Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-13 / 36. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 13. Kommentárunk Az iráni fordulat fantasztikus feszült­séghez képest maga a robbanás — leg­alábbis egyelőre — nem tűnik olyan pusztítónak, mint amilyen lehetett volna. Voltak ugyan fegyveres összecsapások Khomeini ajatollah és a csá­szári gárda erői között, de a számok vastörvénye dön­tött: a tömegek a szó szo­ros értelmében elsöpörték a régi közigazgatást és meg­teremtették a főpap által ki­jelölt kormányfő!. Mehdi Bazargan országlásának fel­tételeit. Arról, milyen lesz a szü­lető új rendszer, mennyire lesz képes megoldani az or­szág kétségtelenül ' súlyos problémáit, semmit nem tud­hatunk még. Ebben a pil­lanatban azonban nem is ez a lényeg. Sőt még az sem, hogy az ellenzék derékhadá­nak a vallási mozgalom bi­zonyult. A vallási köntös­ben jelentkező tömegmozgal­mak mindig és mindenütt létező társadalmi érdekeket fejeznek ki. Ez a huszadik század harmadik harmadá­ban Irántól Észak-írországig fokozottan igaz. Khomeini mozgalmának nem a világ­nézeti alapja döntő az ese­mények mérlegelésénél, ha­nem az, hogy egyesíteni tud­ta nemcsak a nép. hanem a nemzett minden, a császári diktatúrával elégedetlen ré­tegét. Azt sem lehet tudni, hogy a jelenlegi impozáns nemzeti egység mennyire lesz tartós, s hogy a sah rendszerét elsöprő mozga­lom mennyire hullik elemei­re a győzelem után. Lehet valami igazuk azoknak, akik úgv vélik: a győzelmes iráni ellenzék sokkal egységesebb abban, amit nem akar. mint abban, amit e pillanatban akar. Mi az iráni fordulat köz­vetlen következménye? Belpolitikailag az, hogy egy lehetőségekben gazdag ország jó esetben valóban ráléphet a társadalmi fel- emelkedés útjára. A nem­zetközi porondon pedig az. hogy a földkerekség egyik legérzékenyebb térségében megszűnt létezni egy olyan rezsim, amely fenntartás nélkül vállalta az amerikai érdekek védelmét és kiszol­gálását. Bármennyi kérdőjel sora­kozik Khomeini és Bazargan belpolitikai elképzelései kö­rül (milyen lesz az iszlám állam iráni modellje, mi­lyen társadalmi töltést hor­doz stb.), a külpolitikai orientáció terén minden jel szerint lényeges változás kö­vetkezik be. Csaknem biztos­ra vehető, hogy az új rend­szer felhagy a „csendőrsze- renpel”. azzal, hogy a negy­ven milliárd dolláros költ­séggel felfegyverzett, ultra­modern fegyverekkel felsze­relt hadsereg Washington céljainak megfelelően tart­sa sakkban a térség gyen­gébb országait. Ebből minden logika sze­rint az következik, hogy az új teheráni kabinet lépése­ket tesz majd az el nem kö­telezett országok csoportja felé. ártér sikertelen Camp David-i ka­landja után amúgy- is megerősödtek a kongresszusi táma­dások az amerikai elnök el­len. Ezek nemcsak az iráni összeomlásért teszik felelős­sé a Fehér Ház. a külügy­minisztérium, a Pentagon és a CIA „gyengeségét”, hanem a térség változásaiért is, Etiópiától kezdve Dél-Jeme- nen át egészen Afganisztá­nig. Minden vagy majdnem minden attól függ, hogy ez a belső nyomás nem vezet-e meggondolatlan, súlyos kö­vetkezményekkel fenyegető amerikai lépésekre egy olyan Irán ellen, amely megújho­dása lényegének éppen azt tartja, hogy csatlósállamból valóban független országgá váljék? Khomeini mozgalma átvette a hatalmat Iránban Szovjet—francia külügyminiszteri tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) ba a fegyveres erőket és ki­jelentette, hogy a hadsereg semleges. „A fegyveres erők minden erejükkel a népaka­ratot támogatják” — hangoz­tatta a közlemény, hozzátéve, hogy a hadsereg feladata az ország területi épségének és függetlenségének biztosítása. Az AFP jólértesült forrásra hivatkozva jelentette, hogy Sapur Baktiar, a sah által kinevezett iráni miniszterel­nök „biztos helyen” tartóz­kodik. A volt miniszterelnök — fűzték hozzá ugyanebből a forrásból — kapcsolatban áll Mehdi Bazargannal. az izslám ideiglenes kormány el­nökével. További részleteket nem közöltek. A fegyveres erők vezérka­rának közleményét ismertet­ve a teheráni rádió, amely immár a „Forradalom hang­ja” néven jelentkezik, hétfőn délben bejelentette, hogy az iráni hadsereg teljes egészé­ben a forradalom oldalára állt. A vezérkar felszólította a tüntető tömegeket, hogy hagyják el a megszállt ka­szárnyákat. „A hadsereg minden egysége letette a fegyvert és hűségéről biztosí­totta az iráni nép forradal­mát” — hangsúlyozta a köz­lemény. Mehdi Bazargan kormány­fő hétfő délután átköltözött a miniszterelnöki palotába. Első intézkedéseként Bazar­gan kinevezett három mi­niszterelnök-helyettest : Ib­rahim Jazdi doktor a forra­dalmi ügyekért, Hacsem Szabbaghian a hatalomát­adás szervezéséért, Amir En- tezam a tömegkapcsolatokért lesz felelős. Elmozdították Kharabaghi tábornokot, a hadsereg vezérkari főnökét. Helyére Mohamed Vali Gha- ranit nevezték ki, aki a hala­dó Mosszadik-kormány idején a hatonai hírszerzés parancs­noka volt. A teheráni rádiA és televízió élére Khomeini egyik közeli munkatársa. Sa- degh Ghotbzadeh került. Az iráni forradalom győ­zelmének újabb jelképeként tekinthető, hogy a fegyveres modzsahinok (a teheráni rá­dió déli és a lapok vasárnap qta használt kifejezése sze­rint a „forradalom katonái”) hétfő délután elfoglalták a császári gárda által őrzö*‘ Niavavaran-t, a sah palotá ját. WASHINGTON Faluvégi Lajos magyar és Michael Blumenthal ameri­kai pénzügyminiszter hét­főn Washingtonban szerző­dést írt alá a kettős adózta­tás elkerüléséről. A két mi­niszter az aláírási ünnepsé­gen egybehangzóan kiemel­te: a szerződés életbe lépé­sével tovább fejlődhetnek a két ország biztatóan alakuló gazdasági, kulturális és egyéb kapcsolatai. BELGRAD Jugoszlávia gyászolja az ország politikai élete kiemel­kedő személyisége, Edvard, Kardelj, a párt- és államel­nökség tagja halálát. Hét­főn gyászünnepségeket tar­tottak a hat köztársaság és a két autonóm tartomány párt-, állami és tömegszer­vezeteinek vezető testületéi. Gyászgyűlésekre került sor a vállalatoknál, intézmények­nél, katonai alakulatoknál, a falvakban és az iskolák­ban is. * * * Tito jugoszláv párt- és ál­lamelnök tegnap hazaérke­zett hivatalos közel-keleti körútjáról, amelynek során Kuvaitot, Irakot, Szíriát és Jordániát látogatta meg. Ä jugoszláv államfő részt vesz Edvard Kardelj mai te­metésén. PEKING Hétfőn este hivatalos lá­togatásra Pekingbe érkezett Atal Bihari Vodzspaji indiai HANOI Február 9-én és 10-én újabb határprovokáicók tör­téntek Lang Son vietnami tartomány ellen. A tarto­mány több falvában zászló­alj-szintű kínai egységek ha­toltak be és vietnami terü­leten lövészárkokat ástak, több mint 200 méterre a ha­tárvonaltól. A tartomány egy másik pontján több mint fél kilométerre hatoltak be Vi­etnam földjére és ott akná­kat helyeztek el. SANGHAJ Sanghajban nagybetűs fali­újságok jelentek meg, ame­lyeknek szerzői tiltakozásu­kat fejezik ki tüntető fiata­lok letartóztatása miatt. Rá­mutatnak, hogy a rendőrség és a biztonsági szervek erő­Emberrablók a bécsi bíróság előtt. A Három derűs kedvű fiatal férfit azzal vádolják, hogy 1977-ben elrabolták Walter Michael Palmers gyárost (Telefotó - KS) Khomeini ajatollah hivei kórházzá alakították át a teheráni Hilton Hotelt. A zömében amerikai vendégeket kiparan­csolták (Telefotó - KS9 Khomeini ajatollah a rádió közvetítésével hétfőn újabb hat pontból álló felhívásban fordult Irán népéhez: 1. Mindenki tartózkodjék a rombolásoktól. 2. Akadályozzanak meg min­den rendbontást és atrocitást, nehogy a megbuktatott dik­tatúra helyét a káosz vegye át. 3. A nép segítse a forrada­lom katonáit kötelességük teljesítésében, a rend megte­remtésében. 4. Ne engedjék, hogy ellen­séges erők a „forradalmiság” álarca alatt megbontsák a forradalmi erők sorait. 5. A, hívők menjenek a me­csetekbe, hallgassák meg a siita papok prédikációit, út­mutatásait. 6. Mivelhogy a katonák és a rendőrök beszüntették ellen­állásukat a forradalommal szemben, a nép ne bántal­mazza őket, hanem a fegy­veres testületek közembereit tekintse testvéreinek. A siita papság képviselői hétfőn közleményben hívták fel a polgári fegyvereseket, hogy jelentkezzenek a ke­rületi forradalmi bizottságon, vetessék fegyvereiket nyíl-1 vántartásba. Az MTI tudósítójának a Komiti Estegbarból (Függet­lenségi Bizottság), Khomeini főhadiszállásáról az imám ta­nácsadói részéről származó értesülések szerint számos nyugat-európai, így francia, belga, holland, továbbá dél­amerikai katolikus püspök, illetve protestáns főpap (többségükben haladó nézeJ teikről ismertek) üdvözölte az elmúlt hét során Khomei- nit. Teheránban tartózkodik a baloldali francia katoliku­sok küldöttsége is. Hétfő estig több ország ál­lam-, illetve kormányfője küldött üdvözlő táviratot az iráni forradalmi kormány­zatnak. Pakisztán és Líbia hivatalosan is elismerte Ba­zargan kormányát. „A Szovjetunió elismeri Irán ideiglenes kormányát és kifejezésre juttatja, hogy kész fenntartani és fejleszte­ni a két ország közötti kap­csolatot az egyenlőség, a jó­szomszédság. a nemzeti szu­verenitás kölcsönös tisztelet­ben tartása és a belügyekb~ való kölcsönös be nem avat­kozás elvei alapján” — hang­súlyozza az a távirat, ame­lyet Alekszej Koszigin szov­jet miniszterelnök küldőt* hétfőn Mehdi Bazargannak az iráni ideiglenes kormánv miniszterelnökének. A távirat a továbbiakban rámutat: „Az országaink kö­zötti sokoldalú együttműkö­dés továbbfejlesztése kétség­kívül megfelel a szovjet és az iráni nép. valamint a bó­ké és a nemzetközi bizton­ság érdekeinek”. érkezett külügyminiszter, hogy tár­gyalásokat folytasson Huang Hua kínai külügyminiszter­rel a két ország kapcsolatá­nak kérdéseiről és nemzet­közi problémákról. Megfi­gyelők bizonyosra veszik, hogy az 1962 óta első mi­niszteri szintű tárgyadások fontos napirendi pontja lesz az az indiai követelés, hogy Kína vonja ki csapatait az általa megszállt indiai terü­letről és ismerje el India szuverenitását a szóbanforgó terület felett. szakot alkalmaztak a sang- haji központi pályaudvaron tüntető fiatalok ellen, akik a vasúti forgalom leállításá­val kívánták felhívni prob­lémáikra a kínai párt és kormány figyelmét. LONDON Hétfőn újabb forduló kez­dődött a másfél millió kis­keresetű brit tanácsi dolgozó harcában a tisztességes meg­élhetésért : a közalkalmazot­tak forgósztrájkjai során ál­talános munkabeszüntetést tartottak Callaghan minisz­terelnök cardiffi választóke­rületében. Tegnap Moszkvában meg­kezdődtek a szovjet—fran­cia külügyminiszteri megbe­szélések. Jean Francois- Poncet francia külügyminisz­ter a szovjet kormány meg­hívására vasárnap érkezett hivatalos látogatásra a Szov­jetunióba. Andrej Gromiko szovjet és Francois-Poncet francia kül­ügyminiszter hétfői tárgya­lásukon a nemzetközi élet több időszerű problémájáról, köztük az enyhülési folya­mat fejlődéséről, a fegyver­kezési hajsza beszüntetésé­ről és a leszerelést célzó tényleges intézkedésekre tör­ténő áttérésről cserélt véle­ményt. A szovjet—francia kapcso­latok jelentőségét, az euró­pai biztonság fontosságát méltatta pohárköszöntőjében Andrej Gromiko és Jean Francois-Poncet azon az ebé­den, amelyet a szovjet kül­ügyminiszter adott hétfőn francia kollegája tiszteletére. — A Moszikva—Párizs, il­letve a Párizs—Moszkva út­vonal a békepolitika útvona­la — mondotta beszédében a szovjet külügyminiszter. Rövidesen újábbb rendkívüli fontosságú eseményre kerül sor: létrejön az újabb szov­jet—francia csúcstalálkozó. A szovjet vezetés, személy sze­rint Leonyid Brezsnyev ab­ból indul ki, hogy a Francia Köztársaság elnökének hiva­talos szovjetunióbeli látoga­tása fontos hozzájárulás lesz az országaink közötti együtt­működéshez, a szovjet és a francia nép barátságának szilárdításához. Amennyire meg tudjuk ítélni, hasonló a francia fél kiindulópontja is. — Megelégedéssel állapít­juk meg, hogy a Szovjet­unió és Franciaország politi­kájában immár második év­tizede fontos helyet foglal el az az irányvonal, amely az együttműködés fejlesztését célozza a legkülönbözőbb te­rületeken, a nemzetközi po­litika legjelentősebb problé­máitól kezdve az egészen konkrét kooperációs kérdé­sekig. Jean Francois-Poncet vá­laszbeszédében rámutatott arra, hogy a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatai, amelyek állandó és termé­keny talajon fejlődnek, szi­lárdak. 1966-tól kezdve Fran- fciaország független külpoli­tikájának tengelyében az enyhülés áll. A francia— szovjet kapcsolatok állandó­an mélyülnék, a két ország fontos okmányokat fogadott el, intenzív módon fejlődik a kölcsönös árucsere. A francia külügyminisz­ter azt a meggyőződését fe­jezte ki, hogy a soronkövet­kező francia—szovjet csúcs- találkozó újabb öszönzést ad a barátság és az együttmű­ködés fejlődéséhez a két or­szág között, amelyeknek együtt kell működniük azért, hogy az emberiség vágyait kifejező helsinki záróokmány megvalósuljon. Carter sajtóértekezlete Az Egyesült Államok kész együttműködni az új iráni kormánnyal - közölte teg­nap az amerikai elnök. Carter sajtóértekezletén kijelentette: változatlan célja a Szovjetunióval va­ló barátság, együttműkö­dés, a SALT-egyezmény megkötése. Carter sajtóértekezletén, amely történetesen csak egy nappal követte a teheráni Amerika-barát kormány bu­kását, nyilatkozatot tett. Wa­shington már kapcsolatban van azokkal, „akik az iráni kormányt ellenőrzik” és kész velük együttműködni — kö­zölte az elnök anélkül, hogy akár Khomeini, Bazargan vagy más vezető nevét meg­említette volna. Carter szerint az Egye­sült Államok célja a „szi­lárd, független Irán. amely jó kapcsolatokat ápol” Ame­rikával. Az amerikai elnök szerint országa (legalábbis az el­múlt hónapokban) „minimá­lis” szerepet játszott Irán­ban. (Egyebek mellett köztu­dott, hogy Huyser amerikai tábornok egy hónapon át próbálta az iráni katonai ve­zetést Washington érdekei­nek megfelelően befolyásol­ni.) Carter kitért a kellemet­len kérdések elől: miért tá­mogatták Baktiart? Az el­nök azt 9 sajátos választ ad­ta, hogy Washington a min­denkori teheráni kormány­nyal tartott és tart kapcso­latot — mintha nem éppen amerikai segítséggel döntöt­ték volna meg 1953-ban a Mosszadik-kormányt, s tar­tották volna azóta hatalmon a sahot. az Egyesült Álla­mok egyik leghűbb szövetsé­gesét. Teng Hsziao-ping kínai mi-, niszterelnök-helyettes ameri­kai kijelentéseiről, amelyek szerint „a Szovjetunió vi­láguralomra törekszik”. Car­ter azt mondotta, hogy Teng már otthon és más orszá­gokban is beszélt így, és a maga részéről nem korlá­tozhatta vendége kijelenté­seit. Egyébként „bizonyos te-, rületeken” nem ért egyet Kínával a Szovjetunió meg­ítélésében. Carter hangsúlyozta: el­nöki hivatalában legfonto­sabb feladatának tekinti a világbéke megőrzését, külö­nösképpen azt, hogy jó, egészséges viszonyt teremt­sen a Szovjetunióval. Bizo­nyos benne, hogy a Szovjet­unió is osztja az amerikaiak békevágyát. Ez nem jelenti azt, hogy a két ország kö­zött ne volnának ellentétek, versengés —ez így lesz a jövőben is. Naponta folytatódnak a tárgyalások az új SALT- szerződésről. s bizonyos ben­ne, hogy mindkét fél jóhi­szeműen tárgyal — tette hozzá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom