Szolnok Megyei Néplap, 1979. január (30. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-19 / 15. szám

Ära:sofitiér SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! fl tanácsok idei gazdálkodása 3. oldal II rádió és televízió műsora 4. oldal Letelepedni vagy elmenni? Pályakezdő pedagógusok a megyében 5. oldal Szellemi torna Az általános iskolában nem­csak az egyszeregyet kell megtanulni, hanem azt is, hogy a giliszta gyűrűsféreg, tudni kell azt is, hogy mi az összefüggés a fémek jellem­erőssége és bázisaik oldható­sága között, meg azt is, hogy melyek a csillagok legfonto­sabb tulajdonságai. Még- jó néhány olyan ismeretanyagot lehetne említeni, amelyre azt szokták mondani, hogy nél­küle is jól megvan az ember, kár vele a gyerek fejét ter­helni. De valóban nincs szük­ség ezekre az ismeretekre? Egyáltalán mi az amit meg kell tanulnunk? Az iskolai tantervi anyag mindig vita tárgyai s a vitá- zók mellette és ellene sokfé­le érvet sorakoztatnak fel. Mindenki a saját szemszögé­ből ítéli meg a problémát. Néha bizony még a pedagó­gus is el-eltöpreng azon, hogy meddig is „kényszerítse” ta­nítványait behatolni tudomá­nyába. Különösen akkor ke­rül ilyen meditáló hangulat­ba, amikor egyik-másik di­ákkal nem sikerül elérnie a kívánt eredményt. Pedig ilyen esetben sem ve­szett kárba a tanítás, a tanu­lás. Van egy nem mérhető (legalábbis rögtön nem mér­hető) eredmény. Aki megis­merkedik a periódusos táblá­zattal, az nemcsak az elemek atomsúlyával, rendszámával ismerkedik meg, hanem átlé­pi a közvetlen érzéki megis­merés határát is. Még akkor is, ha nem tudja elmondani az elemek sorrendjét. Fejlő­dik az elvonatkoztató képes­sége, tágul a világról kiala­kult képének horizontja. Minden új megismerési fo­lyamat fejleszti a gondolko­dási mechanizmust. A tanulásnak tehát van egy rögtön mérhető, konkrét eredménye (az elsajátított is­meretanyag) és egy látesn folyamata (a gondolkodási mechanizmus fejlődése). Jó ezt tudatosítani magunkban, mert ez átsegít néha a holt­pontokon. Energiát ad a ta­nuláshoz olyankor is, amikor a pillanatnyi eredmény nem éppen lelkesítő. A tanulással akkor is nyerünk, ha a tan­anyagot lexikálisán (egy az egyben) nem hasznosítjuk az életben. Maga a szellemi tor­na azzal a pozitív eredmény­nyel jár, hogy fogékonnyá tesz a világ dolgai iránt. És épp úgy szükségünk van ter­mészettudományi, mint tár­sadalomtudományi ismere­tekre. Hogy ki, milyen szellemi teljesítményre képes, az függ attól, hogy kinek, milyen szellemi tornában volt része. A szürkeállomány a tanulás a szellemi torna folyamatá­ban fejlődik, és nincs kárba- veszett tanulás. Minél több dologgal ismerkedünk meg a világból, annál könnyebben fogadunk be^jij ismereteket. A tanulás bonyolult folya­mat, és olyan eredménye is van, ami csak későbben ta­pasztalható, későbben gyü­mölcsözik. Az emberek a rendelkezés- sükre álló szabad időt sokfé­leképpen töltik el. Van, aki a szabad napjaival nem tud mit kezdeni, és van, aki a szabad óráit is okosan hasz­nosítja. Kinek-kinek más-más időtöltés jelenti a kikapcso­lódást. Egy azonban bizonyos: égy kis „agygimnasztikával” mindenki csak nyerhet. Fo­gékonyságunk, szellemi fris­sességünk nem a kortól függ, hanem attól, hogy milyen szellemi tornában van ré­szünk. És lehet a tanulás is (az új ismeretek szerzése is) szórakozás, kikapcsolódás. Befejezte munkáját a KGST végrehajtó bizottsága Moszkvában tegnap véget ért a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehaj­tó Bizottságának 88. ülése. Az ülésen a tagállamok miniszterelnök-helyettesei vet­tek részt. Bulgáriát Andre'j Lukanov, Cseh­szlovákiát Rudolf Rohlicek, Magyarorszá­got Marjai József, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Franciszek Kaim, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szovjetuniót Konsztantyin Katusev, Viet­namot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti meg­állapodás alapján részt vett a munkában Sz. Gligorijevics, a JSZSZK szövetségi vég­rehajtó tanácsának tagja. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Az ülés résztvevői megvitatták a komp­lex program, a hosszútávú együttműködési célprogramok megvalósításával összefüg­gő kérdéseket, valamint a KGST-tagálla- mok sokoldalú gazdasági együttműködésé­nek más kérdéseit. Több megállapodást is aláírtak az együttműködés egyes fel­adatairól. t A végrehajtó bizottság üléséről részle­tes közleményt adnak ki. Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese, hazánk állandó képviselője a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­ban tegnap hazaérkezett Moszkvából, ahol a KGST Végrehajtó Bizottságának 88. ülésén vett részt. Védőeszköz: temperált víz, infralámpa Tél az állattenyésztő telepeken A mínusz 10 fokot is meghaladó kemény, hideg idő­járás alaposan próbára teszi a jószágokat és a gondozókat Szolnok megye termelőszövetkezeteinek állattenyésztő tele­pein, különösen ott, ahol a szabadtartásos rendszert alkal­mazzák. (Tudósítónktól) A dolgozók nagy erőfesizí- téseket tesznek, -hogy meg­védjék a .szaporulatot, fenn­tartsák a hús- és tejterme­lés szintjét, szakszerű, gon­dos takarmányozással elje- jét vegyék a betegségeknek vagy az elhullásnak. A törökszentmiklósi Tisza- táj Tsz-ben kevés híján 1900 szarvasmarha, 2000 juh, 2200 sertés és 53 ezer baromfi ítéli védelmét szervezték meg körültekintően. Az igen hi­deg miatt növelték a sza­badtartásos szarvasmarhák takarmányadagját, elsősor­ban több szilázst etetnek, de napi fél kilogrammal emel­ték aiz abraktakarmány mennyiségét is. Gondot okoz gyakran a vízellátás, a ve­zetékek befagyása miatt időnként szükségessé válik vízszállító • tartálykocsik használata. Ahol lehet, tem­perált vizet itatnak. Az új­szülött állatok védelmére bővítették az infralámpák számát, így az elhullást si­került a minimálisra csök­kenteni, eddig csupán 40 új­szülött bárány pusztult el megfázás következtében. A tsz vezetősége méltányolja az állatenyésztésben dolgo­zók nehezebb munkáját, és azt megfelelően dotálja is. A tiszaszőlősi Petőfi Tsz- ben, ahol a szarvasmarhát és a sertésállományt egy­aránt zárt körülmények kö­zött tartják, a hideg időben a tömegtakarmányt — a si­lót és a nyers répaszeletet — etetés előtt 48 órával ko­rábban behordják a belső tárolóba és csak a fagyott részek kiolvadása után kez­dik etetni. Az állatgondozók fegyelmezett, szakszerű munkáját jelzi, hogy a napi tejtermelés az időjárás vi­szontagságai ellenére sem csökken, a húsgyarapodás is megfelelő, eddig a szaporu­lat elhullását is megelőzték. Jelentős többletmunka adódik ezekben a napokban a megye egyik legnagyobb állattenyésztő gazdaságában, a tiszaföldvári Lnein Tsz- ben isi, ahol együttesen 21 ezer szarvasmarha és sertés, valamint 4 ezer szopás ma­lac megóvása követel fele­lősségteljes munkát. A szo­kásosnál nagyobb energiával fűtenek az istállókban és több alomszalmát raknák a jószágok alá. Ezekkel az in­tézkedésekkel az abrafcfel- hasznólás növekedését ellen­súlyozzák. A takarmány mozgatása, szállítása nehe­zebb a szokásosnál, nagyobb figyelmet és lelkiismerete­sebb munkát igényel. A tsz az ágazat minden területén anyagi ösztönzést alkalmaz, ezáltal a húsgyarapodás és a tejtermelés megfelel a ter­vezettnek, sőt a pontos ta­karmányozással a tej hozam növekedett. A túnkevei Vörös Csillag Tsz-ben, mivel a jószágok zárt rendszerű istállókban vannak, a hideg csak kevés helyen követei rendkívüli intézkedéseket. Mindenesetre felkészültek az álltatok vé­delmére, az ajtókat, ablako­kat még a tél beállta előtt rendbe hozták, a széljárta juhhodályok belsejét pedig fóliával szigetelték. A takar­mányozásra is gondot for­dítanak, így a vissza-vissza- térő hideg eddig számottevő veszteséget nem okozott. A behavazott pusztán a juhá­szok közlekedését is meg­könnyítették, autóbusszal szállítják őket a lakóhelyük­től távolabb levő munkahe- . lyekre. ­Előrelátóan felkészült a télre a tószegi Petőfi Ter­melőszövetkezet is. Jó gaz­da módjára a szükséges ta­karmányt minden majorba betárolták, egy-egy major­ban 30—40 vagon bálázott szalmát tartanak azért, hogy a hideg időjárás, valamint a rossz útviszonyok az ál­latok tartásában zavart ne okozzanak. Az energia-fel­használás viszont növekszik, mert több infralámpát, vil­lany- és olajkályhát kell üzemeltetni a fiatal állatok védelmére. Természetesen ez a költségeket is növeli. A gépészet tmk-sai részére ügyeleti szolgálatot rendel­tek el éjszakára, hogy az elromlott gépeket, kályhá­kat, vülanyvezetékeket azon­nal kijavítsák. A telepek ál­landó dolgozói mellé kisegí­tőket állítottak be, tehát minden feltételét megterem­tették a szervezett, jó mun­kának. II dekák is számítanak Broiler csirkék Kőtelekről A kőtelki Ady Termelőszö­vetkezet árbevételének 25 százalékát adja a broiler csirke. Tavaly több, mint kétszáz vagonnyit — másfél millió darabot — szállítottak a feldolgozókhoz. Ilyen nagy mennyiségben 1975 óta fog­lalkoznak baromfitartással. A termelőszövetkezetben a broiler előállítás gazdaságos­sága 1975-től fokozatosan romlik, mivel a naposcsibe, a takarmány- és az energia egyre drágább. A csirkeneve­lés az egyik legenergiaigénye- sebb ágazata az állattenyész­tésnek. A takarékosságnak pedig korlátot szab a napos­csibék hő- és légcsereigénye, így villamosenergia fogyasz­tásukat csökkenteni nem le­het, mivel a szellőztetők üze­meltetése szükséges, fűtőolaj­felhasználásukat azonban mérsékelni lehetne, ha jobb hatásfokú kazánokat üzemel­tetnének. Jelenleg a csirkék 33—24 fokos hőmérsékleti igényét 34 darab OTR—70-es kályhával biztosítják. Ennek a típusnak hőtermelése és fű­tőolaj-felhasználása nincs arányban, de a gazdaság je­lenleg nem tud jobbat vásá­rolni, egyetlen kályhacsere 2—3 millió forintba kerülne. A baromfitartás legna­gyobb költségkihatása: a ta­karmány. Nagysága a jöve­delmezőséget is meghatároz­hatja. A legszerencsésebb az, ha a gazdaság a maga ter­melte saját abrakkal eteti az állatokat. Az Ady Termelő- szövetkezet termőföldjeinek gyengébb minősége ezt azon­ban nem teszi lehetővé, ugyanis az egész évre szük­séges kukorica-mennyiséget nem tudják megtermelni, és így évente, csak kukoricát több mint száz vagonnal vá­sárolnak. Az üzemben rosz- szak a tapasztalatok a tápok minőségéről, belőle szintén jelentős mennyiséget vásárol­nak a terményforgalmi vál­lalattól. Bizonyítja, hogy ár egy kilogramm súlygyarapo­dásra felhasznált takarmány­mennyiség ugyanolyan tech­nológia mellett és fajtaváltás nélkül évről-évre nagyobb. Három évvel ezelőtt két kiló 35 deka, de 478-ban már két kiló 58 deka takarmányt használtak fel egy kiló hús előállításához. Ez jövőre a várakozások szerint még to­vább növekszik, mivel a ku­korica minősége a betakarí­tás miatt nem megfelelő. Pedig tíz deka takarmány­megtakarítás két és fél millió forintot jelentene a (gazda­ságnak, és ez könnyen eldönt- hetné az ágazat jövedelme­zőségét. H. V. Kiéleződött a feszültség Iránban Katonai fordulat lehetősége Az iráni kormánycsapatok véres leszámolása a vidéki városok békés tüntetőivel méginkább kiélezte a feszült­séget az országban és meg­erősítette a kétségeket, va­jon a sah által kinevezett Baktiar kormánya képes lesz-e hatalmon maradni. Szemtanúk szerint csak Ahwaz városában több mint száz ember életét vesztette. „Amerikai tisztségviselők arra a következtetésre jutot­tak — jelenti az AP hírügy­nökség —, hogy a Baktiar- kormánynak kevés az esélye a túlélésre, és a sah pihenése örökös számkivetéssé változ­hat.” Értesülések szerint a te- heráni külügyminisztérium­ban megalakították a nem­zeti mozgalom bizottságát, amely követeli, hogy Irán folytasson el nem kötelezett (Folytatás a 2. oldalon.) Százezer blúz készül az idén a Váci Kötöttárugyár jászapáti üzemében, és ebből jelentős mennyiség kerül nyugati és szovjet exportra is. Az idén 200 milliós tervet teljesít a gyáregység A K. S. E. S. Fejtrágyázzák a búzát a kunhegyes'! Kunság Népe Tsz-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom