Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-08 / 32. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. február 8. A túlóra nem megoldás Kétszázezer űi lakás Kubában rendkívül nagy figyelmet fordítanak a lakáskérdés megoldására. A mostani ötéves tervidőszak végéig (1976—1980) 200 ezer új lakás épül fel. Az országban jelenleg még nincs biztosítva e nagyszabású program végrehajtásának minden műszaki feltétele, ezért az új lakótömbök építésével párhuzamosan épülnek az új házgyárak. Nemrég kezdődött meg a panelek gyártása a jugoszláv segítséggel felépült cienfue- gosi kombinátban. Az új ipari létesítmény évi kapacitása eléri az 1,5 ezer lakást. Még az 1978-as .év végén megkezdődött az új havannai házgyár üzemeltetése is. I „fehér étel“ A tej és tejtermékek ősidők óta a fő élelmiszerek közé tartoztak Mongóliában, sőt, mi több: szent dolgokként tisztelték azokat. A „Cagan ide”, vagyis a „fehér étel” a mongol vendéglátásban hagyományosan a vendégnek kijáró tisztelet jele. Rendkívül gazdag az ulán- bátori tejüzem termékeinek választéka. Ezreknek és ezreknek kínálja a gyár naponta különböző termékeit — tejet, tejfölt, fagylaltot, vajat, sajjtot, továbbá az olyan nemzeti tejtermékeket, mint amilyen például a .bjaszlag” — sajátos mongol sajtféleség, az „árul” — szárított túró, az „urum” — tejszín. Nemrég helyezték üzembe a tejporgyártó üzemegységet, amelynek napi kapacitása eléri a 20 ezer tonnát. A közelmúltban ünnepelte a gyár fennállásának 20-ik évfordulóját, amelyről a dolgozók kiváló munkával és újabb termelési sikerekkel emlékeztek meg. Serkents tényező A munkaerőhiány azonban nem akadályozhatja az ország gazdasági fejlődését, az életviszonyok javulását. A munkaerőhiány bizonyos mértékig serkentően is hat a rendelkezésre álló munkaidőalap jobb kihasználására. Ez a tudományos-műszaki haladás vívmányainak a termelésben való gyors alkalmazásával, jobb munka- szervezéssel érhető el. Mivel kapun kívülről lehetetlen új dolgozókat nyerni, az üzemek arra kényszerülnek, hogy új berendezéseik, gépeik működtetéséhez a gyáron belülről nyerjenek munkásokat. Szó sincs róla. hogy mindenütt így gondolkoznak: az a tény, hogy a legtermelékenyebb, legkorszerűbb gépeket országos átlagban csupán 14,9 órában sikerül kihasználni, nyomatékosan utal a munkaszervezés hiányosságaira. A legtermelékenyebb gépek kihasználatlansága nem következménye a munkáshiánynak, hanem inkább oka. Végtére is mások jóval el- avultabb gépeken, alacsonyabb termelékenységgel töltik drága idejüket. a bányászoknak Maguk a munkások is tisztában vannak a munkaidő kihasználásának jelentőségével. A terv azzal számol, hogy ebben az esztendőben különböző újítások, átszervezési javaslatok nyomán 350 millió munkaórát takarítanak meg. Ez 180 ezer dolgozó egész évi munkaidejének felel meg. Igaz, hogy viszont több mint 380 ezer dolgozó egész évi munkaidejének felél meg az a 745 millió munkaóra, amivel 1979-ben kevesebb a munkaidőalap, miiit 1971-ben volt. A csökkenés fő oka: a szociálpolitikai intézkedések, amelyekkel a párt javaslatára csökkentették a legutóbbi években a többgyermekes anyáik, a több műszakban dolgozók munkaidejét és az idei évtől kezdve legalább három nappal felemelték minden dolgozó rendes évi fizetett szabadságát. Teljesen természetes, hogy ezek a kedvezmények nem kis nehézséget jelentenek az üzemeknek, vállalatoknak. Ugyanakkor egyre nehezebb azoknak az igazgatóknak a dolga, akik a munkaerő- hiány ellensúlyozásának legfőbb eszközéül a túlóráztatást tekintik. Ezek ellen egyre határozottabban lépnek fel a helyi és az országos politikai vezetők: a dolgozókkal és nem a dolgozók szabad ideje terhére kell a terveket teljesíteni. Azok, ha feszítettek is, reálisak: a rendelkezésre álló munkaerőből indulnak ki, de persze a munkaidő fegyelmezett, szervezett kihasználásából. „Keine Leute” — nem kifogás. Pintér István doztak, hogyan lehetne a rezgések számát csökkenteni. Erőfeszítésük nem sok eredménnyel járt, a beteg munkások száma egyre nőtt. — „Mi 1969-ben kezdtünk ezen a feladaton dolgozni” — emlékszik vissza Lada mérnök, „Űjra kezdtük a kísérletezést ; kipróbáltunk mindent, amit lehetett. Nyilvánvaló volt számunkra: részleges szerkezeti változásokkal nem érünk el eredményt. Más utat kerestünk tehát: egy teljesen új konstrukciót kellett megvalósítani.” Több éves megfeszített munka után készült el az új fejtőkalapács mintadarabja: a rezgésszám a megengedett határ alá csökkent. Találmányunk komoly sikert aratott, jóformán az egész világon szabadalmaztatták. Fel sem lehet mérni, hány ember egészségét védi ez az új, biztonságos munkaeszköz: így természetesen a csehszlovák bányászoknak is értékes ajándék. A próbasorozat, amelyet 1978 tavaszán gyártottak le, minden tekintetben megfelel, úgyhogy most fejeződnek be az előkészületek a sorozatgyártás megkezdésére a Prága melletti Roztoky u Berouna város Permon nevű üzemében. Marie Holeckova Jó minőség — gyors munka — ez a jelszava a bulgáriai „Marica-lztok” hőerőmű dolgozóinak. Képünkön a népgazdaság részére igen fontos új létesítmény egyik nagy teljesítményű transzformátorát szerelik ezért elmentem a zacléri medencébe egy kőszénbányába. Akkor volt a kezemben először fejtőkalapács és a saját bőrömön tapasztaltam: milyen is a bányászmunka. Nem is sejtettem, hogy egyszer részem lesz e nehéz munka megkönnyítésében ...” Mirko Lada ma a Prága melletti Bechovice-i Állami Géptervezési Intézet osztály- vezetője. Harminc évi kutatómunkája során több találmánya könnyítette már az emberek munkáját különféle iparágakban. — „A fejtőkalapácsot manapság már majdnem mindenki ismeri” — folytatta tovább. „A fúrókalapáccsal együtt azok közé a sűrített levegővel működő szerszámok közé tartozik, melyek könnyen összetörik a legkeményebb kőzetet /is. Lényeges hátrányuk viszont, hogy a hosszabb ideig ezzel dolgom zók gyakran szenvednek érbetegségekben : a szerszám túlságosan erős rezgése igen kedvezőtlenül hat a vérerekre”. A világ szakemberei több mint ötven évig azon fáraMindig nagy élményt jelent találkozni egy feltalálóval. Mirko Lada mérnök a műszaki tudományok kandidátusa, különösen érdekesen tud beszélni magáról, munkájáról. — „A háborúnak már vége volt, amikor elgondolkoztam a jövőmön” — emlékszik vissza a múltra. „Mindig érdekeltek a műszaki problémák, de az egyetemek akkoriban éppen hogy csak megnyitották kapuikat. Az ország újjáépítésében minden munkáskézre szükség volt, KÜLPOLITIKÁI * KORKÉP Keine Leute HlunkaeröHiany: az HDK-ban is Gyárkapukon és üzletek kirakataiban, hivatalok ajtaján és az újságok hasábjain mindenütt dolgozókat keresnek. Mérnököket és beállító lakatosokat, közgazdászokat és pénztárosokat, szállító- munkásokat és „tisztogatóerőket” (ez a takarítónő finomabb elnevezése). És — mert az NDK-ban szigorúan tilos a munkaerőcsábítás, a kilépést, illetőleg új munkahelyre való felvételt meglehetősen szigorúan szabályozták — mindenütt ott a megkötés, hogy „a nem foglalkozta! ott lakölsság köréből” keli! kikerülnie az új dolgozóknak. Csakhogy „nem foglalkoztatott lakosság tulajdonképpen nem létezik. Már régen kimerült a nem dolgozó háziasszonyokból nyerhető munkaerő-tartalék, a nők arányszáma a keresők között az NDK-ban a legmagasabb a világon. Demográfia es gazdálkodás Hosszú sor az áruház rövidáru osztályán: egyetlen egy kislány szolgái ki. Félórát kell várni két tucat inggombra. — „Keine Leute” — mondja az áruház vezetője, nincs embere, akit még a pult mögé állíthatna. Fémipari üzem, nagyon korszerű gépekkel. De csak két műszakban dolgozik, mert \ amint a művezető mondja, „keine Leute”, nincs ember a harmadik műszakra. A munkaerőhiány — a dolog természetéből következően — különösen a szolgáltatások terén tapasztalható, bár az egész népgazdaság egyik legnagyobb problémája. És bár jelenleg valamelyes enyhülés várható, a nyolcvanas évek közepétől egyenesen a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése várható. 1982-ig a munkába állók száma meghaladja majd a munkából kiválókét. 1982-ben azonban megkezdődik a csökkenés; követve a születések számának a 60-as évek közepén megkezdődött csökkenését, amely 1974-ben érte el mélypontját a leggyengébb, mindössze 180 ezres létszámú korosztállyal. Azóta sokat javult a helyzet, 1978-ban már 232 136 csecsemő jött a világra. Azonban ez az 1994— 1995-ben szakmunkástanuló intézetekbe kerülő, munkába álló korosztály siem biztosítja majd a foglalkoztatottak számának fennmaradását. És ez egyebek mellett azt is jelenti: belátható ideig maradnia kell a mostani nyugdíj- korhatárnak, ami a férfiaknál 65, a nőknél 60 esztendő. Dz elektronika hasznosítása A technológiai folyamatokat irányító elektrqnikus gépeket és az adatok központi regisztrálására szolgáló berendezésekét egyre gyakrabban hasznosítják a román népgazdaságban. Megtalálhatók a kohászatban, az energetikai iparban, a vegyiparban, a bányászatban és az építőiparban. Az ipari automatikák több mint 80 százalékát ma a hazai vállalatok állítják elő. Az ötéves terv végére ez a termelés az 1975-ös évhez viszonyítva háromszorosára nő. A nemzetközi együttműködés kiszélesítését is tervezik. fl szépülő Bukarest Bukarestben az idén rekord mennyiségű lakás épül. Háromszorosára bővül a szállodai helyek száma. Üj iskolák, gyermek- és egészségügyi intézmények, áruházak kezdik meg működésükét, A parkok területe 150 hektárral nő a román fővárosban. A város zöldövezete 35 ezer dísz- és gyümölcsfával, több százezer bokorral, több tízmillió virággal gazdagodik. Épül a „Police 2" vegyipari óriásvállalat, amely a második legnagyobb beruházás Lengyelországban a mostani ötéves tervidőszakban a katowicei kohászati művek után. A vegyiműveket, amelynek acélszerkezetét állítják össze a képen, 1981-ben avatják majd Évről évre fejlesztik a ploc- ki petrolkémiai műveket. A gyáróriás, amelynek első üzemegységét 1964- ben adták át, most egy- egy év alatt 300 ezer tonna etilén, propilén és butadi- én előállítására képes üzemegységgel bővül Ajándék A bányászok egészségét kimélő „antivibrációs" fejtőkalapács
