Szolnok Megyei Néplap, 1979. február (30. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-18 / 41. szám
Kínai katonai agresszió Vietnam ellen Hanoi kormánynyilatkozatban kérte a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok segítségét Szombaton éjjel (helyi idő) rendkívüli sajtóértekezletet hívtak össze Hanoiban, s ezen ismertették a Vietnami Szocialista Köztársaság kormányának nyilatkozatát a pekingi vezetés Vietnam eliten elkövetett agressziójáról. A vietnami kormány nyilatkozata rámutat, hogy Peking szárazföldi hadosztályok, páncélosok és légierő bevetésével összehangolt támadást indított Vietnam ellen. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy a kínai hatóságok már nemegyszer vereséget szenvedtek Vietnam-ellenes politikájukban. Az egykori gyarmati imperializmus nyomdokaiba lépő pekingi vezetők agressziót követnek el Vietnam függetlensége, szuverenitása, területi integritása ellen. Ez a nagyhatalmi terjeszkedő, reakciós politika ellentétben áll magának a kínai népnek az érdekeivel, megrontja a két nép hagyományos barátságát. — A kínai vezetők agresz- szív politikája — hangoztatja a nyilatkozat — szemben- áll a szocialista rendszerrel, a nemzeti függetlenségi mozgalommal, veszélyezteti a világ békéjét és stabilitását. Kína agressziós háborúja ellentétes továbbá az ENSZ alapokmányával, a nemzetközi jog normáival, a békeszerető, haladó erők törekvéseivel. — Jóllehet a kínai vezetők egyre kihívóbban fenyegetik Vietnamot, a hanoi kormány kezdettől fogva a vitás kérdések tárgyalások útján, a béke és barátság érdekeivel összhangban történő rendezése mellett szállt síkra. A (Folytatás a 2. oldalon.) Károkat okozott az ősziekben az időjárás Még lehet jó a termés n belvizek elvezetése a legfontosabb Szovjet exportra készülő tolóhajók ivóvíz- és szennyvíztartályai készülnek Törökszentmiklóson, a Vasipari Vállalat üzemében. A Szolnoki bemutatókat megelőzően február 25-én a vers- és prózamondók Jászberényben, a néptáncegyüttesek és szólisták, a népi hangszeresek és a népi zenekarok, a pol- és folk-beat együttesek, valamint a bábjátszó csoportok Mezőtúron adnak számot felkészültségükről. Törökszentmiklóson a hangszeres szólisták és a kamarazenekarok lépnek pódiumra március 11-én. A megyei diáknapokon kiemelkedő teljesítményt nyúi- tó együttesek és szólisták műsorszámaiból március 21- én Szolnokon, a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban nagyszabású gálaestet rendeznek. A művészeti bemutatókon eredményesen szereplők s az országos diáknapokra kiírt írásos pályázatok díjnyertesei az egri diáknapon képviselik majd Szolnok megye középiskolásait április 29. és május 2, között, Február 25 — március 11 Középiskolások művészeti seregszemléje Az országos diáknapok művészeti bemutatóira készülnek megyénk középiskolásai. Januárban valamennyi oktatási intézményben megrendezték az iskolai versenyeket, amelyeken eldőlt, hogy egy-egy művészeti ágban mely együttesek, szólisták szerepelnek a február 25. és március 11. között megrendezésre kerülő megyei diáknapokon. A megyei diáknapok művészeti bemutatóinak négy város ad otthont. Szolnokon harminc iskola legjobb műkedvelői versengenek. Az énekkarok, kamarakórusok március 4-én a vegyipari szakközépiskolában lépnek dobogóra, s ugyancsak ezen a napon rendezik meg az „Éneklő ifjúság” első fordulójába bejutott énekkarok hangversenyét a Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskolában. A zsűri s a közönség huszonnégy középiskolai kórus produkcióját hallgathatja. A szólóénekesek, duettek, tercettek — szám szerint negyvenegy fiatal dalos — március 10-én a Bartók Béla Zeneiskolában mutatkozik be, a Ságvári Endre Szakszervezeti Művelődési Központban ugyanekkor a diákszínpadok produkcióit láthatjuk. A diákszínpadi bemutatók másnap folytatódnak, összesen tizennyolc, együttes mutatja be műsorát. Népművészét, háziipar Csempészek alkonya „Sáros” Macbeth Egy hosszú sípszó— jel a tavaszra A kedvezőtlen őszi időjárás után a tél se kényeztette el a mezőgazdasági üzemek növénytermesztőit. A száraz szeptember és október miatt sok helyen a szükségesnél kisebb területen tudtak szántani és helyette - többször egymásután - tárcsás művelést! alkalmaztak a gazdaságok. A talajelőkészítés költségei jelentősen megnövekedtek, hiszen a kiszáradt föld nagyon próbára tette az erő- és munkagépeket. Ott, ahol lehetett, a szakemberek megfelelő agrotechnika alkalmazásával próbálják mérsékelni az időjárás káros hatásait. Így például, már előre számolva a rossz kelési eredményekkel, számos üzemben októberben tíz százalékkal több vetőmagot juttatnak a talajba, mint máskor. Ennek ellenére vannak olyan gazdaságok, amelyekben a búza jelentős része ném kelt ki. Ez a helyzet többek között a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet tábláin is. A csírázás megindult ugyan, de igen sok az „alvó mag”, amely ha rövidesen nem pattan meg, akadályozza a teljes beállást, és így nem lesz elég sűrű az állomány. A vetésterület 60 százalékán a rossz körülmények miatt sekélyművelést alkalmaztak az ősszel, és így a talaj több csapadékot nem képes befogadni. Jelentős belvízfoltok is vannak, amelyek kipusztíthatják a fejlődésnek indult növényeket. A pangó vizek levezetését nehezíti, hogy a társulati csatornák — karbantartásuk nem a gazdaság feladata — műszaki állapota rossz. A repce se fejlődött megfelelően. Már az ősszel ki kellett szántani több mint 300 hektárt, de a többi területen is gyengébb az állomány, mint tavaly volt. Az őszi árpa kelése 50 százalékos, ám a leggyengébb táblákat búzával felülvetették, és így a termés takarmányként még hasznosítható. Ugyanezt az eljárást alkalmazták a kunszentmártoni Körösmenti Tsz-ben is, ahol a búzának és az árpának körülbelül a fele kelt ki. Mintegy 200 hektár vetett területet víz takar — a legfontosabb feladat most ennek az elvezetése. Valamivel jobb a helyzet Jászárokszálláson, ahol a búza 60 százaléka jónak nevezhető és csak 20 százalék az a terület, ahol nem kelt ki a növény. A 3 ezer 400 hektár vetésterület felét már fejtrágyázták, s ez is hozzájárul a kultúra megerősödéséhez. Hézagos a kelés a jászjákóhalmi Béke Tsz-ben is. A gyökeresedés erőteljes ezért felfagyással nem számolnak. Belvíz nincs a gazdaság területén, de egy esetleges jelentős csapadékot már nem tudna elnyelni a föld. Hasonló a helyzet a karcagi Május 1. Termelőszövetkezetben is, ahol már 5—10 milliméter eső is gondot okozna. A talaj vízzel telítődött, és már belvízfoltok is keletkeztek. A csatornák — a saját kezelésűek és a társulatiak is — „tiszták”, biztosítják a gyors elvezetést. Az őszi növények — búza, árpa, repce — állapota tehát általában nem kielégítő. A korábbi vetésű árpát és repcét jobban megviselte a száraz ősz és a szeszélyes tél nem tudtak kellően megerősödni, ezért több helyen felülvetik vagy más kultúrákkal váltják ki ezeket a növényeket. A kenyérgabona kelése ugyancsak gyenge, de ha a későbbi időjárás kedvez, akkor még az idén is lehet jó termés. Annál is inkább, hiszen a fejletlenség következményeire — mint amilyen például az erős gyomosodás — a gazdaságok felkészültek, és több üzem a gyorsabb növekedés serkentésére többszöri levéltrágyázást is tervez. H. V. Ára: 1,60 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! XXX. évf. 41. szám 1979. február 18., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Külön meghívóval? Beszámoló taggyűlésre érkeztem az üzembe. Volt még idő a kezdésig, ezért természetes, hogy elbeszélgettünk a pártalapszervezet titkárával, így többek között e taggyűlésük előkészítéséről is szót váltottunk. Akkor mondta: „Minden párttagunknak külön meghívót is küldtünk amellett, hogy a pártcsoportok közölték közösségük tagjaival, mikor lesz az éves munkáról számadásunk.” Névre szóló meghívót mindenkinek? Nem kis dolog: az üzemi alapszervezetnek több mint ötven tagja van! Nem ez az egyetlen kommunista közösség a megyében, ahol az utóbbi időben külön meghívót küldenek a tagoknak, úgy hívják fel figyelmüket a részvételre. Hiszem, hogy nem azért teszik, mintha ezeken a helyeken a párttagok nem lennének tisztában kötelességükkel, sokkal inkább valamiféle „divatból”, esetleges „túlbiztosításról” van szó. Ami biztos, biztos alapon, nehogy valaki hiányozzon. Csak az a kérdés: valóban szükség van-e erre? Azt most nem is számolom, mit jelent ezeket a meghívókat sokszorosítani, kiküldeni — bár akármerre járok, mindenütt arra panaszkodnak, hogy nincs elég gépírónő. hogy a legnagyobb gondokat okozza még a beszámolók leíratása is. Amikor valaki párttag lesz, számol azzal, hogy a kommunistáknak sokkal több a kötelességük, mint másoknak, hogy a munkában, a magánéletben, a közélet gyakorlásában, a közösségért vállalt felelősségben példát kell mutatniuk. E kötelességek tudatában kérték felvételüket a pártba, azért akartak — és vállaltak sok plusz feladatot — a munkásosztály élcsapatához tartozni. Márpedig a párttaggyűléseken való részvétel, az aktív közreműködés minden kommunistának elsőrendű köte-, lessége. Hiszen a taggyűlés az alapszervezet vezetésének egyik színtere, a tagság kollektív munkájának, véleménynyilvánításának. jogai gyakorlásának, a pártdemokrácia, a demokratikus centralizmus érvényesülésének legáltalánosabb fóruma. Ott dönt a párttagság a legfontosabb helyi jellegű politikai kérdésekben, ott érvényesítik jogaikat a vezetőség megválasztásában, az ellenőrzésben, a párt politikájának helyi formálásában és még sorolhatnám tovább, csupán a legfontosabbakat. Más kérdés, hogy mindezen jogoknak és kötelességeknek milyen színvonalon tesznek eleget. Ahol a beszámolókban a taggyűléseken nagyon sok a formális elem. ahol a helyi, konkrét tennivalókkal. gondokkal nem megfelelően foglalkoznak, ahol nem fordítanak megfelelő figyelmet arra, hogy a közösség tagjait időbem megfelelően tájékoztassák a különböző kérdésekben, határozatokból adódó tennivalókról, ott általában a taggyűléseken csend követi az előadó szavait. Ott nem alakul ki érdemi vita. És lehet, hogy ily taggyűlések nyomán kezd attól félni az alapszervezet vezetősége, hogy a kommunisták majd el-elmaradoznak a taggyűlésekről. Ezért akarják biztosítani részvételüket, mondjuk ki: sok olyan felesleges munkával is. mint a külön meghívók készítése. ■Látványos gesztus. kevés tartalommal. Nem több ez az újfajta „módi”. — y —
