Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-27 / 22. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1979. január 27. | tudomány fy wCHWBfl Tudósok a jövőért, a békéért, a haladásért Beszélgetés Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikussal Több niint tíz esztendeje, amikor még hírét sem hallottuk az az olajválságnak, a szigligeti alkotóház társalgójának esti beszélgetésein arról tájékoztatott egy őszhajú, magas, barnára sült tudós: szinte kimeríthetetlen energiaforrásnak ígérkezik a geotermikus energia. A Föld izzó magjának hőjét próbálják hasznosítani, világszerte seregnyi tudós dolgozik a gyakorlati megoldáson, ő maga is. Lezergyuftasí reaktor A tudós, aki már akkor 6zámolt az energiaszűkével, és a gondok megoldásán fáradozik nemzetközi élvonalában tevékenykedet, dr. Szádeczky-Kardoss Elemér kétszeres Kossuth-díjas akadémikus volt, a világhírű geokémikus. Moslt a Magyar Tudományos Akadémia Budaörsi úti kutatóházában fogadott. A magyar tudományos élet nagy öregeinek egyike nyugdíjasán is haill- latlanul aktív még, seregnyi tudomáynos és közéleti pozícióban irányít, szervez, tevékenykedik. — Ma már nem a geotermikus energia a legfőbb reménységünk — kezdi a közös emlékek felidézésével indult beszélgetést. — Az igazi távlati megoldás, úgy látszik, a napenergia lesz. — Lehetséges, hogn a közeljövőben minden háztetőn nemcsak tévéantenna lesz, hanem napelem is? — Nem egészen. A valószínű megoldás: az űrtechnika beiktatásával — nevezzük így — a „kozmikus erőmű”. A Földön kívül például ezer kilométer magasságban elhelyezett, a Földdel együtt mozgó, körülbelül egy négyzetkilométer felületű napelemrendszerrel elvileg több gigawatt energiát lehetne termelni, s ez lézerrel vagy más úton földi erőművekbe vezethető. Egyetlen nagy .kozmikus erőmű” fél Európáit elláthatja vülamosener- giával. így, a feltevések szerint, csaknem korlátlan energiabőség lesz termelhető. — Nagyszerű távlat. Megvalósíthatók-e az elvi elgondolások? — Ha megfigyeli a jelenlegi szovjet űrikísérleteket, nem lehetnek kétségei. A több hónapos űrbéli tartózkodás, a hegeszltések, a szerelések, a teherszállítás, az olvasztókemence — ez mind arra vall, hogy a Szovjetunió céltudatosan készül nagy űrobjektumok létesítésére és személyzettel való ellátására. Ha nem csapnak is még nagy hírverést körülötte, meggyőződésem, hogy „kozmikus erőművek” létesítését is programjukba iktatták már. Ügy vélem, mint sok másban, ebben is a Szovjetunió lesz az első a világon. — Mikorra várható a kozmikus erőművek megvalósítása? — Én valószínűleg már nem érem meg, de a mai fiatalok bizonyosan. Ener- giagondjaink leküzdése három ütemben történhet. A már megkezdődött első ütemben a hagyományos energia- források (víz, olaj, szén) gyorsabb feltárása és gazdaságosabb fölhasználása (pl. a szén földalatti elgázo- sítása stb.) folyik. A második ütem az atomenergia fokozottabb kihasználása (talán már fúziós reaktorokkal), valamint a geotermikus és a napenergia fokozottabb kihasználása. A harmadik ütem lesz a kozmikus erőművek kiépítése. Az én durva prognózisom: egy-egy ütem 15— 20 évig tarthat, tehát úgy 2030 körül már megépülhetnék az erőművek a világűrben. — Elegendő energiával a legtöbb mai gond is megoldható. Elmondhatjuk hát, hogy 2030-ra eljön a Kánaán? — Ha addig nem pusztítja el magát egy új világháborúban az emberiség. És a sóvárgott Kánaán új veszélyeket is rejt: ha a biztosan várható fejlődés a maihoz hasonlóan egyenlőtlenül oszlik meg, ha továbbra is lesznek privilegizált haszon- élvezői, még a maiinál is súlyosabb globális feszültségek támadhatnak, még gyilkosabb lehet a versengés az előnyökért. — Az „őrült majom’’, a dúvad ember, a született agresszor — ahogyan egyesek prófétálják — akkor is világkatasztrófát okozhat, ha már tejben-vajban füröd- hetne? — Az etiológusok bebizonyították: az ember nem hord a génjeiben változtathatatlan agressziót, illetőleg az agresszív ösztön a civilizációval együtt ma is változik, mindinkább vitákban is levezethető intellektuális formákat vesz föl. A magatartást döntően a környezethatások alakítják ki. Az Országos Béketanácsban, a nemzetközi fórumokon ezért harcolnak a tudósok is szüntelenül a világ békéjéért, a nemzetközi együttműködésért, a leszerelésért. Egyszóval: a nyugodt fejlődést biztosító világkörnyezetért. Ezért figyeltünk mindnyájan reménykedve az ENSZ-re, s örültünk, hogy végül mégis megállapodás született. Ilyen előzményektől remélhető a világkatasztrófa megelőzése, a dúvad felfogás visszaszorítása, egy új szemlélet kialakulása. Jelenlegi munkámmal ehhez a nagyon szükséges szemléletváltozáshoz szeretnék hozzájárulni. — Szemléleti kérdések és geokémia — elég távol állnak egymástól — Sohasem csontosodtam Világszerte sok kutatócsoport foglalkozik a tengerek és óceánok hullámiban rejlő hatalmas energiamennyiség hasznosításának lehetőségeivel. Megfelelő elméleteket, berendezéseket, eszközöket dolgoznak ki ennek a veszendőbe menő energiának a megmentésére és kiaknázására. Az energia kihasználásának lehetőségét a hullámzás változékonysága teszi problematikussá. A tengereken viszonylag ritka a nagy hullám. Ezért az erős szelekre, hatalmas hullámokra tervezett „hullámerőművek” teljesítménye igen nagy lehet ugyan, de azt a teljesítményt csak egészen rövid ideig szolgáltatják. Egy kisebb hullámzásra, illetőleg teljesítményre tervezett szerkezet viszont az idő legnagyobb részében működhet, jócskán ki lehet tehát használva, így gazdaságosabbnak tűnik, mint a rövid ideig használható, nagy méretű berendezés. A kutatók mérései szerint az Atlanti-óceán energiatartalma nagyobb ugyan, de az egyenlőtlen hullámhossz-eloszlás miatt nehezebb megvalósítani az energiaátalakítást. Az Északi-tengernek viszont kisebb az energiatartaléka, de viszonylag szűkebb hullámhossz-sávban szolgáltatja az bele egyetlen disciplinába se, még a szűkebb szakterületemen sem. Kezdetben kőzettannal és tektonikával foglalkoztam, aztán az ebből szervesen kialakult geokémiával, utóbb geonómiával. Most minden másnál jobban a geonómia segítségével kialakult cikluselmélet rendszerelméleti kapcsolatai érdekelnek. Ez lényegesen elő- ' segítheti korunk emberének szemléletváltozását. — Szaktudományos elmélet hogyan hatott — milliókra? — A világ felépítésének és mozgásának széleskörű megismertetése egységes belátásra bírhatja az embereket: ilyen a világunk, ilyen törvények szerint halad, ha értjük a mozgásrendszerét, alkalmazkodunk hozzá, sőt fejlesztjük, segítjük, akkor könnyebben boldogulunk. Ez a tudományos alapú, ésszerű belátás segíthet ledönteni a mai pszichológiai, ismeretelméleti, ideológiai, politikai korlátokat, gátakat, amelyek ma még sajnálatosan elválasztják, szembeállítják egymással az embereket. — Mi a biztosíték rá, hogy egy ilyen belátás kerekedik felül és nem a rombolás erői? Mikor ismerkedhetünk meg új kutatásainak eredményeivel? — Kialakulóban van ez a biztosíték. Az ENSZ leszerelési értekezletének határozatai is mutatják ezt. Két esztendeje közölt már egy cikk- gyűjteményt erről a Geonómia és Bányászat című folyóirat. Készül egy angol nyelvű tanulmánykötet. Különböző fórumokon, így az Országos Béketanácsban is, előadást tartottam már erről a kérdésről. Ősszel nemzetközi vitát rendezünk, fgy bejuthat a tudományos köztudatba és elindulhat az útján. — Sok sikert kívánok. Köszönöm a beszélgetést. energiát. Számokban kifejezve ez úgy jelentkezik, hogy az Atlanti-pceán 600 méter hosszúságú, 20 másodperc periódus-idejű hullámainak teljesítménye méterenként eléri az 1500 kw-ot, az Északi-tenger 400 méteres, 16 másodInnen-onnan Évgyűrűk mint szennyezési indikátorok Svédországban a Mezőgazdasági Tudományok Egyetemének (Uppsala) kutatói egy városi park tölgyfáinak vizsgálatával azt kívánták kideríteni. hogy az ólomnak és a kadmiumnak levegő szennyező hatását ki lehet-e mutatni a fák évgyűrűiben. A legöregebb vizsgált fa 150 éves volt, így tudták megállapítani, hogy a 19-ik században még alig volt ilyen szennyezés. Az ólomszennyezést 1950 után keletkezett évgyűrűkben sikerült kimutatni. Az óceánok olajszennyezettségének okozói Az USA-ban végzett legújabb becslések szerint minden hat évben 1 millió tonna olaj kerül az óceánokba. Ebben a hatalmas mennyiségben csak 5 százalékkal, azaz kereken 300 000 tonnával részesülnek a tankhajó katasztrófák és sérülések. 11 százalékát a kikötőkben és dokkokban keletkező veszteségek, a tenger alatti természetes olajkitörések és a levegőből kicsapódó benzingőz okozza. Az olajszennyezés 18 százalékát a tankhajó-tartályok nyílt tengeri mosása okozza. A legnagyobb mennyiség azonban 44 százalék, azaz 2,6 millió tonna a szárazföldről származik: ipari hulladékok, szennyvizek, olajfinomítók, a folyami hajózás, a csővezetéktörések és a fáradt olaj kiöntése „jóvoltából”. Figyelmeztet a földkéreg A földkéreg hatalmas tábláinak deformálódásakor a hegyek kristályszerkezete különleges hangokat bocsát ki. E „csikorgó” hangokból a szakemberek megállapítják: hol várható bányaomlás, hol vannak rejtett kitörések. Emberi fül azonban nem képes felfogni őket, ehhez speciális mikrofonra van szükség. Egyik ilyen műszer a ZIR—2 szovjet hangindikátor, amelyet a Krivojrogi Ércbányászati Kutatóintézetben dolgoztak ki. A mikrofon, az erősítő és az energiaforrás elfér egy dobozban, amelyet közvetlenül a robbanólyukba is betehetnek. A ZIR—2 kisméretű, súlya alig több, mint egy kilogramm. perc periódus-idejű hullámai viszont csak 700 kw teljesítményt tartalmaznak méterenként, A képen látható laboratóriumi berendezéssel egy angol kutatócsoport olyan hullámerőmű létesítéséhez véAz emberiség energiagondjainak hosszú távra szóló megoldását a fúziós reakte-' rok kifejlesztésétől várjuk. Ezekben a hidrogén nehéz izotópjainak magjai (denté- rium, trícium) egyesülnének nehezebb elemek magjaivá, miközben hatalmas energia- mennyiség szabadulna fel. Ez a folyamat adja évmilliárdok óta a napenergiát, s fogja biztosítani újabb évmilliárdokig. A nukleáris üzemanyag bőven rendelkezésre áll a földön is, a tengerek vizében, amely igen kis koncentrációban ugyan, de nehézvizet is tartalmaz. A folyamat megindításához ugyanakkor olyan nagy hőmérséklet, illetve nyomás szükséges, amelyek előállítása eddig csak szerfelett veszélyes módon, a hidrogénbombák robbanásával sikerült. A szabályozott ütemű, békés energiatermelésre használható magfúzió feltételeinek a megvalósítását két irányban keresik. Abból indulnak ki, hogy az energia- termelés arányos mind a den- térium-trícium keverék sűrűségével, mind azzal az időtartammal, ameddig a fúzió feltételeit sikerül fenntartagez kísérleti méréseket, amely egymáshoz kapcsolt úszó testek láncolatából áll majd. Az összekapcsolt elemekre erősített szivattyúk nyelik el a szomszédos úszótestek viszonylagos elfordulásából származó teljesítményt. ni. Az ilyen irányú kutatások már több mint egy évtizedes múltra tekintenek vissza, s mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban kemény erőfeszítéseket tettek a program sikeréért. Ha fúziós erőmű még ebben az évszázadban megvalósul, feltehetően ilyen típusú lesz. Van azonban egy másik lehetőség is: a dentérium-trí- cium keverék sűrűségét növelni. Ezt csak néhány éve tették komoly vizsgálatok tárgyává, mert csak akkorra készültek el olyan nagy intenzitású lézerek, amelyekkel a szükséges mértékű összenyomás megvalósítható. Ügy számítják, hogyha sikerülne elérni a folyékony hidrogén sűrűségének tíz ezerszeresét, a fúzió biztosan megindul, s fenn is marad annyi ideig, hogy több energia termelődjék, mint amennyit az előkészítő műveletek elnyelnek. Ez teszi fontossá azokat a kísérleteket, amelyeket a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő Lebegyev Fizikai Intézet rezgéstechnikai laboratóriumában végeznek. Fenti képünkön a „Lad—2” elnevezésű lézerberendezés látható, amelynek segítségével lézersugaras gerjesztésű, termonukleáris reakciót hoznak létre. Olajporlasztás ultrahanggal Az általában használatos’olajégők szivattyúval táplált fúvókéi az olajat nem porlasztják tökéletesen, így az égéstermékbe meglehetősen sok elégtelen tüzelőanyag jut, ami egyrészt rontja a tüzelés hatásfokát, másrészt szennyezi a levegőt. További hátrányai a szivattyúval táplált olajégőnek, hogy fűtőteljesítménye csak kis mértékben és csak a fúvóka cseréjével változtatható, és a kis fúratú — 0,25—0,30 mm lyukátmérőjű —fúvókák könnyen el- tömődnek. Eredménnyel jártak azok a kiserietek, amelyek a nagyintenzitású ultrahangok porlasztó, ködképző hatásának felhasználásával próbáltak javítani az olajégők hatásfokán. Sonkáig problémát okozott, hogy a rez- gőfúvóka időnként „berezonált”, ami a fütőteljesítmény hirtelen növekedéséhez és a fúvóka gyors tönkremenéséhez vezetett. További nehézséget jelentett, hogy a finoman porlasztóit olajat nem tudták kellő mennyiségű levegővel keverni. Ma már mindkét problémát megoldották. A rezgésszám állandóságát automatikus frekvenciaszabályozóval stabilizálják, az olaj tökéletes elégetéséhez szükséges levegőmennyiséget pedig külső és belső csőből álló kettős keverőszerkezettel biztosítják. Emellett automatikusan szabályozzák a fúvóka hosszirányú rezgéseinek kitérését is, amivel elérhető, hogy a fűtőteljesítmény tág határok között legyen változtatható. Az ultrahangok keltéséhez általában elektrosztrikciós kerámia rezgőfejet használnak. Homoródi József hullámokból