Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

1978. december 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki BÖRTEX konfekció üzemében jelenleg NDK exportra férfi mübörkabátokat készí­tenek. A különböző fazonú műbőrkabátokból összesen 4 ezer darabot szállítottak illetve szállítanak a külföldi partnereknek év végéig Ifjúsági parlamentek Pontos, gyors, lelkiismeretes ügyintézés Tanárok, hallgatók közös nyelven Megyei tanács A megyei tanács vb szak- igazgatási szerveiben hatvan, a megyei Illeték-Illetmény- és Földhivatalnál, az Oktatá­si és Továbbképzési Intézet­nél, valamint a jogi irodában hetven harminc éven aluli fiatal dolgozik. Tegnap délelőtt az ő kép­viseletükben több mint het­venen vetitek részt az appa­rátus ifjúsági parlamentjén. Sipos Károly, a megyei ta­nács elnökhelyettese számolt be a két esztendővel ezelőtt megtartott parlament óta történt változásokról, az if­júsági törvény végrehajtásá­ról, a fiatalok élet- és mun­kakörülményeinek alakulá­sáról. A f iatal dol gozók hetven- három százaléka nő, számuk két év alatt emelkedett. Csökkent viszont a pálya­kezdők aránya a megyei ap­parátusban. Viszont még mindig elég nagy a fluktuá­ció. A beszámolási időszak­iban 32 fiatal változtatott munkahelyet, közülük tizen­nyolc a szakigazgatási szerv­től vált meg. A munkahely­változásokban nem kis sze­repe volt annak a ténynek, hogy többen rátermettségük alapján más, felelősségtelje­sebb munkakör betöltésére- váltak alkalmassá. Csupán néhány fiatal távozási indí­téka volt magasabb bér és jobb szakmai perspektíva reménye. Az ifjúsági törvény végre­hajtásának főbb jellemzői között első helyen említette a megyei tanács elnökhelyet­tese, azt az örvendetes tényt, hogy az apparátusban dol­gozó harminc éven aluliak mindegyike rendelkezik a munkaköréhez előírt képesí­téssel. A megyei tanács ve­zetői az oktatási és tovább­képzési tervek figyelembe vételével támogatják a to­vábbtanulni szándékozó fia­talokat. Különös figyelmet fordít a megyei tanács az appará­tusban dolgozó fiatalok la­káshelyzetének javítására. Az elmúlt két évben tizen­hét -harminc éven aluli ju­tott lakáshoz, ketten pedig munkahelyi kölcsönt kaptak lakásvásárláshoz. A megyei tanács évente harmincezer forint támoga­tást ad a KISZ - f iata lokn ak, akik a pénz egyhanmad ré­szét mozgalmi rendezvények­re, a többit kirándulásra, külföldi jutalomutazásokra és az ifjúsági klub fenntar­tására fordítják. A harminc­ezer forinton kívül egyéb területeken is kapnak a fia­talok anyagi segítséget, hi­szen például a szakszerve­zeti bizottságnak nyújtott pénzbeli támogatás egy ré­sze ugyancsak ifjúsági célo­kat szolgál. Az elnökhelyettesi beszá­moló után hozzászólások kö­vetkeztek. Ezek közül né­hány : Papp Györgyné, a pénzügyi osztály munkatársa egyebek mellett arról beszélt, hogy még mindig előfordul­nak indokolatlan bérkülönb­ségek. Lakást sem minden esetben az arra legjobban rászorulók kapnak. Radics Éva, a jogi iroda munkatár­sa megemlítette, hogy a pon­tos, gyors, lelkiismeretes ügyintézés egyik előfeltétele a szakigazgatási szervek dol­gozóinak az eddiginél is fi­gyelmesebb munkája. Manheim Janőné, az illet­mény hivatal fiataljainak képviselője a sportolási le­hetőségek javítását kérte. Sipos Károly válaszolt a hozzászólásokra, végül a parlament elfogadta az in­tézkedési tervet. Mezőtúri főiskola A DATE mezőtúri mező- gazdasági gépészeti főiskolai karán őszinte és kritikus hangnemben zajlott le pén­teken a késő délutáni órák­ban az ifjúsági parlament, amelyen az oktatási intéz­mény tanári kara. s kétszáz hallgatója vett részt. A felvetett kérdéseken és hozzászólásokon meglátszott, hogy a kar fiatalsága időben megkapta és áttekintette az iskola vezetőjének beszámo­lóját, az intézkedési tervet, valamint a kulturális, köz­művelődési és sporttevékeny­ség pénzügyi fedezetének ki­mutatását. Az írásos anyag és a hallgatók hozzászólásai bizonyították, hogy a jogo­kat és kötelezettségeket is­merve'közösen keresik a fel­adatok teljesítésének jó meg­oldásait. A tanárok és diá­kok „közös nyelven"’ beszó­lásé persze nem jelenti azt, hogy nincsenek megoldásra váró gondok. Akad még ten­nivaló bőven az üzemmér­nökiképzés három évének még jobb kihasználásában. Több hallgató szóvá tette, hogy késnek a jegyzetek. A tanulmányi munka el­mélyítését szolgálja a tan­székenként kialakított hall­gatói képviseleti rendszer. Szükséges azonban az infor­mációcserét, a kölcsönössé­get és a közvetlenséget még tovább fokozni, s erre jó al­kalom volt a mostani parla­ment A. kollégiumi bizott­ság célkitűzései között a „Kiváló kollégium” cím el­nyerését határozták meg. Örömmel számoltak be a fi­atalok a kollégiumban folyó munka eredményeiről, s a további feladatokra is javas­latokat tettek. Az irodalmi színpadiosok jobb próbalehe­tőségeket kértek, a sport ba­rátai pedig a modern terem­sport megvalósítására tettek javaslatokat. Az oktató-nevelő munka mindem területét érintő kér­dések és hozzászólások után Domány György, a kari KlSZ-bizotitság titkára sum­mázta az elmúlt időszak eredményeit. A főiskola KISZ-esei példámultatóak a tanulásiban, élen járnak a tudományos diákköri mozga­lomban, a kulturális és a sportélet irányításában. Emellett társadalmi munká­ban részt vettek a . fennállá­sának 600. évfordulóját ün­neplő város szépítésében, s nemcsak hallgatóként. de közreműködőként is ott vol­tak a jubileumi rendezvé­nyeken; A KISZ-szervezetek további feladatai között az első helyen jelölték meg a tanulmányi színvonal emelé­sét. Az ifjúsági parlamenten nemcsak szokványos kérdé­seket. előre felkért hozzászó­lásokat hallhattunk. A főis­kolai kar dísztermében az al­kotó. tenniakaró szellem uralkodott: felnőttként gon­dolkodó fiatalok és fiatalos lendületű pedagógusok vitat­koztak arról, hogy miként lehetne hatékonyabban meg­valósítani a célkitűzéseket. A hozzászólók után dr". Ferenczy József tanszékve­zető igazgatóhelyettes vála­szolt a felvetett kérdésekre. Majd az ifjúsági parlament elfogadta az intézkedési ter­vet, amely a' következő két év feladatait határozza meg. Elvi politikánk tükre KÁDÁR JÁNOS BESZÉDEINEK ÉS CIKKEINEK GYŰJTEMÉNYES KÖTETÉRŐL fog át Ká­dár János beszédeinek és cikkeinek legújabb gyűjteményes kötete, amelyet most jelentetett meg — az idei politikai könyvnapok alkalmából — a Kossuth Könyvkiadó. E beszédek és cikkek túlnyo­mó többsége nem ismeretlen az olvasó szá­mára, mivel azok annak idején a sajtóban, tévében és rádióban napvilágot láttak; csu­pán néhány olyan beszéd található a kö­tetben, amely most kerül első ízben a nyil­vánosság elé. Ám együttesen, összefüggé- seikbén a korábban már olvasott, hallott beszédek és írások egy töretlen folyamat tükreként más dimenzióba kerülnek. A kö­tetet forgatva átfogó képet kaphat az olva­só arról, miként gazdagodott és vált valóra a gyakorlatban a párt politikai irányvona­la. Láthatjuk, miként észlelte a felvetődő új kérdéseket a párt, hogyan rajzolódtak ki a megoldás körvonalai, milyen tapaszta­latok alapján, milyen gondolati folyamatok eredményeként alakult ki egy-egy állás- foglalás, hogyan fogalmazódtak meg a konkrét célok és törekvések az utóbbi hat esztendőben. Pártunkban a politikai állásfoglalások és döntések kollektív munka nyomán, testü­letek együttes elhatározásaiként születnek. Nem titok azonban — s miért is kellene titkolni? —, hogy a politikai irányvonal kidolgozásában és érvényesítésében jelen­tős személyes szerepe volt és van a Köz­ponti Bizottság első titkárának. Beszédei­ben, írásaiban a kollektív vezető testüle­tek állásfoglalása tükröződik, de kiolvas­ható belőlük személyes hozzájárulása is a közös elhatározások megszületéséhez. Ilyen módon nyújt képet ez a kötet a párt egészének politikai törekvéseiről és tettei­ről. E politikai tevékenység fő irányvonala több mint két évtizede változatlan, töret­len. Kádár János több alkalommal is hang­súlyozta, hogy ezt a politikai irányvonalat, amelyet több pártkongresszus is megerő­sített, a gyakorlat folyamatosan igazolta. Ez a politika élvezi a nép bizalmát, támo­gatását. „A mi politikánk igazát, erejét, tényleges befolyását legjobban az bizonyít­ja — mondotta 1974 tavaszán a nyíregy­házi pártaktíván —, hogy nálunk az em­berek a nemzetközi helyzet feszültebb pe­riódusaiban vagy bizonyos szempontból ne­hezebb hazai helyzetben akkor nyugodtak meg, amikor meggyőződtek róla, hogy el­veinkhez, politikánkhoz hűek vagyunk, a követett irányvonalon nem változtatunk, kijelölt utunkon haladunk tovább.” Ugyanakkor Kádár János rámutatott ar­ra is: a párt és az ország fejlődése nem­csak azért egyenes vonalú, mert „a párt a kongresszusok által kijelölt fő irányvona­lat megtartotta, hanem azért is, mert so­hasem tért ki a gyakorlat által felvetett kérdések marxista—leninista megválaszo­lása elől”. Ezért nemcsak a XI. kongresz- szus előkészítése idején (amikor az idézett szavak elhangzottak), hanem minden sza­kaszban helytálló, általános érvényű gon­dolat, hogy „a párt politikai irányvona­lát... a gyakorlat által felvetett kérdé­sek megválaszolásával, újítva, gazdagítva kell tovább erősíteni és folytatni”. Ennek a gazdagításnak és megújításnak lényeges eleme, hogy a párt egyaránt fi­gyelmet fordít az aktuális napi és a táv­lati problémákra, feladatokra. Az egymást, követő beszédekben és cikkekben végig­húzódik a kommunista forradalmiságnak ez a felfogása, amit pártunk első titkára a KISZ KB ülésén mondott felszólalásá­ban így fogalmazott meg: „A forradalmár­nak a napi és a távlati dolgokat mindig együtt kell néznie. Mert aki a napi érde­keket nem nézi, csak a távlatiakat, az nem forradalmár, hanem holdkóros. Az sem le­het forradalmár, aki csak a napi érdeke­ket nézi, mert 'nem látja a folyamatot.” Egy másik lényegi eleme a párt által al­kalmazott megközelítési módnak, hogy „munkánkban érvényesítjük a szocializ­mus építésének nemzetközileg közös, fő törvényszerűségeit, és ugyanakkor figye­lembe vesszük a nemzeti történelemből és az ország konkrét helyzetéből adódó sajá­tosságokat”. Bármelyiket hanyagolnánk el a marxizmus—leninizmus alkotó alkalma­zásának e két fő kritériuma közül — fi­gyelmeztet a Politikai Főiskolán elhang­zott beszéd —, lehetetlenné válna a szo­cializmus további eredményes építése, ve­szélybe kerülnének eddigi vívmányaink. A marxizmus—leninizmus ilyen módon felfogott alkotó alkalmazása akkor lehet eredményes, ha szüntelenül törekszünk a valóság alapos megismerésére, ha a párt a tények ismeretére és elemzésére alapozza politikáját. A kötetben közölt valamennyi beszédet és írást ez a higgadt, mértéktartó, szélsőségektől mentes valóságlátás jellem­zi. „A pártnak, a munkásosztálynak és a népnek nem dicsekvő és nem önmarcan­goló értékelésre van szüksége, hanem az eredmények súlyának, jelentőségének meg­felelő számvetésre és a hibák önkritikus elemzésére” — hangsúlyozta a KB 1972 novemberi ülésén elhangzott előadói be­széd. Ebben a szellemben húzza alá a po­zitív és optimista hangvétel indokoltságát, amikor munkánk egészét tesszük mérleg­re, amikor az élet minden területén érzé­kelhető, nagy jelentőségű eredményeinket vesszük számba. De figyelmeztet arra is: „akkor védjük helyesen a párt, a kommu­nisták becsületét, ha nem próbáljuk elhi­tetni a közvéleménnyel, hogy a kommunis­ták sohasem hibáznak”. A munka gyönge pontjainak felvázolása természetesen nem valamiféle öncélú dolog: arra szolgál, hogy a párt „kellő időben és csírájában felis­merje, korrigálja, illetve megszüntesse a fejlődés egészségtelen tendenciáit — ame­lyek akkor még nem okoznak nagy bajt, de ha a párt hagyná évekig, okozhatná­nak”. A párt ebben a szellemben vette szem­ügyre és elemezte az utóbbi hat esztendő­ben is a társadalom életének valamennyi szféráját, a bel- és külpolitika minden kér­dését. Akár nemzetközi kérdésekről, akár gazdasági helyzetünkről, akár a közgon­dolkodás alakulásáról szólott pártunk első titkára, mindig az előbbiekben vázolt fel­fogás jegyében értékelte a végzett munkát, jelölte meg a tennivalókat. A felelős poli­tikusként vizsgálva az eseményeket, vagyis szüntelenül azt kutatva, mit kell cseleked­nünk, milyen terveket kell végrehajtanunk az előrehaladás érdekében. Annak a tuda­tában, amit a kötetben utolsóként közzé­tett — a Hajdú-Bihar megyei pártaktíva- ülésen elhangzott — beszéd zárógondolata­ként emelt ki: „szavunk hitelét azok a sike­rek adják, amelyeket a hazai építőmunká­ban elértünk. Akinek eredményéi vannak, annak a szavára odafigyelnek”. fejlődésünk egyik leg­fontosabb eredménye, hogy a társadalmi viszonyok mélyreható átalakítása következtében ma a cselekvés össztársadalmi méretekben egyirányú le­het — az alapvető politikai kérdésekben kialakult egység alapul szolgál az egységes cselekvésre. Kádár János szinte minden beszédében és írásában kiemeli a külön­böző osztályok és rétegek összefogásának, az e célt szolgáló szövetségi politikának fontosságát, a párt és a dolgozó nép napon­ta megújuló egységének nélkülözhetetlen­ségét. Amint ezt több alkalommal hangsú­lyozta: „Az új társadalom az egész népnek épül, s a párt vezetésével a kommunisták­nak és a páitonkivülieknek, a népnek, a történelmet formáló tömegnek együtt kell megvalósítaniuk.” (KS) Hat esztendőt Történelmi Három hónap alatt építette fel új, ezer néqy zetméteres szerelőcsarnokát az újszászi Ve­gyesipari Szövetkezet. A saját kivitelezésű beruházás 2,6 millió forintba került Műbőrkabátok exportra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom