Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-28 / 23. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. jonuár 26. Mit tanít a Hamburger Egyetem? A FASIRT-BIRODALOM Mexikó Az olajáldás veszélyei- KoolajfeldhslyeH A maják és aztékok egykor virágzó birodalmának romjain ma új legendák születnek. Egymást érik a fiantasztiku- sabbnál fan- tasztikusabb becslések Mexikó olaj- kincséről, a- mely a feltételezések szerint a legnagyobb a tőkés világban, még Szaud-Arábia eddig leggazdagabbnak vélt forrásait is felülmúlja. Ez annál is érdekesebb fejlemény, mert a latin-amerikai ország 1974-ben még behozatalra szorult a „fekete aranyból”. Azóta viszont saját termelését kétszerezte meg, kivitelét növelte négyszeresére, újabb és újabb lelőhelyekre akadt rá, 1977 kezdetétől legalább harmincra — hétezer kilométeres partvonalán, illetve kontinentális talapzatában. „Ilyen lehetőség csak egyszer adódik a történelemben” — nyilatkozta több alkalommal is Jósé López Portillo köztársasági elnök, aki alig több mint két éve vezeti az országot. Mexikó kő- olajkészletét jelenleg 120— 200 milliárd barelre (1 barel kb. 160 liter) becsülik, amely mintegy hatvan esztendőre »lesendő, s az új OPEC-ár- szint alapján az eladása révén szerzett jövedelem már az idén legkevesebb 37 milliárd dollár, a tavalyi kétszerese lesz. A mexikói állami olajtársaság, a Pemex kitermelésre, kutatásra, feldolgozó kapacitások létesítésére 15—20 milliárd dollárt kíván fordítani a következő öt évben, s szakemberei azt tervezik, hogy a jelenlegi napi 1,3 millió bareles termelést két millióra növelik 1980-ra. Az olajáldás tehát Mexikót is elérte — a maga összes előnyével és veszélyével együtt. Azt azonban még nem tudni, melyikből hull több reá. A Pemex igazgatója azért is figyelmeztette az ország vezetőit: „Ha Mexikó kizárólag az olajjal — mint valami mágikus orvossággal — kívánná gyógyítani valamennyi betegségét, az hosszabb távra nemzeti öngyilkosság lenne.” Probléma pedig akad bőven ebben a távoli országban: a népesség gyors növekedésétől a legalább ötven százalékos munkanélküliségen, a mintegy 28 milliárd dolláros külföldi adósságon, a javak szélsőségesen igazságtalan elosztásán át egészen a széles körű analfabétizmusig. López Portil- ló 1976. december 1-én, a- mikor beiktatták hivatalába, főleg ilyen gondokat örökölt elődjétől, Luis Echeverria Alvareztől. Mégis hozzálátott ambiciózus tervei megvalósításához, nem titkolva azt sem, hogy ehhez az anyagi bázist a petrodollároktól várja. Először a Mexikóban újnak egyáltalán nem mondható korrupció ellen lépett föl. S hogy nemcsak szavakkal, íme a bizonyítók: kétéves kormányzása során számos vezető tisztviselő, köztük két miniszter, került börtönbe a közpénznek hűtlen kezelése miatt. Várhatóan kevésbé lesz látványos a nagybirtokrendszer felszámolásáért hat évtizede folyó harc lezárása — a nincstelenek javára, amit szintén sürgős tennivalónak tekint Ugyancsak nagy szükség van az ipar és a szolgáltatások fejlesztésére. Az évente 3,5 százalékkal növekvő, az ezredfordulóra feltehetően megduplázódó népesség ugyanis új munkahelyek millióit igényli máris. S végül még egy probléma, amiért az országot társadalmi feszültségek uralják: a 65 millió mexikói közül jelenleg még kevesebb mint húsz százalék birtokolja az állam gazdaságának hetven százalékát. választások lesznek Mexikóban a nyáron. Portállo elnök jó politikai érzékkel — elsősorban saját pártja, az öt évtizede kormányzó Intézményes Forradalmi Párt esélyének növelésére — engedélyezte más politikai erőik, köztük a kommunisták legális működését is. Kétségtelen előrelépés ez Mexikóban, ahol néhány hónapja még igen korlátozott volt a politikai demokrácia. A választási reT form azonban felemás: kimondja, hogy a kongresszus 400 mandátumából az ellenzéki pártok mindössze százat szerezhetnek meg, vagyis az uralkodó továbbra is az Intézményes Forradalmi Párt marad. A külpolitika az a terület, ahol Portillo elődje hagyományait leginkább követi. Beiktatása után néhány hónappal ellátogatott a Szovjetunióba, a kétoldalú kapcsolatók fejlesztéséről folytatott szívélyes légkörű, beható eszmecserét Moszkvában. Echeverriához hasonlóan ő is fontosnak tartja országa együttműködését a KGST-vei, amely az 1975 augusztusában megkötött megállapodás óta ígéretesen fejlődik. Távolról sem ilyen egyenjogú partner Mexikó, ha tőkés kapcsolatait vizsgáljuk. Ezek szinte kizárólag az északi óriáshoz fűzik. Külkereskedelmének háromnegyed részét az Egyesült Államokkal bonyolítja, a feldolgozó iparában domináló külföldi tőke ugyancsak amerikai. Washingtonból már évek óta aggodalommal nézik Mexikó önállósodási törekvéseit, államosítási terveit, külpolitikai nyitását. A Fehér Házban már úgy számolnak, hogy a mexikói olajjal csökken majd az USA függősége Szaud-Ará- biától, a feszültségtől terhes Irántól, az amerikai Afrika-politikát bíráló Nigériától, az egész OPEC-től. Mexikó viszont egy latinamerikai mondás szerint — túl messze van az Úristentől és túl közel az Egyesült Államokhoz. Kocsi Margit Jósé ParlameU Ford és a General Motors autót gyárt, az IBM" számítógépet, Levi Strauss farmernadrágot, a Boeing és a Lockheed repülőgépet. De mit készít a McDonald? A válasz egyszerű: fasirtot. Azaz pontosabban hamburgert. A szigorú előírások alapján, marhahúsból készített hamburgert a McDonald hálózat 4200 fiókvendéglőjében zsemlébe ágyazva kínálják amerikaiaknak, japánoknak, és nyugat-európaiaknak, akik évente legalább hárommrlliárd darabot fogyasztanak ei a szabványméretű, 42 grammos, 9,5 centiméter átmérőjű húspogácsából. Színes fekete—fehér Forgatom a színes képekkel teli prospektust: a South African Airways, a dél-afrikai légitársaság hívja a nyugati utazni vágyókat. Strandkép (csak fehérek), a Hotel Cabana Beach és Fokváros fotója (csak fehérek), tengerparti grill-party képe (csak fehérek), vízisí-felvétel (ffihér nő), ciWhderes varázsló képe (fekete), riportfelvétel a halpiacról (két fekete elárusító) hívogatja a vendégeket. De aztán egy helyen megállók. Itt a közmondásszerű vendégbarátság...” — kikről mondja ezt a hirdetés? „Der Einheimischen ...” az őslakosokról van szó tehát. Egy mondattal később az angol, a holland, a német konyha ínyencségeit ajánlják, másutt meg a luxust, komfortot. összehajtom a színes prospektust — tényleg, kik az őslakók ott Pietermaritzburg, Cape Town, Bloemfontein meg Port Elizabeth környékén? Négyszáznál több éve jelentek meg a Fokföldön az első holland telepesek, százötvennél régebben gyorsult meg az angol bevándorlás, az angol— búr háborúnak is már nyolc évtizede. Dehát bantuk, zuluk, bászutók és többiek, azaz az elsöprően nagy fekete többség nemzedékek végtelen sora él itt. ők népesítették be először az Oranje meg a Limpopo partjait. De róluk nem szól a színes, képes hívogató. A légitársaság számára nem ők az őslakók. G.M. „Zuhan” a dollár Látod, még egy-két év és teljesen értelmetlen a bankrablás. (International Herald Tribune - KS) A McDonald ma az Egyesült Államok legnagyobb vendéglőhálózata, a marhahús, burgonya és hal leghatalmasabb felvásárlója, s azon észak-amerikai cégek egyike, amely a legtöbbet költi reklámra. Szociológusok kimutatták: a eég reklámfigurája Ronald McDonald, (aki szerte az államokban vagy ötven példányban fordul elő elevenen és számtalanszor jelenik meg a tévében) az amerikai gyerekek számára rögtön az ajándékozó Télapó után következik. A hamburger-tröszt ugyanis reklámhadjáratát elsősorban a kiskorúak felé irányítja s nem véletlen, hogy az amerikai átlaggyerek hetente hét darabolt fogyaszt a legfőbb finomságnak hirdetett marhahús-fa- sírtból. A fasírtcsászárság mindenható ura, ideológusa és legfőbb haszonélvezője egy Ray A. Kroc nevű 77 éves úr, aki vagy 500 millió dollár magánvagyonnal rendelkezik. Az ötvenes évek elején turmixgépeket árult. 1954- ben egy kaliforniai vendéglő tulajdonosai, a McDonald fivérek egyszerre hat darab Multimixert rendeltek Kroc- tól, aki személyesen utazott el hozzájuk. A McDonald- féle félig önkiszolgáló autós csárda első számú terméke a zsemlébe zárt hamburger volt. Kroc két napot töltött el számolással a két fivérnél, majd felajánlotta nekik, hogy társul velük és további hasonló vendéglőket nyit. A két konzervatív McDonald eleinte húzódozott, de aztán beadták a derekukat, s. Kroc megkezdhette a birodalom építését, öt év alatt 228 vendéglőt szervezett be a hálózatba, s 1960-ban már 56 millió dollár volt a vállalkozás haszna. 1961-ben végül a cég Kroc tulajdonába került, de az eredeti, akkorra már bevezetett McDonald cégtábla ott maradt a vendéglőkön, mint ahogy továbbra is az arany színű M árkádjai díszítik a hamburger templomait. Ray Kroc fasírt-birodal- rcia szigorú rend és szerve- zettség alapján épült fel. Fővárosa Chicago közelében van. A Hamburger Central- ban számítógép irányítja az egész tőkés világra kiterjedő hálózatot A központ „hamburgerológusai” meg tudják mondani, milyen a svájci vendéglők ketchupigénye, mennyi marha esik áldozatul a 120 japán McDo- hald-fióknak, s hogy a birodalom 24 tartományában (az USA-n kívül ennyi országban van McDonald-ven- déglő) éppen melyik termékük a legkeresettebb. A Hamburger Central közelében van a Hamburger Egyetem. Nem itréfa: a cég így nevezi tanfolyamait, ahol a' jövendő bérlőket képzik. Kroc üzleti stratégiája alapján eleinte a McDonald- vendéglők kizárólag az elővárosokba települtek. A cég számításai szerint ma egy vendéglő akkor hozza az optimális hasznot, ha legalább harmincezer ember lakik körzetében. A vendéglőket jelentős kaució ellenében húsz évre adják a jelentkezőknek, akik az üzlethaszon 11,5 százalékát fizetik be a központnak. A cég természetesen nem csupán a berendezéseket és az épületeket adja, de megkapják a hamburger receptjét is, amelyet állítólag szigorúbban őriznek, mint az atomfegyverek előállításának titkát. Ennek ellenére sok ellenzője van az Egyesült Államokban a hamburger-fogyasztásnak. Számos orvos úgy vélekedik, hogy azok a gyerekek — (az első számú vásárlók) —, akik ma túl sokat fogyasztanak az amúgy ízetlen húspogácsából, — ötvenes éveikre nyugodtan számíthatnak rá, hogy szív- betegség támadja meg őket. A húspogácsa a cég szerint csak és kizárólag marhahúsból készül, s zsiradéktartal- ma 19 százalék alatt van. A szakértők azonban kételkednek a McDonald-reklám hitelében, s a hamburgert „junk food”-nak nevezik, amit egyszerűen „szemét- ételnek” lehetne fordítani. Kétségtelen, hogy a hálózat egyik legnagyobb vonzereje a vendéglők tisztasága. Állítólag maga Kroc is inspiciálja a hamburgercsárdákat, s ahol egy csepp piszkot talál... Jelenleg 24 országban van McDonald-féle hamburger vendéglő, ahol a betérő, sietős vendég megkaphatja az uniformizált marhahúspogácsát zsömlében és hozzá az elmaradhatatlan rósejbnit. (A zsömléről megjegyzendő, hogy igen magas, 13,3 százalékos a tészta cukortartalma. így érik el, hogy a zsömle szép barna legyen.) Kroc szinte mániákusan törekedett arra, hogy vendéglői mindenütt a világon, Brazíliától Japánig egyformák legyenek, s a szolgáltatások ha jszálra azonos minőségét követeli meg. A McDonald cég statisztikái szerint a hálózat vendéglőiben egy év alatt 30 millió kilogramm sajt, 170 millió kilogramm marhahús és egymillió palack ketchup fogy el, s arra számítanak, hogy ez a mennyiség még növekedni fog. A hamburger-imperializmus ellenzői azonban bíznak abban, hogy a világ hamarosan megunja az íztelen egyen- kosztot és Kroc fasírt-biro- dalmára a hanyatlás vár. Miklós Gábor A McDonald-féle hamburger leghasznosabb összetevője — a levegő A Sellő városában A lengyel főváros széles utcái, tágas tered, hatalmas parkjai egy magyar építész szavait juttatták eszembe: „Varsó városrendezése — sajnos — nem okozott fejtörést az építészeknek: mindent elölről kellett kezdeni.” A második világháborúban súlyos pusztítást szenvedett Varsó, három évtized alatt korszerűen tervezett, modern fővárossá fejlődött. A mai varsóiakat ezért már a „hogyan tovább 2000-ig?” kérdése foglalkoztatja. A közeljövő városképéről, a város fejlesztéséről beszélt Krzysztof Naumienko, a Fővárosi Tanács vezető munkatársa. Varsó jövőjét a jelen határozza meg. A 15—30 éves fejlesztési tervek gerincét természetesen továbbra is a lakásigények kielégítése, a kapcsolódó létesítmények, a közlekedési f eltételek, a szolgáltatások adják. A fejlesztési lehetőségek feltárása a ma feladata. Harminc év alatt több mint 450 ezer lakás épült fel a fővárosban, 1990-ig újabb 450 ezret tervezünk ... Építőipari gond- jiaink azonosak a magyar problémákkal: kevés a munkaerő, növelni kellene a házgyárak teljesítőképességét, és a közművesítés is gondot jelent. A főváros elsősorban keleti irányba terjeszkedik. — Ezen a területen még sok a romos, elöregedett ház, melyeket előbb le kell bontanunk. A másfél millió lakosú Varsó lakáshelyzete sokat javult, de még mindig nem kielégítő: 108 családra jut 100 lakás. 1990nig szeretnénk elérni a húsz négy- zetméter/fő arányt — most 14 négyzetméter jut egy személynek. A kiépült Keleti Fai — a Marszalkbwska környéke — után most a Nyugati Falon van a sor, mely jóval nagyobb lesz az előbb említettnél : szállodák, vendéglátóipari, kereskedelmi centrum, kulturális központ szerepel az általános fejlesztési tervben. H. A. Összeállította: Hájos László A központi pályaudvar Épül a Nyugati Fal—Varsó új centruma A Nyugati Fal (makett)
