Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)
1979-03-17 / 64. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. március 17. Automatizálás a gépiparban A gépesítés, az automatizálás, különösképpen a számítógép alkalmazása már eddig is lényegbevágóan csökkentette az emberi munka hányadát a gépek gyártásának a folyamatában. A számítógépek mentesítik a tervezőt a rutinmunka nagy része alól, és sokszor a szerkesztés feladatait is rábízhatjuk a számítógépre, a rajzolást is a rajzgépekre. A számítógép megtervezi a műveleteket, elvégzi a gyári adminisztráció zömét, egyéb gépek megköny- nyítik a szállítást, a raktározást, a szerelés munkaszakaszait és számos olyan automatikus berendezés is működik már, amellyel az esetek nagy részében ember közreműködése nélkül végezhetjük el a méretellenőrzést vagy a minőségvizsgálatokat. A jelenlegi legkorszerűbben gépesített, automatizált, számítógéppel dolgozó üzemekben tehát a gépgyártás sok szakaszában sikerült pótolni az egyre dráguló, egyre nehezebben toborozható embert. A technika legfejletebb fokán a gyártási láncnak szánté minden szeme külön-külön automatizálható, gépesíthető, de a láncszemek között emberek teremtik meg a kapcsolatot. Ember dolgozza fel a számítógépes tervezés eredményeit, jelenti a számítógépnek a termelési ütemterv végrehajtását, viszi a lyukszalagot a megfelelő szerszámgéphez, szállítja a géphez az anyagot, jelenti a méretellenőrzés eredményét, stb A nagy sorozatban gyártott gépek — például a gépkocsik vagy a villanymotorok — gyártásában már több éve tért hódítottak az automata célgépekből összeállított gépsorok. Ezeken az alkotórészek emberi közreműködés nélkül, bonyolult szállító rögzítő és forgató berendezések révén haladnak az egyik megmunkáló állomásról a következőre. A gondosan összehangolt állomásokat különféle jelző, reteszelő berendezések kötik össze, a rendszerbe beépítenek különböző automatikus mérő, ellenőrző, tisztító, hőkezelő és egyéb műveleteket. Az NDK-beli Karl-Marx- Stadt köszörűgépgyárban is sikeres kísérleteket folytatnak félautomata és automata köszörűgépek kifejlesztésére. A ferde beesési szögű köszörűgépeket a munkadarab automatikus beillesztésére és kiemelésére alkalmas eszközzel látják el. E gépeket elsősorban a szocialista országokba szállítják, de jó kapcsolatokat alakítottak ki nyugati cégekkel is. Forradalom a fotótechnikában Ma még csaknem valamennyi fotóanyag az ezüst- haloidok fényérzékenységét hasznosítja. Ámde a jövő évszázadban már „hiánycikk” lesz az ezüst, éppen ezért, a fotókémikusok már ma szorgosan keresik azokat az anyagokat, amelyekkel az ezüsthalogén vegyületeket helyettesíthetnék. Amerikai kutatók már értek is el némi eredményt ezen a téren. Az általuk kifejlesztett filmanyag fényérzékeny rétege, amely valójában csak a gépbe való behelyezés után válik fényérzékennyé — addig akár csomagolatlanul is tartható — egy újfajta termoplasztikus (hőre lágyuló) anyagból áll, amelynek az a tulajdonsága, hogy melegítéskor megpuhul, lehűtve pedig megszilárdul. A fényképezőgépbe betett anyag egyik oldala pozitív, másik oldala negatív elektromos töltést kap. A felvételek készítésekor — a megvilágításkor — több-kevesebb fény jut a film egyes helyeire, s a fény mértékével arányosan változik a termoplasztikus réteg elektromos állapota, így tulajdonképpen láthatatlan elektromos kép keletkezik az anyagon, amit később nagyon rövid ideig tartó meleghatással lehet „elővarázsolni” onnan. Az így kapott fehér-fekete, domború kép hihetetlenül részletdús, és ami nagyon fontos, teljesen szemcse nélküli. Ez a fényképezési mód persze ma még olyan drága, hogy egyelőre nem válhat közhasználatúvá, de azért ígéretes eljárásnak számít. Beszélő számítógépek „Beszélő számitógépek” már vannak. Először emberi hangon mondott szavakat vagy szótagokat tápláltak be a számítógép memóriaegységébe, és azok azután a program szerint szöveggé álltak össze. A szókészlet azonban nagyon korlátozott volt, a feldolgozás pedig lassan ment. Időközben azonban sikerült létrehozni az elektronikus beszédet. Ezeket a mesterségesen „gyártott” szavakat vagy szótagokat szintén betáplálják a memóriaegységbe és onnan felidézhetők. A bochumi egyetemen (NSZK) olyan új módszert fejlesztettek ki, amelynek alkalmazásával az információk a kimenet pillanatában elemezhetők, és csak azután hozzák létre elektronikus úton a szavakat. Ezáltal a szókészlet korlátlanná válik. Elektronikus sakk Már a számítógépek első nemzedékének a korszakában, az elektroncsövekből álfő gépmonstrumok arra csábították, a matematikusokat, hogy „megtanítsák” a gépet a sakkjátékra. Első pillantásra egyszerű feladatnak látszik a számítógépnek ez a fajta beprogramozása, valójában azonban rendkívül bonyolult: a játék lehetséges folytatásának a száma ugyan elvileg minden újabb lépésben meghatározható, de ennyi variációt még egy számítógép sem tud végigcsinálni. Egyszerűsítést jelentett azonban, hogy a gépek programját a sakkozó ember gondolkodásmódjához közelítették. Egy általános sakkjátszmában minden állásból kb. 30 folytatás képzelhető el, tehát az első válaszlépésben 30x30, kereken 1 000 variáció várható, a második válaszlépésben pedig már egymillió változatot kellene a gépnek megvizsgálnia, ahhoz, hogy kiválassza a legjobb megoldást. De a sakkmester sem veszi figyelembe a sakktábla minden kockáját, legfeljebb 10—16 kockára összpontosít, igaz, hogy ezen több lépés variációit előre kombinálja. összesen csak 3—4 figurát mozgat képzeletben, amikor végiggondolja a lépésvariációkat. Az első számítógépes sakkprogramot egy angol matematikus dolgozta ki a második világháború után, de ez a komputer még nagyon gyenge játékos volt. A Szovjetunióban az 1950-es évek végén kezdték kidolgozni az elektronikus gépek sakkprogramját. 1967-ben pedig sor került az USA és a Szovjetunió komputerének a versenyére, amelyet 3:1- nyert a szpvjet sakkprogram. Az első komputeres sakkvilágbajnokságra 1974-ben Stockholmban került sor, a másodikra pedig Kanadában 1977-ben. Az elsőt a szovjet Kaissza- program nyerte, a másodikat az amerikai Chess 4,6. A verseny elemzése alapján a szakemberek már nem biztosak abban, hogy a gép sohasem győzheti le a sakkozó embert, pedig korábban ez volt az egyöntetű vélemény. Az elektronika és a miniatürizálás előrehaladásával ma már játékként is készítenek sakkozó minikomputert, mint elektronikus sakkpartnert. Nyugatnémet áruházakban kapható ez a cigarettadoboz nagyságú sakk-komputer, amely másodpercenként 2 millió adatot dolgoz fel. Csehszlovák pészméker Az elektronika egyik életet mentő vívmányát, a pészmé- kert akkor használják, amikor a szívritmus rendellenessé válik, a szív leállással fenyeget, vagy esetleg másodpercekre le is áll. A működését szabályozó inger képzésében illetve ebből az ingerből származó ingerület vezetésében ugyanis zavar támad. A műszer tehát az inger képződésének, illetve vezetésének hiánya vagy hibája miatt rosszul működő szív egészséges ritmusának a beállítására és fenntartására szolgál. A pészméker meghatározott nagyságú és gyakoriságú elektromos jelek, impulzusok leadására képes hosszú időn át ■ egyenletesen. Több éven át való működését a benne lévő, hosszú élettartamú miniatűr elemek vagy telepek biztosítják. Az impulzusokat a műszeren úgy állítják be, hogy percenkénti számuk 78—80 legyen, mint a szívverések rendes száma; az impulzusokat elektródok segítségével a szívizomhoz vezetik. A pészmereket műtéttel ,építik be” az ember szervezetébe. Legtöbbször a mell- izomzat alá helyezik el magát a berendezést, de bevarrhatják más testtájakon is a bőr alá. A műszerekből kivezető. elektródokat a szívhez rögzitik, például az egyik vénán át a szívbe vezetve, vagy a szívizomhoz varrva. Ezzel az aránylag egyszerű berendezéssel már nagyon sok életet sikerült megmenteni. A jelenlegi pészmereknek nagy hátránya, hogy a készüléket a telepek kimerülése miatt mintegy kétévenként cserélni kell, és ez csak újabb műtéttel lehetséges. Ennek elkerülésére világszerte több irányban kísérleteznek. Szerkesztettek olyan pészmé- kert, amelyet nem kell a szervezetbe beépíteni, hanem nyakba akasztva lehet viselni, és csak az elektródokat kell a szívizomhoz vezetni. Olyan pészméker is van, amely voltaképpen egy miniatűr rádióvevő. A klinikáról adják le az impulzusokat, a szervezetbe épített rádióvevő pedig közvetíti azokat a szívizomnak. Kísérleteznek a rádioaktív energiaforrással működő „atom”-pészmékerrel is. A szocialista országok közül Csehszlovákiában, az Észak-morvaországi TESLA Művekben is gyártanak pászmákért, amely eléri a világ- színvonalat. 10 évig működőképes, de telepeit 2—3 évenként cserélni kell. Beültetik a TESLA gyár pészmékerét. Eddig 4500 beteget Mentett meg a készülék „Mindentudó mikroszkóp Az utóbbi években mindjobban elterjedtek a nagy pontosságú, kontrasztos, ibolyántúli sugárzóval felszerelt és így különlegesen jól áttekinthető színes képet mutató fénymikroszkópok. Felmerült az az igény is, hogy a mikroszkópokkal ne csak megtekinthetők legyenek az egyenes preparátumok, tárgyak, hanem azok biológiai fejlődése, változása, alvadása vagy dermedése fotográfiai úton is követhető és rögzithető legyen Ez alapvetően elősegíti a vizsgált eljárás dokumentálását és más kísérletekkel való objektív összehasonlítását. A természetes világítás a mikroszkópi felvételek készítéséhez elégtelen. Az izzólámpás megvilágítás koncentrált fénysugarai pedig sokszor olyan hőt fejlesztenek, amely káros a preparátumra. Mindamellett mind a természetes, mind az izzólámpás világítással viszonylag hosz- szú expozíciós időre volt szükség, és ez a képek elmozdulás okozta élettelenséget vonta maga után. E nehézségeken azáltal lettek úrrá, hogy olyan kis méretű villanófény berendezést konstruáltak, amely a mikroszkópba beépithető, és fényét az optikai útba beillesztve sugározza a vizsgált tárgyra. E „mikroblitz” készülékkel már megoldható a mikrovilágban élő és mozgó tárgyak, kristályok növekedésének, átalakulásának tetszés szerinti mozgásszakaszokban való lefényképezése. A beépített villanófény megvilágítási ideje kb. 1 ezred másodperc, ami elegendő ahhoz, hogy 0,001 milliméter nagyságrendű részleteket megörökíthetővé tegyen. A villanások — tehát az egyes feltételek is — kb. 3 másodpercenként követhetik egymást. Ennél nagyobb felbontóképességet nem is Várnak el a fénymikroszkópoktól, annál inkább a más elven működő elektronmikroszkópoktól, Szerelik az automata köszörűgépet
