Szolnok Megyei Néplap, 1979. március (30. évfolyam, 50-76. szám)

1979-03-17 / 64. szám

1979. március 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A tavasz közeledtével megkezdődött a parkok, sétányok csinosítása, felújítása. A szolnoki Marx-parkban a Városgazdálkodási Vállalat munkásai javítják a gyepet, felújítják az utakat Gyermekük, unokájuk életét teszik szebbé Nehéz eldönteni, melyik brigád a legjobb a „zománcosok” jászkiséri telepén Döntőbizottságok Elfogulatlanul, kollektív bölcsességgel A Jászsági Vas- és Zo­máncipari Szövetkezet jász- kiséri telepének gazdálkodá­sában meghatározó szerepük van a szocialista brigádok­nak. A kollektívák a terme­lési feladatok ellátása mellett „motorjai” a szövetkezet kulturális és sportéletének, segítségük nélkülözhetetlen a nagyközségi tanács, az óvo­dák, az iskolák, a szociális intézmények számára. A telepen 50 taggal 5 szo­cialista brigád dolgozik. A 200-as létszámhoz viszonyít­va ez kevésnek tűnik. A zo­máncipari részlegben azon­ban a brigádtagságot meg kell érdemelni, szocialista brigádban dolgozni rangot jelent. Nphéz — talán nem is le­het — elmondani, hogy a szocialista brigádok közül melyik a legjobb. A „Béke” és a „Május 1.” ugyanolyan eredményesen segíti a szö­vetkezet munkáját, és veszi ki részét a településfejlesz­A magyar külkereskedelem múlt évi exportjának növe­kedésében vezető helye volt a gépiparnak. 1977-ről 1978- ra a rubel elszámolású kivi­tel részarányait 53,6-ről 55,5 százalékra, a nem rubel fizetésűt 19,4-ről 21 szá­zalékra emelte. A fejlett tőkésországokba irányuló szállításainkon belül 12,1-ről 13,5 százalékra emelkedett e fontos ágazat kivitelének aránya. A szocialista országok pia­cain gépiparunk ugyan ke­vesebbet értékesített a terve­zettnél, kivitelünkben mégis első helyen áll a többi ága­zat közül. A gépipar tőkés kivitele először 1975-ben hagyta ma­ga mögött a kohászatot. Az idén már 73 százalékkal több gépipari árut küldünk a dol­lár elszámolású piacokra, mint kohászati anyagot. S ez felel meg jobban orszá­gunk adottságainak. Gépipari behozatalunk a dalárral fizető piacokról a múlt évben 29 százalékkal emelkedett. Különösen a mezőgazdasági, élelmiszer­ipari és vegyipari berende­zésekből vásároltak sokat vállalataink. Az előző év­hez képest némileg csökkent az alkatrészimport, de több mint másfélszeresére nőtt az tési feladatok végrehajtásá­ból, mint a nők brigádja, vagy az „égetőké”. Valamennyi brigád napló­jában fontos helyen szerepel a minőség állandó javítása, a szállítási határidők betartá­sa, az anyag- és energiafel­használásnál a szigorú taka­rékosság, ésszerűsítések, újí­tások kidolgozásával a ter­melés korszerűsítése. Nem hiányoznak a brigád­naplókból a társadalmi mun­kára vonatkozó, - minden részletre kiterjedő felajánlá­sok sem. „A brigád évente 2 kommunista műszakot vál­lal, a munkabért a gyermek- intézmények fenntartására fordítja” .1.. A vállalásokat a hivatalos munkaidőn túl és fizikai munkában kell el­végezni” ... — Minden bri­gádtag 16 óra társadalmi munkát teljesít”. Amit mégsem jegyeznek be — mert előre tudják —, hogy mennyivel teljesítik túl vál­lalásaikat, a 16 óra társa­dalmi munkát. Pedig vala­ipari szerszámok, ügyvitel­technikai eszközök behozata­la. Ezek ugyan előmozdíthat­ják a jobb tervezést, a kö­rültekintőbb szervezést, de önmagukban aligha hordozói a modem technikának. Az idén legfontosabb: tel­jesíteni az államközi megál­lapodásokban rögzített fel­adatokat. szocialista partne­reinkkel. Különösen fontos helyet foglalnak el a szovjet olaj­egyezményes szállítmányok, és persze az olimpiai áruk, mind határidőre. Megvizsgáltuk a speciális autóbuszalváz, a karosszéria, a szervokormány, illetve a sebességváltó gyártásfejlesz­tésének tennivalóit. Tovább­ra is foglalkozni kell gyor­san feltárható tartalékok hasznosításával, a kisebb rá­fordítást igénylő — tőkés ex­portot fokozó — beruházások segítésével. Fontos idei feladat: több — a KGST országokkal kö­tött — szakosítási szerződés jár le a jövő esztendőben, ezért gondoskodni kell a megfelelő szerződések meg­hosszabbításáról. illetve az eddig nem megfelelően mű­ködő szakosítási megállapo­dások javításáról. H. Gy. mennyien túlteljesítik. En­nek eredménye, hogy a nagy­község főtere szép parkkal gazdagodott, egyre több ut­cát sikerül „mentesíteni” a belvíztől, gyarapodik a jár­dák hossza, bővül a vízveze­tékhálózat. Az óvoda soha nem fogy ki az ötletes és szórakoztató játékszerekből, az öregek napközi otthona a felújított, vagy új berendezésekből. A jászladányi öregek szociális otthonában pedig a zománco­sok telephelyén készült „Gó­liát” mosogatókkal helyezték üzembe az új konyhát. A brigád tagjai megható szerénységgel mondják el, hogy amit csinálnak, az ter­mészetes. az kötelesség. Az óvodák és iskolák patronálá- sával gyermekük vagy uno­kájuk életét teszik szebbé. A szociális intézményeknek nyújtott segítséggel pedig magányos, munkában megfá­radt, idős emberek otthonát teszik „otthonosabbá”. Oktatás, közművelődés, lépcsőzetes munkakezdés VB-iilés Szolnokon a városi tanácsnál Ülést tartott tegnap Szol­nok város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága, amelyen beszámoló hangzott el a Dé­libáb úti Általános Iskola tevékenységéről, valamint a közoktatási és közművelődé­si intézmények együttműkö­déséről és feladatairól. Ezt követték az előterjesztések, amelyek között a Bajcsy-Zsi- linszky út környékének rész­letes rendezési terve, vala­mint a lépcsőzetes munka­kezdés bevezetése is szere­pelt. ü paradicsom termesztésének ui utia A hazai paraddosomter- mesztés fejlesztésének leg­sürgetőbb feladata a fajta­váltás és a termesztés-tech- nológia korszerűsítése — hangoztatták tegnap a kecs­keméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben megtar­tott országos paradicsomter­mesztési tanácskozáson. Je­lenleg az alacsony hozamok gazdaságtalanná teszik ezt a termelői ágazatot, s ugyan­akkor a megtermelt paradi­csomból sem lesz mindig ki­váló végtermék. Az új nemesítésű kecske­méti paradiosomfajták, meg­felelő agrotechnikával. 700— 800 mázsa hektáronkénti átlagtermést hoznak, s ugyanakkor több festék­anyagot tartalmaznak az ed­dig ismerteknél. Az új fajták többségének termelése gépe­síthető is. A legtöbbet ígérő fajtaje­löltek az idén már üzemi parcellát kapnak, s megkez­dődhet az elszaporításuk. Hazánk valamennyi lakója személyi számot kapott, il­letve kap, gépi nyilvántar­tással egyszerűsítik az állam- igazgatási munkát, a lakos­ság ügyeinek intézését — Jogos volt a felmondás? Valóban igazolatlannak mi­nősíthető a hiányzás? Tény­leg a dolgozó hibájából tör­tént a baleset? A fegyelmi vétséggel arányban áll a bün­tetés? Törvényes a kártérítés­re kötelezés? Az egyik fél azt mondja, igen, a másik, hogy nem. Döntsön a döntőbizott­ság. A munkáltató s a mun­kavállaló vitájában első fó­rumként ő hivatott igazságot tenni. Tagjai nem jogászok. Tőlük azt várják, hogy tárgyilago­san, kollektív bölcsességgel a Munka Törvénykönyvének megfelelően döntsenek. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ennek az igénynek a megye üzemeiben, szövetkezeteiben működő döntőbizottságok egyre job­ban megfelelnek. Lassan meg­találták a módját a döntőbi­zottsági elnökök és tagok fel­készítésének, továbbképzésé­nek. Erre a megállapításra jutott a megyei főügyészség 16 testület eljárásainak, hatá­rozatainak vizsgálata alapján. A bizottságok többségének működése törvényes, határo­zataik jogszerűek. Ezt a tényt nem cáfolja az sem, hogy döntéseiknek egyharmadával nem értettek egyet az érintet­tek. A munkaügyi bíróság azonban a keresettel megtá­madott határozatainak mind­össze negyven százalékát vál­toztatta meg. Az általában kedvező megállapodások mel­lett az ügyészségi . vizsgálat során — éppen a további elő­relépés érdekében — szóvá- tették a még fellelhető fogya­tékosságokat is. Megállapítot­ták többek között, hogy a mondotta tegnap a Parla­mentben tartott sajtótájé­koztatóján Szabady Egon, a KSH elnökhelyettese, az ál­lami népességnyilvántartó operatív bizottság elnöke. A lakosság 1975 elején összeírt adatait számítógé­pes rendszerrel dolgozta fel, s azóta napra készen vezeti az Állami Népességnyilván­tartó Hivatal. Az egységes nyilvántartás lehetővé teszi, hogy a tanácsoknál és egyéb államigazgatási szerveknél párhuzamosan vezetett sok­féle nyilvántartást fokozato­san megszüntessék, az állam- igazgatási munkát korszerű­sítsék. A lakosság így sok összeírás alól mentesül. A mágnesszalagon tárolt ada­tok alapján például kimu­tatható. hogy kik a bölcső- dés, óvodás, tanköteles ko­rúak, kiknek ajánlatos egész­ségügyi szűrővizsgálatra je­lentkezni, ilyen összeírásra tehát a jövőben már nem lesz szükség. Választások előtt nem kell majd külön felmérni, hogy kit vegyenek fel a választói névjegyzékbe. Később, a népességnyilván­tartó rendszer teljes kiépülé­se után a gép automatiku­san ad majd igazolásokat, anyakönyvi másolatokat, sőt esetleg az egész társadalom- biztosítási rendszer adatbá­zisát is gépesíteni lehet, ami nagymértékben gyorsíthatja a személyes ügyek intézését. Hasonló nyilvántartási rendszert már tucatnyi or­szágban bevezettek, főként a skandináv államokban, de több szocialista országban is gépesítették vagy gépesítik a lakosság nyilvántartását. E ténybeli és jogi tévedések leg­gyakrabban a fegyelmi vétsé­gek és a baleseti kártérítések megítélésével kapcsolatos vi­tákban fordultak elő. A meg­alapozatlan döntéseknek egyik oka, hogy a bizottságok elvétve éltek a hivatalból el­rendelhető bizonyítás lehető­ségével. Ellenőrzés nélkül fo­gadták el az egymásnak hóm-» lokegyenest ellentmondó val­lomásokat. A legkirívóbb ese­tek egyike: egy dolgozónak felmondtak, azzal az indok­kal, hogy bizonyos feladatok ellátását megtagadta. Ö a döntőbizottsághoz fordult, mert sérelmesnek tartotta a döntést állítván, hogy mun­kaköri kötelezettségét messze meghaladták azok a felada­tok, amelyeknek elvégzésére kötelezték. A bizottság a munkaköri leírás, a munka- szerződés ismerete és a tanúk kihallgatása nélkül döntött. A megfelelő előkészítés hi­ányával magyarázható, hogy olykor túl hosszadalmasak a döntőbizottsági eljárások. Nem ritkán előfordult, hogy figyelmen kívül hagyták a törvényes határidőket. Hatá­rozataik megfogalmazásában is volt némi kifogásolni való. Elsősorban az, hogy túlzottan leegyszerűsítve, szűkszavúan fogalmazzák meg döntéseik indoklását. A kiragadott néhány példa csupán arra bizonyság, hogy van még tökéletesíteni való munkájukon. De nem vitatja, és kérdőjelezi meg azt az ál­talános megállapítást, hogy a bizottságok eljárásaira, dön­téseire a törvényesség, az el­fogulatlanság a jellemző. K. K.— külföldi tapasztalatokat is fi­gyelembe vették a hazai sze­mélyi nyilvántartás meg­szervezésekor. A személyi szám, amely­nek átadására március vé­gétől kerül sor, az azonosí­tás. a tévedés kizárásának technikai eszköze. Először Budapest és a megyei jogú városok, később a városok, majd november 30-ig a töb­bi település lakossága kapja meg folyamatosan a helyi tanácstól személyi számát, amelyet a személyi igazol­ványba ragasztanak, illetve — akinek nincs személyi igazolványa — annak sze­mélyi lapot ad.nak át. Leve­lezőlapon, illetve hirdet­ményben értesítik a lakos­ságot, hogy személyi szá­mát mikor és hol veheti át. A tanácsok — könnyen meg­közelíthető középületekben :— kirendeltségeket létesíte­nek majd. hogy a személyi szám átvételekor ne legyen torlódás. A család nagykorú tagjai a család többi tagjá­nak személyi számát is át­vehetik. A személyi szám 11 szám­jegyből áll. amely a lakos nemét, magyar vagy külföl­di állampolgárságát, születé­sének időpontját az azonos napon születetteknél a na­pon belüli sorszámát tartal­mazza, így az országban két egyforma személyi szám nem lehetséges. A személyi szám végleges, azt a személyi .iga­zolvány cseréje esetén sem változtatják meg. Az 1980. január 1-i népszámláláskor ellenőrzik majd, hogy min­denki megkaptá-e a szemé­lyi számát. (MTI) A múlt évi hagymatermésből több mint ötszáz vagonos meny- nyiséget a kecskeméti Konzervgyár tiszakürti telepén készíte­nek elő további feldolgozásra. A fűszernövényből a kecske­méti gyár keresett exportcikket - szárított hagymát állít elő Több gép külföldre Március végén megkezdik a személyi számok kiadását Az azonosítás eszköze — Tévedés kizárva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom