Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-13 / 10. szám
1979. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Lendületben—Tiszaburán Új iskola — újratermelődő feladatok Másfél esztendővel ezelőtt Tiszaburán, az egyik - cigány- családok lakta - körzet tanácstagja mondta: nyilvánvaló, - az iskola nélkül megoldhatatlan a burai cigányság helyzete, és mert a pedagógusok egyre jobb érzékkel nyúlnak a - sokszor kényes - kérdésekhez, hamarosan kézzel foghat» eredményeknek kell születniük. Bocsánat, RITKÁN ÉRI KELLEMES meglepetés az embert a moziban. A hetente megújuló filmáradatban csak első pillantásra nehéz eligazodni. Valójában szegényesebb, azaz áttekinhetőbb a választék. Az egyik serpenyőben egymás hegyén-hátán a tömegtermelés és fogyasztás követelményeit úgy-ahogy kielégítő produkciók vagy inkább termékek, áruk. A másik csoportba soroljuk azokat a filmeket, melyektől várunk valamit. Elvárásaink vannak, mert híres a rendező, mert amerikai, olasz, szovjet, ne- talántán magyar ... Elvárásaink és az igazán értékes alkotások a legalaposabb utánanézés, tájékozódás ellenére sincsenek arányban, ezért aztán a csalódás veszélye nem csekély. Hogyan érhet akkor kellemes meglepetés bennünket ? Melyek azok a szerencsés véletlenek és kiszámíthatatlan tényezők, melyek ügyes kombinálása kijátszhatja és érvénytelenítheti a kritikus „jól tájékozott előítéletét”? Magyarul: miért gondolhattam, hogy a „Bocsánat, itt vernek?” gyenge átlagfilm lesz és miért tévedtem? A plakáton a cím alatt ez olvasható: lengyel bűnügyi film. Nos, miről szólhat egy szocialista krimi? Egy mindenre elszánt kémbandáról, amit éber szerveink játszi könnyedséggel lelepleznek, ipari titkaink(?) után nyomozó nyugati ügynökök követhetetlen, de hiábavaló kalandjairól ... a sor nehezen folytatható, szerzőink fantáziája általában kimerül az iménti témák sematikus alkalmazásában. Ha ezen — vagyis a témán — múlik, ne lássak többé jó bűnügyi filmet. De nemcsak ezen múlik, sokkal inkább a hitelességen. Hitelesség egy krimiben?! Hiszen Angyal, Columbó vagy Kojak képtelen kalandjai mindennek nevezhetők csak valószerűnek, hihetőnek nem. Csakhogy utóbbiaknál az elképzelt logikai, pszichológiai játék valóságos környezetbe ágyazva, hús-vér emberek között zajlik. A mi filmjeink (tapasztalataim szerint itt megengedhető a magyar—lengyel krimit összemosó általánosítás) lemásolni, utánozni akarják nyugati társaikat. De éppen fordítva dolgoznak: a kitalált történethez igazítják — hamisítják — a helyzeteket és a szereplőket. Marek Piwowski filmje az első olyan — általam látott — krimi, mely a mi viszonyaink között merte vállalni a hitelességet. A nyugati előkelőségek luxusvilláihoz, úszómedencéihez „egy whisitt vernek? kit jéggel” bárjaihoz szokott szemünk hirtelen megfur- csállja is a túl ismerős környezetet. Ám csakhamar otthon érezzük magunkat, nem hiányoznak a piros telefonok, süppedő fotelek, száguldó kocsicsodák. Szegény, Bubus névre hallgató főhősünknek itt még egy' nyomorult kis pisztolyért is h)eg kell küszködnie; a hájas áruházigazgató pedig egy-két nylon harisnyával is a sötét raktárba tudja csalni tizenéves kis barátnőjét; az éjszakai kiruccanás pedig nem főúri pam- lagon, hanem kínkeservesen felfújt gumimatracon végződik. Nincsenek halomra lőtt áldozatok és halhatatlan magánnyomozók. Csak kisszerű betörők vannak és betört képű rendőrök. (Utóbbiakat két ökölvívó olimpiai bajnok, Jerzy Kulej és Jan Szcze- partski alakítja valódi forradásokkal és ügyesen leplezett tehetségtelenséggel.) Piwowski tehát úgy követi a műfaj klasszikusait, hogy nem utánozza őket. A történetet nem zavarják egy kiagyalt maffia és felső tízezer nemlétező világának fals hangjai. Helyettük belevaló külvárosi galeri szövögeti nagyszabású tervét az üvöltő discóban. Witold Stok nem szűkíti reprezentatív képkivágásra kameráját, nem retusálja a látható világot, ahol a rendőr sem gáncsta- lan lovag. Ezért kérdi jogos riadalommal a balek kis bűnöző: — Bocsánat, itt vernek? A műfaj magától értetődő közvéleménye, mégis elcsodálkozhatunk, a nálunk szokatlan szakértelmen, mesteri fogásokon. Az első negyedórában egyetlen szó sem hangzik el. Csak képek: rendőrautó, ajtó nyílik, csukódik, sebességváltó, fékezés, arcok, táska, pénzköteg .. . Micsoda feszes, precíz vágás, pontos arányok, logikus lépések kellenek ahhoz, hogy e képek egymásba kapcsolódó láncszemekké álljanak össze, miközben feszültséget teremtenek. Piwowski ért ehhez, sőt még valamivel fokozza a hatást: érzi, hogy békésebb körülményeink és hiányzó hagyományaink miatt nem veheti igazán komolyan a krimit. NEM REMEKMŰ ez a lengyel film, de megbízható, jól megcsinált mestermunka, ami hiánycikk errefelé. Piwowski nevét pedig — a meglepetést elkerülendő — érdemes megjegyezni. Kellemes meglepetést már csak saját rendezőink tudnának okozni. Hasonló filmekkel. Holnap nyílik Téli tárlat Az immár két évtizedes hagyományokhoz híven ebben az esztendőben is megrendezi a magyar képzőművészek Szövetségének középmagyarországi területi szervezete, valamint a Damjanich János Múzeum Szolnokon a Téli Tárlatot. A szolnoki művésztelepen valamint a megyében élő és alkotó festők és szobrászok munkái mellet a tárlaton helyet kapnak az elmúlt esztendőben a megyeszékhelyen dolgozó vendég művészek legújabb alkotásai is. A holnap délelőtt 11 órakor nyíló kiállításon — amelyet dr. Selmeczi László, a Damjanich János Múzeum igazgatója nyit meg — hatvankét festmény, grafika és szobor látható. A tárlatot a Damjanich János Múzeumban február közepéig tekinthetik meg az érdeklődők. Trubadúr a diósgyőri várban Már megkezdték Miskolcon a nyári zenei program előkészületeit. Az idén is megrendezik május és október között az immár hagyományos Collegium Musicum templomhangversenyt. A közművelődés — ezen belül a zenei ismeretterjesztés — szolgálatába állítják a diósgyőri várat is. A helyreállított várfalak között a Miskolci Szimfonikus Zenekar négy alkalommal ad hangversenyt, A nyári zenei program kiemelkedő eseménye lesz Bartók A kékszakállú herceg várának, valamint Verdi Trubadúrjának szabadtéri előadása, szintén a vár területén felállított színpadon. Úttörőcsapatok kulturális szemléi kezdődtek Megkezdődtek az úttörő- csapatok kulturális szemléi. A csapatszemlében legjobb eredményt elért szólisták és csoportok jutnak tovább a következő fordulóba, s a legkiválóbbak elnyerik a kulturális szemle minősítő okleveleit, jelvényeit. A szemlén induló kórusok egyúttal részesei az éneklő ifjúság mozgalomnak és bemutatkoznak a rádió műsorsorozatában. HETVENNYOLCÁN A községi tanács elnöke, Bakó Sándor egy frissen készült felmérés adatait közli. — A település közel háromezer lakosának egyhar- mada cigány. A felnőtt cigányak között mindössze hetvennyolcán vannak olyanok, akik kijárták az általános iskola mind a nyolc osztályát. A gyerekek beiskolázása, óvodáztatása dolgában viszont hatalmas az előrelépés, ami azt is jelzi egyúttal, hogy a felnőttek — a szülők — egyre nagyobb szükségét érzik az iskolának. Persze, óvatosan értékeljük ezeket az eredményeket, mert akad visz- szahúzó erő bőségesen. Ma is sok gyerek hagyja abba az iskolát egy-két osztály után, rendszertelen az iskolába járásuk, az pedig még most sem jellemző, hogy ha egy gyerek befejezi a nyolc általánost, továbbtanuljon. A KÖRNYEZETBŐL KILÉPVE 1977 őszén az általános iskola közművelődési igazgatóhelyettese, Bőgős Gyuláné vezetésével felnőtt cigányklub alakult a művelődési házban. A klub azóta is működik, némelyik foglalkozására 40—50-en is összegyűlnek. Az ilyen közösséget nehéz huzamosabb ideig összetartani — de lehet. A dal, a tánc, a zene egyetlen foglalkozásról sem hiányzott — ma is ez a fő vonzereje a klubnak. De minden alkalommal szó esett — „árukapcsolás” formában ugyan — állampolgári, községpolitikai, jogi, higiéniai, s más lényeg- bevágóan fontos témákról. Gutenberg óta szigorú szabályok, előírások alapján nyomják, gondozzák a könyveket. A gombamódra sokasodó kiadványok korában azonban már-már iparrá lett a tipográfus-grafikus mesterség. Emiatt csökkent ugyan a régi kézművesszabályok érvényessége, de megmaradtak a szép könyv készítésének leglényegesebb törvényei és müheylfitkai. Bár a kultúra, a műveltség legfőbb hordozóit olykor áruként veszik kézbe, számolják és mérik súlyra, szélességre, a könyv különleges árucikk, amelynél nem mindegy, hogy milyen formában öltött testet. Ennek jegyében ült össze huszonöt évvel ez-, előtt először hazánkban zsűri az akkori könyvtermés legjava értékelésére, a legszebb könyvek jutalmazására. Akkor mindössze három könyvet találtak díjazásra érdemesnek, míg másik hármat oklevéllel jutalmaztak. Azóta azonban alaposan megnőtt a remekbe formált kötetek száma, s összesen 795 díjat, 872 oklevelet érdemeltek ki a Misztótfalusiak, a Knerek mesterségének mai művelői. „A könyvtervezés feladata háromszoros, hatásosan és értelemszerűen kell közvetítenie a szöveget és ezzel a szerző szándékát, meg kell felelnie az olvasónak, és végül szép könyvet kell létrehoznia, anélkül, hogy a tervezés szépségének szándéka előtérbe tolakodna” — írta e sorokat Albert Kapr profesz- szor, a lipcsei Könyvművészeti Főiskola nemzetközi tekintélyű tanára „101 tétel a könyvtervezéshez” című, a A klub tavaly 30 ezer forint támogatást kapott a megyei tanács közművelődési alapjából — hangszereket vásároltak rajta. Most farsangi vígalomra készülnek. A művelődési házba járók az otthoni környezetből kilépve, felszabadultan, a fe- szélyezettség érzése nélkül (amely más esetekben csak alkohol segítségével érhető el), kulturált körülmények között szórakoztatnak. A klub pedagógiai hatása nyilvánvaló, a telepen élők körében gyakran beszédtéma: mi történik ott. SOHA MÉG ILYEN SOKAN A művelődési házban tartják a dolgozók általános iskolája foglalkozásait is. Ebben a tanévben négy csoportban, negyven tanuló részvételével folyik a tanítás. Az egyik klubszobában Harsányi Ferencné két elsőmásodik osztályt járó felnőttnek osztja iki az írás és olvasás feladatokat, két ajtóval odébb Berki Imre, az általános iskola igazgatója, a legnépesebb „osztályban”, a 7—8-at végzőknek tart földrajzórát. Szünetben az igazgatóval beszélgetünk. — A dolgozók iskoláját ebben a tanévben végzők több mint hetven százaléka cigány. Egyetlen évben sem jártak még ilyen sokan iskolába. Lényeges, hogy akadt végre egy munkahely — a Szolnok megyei Vízügyi Igazgatóság — amely minden segítséget — anyagit és erkölcsit — megad tanuló dolgozóinak, sőt figyelemmel is kíséri iskolába járásukat. Ezen túl persze öszközelmúltban magyarul is megjelent kötetében. Csöppet sem irigylésre méltók hát a könyvek alkotói előtt tornyosuló feladatok. Már a papír kiválasztása sem közömbös. A legköny- nyebben, leggyorsabban az enyhén elefántcsontszínű, vagy tojáshéj színezetű papírra nyomott betűk olvashatók. Általános alapelv: meleg alapszínen jobban lehet olvasni, mint a hideg fehéren. Természetesen korunk Gu- tenbergjeinek is a betűk típusának kiválasztása a legfontosabb feladata. Ma már köztudott, hogy olvasáskor többnyire nem érzékeljük a betű képességét; a szem előrehaladása a sorban közvetlen szellemi reakciót vált ki. A betű esztétikai hatása azonban nemcsak az olvasás szüneteiben és a lapozgatáskor érvényesül, hanem segítheti is, akadályozhatja is az olvasást. Ezért a betűk típusának és jellegének a szöveg tartalmához, mondanivalójához kell idomulnia. A tervező a nyelv, a történelmi vagy földrajzi vonatkozás és az olvasók valószínű köre szerint differenciálhat. A modern könyvkészítésnek is egyik alapszabálya a betű helyes megválasztása. Egy-egy új betűtípus, betűcsalád megalkotása nem kevés művészi erőfeszítés eredménye. Mai könyvművészetünknek komoly nyereségeként értékelik — nemcsak idehaza — új hazai betűnk, a Pannon antikva megjelenését az új kiadványokban. Egyebek között ezzel a betűcsaláddal készült Mészöly Miklós „Kerti hangverseny” című kötete, amely a szép könyvek idei versenyén nyert díjat, szefügg ez az eredmény azzal is, hogy a teljes tantestület képesített, iskolánk speciális feladataihoz magas szinten alkalmazkodni képes nevelőkből áll. A FOLYAMAT KÉT OLDALA A folyamat átekinthető. Az óvodában külön csoportban készítik elő az iskolára a cigánygyerekeket, az iskola pedig — gyakran konfliktusok árán is — mind több gyereket tud „megtartani”. Ebből logikusan következik a felnőttek művelődési ház és iskola iránti érdeklődésének növekedése. Persze vannak árnyjelenségek is. A beiskolázás eredményei mellett tény a jelentős lemorzsolódás, a nyolc osztályt el nem végzettek „újratermelődése”, A településen ma is kilencvenegy- néhány analfabéta él — nem is mindnyájan idős emberek. Mondhatjuk tehát: pedagógiai csata folyik Tiszaburán. KÉSZ AZ ÚJ ISKOLA Ebben a csatában komoly fegyver bevetésére kerül sor hamarosan. A művelődési ház és a sportpálya tőszomszédságában elkészült az új, korszerű iskola, amelyet az egészen közeli jövőben birtokukba vehetnek a pedagógusok, az iskolások — és szüleik. Nyolc tanterem és további hét tanteremként használható helyiség van az új iskolában. A tantermek mindegyikében televízió, írávetítő, diflex, Megszűnik majd a váltásos rendszerű tanítás, a pedagógusoknak nem keli energiát ölni a körülmények „kivédésére”. A régi iskolában mód nyílik napközi othonos csoportok foglalkoztatására. bővíthető az óvoda és így tovább. Egyszóval: lehetőség lesz a mostani lendület fokozására. Hangversenyt adnak Kubai énekkar Karcagon A kubai forradalom huszadik évfordulója akalmá- bói kulturális napok kezdődtek hazánkban. A rendezvénysorozat programjában számos képzőművészeti kiállításra, könyv, és filmbemutatókra kerül sor. A kulturális napokra népes művészcsoport látogatott el Magyarországra; köztük az Orfeon de Santiago énekkar — többek között — Karcagon is bemutatja műsorát. A kubai énekesek Electo Sil- vá vezényletével 16-án 19 órakor a Déryné Művelődési Központban lépnek pódiumra. VELEM nikotóház népi iparművészeknek Az őrségi népi építészet jegyeit őrző alkotóházat építenek maguknak a szombat- helyi népi iparművészek stúdiójának tagjai. A több műhelyből álló épület a festői szépségű kőszeghegyaljai Velem községben várja majd a fafaragókat, kosárfonókat, kovácsokat. Az alkotók most kezdték el építését társadalmi munkában, s a továbbiakban is legnagyobbrészt így épül, olcsó, helyi anyagok felhasználásával. Tervei is társadalmi munkában készültek. Régi mesterségeket a mába átmenő népművészek maguk készítik majd el a ház berendezését, Bérezés László / A különböző öntözési eljárásokat és a zöldség növények ápolását is gyakorolhatják a jászapáti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet tanulói az iskola üvegházában Szabó János 101 tétel a könyvtervezéshez Miért szép a könyv?
