Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 13. IfTI /I tudomány termelőerővé válik Szénhidrogén-kutatás és termelés mikrobákkal A tudomány sokféle új határterülete között már elnevezésével is felhívja magára a figyelmet a geomikrobiológia. Több tudományág, a geofizika, geokéntia és a mikrobiológia ad itt „randevút” egymásnak, és a határterület egyik alkalmazási módja napjaink egyik legégetőbb problémájában, az energiakérdésben, méghozzá annak legaktuálisabb ágában, a szénhidrogének (kőolaj és földgáz) felkutatásában és kitermelésében segíthet. Uj földgáz-távvezetékek Hatalmas teljesítményű kompresszornak az összeszerelése, amelyet a földgáztávvezetékek számára készít a lutini SIGMA- gyár. A csehszlovákiai távvezetékhálózat minden jelentősebb berendezését és tartozékát maga állítja elő a cseh gépipar, de ezenkívül exportál is e termékekből, például az orenburgi távvezeték építéséhez A kérdésről a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutató Laboratóriumában beszélgettük dr. Dudich Endre kandidátus, tudományos csoportvezetővel, dr. Pesty László tudományos csoportvezetővel, és Bánhegyi István tudományos segédmunkatárssal. A beszélgetés nagyon is rendhagyó módon kezdődik, amennyiben informátorként bekapcsolódik még valaki — aki élőszóban már nem mondhatja el véleményét — és mégis ezt teszi. A terület „gazdája” ugyanis évekig dr. Szolnoki János, a biológiai tudományok kandidátusa volt, aki 1978 nyarán elhunyt. Magnetofonról szólal meg hangja: egy korábbi rádióinterjúját hallgatjuk, amelyből a kérdés alapjairól kaphatunk képet: a baktériumok a litoszféra, a Föld köl- ső burka mélyében is képesek megélni — mondta — 4000 méteres mélységből is izoláltak már élő mikrobát. Ezek némelyike anaerob, oxigén nélkül is megél, egyesek igen magas hőmérsékleteket és nyomást is elviselnek. A Föld mélyében lévő anyagok körforgásában, anyagcseréjében e baktériumok részt vesznek — hozzá tevékeny részt — például úgy, hogy az anyagcseréjükhöz szükséges szenet kőolajból, földgázból-nyerik, mások pedig az életműködésükhöz szükséges energia biztosítása érdekében szervetlen anyagok, például fémek oxidációját végzik Hol tartanak ma e vizsgálatok, különösen a szénhidrogén kutatásában és termelésében alkalmazottak? Erről már a laboratórium szakemberei beszélnek: A kőolaj- és földgázkutatásnál alkalmazott módszerek elve a következő: a talaj közelében élnek olyan mikrobák, amelyek szénhidrogéneket használnak táplálékul. Ha valahol szénhidrogéntelep van a mélyben, ott a felszivárgó gázok „táptalaján” megtalálhatók e speciális baktériumok. o A gyakorlati módszer: egy adott területet bejárva, egy térképen előre meghatározott háló alapján talajmintákat vesznek. (Sterilen, mintavevő edénybe, természetesen mindenhonnan legalább két mintát.) A minta a laboratóriumba kerül. Itt olyan körülmények közé helyezik, hogy szénhidrogénekből álló gázzal veszik körül. Ha e, a baktériumok számára tápanyaggazdag környezetben a kérdéses baktérium szaporodásnak indul — amit utólag, mikroszkópos vizsgálattal, matematikai-statisztikai módszerek segítségével értékelnek — akkor jelen volt a mintában, tehát feltételezhető, hogy a mintavétel helye alatt szénhidrogén-lelőhely rejtőzik. Gondolkodó ember itt kételkedni kezdhet: a talajban bomló szerves anyag, növényi maradvány, állati tetem van. Ebből metán és etán felszabadulhat. ezek szénhidrogének. tehát a vizsgálat esetleg csak azt mutatja ki, hogy itt mélyen és rendszeresen trágyáznak? A kétely jogos —, de a vizsgálati módszer ezt ki is küszöböli. A három szénatomot tartalmazó propánnál kezdik a „gázburok- próbát”, és a tíz szénatomös dékánig vizsgálnak. Általában 5 szénatom felletti szén- hidrogént szerves bomlástermék nem tartalmaz. A következő kétkedő kérdés: no. de a földgáz is zömmel metánból, etánból, kisebb részben propánból, butánbóláll? Igaz, de mindig előfordulnak mellette több szénatomot tartalmazó szénhidrogének is, és a vizsgálati módszer egymilliomod térfogat százalékos jelenlétig jelzi e szénhidrogéneket ! Rendben van — mondhatja a kétkező —, a gázmezőt tehát jelzi a módszer. És az olajat? Tudnivaló, hogy a kőolajmezőt a föld alatt többnyire „gázsapka” fedi, és igen ritka a tisztán kőolajból álló előfordulás. Az utóbbi esetében értelemszerűen a módszer nem alkalmazható. Mint ahogy nem is önmagában alkalmazzák, nem is „csodaszer”. Hanem összevetik a gravitációs mérések adataival (a gravitáció erősségének mérhető változása üregre, gázra, folyadékra utal a föld belsejében), és egyéb módszerekkel. Tehát ez tulajdonképpen biztosító, megerősítő módszer. És az együttesen alkalmazott módszerek egymás hibáit küszöbölhetik ki. Például — a gravitációs kutatás „valamit jelez”. De ez a valami lehet például földalatti vízréteg is. Megfúrták — az is volt. Utólag derült ki. hogy a baktériumos módszer nem is jelzett, semmit a kérdéses helyen. A jövőben, ha a kettőt együtt alkalmazzák, g költséges próbafúrások száma alaposan csökkenthető. A másik elképzelhető eset: másutt jelez a talaimintavizsgálat. mint a gravitációs mérés. Mert olyanok a kérdéses helyen a kő- zetviszonvak. geológiai törésvonalak. hogy a gáz nem a lelőhely felett, hanem ..ferdén” szivárog fel. és máshol jelez. o Hol tart mindennek a gyakorlati alkalmazása? A délalföldi szénhidrogén-mezőknél például a termelő móra- halmi egyes és hármas kutat az említett, komplex módon derítették már fel. Külföldön jóval nagyobb a tapasztalat, a szovjet és amerikai szak- irodalom 75—80 százalékos biztonságról beszél a mikró- bás kutatásoknál. Köztudomású, hogy Csehszlovákia nem tartozik a jelentősebb kőolaj- és földgázkinccsel rendelkező országok közé, így e fontos energia- hordozókat, vegyipari nyersanyagokat importból kénytelen beszerezni, öt esztendő A tudósok véleménye szerint egy új találmány valóságos forradalmat jelent a préselő berendezések történetében. Az új présgép működési elve roppant egyszerű. Ha egy bélyegzőt ráütünk egy papírlapra, a lenyomat gyengén látszik, de ha a papin a nyomott bélyegzőt meghintáztatjuk, máris élesen látszik a lenyomat. Hintázó mozdulatokat végző présfej alkalmazása igen nagy dinamikus erőkifejtést tesz lehetővé a présgép viszonylag kis méretei mellett. A gép körkörös hintázó mőzA polimerek tanulmányozásával kapcsolatos eljárások automatizálása a tudományos kutatások új formája, amely lehetővé teszi a munkálatok meggyorsítását és különböző fizikai behatások közepette az anyag viselkedése „ideiglenes képének" feltárását. A SZUTA Kőolajvegyészeti Szintézis Intézetében, amely Topcsijev nevét viseli, a polimér-reológia laboratóriumban új, automatikus berendezésfajták felhasználásával vizsgálják a polimer anyagokat. A reológia azokat az anyagokat vizsgálja, amelyek átmeneti helyzetet foglalnak el a szilárd testek és a folyadékok között. Ezeket az anyagokat széles körűen felhasználják az iparban fonalak, hártyák és más cikkek előállítására. A laboratóriumban új módszert használnak a poli- mérek tanulmányozására. A tudósok tág hőmérsékletskálában különböző gyakorisággal gyenge mechanikai hatásoknak vetik alá az anyagot és így mintegy kitapogatják a struktúráját. A tudósok megállapították, hogy azok az intervallumok, amelyek alatt a po- limér anyagok atomcsoportjai és makromolekulái deformáció vagy hőmérséklet hatására átrendeződhetnek, milliárdszoros eltéréseket is mutathatnak! Ezért természetesen szükség volt olyan készülékre, amely képes felfogni és rögzíteni ilyen óriási időintervallum folyamán a legkülönbözőbb mechanikai és hőmérsékleti behatások közepette az anyagok viselkedésének finom árnyalatait. Konstruáltak egy készüléket, ' amely lehetővé teszi, hogy a vegyészek által szintetizált új anyagok kutatói óta egy 417 kilométer hosszú távvezetéken át érkezik az országba a földgáz a Szovjetuniótól, nemcsak a csehszlovák felhasználók, hanem tranzitként az NDK, Ausztria, az NSZK és Franciaország számára is. Az eddigi gás segítségével adja meg a megmunkálandó anyagnak a kívánt formát. A feszült állapotban levő fém a hullámzó nyomás hatására szinte folyékonnyá válik. így mintegy tizedannyi erőkifejtésre van csak szükség, mint a hagyományos prések esetében. Míg a régi rendszerű 35, 50 és 75 ezer tonnás prések, melyeket a Szovjetunióban és az USA-ban állítanak elő, gigantikus méretűek, az új elven alapuló hasonló prések jóval kisebbek; például egy 2 ezer tonnás új rendszerű prés mindössze embermagasságú. a gyakorlatban megvalósítsák elgondolásaikat. ... Ismerkedjünk meg „a molekulák vizsgáztatóival”. Ez az elektronikus-mechanikai automata megadott program alapiján manipulál a vizsgált polimérek morzsányi mintáival és elég gyorsan meghatározza legfontosabb fizikai-mechanikai tulajdonságaikat, Az új analizátor konstrukciója lehetővé teszi a polimér vegyüle- tek makromolekulái mozgékonyságának a tanulmányozását alacsony és rendkívül alacsony frekvenciájú gyenge mechanikai hatások kö-- zepette. A vizsgálandó anyag bármilyen halmazállapotú lehet: folyékony, nyúlékony, szilárd. Különféle hőmérsékleti hatásoknak vethető alá, mínusz 200 foktól egészen plusz 500 Celsius-fokig. Az igen alacsony frekvenciájú mechanikai behatások közepette az anyag viselkedésére vonatkozó adatokat érzékeny mérőfejek továbbítják a berendezés analitikai blokkjába, ahol az egész szükséges információ felhalmozódik. Ezeket az adatokat két elektronikus számítógéppel dolgozzák fel. E berendezés legfontosabb tulajdonsága a végbemenő folyamatok értelmezésének operativitása. Hogyan lehet például megállapítani, hogy mi történt azzal a polimér- rel, amely százezer másodperc alatt csupán egy mechanikai hatásnak volt kitéve? Hiszen ez több mint 27 órát tesz ki. Az új berendezés igen gyorsan dolgozza fel a lassan végbemenő eseményt. A tudományos kutatások automatizálása hatalmas eszközt adott a kutatók kezébe, amely meggyorsítja az új polimér anyagok tanulmányozását és növeli annak klasszisát. M. L. fő tranzitvezeték mellé egy „ikertestvér”, egy 1200 milliméter átmérőjű második vonal is épült, és készen áll a távvezeték új, 438 kilométeres déli szárnya is. A régi és az új vezetékszakaszok mentén még ebben az évben elkészülnek a továbl bításhoz szükséges kompresszorállomások is, majd elkezdődik a további — szintén nemzetközi jelentőségű és használatú — 860 kilométer hosszú vonal építése is. A vezetékes földgázszállítás teljesítményének növelésére tett csehszlovákiai erőfeszítések nemcsak az egyre növekvő fölgázfogyasztással függnek össze. Földrajzi fekvésénél fogva Csehszlovákia — akárcsak hazánk — fontos szerepet tölt be a közlekedési és szállítási átmenő forgalom lebonyolításában, s ezt a helyzetét most hasznosítja a távvezetékes földgáztovábbításra való bekapcsolódás révén is. Jelentős haszna származik abból, hogy több tőkés ország is érdekelt a területén át történő nagyarányú földgázszállításban. Hőálló hőszigetelő Az energiafelhasználásnak világszerte mintegy 30 százalékát az épületek fűtésére fordítják. Az ezen a területen elérhető legkisebb energiamegtakarítás is milliókban, milliárdokban mérhető, hogy minden újonnan megjelenő hőszigetelő anyag iránt nagy az érdeklődés. Persze ezek az anyagok az ipar szolgálatában — főként a vegyi- és energiaiparban — még további felhasználásra számíthatnak, komoly megtakarításokat eredményezhetnek. Hazánkban és másutt is az utóbbi idők egyik legnagyobb hőszigetelőanyag-„sztárja” a per- lit, ez a magas víztartalmú, vulkáni eredetű üveg, amelyet finomra aprítanak, és 800—1000 C- fokon égetnek. A hőkezelés hatására az apró szemcsék eredeti térfogatuk többszörösére duzzadnak meg, akárcsak a pattogatott kukorica. A perlit ipari felhasználása tulajdonképpen már a negyvenes években megkezdődött az Egyesült Államokban. De míg 1945-ben csupán 10 ezer tonnát használt fel belőle a világ, ma a másfél millió tonnát is meghaladja a termelés. A perlittermelésben hazánk az USA, a Szovjetunió és Görögország mögött az előkelő negyedik helyet foglalja el a világon. Ennek az értékes anyagnak jó hőszigetelő tulajdonságát használják ki, amikor habarcs, illetve beton adalékanyagának alkalmazzák, de ezzel persze még nem ér véget a felhasználási lehetőségek hosszú sora. Csehszlovák vendégeink ugyancsak felfedeztek egy olyan nőszigetelő anyagot, amit viszonylag egyszerűen, olcsón lehet előállítani. Alumíniumoxidból és szilíciumdioxidból elektromos kemencében hozzák létre ezt a Rezistex névre keresztelt anyagot, amely nemcsak jó hőszigetelő képességű, hanem 1500 C- fokig hőálló is. A hasonló tulajdonságokkal rendelkező kerámiai anyagok tízszer nagyobb súlyúak nála. Szatmári Jenő István Egy szovjet gyártmányú sínpályás toronydaru. A kép érzékelteti e korszerű konstrukciójú emelö- szerkezet egyik fontos tulajdonságát: a drótkötélzet, a villamos motorok és a fülke leszerelése nélkül szállítható. Ennek köszönhet'ő, hogy új munkahelyén mnidössze 4-5 óra alatt üzembe lehel helyezni Utazik a toronydaru Az építkezés technológiai ciklusának gépesítésében az egyik legfontosabb láncszem a toronydaru. Nélküle talán meg sem valósulhatott volna a házgyári panelekkel való építkezés. A sínpályás, körbe- forgó toronydarukat 5—8 tonna teheremelő képességükre készítik. Tornyát és gémjét szögacéj rácsszerkezetűre képezik ki, vagy csőszerkezetűre konstruálják. Ez utóbbi kivitel csökkenti a szélterheléseket, és növeli a daru stabilitását. A korszerű toronydarukat a nagy mobilitás, a sokoldalú használhatóság, a köny- nyű kezelhetőség jellemzi. A legjobbban elterjedt típusok az 5 tonnáig terjedő teher függőleges mozgását 10—20 méter gémkinyúlással és 20—35 méter horogmagassággal hajtják végre. Egy ilyen daru főtartócsöve közel 1 méter átmérőjű és 5 milliméter falvastagságú. A tornyon belül lépcső vezet a kabinba. A kinyúló da- gém csőátmérője kb. fele a főtartócsövének. A • daruk villamos motorjainak indítását és fékezését a lehetséges mértékig automatizálják. A gém sima emelkedését és süllyedését egy külön vezérlőszerkezet biztosítja. A kis süllyedési sebesség érdekében a tehercsigát a sebesség 4—5-szörös csökkentését biztosító fékgenerátorral látják el. A darunak a sínen való haladáskor történő zökkenőmentes megállítását — ez nagyon fontos a darutest stabilitása szempontjából — egy két fokozatú fékrendszer végzi. A darukat túlterhelés- védő gémkinyúlás- és darutúlfutás-hatá- roló. valamint megfutás esetén működésbe lépő megfogószerkezet teszi biztonságossá. Óriási miniprés Automata kutatja a molekulákat \
