Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)

1979-02-18 / 41. szám

1979. február 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 PU41KN SZABAD IDŐ Egészségügyi és esztétikai követelmény A száj kozmetikája Bármilyen szépen öltözött és ápold valaki, az előnyös hatást elronthatja, ha fogai gondozatlanok. A rendszeres szájápolás egészségügyi és esztétikai követelmény. A fogszuvasodás szinte népbetegség. A lakosság több, mind 90 százaléka szen­ved ebben a betegségben. Figyeljük meg, a legtöbb rossz- fogú ember súlyos emésztési zavarokkal is küzd. Ezen túl­menően a rossz fog, gennyes gyökér sok egyéb betegség előidézője, a fertőzéses, gyulladásos góc veszedelmet jelent a távolabbi szervekre is. A baktériumok és ezek mérgező anyagai a vérkerin­gésen és nyirokpályákon ke­resztül a szervezet többi ré­szébe is eljutnak, szív. ideg, vese és egyéb panaszokat okozhat. A fogápolást akkor kell elkezdeni, amikor az első tej- fogacskák megjelennek! Mert az idő előtt kihullott tejfo­gak helyén sokkal előbb nő ki az állandó fog, és előbb kezd használódni. A fogak első számú ellen­sége a cukor. Különösen a kemény savanyú cukorka, amelyet a gyermek legtöbb­ször szétrág. Ha megpattan a fogzománc, a résen kóroko­zók kerülnek a fogba és megkezdik romboló munká­jukat. Különösen veszedel­mes az este, fogmosás után fogyasztott édesség. Inkább gyümölcsöt adjunk a gyer­meknek édesség helyett. A fogápolás alapkövetel­ménye: minden nap reggel és este alaposan mossunk fogat. Minden étkezés után, — ha van rá lehetőségünk, — öblítsünk szájat, mert a száj üregben levő ételmara­dékok bomlásnak indulnak, kellemetlen szájszagot okoz­nak. Ne sajnáljuk a pénzt jóminőségű fogápoló szerek­re, fogainkat, egészségünket védjük vele. Nagyhatású fluoros fogkrémek kaphatók, a fluor megakadályozza a fo­gak romlását. A fogszuvasodás megelő­zésének egyik legfontosabb teendője: félévenként rend­szeresen ellenőriztessük fo­gainkat. Így az alig észreve­hető hibák még idejében ke­zelésre kerülnek és nem romlanak tovább. Vigyáz­nunk kell minden fogra, mert minden fog egyformán fontos szerepet tölt be a ha­rapás és rágás mechanizmu­sában. A legnehezebb mun­kát az őrlő fogak végzik, s ha hiányosak, több munka jut a gyomornak. A fogszuvasodás megelő­zésének másik fontos teen­dője az erőteljes rágás. Nem használjuk eleget fogainkat. A manapság szokásos pépes ételek, puha kenyér, porha- nyós húsok nem adnak elég munkát a fogaknak.. így ha­marabb tönkremennek. Rág­junk sok sárgarépát, karalá­bét, retket, kenyérhéját, al­mát. stb. A foghiányt pótolni kell. A foghiányok helyreállító meg­oldása sokféle lehet, a fog­pótlástan külön tudományág. Ahány ember, annyiféle mű­vi megoldás szükséges, ösz- szességében két nagy cso­portra oszthatjuk: rögzített és kivehető fogpótlásokra. A rögzített pótlások nagy elő­nye, hogy biztosabb a rágó­képesség, gyorsabban meg­szokható. Hátránya, hogy ne­hezebben tartható tisztán, és rögzítésére egészséges foga­kat is le kell csiszolni. A kivehető pótlások (pro­tézis) előnye, hogy teljes mértékben tisztíthatok, jobb a kozmetikai hatás és bele- helyezéséhez általában nem kell egészséges fogakat le­csiszolni. Hátránya, hogy sok embertől bizonyos ellenér­zést vált ki a protézis, nehe­zebben szokható meg. szer­kezeti megoldásánál fogva nagyobb helyet foglal el a szájüregben. Teljes bizton­sággal csak szakorvos dönt­heti el, hogy melyik fogpót­lás előnyös, mivel ő látja a többi fogak állapotát, teher­bírását, s az összes egyéni adottságainkat. A fogpótlási teendőkön túl­menően gondozást igényel a fogínyvérzékenység. Ennek komoly egészségügyi követ­kezményei lehetnek, ugyan­is a fogakat körülvevő bőr­szövet — mivel nem elég fe­szes .— fogmosás közben megsérül, s a keletkezett seb helyén -nagy a fertőzés ve­szélye. Ha nem kezeltetjük, sokáig elhúzódó ínygyulla­dássá fajulhat. Kisebb gyul­ladást otthon is kezelhetünk. Főzzünk erős kamillateát, egy pohár teába tegyünk egy kávéskanál citromot és egy kávéskanál sósborszeszt. Ez­zel végezzük a szájöblítést, majd a teába mártott egé­szen puha fogkefével, vagy mutatóujjal fogínymasszázst. Néhány hét rendszeres masz- százs után megerősödik az íny, az eredményt elősegít­hetjük, ha naponta egy cit­romot és sok tejterméket fo­gyasztunk. Idősebb korban fenyegető veszély a fogínysorvadás. A fogágyszövet lassan össze­zsugorodik, s több látszik ki a fogból, „megnő”. Egy idő után a fogak meglazulnak és a teljesen hibátlan fogakis kézzel kivehetők, vagy ki­esnek. A fogínysorvadás biz­tos gyógyszerét még nem ta­lálta fel a tudomány, van­nak azonban megelőzésére lehetőségek, amelyeket meg kell próbálnunk. így példá­ul: az előbbiekben említett fogínymasszázs, nyáron a fogíny néhány perces napoz- tatása. (télen kvarc) napon­ta friss gyümölcs fogyasztá­sa, a jelentkező fogínygyul­ladás azonnali kezelése ■ és cserszömörce teával történő rendszeres öblögetés. (Gyógy- növény-szaküzletben kap­ható !) Fási Katalin Varrjunk csinos munkaköpenyt! Ha nem találunk konfek­cióban kedvünkre való mun­kaköpenyt, otthon is varr­hatunk magunknak csinos, zárt fazonút, amely jól vé­di ruhánkat a konyhában, vagy akár munkahelyünkön. A közölt szabásminta alap­ján készítsük el saját mére­tünkre a megfelelő szabás­rajzot. Eszerint szabjuk ki a hátul gombos, karcsúsított vonalú, rövidujjú munkakö­penyt. Anyaga jól mosható legyen. 96 cm-es mellbősé­get és 102 cm-es csípőbősé­get véve alapul 80 cm szé­les anyagból 2,80 m szüksé­ges. A köpeny kiszabása, fér­celése és varrása a szokásos módon történik. Arra azon­ban ügyeljünk, hogy a nyakkivágást ferde pánttal dolgozzuk el. különben nem fekszik ki szépen. Ha véko­nyabb anyagot használunk, célszerű a zsebek felső szé­lét a belső oldalról egyenes pánttal vagy szalaggal eldol­gozni, hogy használat során ne nyúljék. A köpenyt háziruhaként is felhasználhatjuk, de akkor ne készítsük hátul gombos­ra, hanem oldalt varrjunk bele cipzárat, és a nyakki­vágást szabjuk mélyebbre. Ebben az esetben az évsza­koknak megfelelően készül­het kord bársonyból, flanell- ből, barhetból is. B. K. Pass Lajos: Volt egy mozdonyom Volt egy mozdonyom, meg egy másik, És valami zakatolt bennük, S hogy megtudjam végül a titkát, A valamit szépen kiszereltem. Hát nem volt csihogás aztán, De azért tovább vonatoztam: Csináltam gyufaskatulyából, S most fütyülni tanulok hozzá. Figyeld meg jól! Sasszem, a nagy indián főnök teljes harci díszben áll előttetek. Ám ha alaposan szemügyre veszitek a rajzot, több apró hiányosságot lehet fölfedezni. '3?33{3J UI3Ü 3ZSJP n}3|Sl)ZS -uiojeq Xuojqq v iqiz^ueiq euuizs qi.íSs Syji.v ip>p-lopjq v ‘■viezs souiu 5jeuSbjia i|ep[oqqor y isoA'utnq ejbzs -qc[ piq y ísfsj U3S3UIU qauodp qqof v íqiz.furiq uffn qqof cqru v íEjpzs sauiu qyuqiseui e íaSaA souiu qeu[[oj qiASo zb uszsjpfoj v souiu qeuijAABqKuio) v : ssjfsjSsni Melyik a bölömbika? Jancsi vasárnaponként ha csak tehette, kint bolyongott az erdőben vagy a mezőn, érdeklődéssel figyelte a ma­darakat és a többi állatokat és friss élményekkel megra­kodva rendszerint csak késő délután vetődött haza. Ezen a február végi reg­gelen a közeli tógazdaság felé vette útját. Édesapja ha­lászmesterként dolgozott ott, így aztán. Jancsit jól ismerték a halászok és sza­bad bejárása volt az egyéb­ként zárt területre. Ahogy jobbra és balra figyelve bal­lagott a gáton, az egyik át­eresz mellől hirtelen, nagy, sárgásbarna madár repült fel, lomha szárnycsapásokkal végigevezett a tó felett, majd a túlsó oldalon szépen le­ereszkedett a nád közé, az­után eltűnt. Jancsi csodálkozva nézett a nagy madár után és a fe­jét vakarta közben. Sok ma­darat látott már, de ilyennel még soha nem találkozott. Hamarjában el sem tudta képzelni, mi lehetett. Még akkor is ezen törte a fejét, amikor a következő tó mel­lett Lajos bácsival, az egyik öreg halásszal találkozott. Izgatottan mesélte el azt, amit az imént látott és kí­váncsian várta a választ. Tudta, hogy Lajos bácsi na­gyon jól ismeri a madara­kat és nem is csalódott. A pirosarcú Öreg halász mosolygott a bajusza alatt. — Bölömbikát láttál, Jan­csi — mondta, majd még hozzátette: — Szerencséd van, mert ez a madár a nagy nádasokban él és ugyancsak ritkán jön elő onnét. Én is csak alig-alig látom, pedig sokat járok itt a tavak partján. — És itt marad télire is? — kíváncsiskodott tov>ább Jancsi. — A bölömbika, mint a többi gémféle, vonuló ma­dár — válaszolta Lajos bá­csi —, de azért néhány pél­dány mindig megpróbálko­zik az átteleléssel. Ezek az­után a be nem fagyó lékek mellett üldögélnek és ott le­selkednek szűkös zsákmá­nyukra. Lajos bácsi menni ké­szült, de még megkérdezte: — Azután tudod-e. miért hívják ezt a madarat bö­lömbikának? — majd Jancsi tanácstalan arcát látva, nyomban meg is felelt a kér­désre; erős, valóban bum- mogó hangja miatt. Figyeld meg majd tavasszal, biztosan te is fogod hallani. Jancsi nagyon örült, hogy megint sikerűit egy új ma­darat látnia. Másnap az is­kolában társainak is mesélt a találkozásról. Jancsi büsz­kén adta tovább a Lajos bá­csitól hallottakat és társai­val együtt elhatározták, hogy legközelebb majd együtt lesik meg a nádvilág titokzatos madarát. — Sehe — KISTERMELŐK, KISKERTEK Februári munkák E héttől Kistermelők, kiskertek feleimmel rend­szeresen közlünk agro­technikai tanácsokat, ál­lattartóknak hasznos tud­nivalókat, tapasztalatokat, közérdekű információkat, hivatalos állásfoglaláso­kat, amelyek összefügg­nek a mezőqazdasági kis­termelés problémakörével. Módszeresen igyekszünk segíteni a háztáji és ki­segítő gazdaságok, vala­mint a kiskertek tulajdo­nosait közhasznú tevé­kenységükben. Szeretnénk elérni, hogy cikkeinkkel - a valós igényeket fi­gyelembe véve - mind­azok érdeklődését kielé­gíthessük, akik akár jöve­delemszerzés céljából, akár hobbiból foglalkoz­nak a mezőgazdasági kis­termelés valamely ágával. A gyümölcsfák februárban még mély nyugalomban van­nak, de erős fagyoktól men­tes napokon a kéregkaparás munkái már végezhetők. Ez lényeges — főleg idősebb fák esetében —, mert így a mé­lyebb részek is nyitottakká válnak és a megbúvó kártevő álcákat is elpusztíthatjuk. Ez már a tavaszi növényvédelmi munkánkat is nagymértékben fogja segíteni. Ugyancsak fagymentes na­pokon távolítsuk el a fák fe­lesleges ágait. Ezáltal a tél­végi lemosó permetezésnél sok vegyszert megtakarítha­tunk. Egyidőben távolítsuk el a lisztharmattal fertőzött vesszőket és a kaliforniai pajzstetű tömeges fertőzését jelző részeket is. Ellenőrizzük, hogy nincse- nek-e olyan gallyak, melye­ken a galagonyapille hernyóit tartalmazó hernyófészkek vannak, vagy olyan ágak, melyeken a gyűrűspille tojá­sai találhatók, ezeket feltét­lenül gyűjtsük össze és éges­sük el. Egy munkamenetben ritkítsuk a csonthéjas gyü­mölcsösök lombkoronájának besűrűsödött részeit is. A fás részek márgás részeit is ke­zelni kell. A sebeket kezelés után — oltóviasszal kenjük be. Február végén, ha az idő enyhül, megkezdhetjük az ol­tóvesszők megszedését. Az oltványokat az oltás elvégzé­séig kötegekbe, műanyag­zacskókban vagy homokba rakva fagymentes helyen kell tárolni. Oltás előtt ne feled­kezzünk meg az újabb fertőt­lenítés elvégzéséről. Ha a pincénk nedves, akkor óvatosan szellőztessük. Amennyiben penészedést ész­lelnénk. akkor gondosan ké- nezzük ki a helyiséget. A sző­lő telepítése előtt — ha ez még hátra van — végezzük el a talaj alaoos megforgatását és trágyázását. Ü.i telepítés­nél gondoljunk a folyamatos termésérésre és a fajtákat ennek megfelelően válogas­suk össze. A bogyós gyümölcsűeknél (ribiszke. pöszméte) tőből váaiuk ki a kaliforniai pajzs­tetű lárváival fertőzött vesz- szőket és távolítsuk el a liszt- harmatos részeket. Fagymentes napokban a díszcserjéket is lehet metsze­ni. A tűlevelűeket és örök­zöldeket — szintén fagymen­tes napokon — a csapadék pótlására egy-egy kanna víz­zel locsoljuk meg. Amennyiben az időjárás engedi (fagymentes, száraz időben) akkor a gyepet kom- paszttal 2 centiméter vastag­ságban terítsük be. Egy köb­méter kompaszthoz célszerű 3 kilogramm szuperfoszfátot és 1 kiló kálisót keverni. Az elteregetett morzsalékos kom- pasztot gereblyével, de még ideálisabb — fafogú szer­számmal finoman beütöget- ni a talajba. Vigyázzunk ar­ra. hogy ne sértsük meg a gyep gyökérzetét. Kalocsay

Next

/
Oldalképek
Tartalom