Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-13 / 36. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 13. Környezetünk védelmében Az 1976. évi II. törvény az emberi környezet védelméről az általános rendelkezések mellett kimondja: a Magyar Nép- köztársaságban védelem alatt áll a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj, a település környezete. „Nem szabad az emberi környezet védelem alatt áló tárgyait olyan szennyeződésnek, ártalomnak vagy más káros hatásnak kitenni, amely azok természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, vagy az emberi életkörülményeket rontja.” Valójában hogyan állunk a törvény végrehajtásával, a környezet védelmével? Milyen állami intézkedések születtek már ez ügyben? Menynyire lett az egyes embernek személyes ügye, hogy szocialista emberhez méltó környezetben éljen? összhangban van-e erre nálunk az igény és a lehetőség? T&RSMMLMI ŐRSÉGEK Ha közelebbről megvizsgáljuk e kérdést — és erre most nagyszerű lehetőségünk nyílt, hiszen a közelmúltban tartotta a Hazafias Népfront megyei elnöksége több más állami, társadalmi szervvel együtt a megyei környezetvédelmi aktívát, ahol — a vitaindító és maga a vita ezt bizonyította — meglehetősen tarka a kép. A törvény egyértelműen a Hazafias Népfront kezébe adta a környezetvédelem társadalmi feladatainak irányítását, koordinálását. Ennek alapján a megyében a mozgalom 7 városi és 54 községi környezetvédelmi bizottsága — amelyekben 1100 társadalmi aktíva dolgozik — kezdeményezője, segítője, támogatója a helyi környezetvédelmi feladatok teljesítésének, a társadalmi erők ösz- szefogásának. Hozzájuk kell sorolni a társadalmi őrségeket — ezekben 750—800 ember tevékenykedik városokban, községekben —, amelyek hasonló feladatokat látnak el. A gyerekek közül is egyre többen vállalnak részt e munkából, sok iskolában szervezték már meg az ifjú társadalmi őrök őrseit. És. hogy milyen eredményesen dolgoznak, arra elég példának említeni a nagyiváni úttörőket: elnyerték a Hazafias Népfront Országos Tanácsa által alapított Széchenyi István emlékplakettet. A felnőttek megyeszerte számos tanácskozást, kiállítást, rajzpályázatot rendeztek, a tavaszi és az őszi lomtalanítási akciók során egy-egy alkalommal mintegy 1100— 1200 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. A jó példák közé sorolható a népfront, a megyei tanács és a Vöröskereszt közösen meghirdetett mozgalma, a Tiszta, virágos Szolnok megyéért. Nagyon sok településen lennek jegyében ültettek fákat, virágokat a tereken, az utcákon. Három alkalommal rendezték meg a Szolnok megyei környezet- és természetvédelmi napokat, ezek programjában 42 településen csaknem száz előadás hangzott el a környezetvédelmi tennivalókról. Az előadásokat több mint nyolcezer ember hallgatta meg. Az is igaz, hogy nagyon sok bírálat érte a gazdaságokat azért mert nem fordítanak kellő figyelmet a hulladékok, szennyező anyagok megfelelő elhelyezésére. MáSOHRT BÍRÁLUNK De valljuk be, rendszerint másokat bírálunk, a saját házunktájának „szépséghibáiról” nem szívesen beszélünk. Pedig lehetne mit mondani. Hány és hány példát említhetnénk a szemetes járdákról, buszmegállókról, piszkos, elhanyagolt bérházi lépcső- házakról, konténerek mellé szórt szemétről és így tovább. Látták már őszi tarló- égetéskor — amikor felelőtlenül körben meggyújtotta a traktoros a tarlót, hogy hamarabb végezzen a munkával —, hány fa ég meg, milyen fejvesztve próbálnak menekülni a lángtengerből az értékes apróvadak? Láttak-e már elhanyagolt, szemetes erdei tornapályát, amit korábban nagy társadalmi ösz- szefogással építettek? Vagyis attól, hogy elmondhassuk: nálunk valóban mindenkinek személyes ügye a környezetés a természetvédelem, még nagyon messze vagyunk. Sok magyarázó, kérő szóra lesz szükség, amíg e célt megközelítjük, amíg mindenki megérti: ha szeretjük, védjük, szépítjük környezetünket, akkor magunkat védjük, saját életfeltételeinket javítjuk. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy a tiszta ivóvíz, a tiszta levegő, a zajmentes övezet nem áll korlátlanul rendelkezésünkre, csak jelentős anyagi eszközökkel biztosíthatjuk magunknak, ezért gazdálkodni kell vele. Vagyis a szemléletformálás mellett nem hanyagolható el az ellenőrzés, a felelősségrevonás sem. A környezet védelmében mindig a közérzet az első. Hosszabb időre szóló tervekre, fejlesztésekre, beruházásokra van szükség, és nagyon sok pénzre. I PÉLDÁK BIZONYÍTANAK A környezetvédelem hosz- szútávú — 1990-ig szóló — megyei programját 1976 novemberében hagyta jóvá a megyei tanács. Annak alapján készültek el az ötödik ötéves terv időszakára szóló munkaprogramok. Érthető, hogy mint a megye legiparosodottabb, legvárosiasabb települése a megyeszékhely, Szolnok, küzd a legtöbb urbanizációs gonddal, itt legnagyobbak a környezeti ártalmak is. Felismerve ezt, Szolnok Város Tanácsa 1977. december 2-án tárgyalt a város környezetvédelmének helyzetéről, elfogadta annak középtávú programját, majd a tanács végrehajtó bizottsága ez év január 19-i ülésén jóváhagyta a városi szennyvíztisztító beruházási programját. A tisztítómű-főcsatorna és á járulékos létesítmények építése még ebben az ötéves tervben megkezdődik. A megyeszékhely nagy gondjai közé tartozik, hogy a 4-es főút — amely a városon vezet keresztül — forgalma évről évre nő. A gépkocsik kipufogógázának légszennyező hatása, a zajártalom ellen egyelőre nem lehet hatékonyan védekezni. Ehhez soksok millió forintra lenne szükség, de ez most nem áll rendelkezésre. - Természetes tehát, hogy a gépkocsik üzemeltetői, továbbá a szervizek és a BM-szervek (akiknek a gépjármű-ellenőrzés a feladatuk) együttes erőfeszítésére van szükség, hogy a motorok optimális beállításával csökkenteni lehessen a városban a környezet szennyezését. Jászberényben a kommunális gondok mellett elsősorban a Hűtőgépgyár nagy környezetszennyező. Sok gondot okoz a Zagyva, amelynek vize nagyon szennyezett, és amelyen rendszeres mederkotrással, mederrendezéssel igyekeznek segíteni. A városi szennyvíz elvezetését és tisztítását a csatornamű-társulás beruházása oldja maid meg. Üj, korszerű szennyvíz- tisztítót épít 50 millió forintért a Hűtőgépgyár is. A város levegőjének tisztasága szempontjából kedvezőtlen az elavult fűtési szerkezet, de a földgáz bevezetése a városba csupán 1980 után várható. A Hűtőgépgyár az idén 50 millió forintos beruházásával jelentősen csökkenteni fogja a levegőszennyezést. • ÖSSZEFOGÁS KELL Karcagon a levegő portartalmának csökkentésére ebben az ötéves tervben 30 ezer négyzetméternyi tanácsi kezelésben levő utat újítanak fel; 1980-ig kijelölik az új szeméttelep helyét, újabb városrészekre terjesztik ki a szervezett szemétszállítást; a belterületen 16, a külterületeken 140 hektárnyi parkot, erdőt telepítenek. örvendetes, hogy a Növényolajgyár Martfűn a Tisza vizének védelmére 120 millió forint költséggel korszerű szennyvíztisztítóművet építtet. (Korábban Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművek 70 millió forintot költött ilyen célra.) Mindez csak néhány kiragadott példa volt a tervek, intézkedések sorából. Tömérdek pénz kell. hogy megoldjunk ilyen nagy beruházásokat. Természetesen mindez nem valósulhat meg egyik napról a másikra, csak ahogyan anyagi lehetőségeink engedik. Röviden szólva: az igény és a lehetőség még nincs összhangban nálunk. Éppen ezért van szükség még nagyobb társadalmi ösz- szefogásra. Arra, hogy mindenki képessége, lehetőségei szerint védje, óvja környezetét. Varga Viktória Segít a lépcsőzetes munkakezdés Egymillió utas a karcagi buszokon Karcagon jelenleg tizenöt autóbusz bonyolítja le a városban a személy- szállítást. A helyi utasforgalom 1978-ban már elérte az egymilliót, és ez a szám az ipartelepítések következtében évről évre nö. A járatok legzsúfoltabbak a téli hónapokban, ilyenkor a havi utaslétszám 102 ezerre is emelkedik, míg az „uborkaszezont” a nyár jelenti, havi 60—65 ezer utassal. A város legjelentősebb üzemeiben már bevezették a lépcsőzetes munkakezdést., így a reggeli fél hattól fél hétig tartó csúcsforgalom széthúzódott, jelentősen csökkent. A Volán-járatokon kívül a munkába szállítást segítik az üzemi buszok is, amelyekkel jelenleg a két termelőszövetkezet, a KÁTISZ, a berekfürdői üveggyár és a Középtiszai Állami Gazdaság karcagi kerülete is rendelkezik. Az elmúlt hónapokban jó néhány reklamáció érkezett a Volánhoz, mivel a panaszosok szerint a helyi busz- közlekedés nem igazodik eléggé a nagyállomásra érkező vonatok menetrendjéhez. Azóta a reggeli, Szolnok felé haladó, ún. munkásvonatokhoz két autóbusz — és minden érkező utas- szállító vonattól közvetlen járat indul a városközpontba. Az elmúlt' évben a több ezer járat közül hatvanszor fordult elő öt percnél nagyobb késés, ami többségében a decemberi, januári nagy hideg számlájára írható. Sajnos, a karcagi kirendeltség, illetve telep épületlétesítményei hiányosak, elavultak. Míg a járművek és autóbuszok száma évről évre növekszik, ezt az emelkedést nem követte a kiszolgáló egységek, azaz a gép- és motorjavító részleg fejlesztése, bővítése. Ezért a lakott terület szélén levő jelenlegi telephely már ma is szűkösnek bizonyul. Nincs a városban autóbusz-pályaudvar, megfelelő fűtött, fedett váróterem se. D. Sz. M. Ellesett pillanatok Ebben az esztendőben érthetően megsokszorozódik a figyelem, amellyel a gyerekeket általában körülvesszük. És ez így van rendjén — még akkor is, ha mi. felnőttek némi „irigységgel” gondolunk erre a 365 napra. 1979 az első esztendő, amely a gyermekeké — a megvalósulatlan, egykori gyermekálmok valóraváltá- sára alkalom, hogy a most felcseperedő nemzedék élete szebb, boldogabb, igazabb legyen szerte ' a világon. És persze, a magunké is. Ugyan ki merné tagadni, hogy a gyerekek a legodaadóbb társaink a boldogság, az őszinteség, a szeretet, a jótakarás, sokszor gyorsan múló pillanataiban! „Hóvirág” — Lappföldről Hetvenkét éve házasok e E l Kunhegyesen egy idős pár. a 93 éves Szendrei Lajos és 88 éves felesége, Borbély Eszter, akik mindketten egészségesen, szellemi Jrisseségben. az idén, november 9-én már házasságkötésük heitvenkettedik évfordulójához érkeznek. Hogy mi a hosszú kor, az együttlét titka? A feleség szerint a türelem, a tapintat, egymás jó és rossz tulajdonságainak elviselése. A férj szerint egy olyan feleség, mint Eszter néni, aki még ma is egyedül tart rendet a porta körül. Azonkívül Lajos bácsi a pipára is esküszik, hogy nyújtja az életet, mivel iwo?cseres (!) kora óta hódol a füstös jószágnak. Állítása szerint elfüstölt már egy lovaskocsira való leveles dohányt. Lajos bácsi nagy idők, két világháború tanúja. De mégis, élete legnagyobb élményének azt vallja, amikor 1901-ben megismerkedett a kunhegyesi Józsa Imrével, az 1848/49-es szabadságharc huszárkapitányával. De sok érdekes történetet hallott tőle a dicső két évről, a bujdosás nehéz éveiről! A földmívesség, a rög szeretete végigkísérte Szendrei Lajos bácsi életét. Világéletében a határban munkálkodott, majd alapító tagként lépett a Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe, és innen került nyugdíjba. Hogy mivel telnek a napok? Eszter nénit lefoglalja a házimunka. Lajos bácsi kedves időtöltése a füsteregetés közbeni elmélkedés. Régi történetekről, rigmusokról. versekről, tréfás köszöntőkről, mondókákről. Tőlünk ezzel búcsúzott: „És miként a juhászkutya bundájába kapaszkodó kullancsnak szemeiből alácsorduló könnyektől megvilágított rablóvár felvonó hídjának rozsdás srófjai ösz- szetartják ennek matériáját, ekképp legyen tartós és hosszú a mi barátságunk.” — D. Szabó —I Honda motor! Hát már ez is valami I Önfeledten csevegő vietnami kisfiúk. A háború szörnyűségeit talán már elfeledhetik (Fent) A győztes úgyis én leszek! A lipcsei iskolás . fiúk egyik fő álma, hogy egyszer majd neves birkózók lesznek. (MTI - KSQ
