozó kommunisták és más demokratikus erők harca a fasiszta rendszer ellen, a dolgozó nép Magyarországáért” — mondotta Kádár János elvtárs, a Központi Bizottság elmúlt évi jubileumi ülésén. A Tanácsköztársaság kikiáltása 60. évfordulójának ünneplésére készülve mélységes tisztelettel hajtunk fejet mindazok emléke előtt, akik ebben a heroikus küzdelemben életüket áldozták népünk felemelkedéséért. a társadalmi haladásért; hálával gondolunk azokra a férfiakra és nőkre és ifjúmunkásokra, parasztokra, értelmiségiekre, akik a legvadabb terror közepette is bátrak voltak, magasra tartották a nemzetközi proletáriátus vörös lobogóját. A felszabadulás óta eltelt csaknem 34 esztendő eredményei bizonyítják, hogy pártunk vezetésével a dolgozó nép új. szocialista történelmet csinált magának, mely megvalósítása a Tanácsköztársaság be nem teljesedhetett céljainak. Az elmúlt huszonkét év története, népünk nagv alkotásainak története; a fejlett szocialista társadalom építésével legnagyobb forradalmi tradíciónknak, a Tanácsköztársaság eszméinek méltó örökösei, folytatói vagyunk. Az évforduló arra is ösztönöz, hogy feltegyük a kérdést: forradalmi örökségünk szellemében mit kell tennünk mai feladataink megvalósításáért? Úgy hiszem, erre a kérdésre egyetlen helyes gyakorlati vá- • lasz adható: minden tehetségünket, erőnket latba vetve dolgozzunk a XI. kongresz- szus határozatainak megvalósításáért! Természetesen indokolt feltenni azt a kérdést is: hogyan dolgozzunk, mik a konkrét követelmények? A Központi Bizottság 1977 októberében a hosszú távú külgazdasági politika és a termékszerkezet átalakításának feladatairól határozott; 1978 áprilisában a kongresszusi időszak felezőjén az élet minden területén áttekintette a végrehajtás helyzetét és állástfoglalt a XII. kongresszusig soron levő feladatokról; 1978 decemberében a népgazdaság egyensúlyi helyzetéről tárgyalt, s hosszabb időszakra kitűzte a gazdaságpolitika végrehajtásának céljait. A Központi Bizottság e három nagy jelentőségű határozata egymástól elválaszthatatlanul, teljes egységében képezi munkánk politikai fundamentumát. A januári, februári pártnapokon — melyeken közel százezren vettek részt — megbeszéltük a dolgozó emberekkel, hogy milyen helyzetben van a népgazdaság, hogyan értelmezzük a mindennapok gyakorlatában a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság határozatát. A pártnapi eszmecserék tapasztalatai, a jó politikai hangulat a megyében bizonyítja, hogy megvan a készség az emberekben arra, hogy jobban, fegyelmezettebben, odaadóbban dolgozzanak, köztudottan nehezebb körülmények, s mérsékeltebb életszínvonal-emelkedés közepette. Ez alkalommal is hangsúlyozandó: a gazdasági feladatok megoldása nemcsak a gyárak, mezőgazdasági üzemek, kereskedelmi és szolgáltató vállalatok vezetőinek és dolgozóinak ügve. hanem az egész társadalomé. A hatékonyság, a minőség követelménye a gazdaság fő kérdjése. de egyben általános társadalmi követelmény az élet minden területén. Az a kívánatos, hogy ez a felfogás társadalmi mozgalommá, a mindennapi munka lendítőjévé váljon. Feladataink megoldásában nélkülözhetetlen erő és lehetőség az önkéntes fegyelem forrása, a munkahelyi demokratizmus fejlesztése. Például a munka- és üzemszervezés korszerűsítése nemcsak a mérnökök dolga, hanem mindenkié, tehát a munkásoké is, hiszen csak így lehet mozgalom belőle, sehogy másképp. És igaz ez a minőség védelmére — például a DH. a 3 M rendszer széles körű elterjesztésére .— a takarékosságra is. Egyre inkább érzékelhető, mennyire megnőtt az ember, a tudatosság szerepe a gazdasági, társadalmi építőmunkában. Éppen ezért a párt- és tömegszervezetektől fokozott figyelmet kíván az eszmei-politikai nevelőmunka minőségének javítása, módszereinek állandó tökéletesítése. Az egyes ember javát, a csoport törekvéseit az szolgálja legjobban, ha a harmónia a társadalmi érdek alapján jön létre. A párt irányvonala így érvényesül hiánytalanul a gazdasági életben és bármely más területen. Változatlan célunk, hogy a népjólét emelése ezen az úton valósul meg. ezért aki szembehelyezkedik a társadalmi érdekkel akadályozza politikánk érvényesítését. Életkörülményeink a nehezebb gazdasági feladatok mellett is javulnak, bár egyértelműen tudnunk kell, hogy életszínvonalunk megtartása, illetve egyes rétegek esetében szerény emelése is a korábbinál nagyobb erőfeszítéseket követel tőlünk. A megyében a XI. kongresszus és a Központi Bizottság határozatai alapján a megyei pártbizottság cselekvési programja nyomvonalán egészében jó munka folyik. Ha eredményeinket a néhány évvel korábbi állapothoz mérjük, akkor az ipar és a mezőgazdaság fejlődése igen jelentős, ám amennyiben az új követelményeket választjuk kiindulópontnak: semmi okunk az elégedettségre. Sőt: kiaknázatlan tartalékaink a munka kritikájaként is értelmezhetők. Ezért, ha megfelelő igényességgel, következetesen dolgozunk, alapvető változásokat érhetünk el a gazdasági életben, s ezek teszik lehetővé, hogy a kultúra, a művelődés, az egészségügy terén is céljaink szerint haladjunk. A nagyobb igényesség, a következetes végrehajtására való intenzívebb, dinamikusabb törekvés nem a politikai türelmetlenség jele. Nyugodtan, körültekintően és nagyon megfontoltan szeretnénk dolgozni a jövőben is. hiszen jól tudjuk, gazdasági gondjaink évek alatt halmozódtak föl, megszüntetésükre is évek kellenek: és mégis minden munkára fordítható perc, óra, nap drága a számunkra. Egy ember „lelazsál” egy órát, viszonylag csekély a kár. de ha az egész ország egyetlen napon hatvan percet nem dolgozna, az milliárdokkal károsítana meg mindannyiunkat. Munkaidőt, energiát, anyagot, pénzt a legkisebb mértékegységben számolva és becsben tartva használjunk fel és ellenőrizzünk, ez most és jövőben alapvető nemzeti érdekünk, Fiataljainkat arra neveljük, hogy tiszteljék a munkát, a dolgozó embert, hiszen rájuk vár forradalmi hagyatékunk gondozása, gazdagítása, a jövő formálása. Tudományos világnézettel vértezzük fel őket, tanítsuk meg becsülni és hozzáértéssel birtokba venni az elődök alkotásait, s hogy tudják önállóan gondolkodva hasznosítani a felnőtt nemzedékek életének tanulságait. Szellemileg kiművelt, politikailag a szocializmus iránt elkötelezett, lelkileg, aka- ratilag edzett ifjúság képes az életbe lépve helytállni, a szocializmus hajóját a kommunizmus révébe kormányozni. Ezt tudva kell számukra ma feladatot adni. a jó és fegyelmezett munkát megkövetelni iskolában, gyárban, a családban. Ahhoz, hogy sikerrel munkálkodjanak a fejlétt szocializmus építésén, az iskolából^ a főiskolákról, tanműhelyekből kikerülő fiatalok nem nélkülözhetik a Tanácsköztársaság, a magyar és nemzetközi forradalmi munkásmozgalom történetének tapasztalatait, melyek kiapadhatatlan eszmei- politikai forrásai lesznek az ő életüknek is, miként a mienknek. Hat évtizede az orosz proletáriátus a bolsevik párt nyomdokain indult harcba pártunk, népünk az első győzelemért, hogy másodikként a világon megkísérelje a szocializmus megvalósítását. És történelmi utunk 1945-ben ismét találkozott a felszabadító szovjet néppel, megbonthatatlan örök barátság kovácsolódott ki közöttünk. A nemzetközi küzdőtéren a Szovjetunióval, a többi testvéri szocialista országgal együtt harcolunk a békéért, a biztonságért, a társadalmi haladásért. A barátság és mélyreható együttműködés további erősítése nemzeti ügyünk, jövőnk. Történelmi, forradalmi harcunk örök érvényű tanulsága, hogy csak internacionalista összefogással tartozhatunk a társadalmi haladás élvonalába, érhetjük el szocialista céljainkat. z elmúlt és következő napok politikai rendezvényei, ifjúságink demonstrációja .erősíti elkötelezettségünket és tiszteletünket _ a Tanácsköztársaság dicső emléke iránt, de jól tudjuk, hogy eszméihez váló hűségünk legszebb kifejeződése az. ha mai feladatainkat becsülettel, hittel elvégezzük, fáradhatatlanul és jól dolgozunk a párt XI. kongresszusa határozatainak megvalósításáért, ügyünkért, a fejlett szocialista társadalom építéséért,
