Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-10 / 7. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 10. A szerkesztőseg postájából Mindenki másképp csinálja ... Jó érzéssel, gyakran olva­som lapjukban, amelynek két évtizede előfizetője va­gyok, hogy különböző mun­kahelyek és kollektívák meg­becsüléssel és szeretettel hal­mozzák el soraikból kiörege­dett nyugdíjasaikat. Ugyan­akkor meg kell állapítanunk, hogy vannak olyan — nem is kis üzemek, vállalatok, ahol az illetékeseknek ki­sebb gondjuk is nagyobb an­nál, hogy megemlékezzenek volt dolgozóikról. Magam — 25 évi szolgálat után — 1966 májusában mozdonyvezetőként mentem nyugdíjba a szolnoki fűtő­háztól. Az elmúlt 10—15 év­ben sokan örökre eltávoztak már közülünk. Másfél évti­zed alatt nem jutott idő arra, hogy összehozzon minket a munkahelyi kollektíva. Nekem különösen módón­ban áll összehasonlítást ten­ni és elgondolkodni, hogy társadalmunkban van ilyen is, olyan is ... Több mint 11 éve dolgozom nyugdíjasként a Szolnok megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat­nál. Látom, hogy mit tesz­nek itt fiatalokért, az aktív dolgozókért. Az öregeket is a legnagyobb megbecsülés­ben részesítik. Ilyenformán tényleges mun­kahelyemnek sajnos, nincs mit köszönnöm. A legna­gyobb tisztelet és köszönet jár viszont egy olyan válla­lat igazgatóságának, vezető­ségének és munkáskollektí­vájának, amely minden eset­ben készséggel segíti nyug­díjasait, nem felejti el őket. Szalay Lajos Szolnok Állítólag szabadalom lesz! Egy „fenomenális gondolat” zavarta meg a Széchenyi la­kótelepen az ötödik emelet felett lakók meghitt családi életét. Ezeket az embereket pedig már az sem hozza ki sodrából, hogy az autóbu­szon naponta egymás hegyén- hátán utaznak, mert munka­helyükön kívül ez az egyet­len hely, ahol melegben tar­tózkodhatnak. Az sem kelt már túlzott felháborodást, ha egy-egy buszjárat kimarad. Nagykabátban, sálban, sap­kában sokkal könnyebben ■ elviselhető a várakozás még a mínusz 10, 15 fokos hideg­ben is. Felöltözve kell kín­lódnunk otthon is. A hideg beálltával a belső hőmérséklet alaposan le­csökkent. A nyolcadik-ki­lencedik emeleti lakásokban a szobák hőmérséklete „már” elérte a plusz 8 fokot is. A hatodik-hetedik emeleten en­nél melegebb van, plusz 12— 17 fok, de valahogy nem tudják ezt értékelni, s azt sem, hogy szívesen cserélné­nek velük a feljebb lakók ... A lakótelepen a fűtés saj­nos, soha nem volt kielégítő, csak eddig a jelenleginek a fordítottja állt fenn, de en­nél lényegesen enyhébb problémával. A lakásokban felső elosztású egycsöves központi fűtést szereltek, az eredeti tervdokumentáció alapján. Amíg nem változtat­tak a fűtési rendszeren, az alsó szintek lakásaiban a terv szerinti 20 fok helyett csak 18—19 fok volt a hő­mérséklet, annak ellenére, hogy az alsó szinteken lé­nyegesen nagyobb fűtőfelü­letű radiátorokat építettek be, mint a felső szinteken. Az Ingatlankezelő Vállas- latnál — a hőközpont üze­meltetőjénél — panasz pa­naszt követett. Ekkor jött ez a „fenomenális” gondolat. Változtassuk meg a fűtőkö­zeg (melegvíz) cirkulációjá­nak irányát. Nem akartam elhinni, hogy ez igaz lehet. Állítólag valóban „fut” egy újítás az alsó elosztásra való átalakításra vonatkozóan. A javaslatot a tervező is jó­váhagyta, aminek alapján kísérlet céljából a lakótelep minden épületén átalakítot­ták a fűtési rendszert. Ha beválik, szabadalom lesz be­lőle, és az egész országban így tervezik a fűtési rendsze­reket. A tervező állítólag nem tudott a számítógépes méretezésnél tapasztalati adatokat figyelembe venni; a tervezett fűtési rendszer ezért nem váltotta be a hoz­zá fűzött reményeket. Kérdés, hogy miért kellett a ibizonytalan „újítást’f az egész lakótelepen kipróbálni, és mikor lesz végre elfogad­ható hőmérséklet a lakások­ban, amely jelenleg mintegy ezerötszáz embert érint. Vincze Sándor Szolnok „Bezárták” a boltot Különös kezdeményezés címmel december 9-én je­lent meg munkatársunk glosszája. Nem túlzott lelke­sedéssel, kárpótlásul azonban „érdekfeszítően” írt arról, miként nyitott a szolnoki Centrum Áruház saját áru­házában egy ajándékboltocs­kát, ahol savanyúcukorkát, szörpöt, szemeskávét, palac­kozott italt lehet egyebek között — de főleg — vásá­rolni. Január 6-án érkezett az áruház igazgatójának levele, amely szerint írásunkat is figyelembe véve, a? édesség­csemege ajándékrészlegüket december 23-án megszünteti ték. Engedélyük erre egyéb­ként is csak december 31-ig szólt. Lehetett takarmányt vásárolni S. S.-né rákóczifalvi olva­sónk kifogásolta, hogy az egyetlen takarmányt árusító boltot december 11-től ja­nuár 2-ig szabadságolás miatt bezárták. A rengeteg sertés 'éhen marad a falu­ban ... Panaszát „Értetlen disznók” címmel közöltük december 20-án. Az a gya­núnk, hogy nemcsak értet­len disznók, de értetlen vá­sárló is akad ... Erre enged következtetni Pásztrai György áruforgalmi főosztályvezető (Szolnok és Vidéke Áfész) levele. . .U bolt egyszemélyes, ezért a tanács előzetes tud­tával és hozzájárulásával úgy intézkedtünk, hogy a szabad­ság ideje alatt — az ellátás szempontjából szükséges na­pok kivételével — zárva tart­son. Az ellátási felelősséget érezve ugyanakkor elrendel­tük, hogy december 15-én, 21-én, 22-én, 28-án és 29-én 8—12 óráig a bolt tartson nyitva. Ezen módosított és korlátozott nyitvatartási ren­det a bolt ajtaján kifüggesz­tett felirattal a vásárlók tu­domására hoztuk. A tájékoz­tatást a lakosság már decem­ber első napjaiban olvashat­ta. (Levélírónk bizony, er­ről nem tett említést. A szerk.) Meg kell jegyeznünk, hogy a takarmánykeverékek be­szerzése területén nehézsé­geink vannak, igényünknek csak mintegy 70 százalékát tudjuk beszerezni, ami véle>- ményünk szerint tulajdon­képpen a panasz alapvető forrása.” Hideg napok Ezekben a zimankós na­pokban legjobb, ha nem megy az ember sehová. Otthon ma­rad, ha már egyszer haza­ment a munkahelyéről, és ül nyugodtan a televízió előtt a jól fűtött lakásban. Január 4-én még nem vol- 'tam ilyen okos és megfontolt. De nem ám! S majdnem „rá­fáztam”! Színházba hívott a bérletünk, s nem hagytam magam lebeszélni. Ráadásul úgy is öltöztem, mint ahogy színházba illik. Na, nem ki­vágott estélyibe ... Még az kellett volna. Ugyanis fűtés sehol... Hideg volt a néző­tér. Legszívesebben kikér­tem volna a kabátom a ru­határból. Rettentően irigyel­tem Iványi Józsefet, a Vérro­konok egyik szereplőjét, aki jó meleg, kötött „kabátká­ban” játszott. Nos, nem tudom, mi van a színházban a fűtéssel. Nem ártott volna az újságban hí­rül adni, hogy gőz van, azaz nincs gőz... s öltözzenek melegebben az emberek. Mi­nek fázzunk meg rakásra, ha nem muszáj, védekezhetünk ellene? S. É. Szolnok Főiskolai fokon A tanácsi dolgozók képzése Egyszerű, gyors, szakszerű és törvényes ügyintézés - cím­szavakban talán így summázható az a követelményrendszer, amelynek alapján minden tanácsi, szervnél többé-kevésbé megítélhető a munka színvonala. Voltaképpen ez lenne az az ideális állapot, ami kizárná a bürokrácia túltengését, a ne­hézkes, hosszadalmas ügyintézést, vagyis mindazt, ami miatt számtalan elmarasztalás éri egyik-másik tanácsi apparátu­sunkat. Bár meg kell mondani: a tanácsi munka személyi fel­tételei — a gazdasági-társa­dalmi célokhoz, a fejlettség szintjéhez igazodva — jelen­tős mértékben javultak az elmúlt években. A szakmai felkészültség fokozásával az eddigiekhez mérten valóban többet és jobban foglalkozik a lanácsszervezet. A tanács- törvény megjelenését köve­tően jelentősen bővültek a tanácsok és a végrehajtó bi­zottságok személyzeti és munkáltatói jogai. Melyek a látható, „kézzel fogható” eredmények? Az el­múlt évek során fokozatosan fejlődött az alapképzés szín­vonala, 1978 szeptemberétől pedig megnyitotta kapuit az Államigazgatási Főiskola is, melynek fő feladata a taná­csi szakember-utánpótlás képzése. Speciális felvételi rendszer van. A nappali ta­gozatra csak olyan .pályázók nyújthatják be felvételi ké­relmüket, akik legalább egy esztendőt gyakornokként dol­goztak valamelyik tanácshá­zán. A Tanácsakadémia „örö­kébe” lépett új főiskolán- a végzett hallgatók jelentős mértékben csökkentik majd a felsőfokú-képesítéshez kö­tött üres helyek számát. A statisztikai adatok már­is biztató fejlődésről tanús­kodnak. A fővárosi és megyei tisztségviselők többsége fel­sőfokú végzettséggel rendel­kezik, a városi tanácsok tiszt­ségviselőinek képesítése ugyancsak nagy részben meg­felel a követelményeknek: több mint 90 százalékuknak felsőfokú iskolai végzettsége és nagy tanácsi gyakorlata van. De sokat javult a nagy­községi és községi tanácsi ve­zetők felkészültségének szín­vonala is. A felsőfokú vég­zettséggel rendelkező tanács­elnökök aránya az elmúlt hét év alatt megduplázódott — bár a tanácsszervezetben még mindig az ő alapképzettségük a legalacsonyabb. A felkészültséget a vb-tit- károk körében külön is ér­demes nagyító alá tenni. A fővárosi, megyei és a buda­pesti kerületi vb-titkárok képesítési előírása valamelyik tudományegyetemünk jogi karán szerzett diploma: ők kivétel nélkül rendelkeznek ilyen végzettséggel. De nem sokkal rosszabb az arány a megyei városokban és a vá­rosokban sem, s igen kedve­zően alakult a nagyközségi, községi vb-titkárok képzett­sége is. Számukra valami­lyen egyetemi vagy főiskolai diploma, vagy a tanácsakadé­miai végzettség jelenti a ké­pesítettséget : a képesítési elő­írásoknak megfelelő végzett­séggel rendelkező nagyközsé­gi és községi vb-titkárok ará­nya megközelíti vagy meg­haladja a 90 százalékot. A megszerzett tudás azon­ban nem időtálló. Tehát a tanácsszervezetekben is szük­ség volt arra, hogy kialakul­jon és megerősödjék a veze­tők és a dolgozók rendszeres, tervszerű továbbképzése. Az ehhez szükséges feltételek persze egyszerre és nem is azonos módon teremtődtek meg. Létrejött a továbbkép­zés egységes rendszere, mely­ben igen jelentős szerepet töltenek be a Miniszterta­nács Taácsi Hivatala, a kü­lönféle ágazati irányító szer­vek, s nagy részt vállalnak magukra a területi tanácsok is. Csaknem minden megyé­ben önálló „iskolát” létesítet­tek a megyei tanácsok, Okta­tási és Továbbképzési Inté­zet néven. Itt képezik tovább a városi tanácsok és a járási hivatalok különböző szakem­bereit, de rendszeresen szer­veznek egy-két hetes tanfo­lyamokat a nagyközségi, köz­ségi vb-titkárok és ügyinté­zők számára is. Ezeken a tanfolyamokon a szakmai fel- készültség bővítésén túl meg­felelő politikai, ideológiai is­mereteket is elsajátítanak a hallgatók, s a vezetők még korszerű vezetési és szervezé­si tudásanyaggal is felvérte- ződnek. A színvonalas tanácsi mun­kának azonban az is lénye­ges feltétele, hogy valameny- nyi vezető és dolgozó azt a környezetet is ismerje meg, amelyben munkáját végzi. Ez nagymértékben növeli fele­lősségérzetüket és döntéseik — szakmai tudásuk és hely­ismeretük birtokában — így lesznek igazán megalapozot­tak és szakszerűek. R. V. Uj tv-adó Kabhegyen Befejezéshez közeledik a kabhegyi tv-állomás rekon­strukciója. A nagyszabású munkálatok még 1974-ben kezdődtek. Elsőként három Döntött a Legfelsőbb Bíróság Kifogásolja az autót? Indokolja meg: miért! Nem enyhíti a károkozó felelőségét Másfél évvel ezelőtt egy házaspár harmincezer forint­ért használt személyautót vá­sárolt. A vételárból 12 ezer forintot nyomban kifizettek, s kötelezték magukat, hogy a hátralékos összeget hat hó­napon belül kiegyenlítik. — ígéretüknek azonban nem tettek eleget, ezért per indult ellenük. Azzal védekeztek, hogy az adásvételi szerződés időpontjában az autó vétel­ára és forgalmi értéke között feltűnően nagy különbség volt. Az első fokú bíróság által kihallgatott szakértő a kocsi értékét a vételár idején húsz­ezer forintra becsülte. Ezek- után a bíróság a házaspárt 8500 forint megfizetésére kö­telezte. Fellebbezésre, a má­sodfokú bíróság a maraszta­lás összegét 18 ezer forintra emelte. Álláspontja szerint ma már megnyugtatóan nem dönthető el, hogy az eladás­kor mi volt az autó forgalmi értéke, mert a szakértő a véleményét csak feltétele­zésekre alapozta. A jogerős döntés ellen emelt törvényességi óvás sze­rint ez az ítélet megalapozat­lan, mert nincs megnyugta­tóan felderítve, hogy az adás­vételi szerződés idején az autó milyen állapotban volt. — Az óvás alapos — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Használt gépkocsik adásvéte­le esetén, amikor a vevő az autót már több hónapon át használta és annak műszaki állapotát, valamint értékét csak később kifogásolja, fo­kozottan hárul reá annak bi­zonyítása, hogy a jármű for­galmi értéke a kikökött vé­telárnál lényegesen alacso­nyabb volt. A vétel után hó­napokkal lefolytatott szakér­tői vizsgálatkor észlelt ada­tokból a vásárláskori álla­potra való visszakövetkezte- tésre csak akkor nyílhat le­hetőség, ha a rendelkezésre álló bizonyítási adatok alap­ján a járműnek az adásvéte­li szerződés időpontjában fennálló műszaki állapota és tényleges forgalmi értéke hi­telt érdemlően megállapít­ható. — Ebben az esetben az autót a vásárlás után há­romnegyed évvel később vizsgálták meg — hangzik továbbá a határozat. — Ek­kor az igazságügyi szakértő megállapította, hogy a gép­jármű több szerkezeti egysé­gét megbontották, de hogy erre miért volt szükség, nem lehetett tisztázni. Ilyen kö­rülmények között megnyug­tatóan azt sem lehetett meg­állapítani, hogy az eladáskor mi volt az autó forgalmi ér­téked Ezért a Legfelsőbb Bí­róság a jogerős ítéletet hatá­lyon kívül helyezte és a má­sodfokú bíróságot új eljárás­ra utasította. Egy vállalat kazánfűtője megbetegedett és helyettesí­tésére mást fogadtak fel. Fi­zetését azonban nem az ő. hanem egyik fűtő nevére szá­molták el és az összeget az adta át társának. Egy nap, amikor a vállalat a helyet­tes fűtő részére nem adott begyújtó anyagot, az illető bontásból származó hulladék­léceket akart összetörni oly módon, hogy a fadarabokat a lépcsőn megtámasztotta és rájuk ugrott. Az egyik ilyen ugrásnál elesett, s a lábát törte. Sokáig kórházban ke­zelték, majd csaknem öt hó­napig járógipszet hordott. A sérült ember a vállalat ellen elmaradt munkabére megtérítéséért pert indított. Ebben egyebek között azon a címen, hogy a kórházból tá­vozása után gondozásra és ápolásra szorult, havi hat­száz forint további kiadása megfizetését kérte. A munka­adó arra hivatkozva, hogy a baleset bekövetkezésében a fűtő is hibás, kármegosztást kért, ezenkívül tiltakozott az ellen, hogy gondozói díjat kelljen fizetnie. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság nemcsak a keresetveszteséget, hanem a gondozói költséget is meg­ítélte. A határozat indokolása szerint a balesetet szenvedett ellátása és ápolása, a háztar­tási teendők végzése többlet- munkát igényelt. Ha ezt a munkát a betegnek a kórház­ból történt elbocsátása után élettársa ellátta és ezért kü­lön díjazást nem követelt tő­le, ezzel legfeljebb a rokkant­tal szemben fennálló kötele­zettségének kívánt eleget tenni, de semmiképpen sem a károkozót akarta mentesí­teni. H. E. darab tíz kilowattos URH- adóberendezést szereltek fel, így az egész Dunántúlon ki­fogástalanul vehető a Kos­suth, a Petőfi rádió és a har­madik műsor adása. A rekon­strukció második szakaszá­ban készült el az új húsz ki- lowattos tv-adó, amely az el­ső programot sugározza. Ta­valy szeptemberben kezdték az új negyven kilowattos tv­adó szerelését, amely a má­sodik program műsorait su­gározza. Az adóberendezést a japán NEC cég szállította, míg az antennaszerkezet NSZK konstrukció. A műsza­ki átvételek folynak, a próba­adások a jövő év elején kez­dődnek. Az új adó végleges üzembe helyezése idén már­ciusban várható, s ettől kezd­ve az egész Dunántúlon a 22- es csatornán vehető lesz a te­levízió második programja. A kabhegyi tv-állomás Befejezéshez közeledik a második programot sugárzó negyven kilowattos új adóberendezés szerelése

Next

/
Oldalképek
Tartalom