Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-10 / 291. szám

Ara: 1,-Ft SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! XXIX. évf. 291. sióm, 1978. december 10., vasárnap A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az egységes cselekvés programja z MSZMP Központi Bizottsága a R f minap megvitatta és jóváhagyta az 1979. évi népgazdasági terv és í í állami költségvetés irányelveit. Is- ***** meretes, hogy a nemzetközi cse­rearány változások a magyar népgazda­ságnak nagy veszteségeket okoztak. A be­hozott termékek (főleg nyersanyagok, és energiahordozók) ára gyorsabban növeke­dett, mint a kivitt termékeké (a feldolgo­zóipari és mezőgazdasági produktumoké), így jelenleg egyazon import mennyiségért 20 százalékkal több áruval keil fizetnünk, mint 1973-ban. Ilyen tömegű árutöbbletet előteremteni sem könnyű, külföldi érté­kesítését pedig erősen akadályozza a tőkés piacokon a kereslet stagnálása, a védő­vámok és a kontingensek megszigorítása. Az egyensúlyi helyzet romlásában vitat­hatatlan szerepet játszik, hogy a külgaz­dasági feltételek számunkra kedvezőtle­nebbül alakultak a legutóbbi években, mint amivel reálisan számolni lehetett. A döntő okot azonban munkánk fogyatékos­ságaiban találjuk meg. A termelés növe­kedése nem járt együtt a gazdaságfejlesz­tés minőségi kielégítésével: a külgazdasá­gi egyensúly javításával, a hatékonyság előirányzott fokozásával, a termelési szer­kezet szükséges ütemű és irányú átalakí­tásával. A Központi Bizottság olyan változtatá­sokat határozott el a gazdaságirányítás­ban, a szabályozásban, a gazdaságpolitika végrehajtásának valamennyi szintjén, me­lyek lehetővé teszik a népgazdaság felzár­kózását a növekvő külső és belső követel­ményekhez, s az egyensúlyi viszonyok tar­tós javulását eredményezik. így a nemzeti jövedelem — azon belül az ipari termelés — növekedési üteme mérséklődik 1979-ben. A mennyiségi növekedés lefékezésével a feladatok nem csökkennek, hanem növe­kednek, mivel a minőségi követelmények­re, a hatékonyság fokozására, az egyensúly javítására tevődik át a hangsúly. A népgazdaság fejlődése csak így lehet törésmentes és hosszú távon kiegyensúlyo­zott. a következő években szükséges gaz­dasági növekedés megalapozott. A terme­lés bővülésének lefékezése tehát nem cél. hanem eszköz. Lehetővé teszi a behozatal mérséklését, a gazdaságos kivitel növelé­sét a nem szocialista külkereskedelmi for­galomban. Ahol a termelés stagnál, vagy csökken, ott esetenként munkaerő és ka­pacitás szabadulhat fel (főleg a gén- és könnyűiparban) és meggyorsíthatja a haté­konyan dolgozó üzemek, vállalatok fejlő­dését, bővítheti a nem szocialista import­ból származó alkatrészek, termékek kivál­tását. hazai gyártását, javíthatja az áru­ellátást. Végeredményben a mésékelt ipari termelésnövekedés akkor éri el célját, ha elősegíti a termelési szerkezet fejleszté­sét, hozzájárul a versenyképes, a nem szo­cialista piacokon is előnyösen értékesít­hető áruk termelésének dinamikus növelé­séhez, a nem gazdaságos tevékenység visz- szaszorításához. A növekvő hatékonysági követelmé­nyeknek döntően a gazdasági szabályozás szigorításával szereznek érvényt. Erősítik a szabályozás egyöntetűségét, normatív jel­legét (általános érvényességét), csökkentik illetve megszüntetik az állami támogatá­sokat, kivitelezéseket. Központi támogatás­ra. ‘segítségnyújtásra csak kivételes eset­ben és szigorú feltételekhez kötötten, a tartós megoldásra garanciát nyújtó prog­ram alapján kerülhet sor. A gyakorlatból jól tudjuk, hogy gazda­sági szabályozással, befolyásolással — vagy akár közvetlen utasítással, tervlebontással — a célok elérése automatikusan nem biz­tosított. Az 1979. évi népgazdasági terv megvalósítása is döntő mértékben függ a feladatok helyes értelmezésétől és követ­kezetes végrehajtásától minden szinten és valamennyi poszton. A tennivalók világo­sak. Amint ezt a KB-ülésről szóló közle­mény is kimondja: „A termelés ott növe­kedjék gyorsabban, ahol egyértelműen az egyensúly javítását eredményezi, máshol mérséklődjék. A követelményeknek eleget tevő vállalatok és szövetkezetek termelése továbbra is dinamikusan növekedjék”. Két szélsőséges nézet kísért. Közülük az egyik, ma még kisebb veszély, de már most fel kell rá készülni. Várható a nehéz­ségek, a kedvezőtlen helyzet, az esetleges társadalmi, politikai feszültségek eltúlzása. olykor bénító pesszimista hangulat kel­tése. Elejét kell venni minden olyan törek­vésnek, amely gyengíti a központi intéz­kedésekbe a gazdaságpolitikába, terveik­be vetett hitet, bizalmat, kétségbevonja a feladatok realitását, lazítja a szigorú köve­telményeket. A másik véglet: a feladatok lebecsülése, az illúziókeltés, vagy a kivárás, az időnye­résre spekuláló magatartás. Jelenleg ez a nagyobb veszély. A gyárak, az üzemek többségében a termelés lényegében válto­zatlan ütemű növelésére készülnek, s pil­lanatnyilag úgy látják, hogy ehhez a ren­delések és a készletek, a beszerzési és az értékesítési lehetőségek adottak, s a terme­lés növekedésének mérséklése kizárólag má­sokat érint. Ügy tűnik, a termelő ember túlságosan nyugodt, s csupán némelyek és esetenként fogyasztói minőségükben nyug­talanok. Pedig fordított szerepvállalás len­ne helyénvaló. Hiszen a Központi Bizottság irányelvei szerint nem a pénz elköltését nehezítik meg — változatlan feladat a jó áruellátás —, hanem a munkajövedelmek megszerzését: a reálbér növelést kötik na­gyobb teljesítményhez, hatékonyabb gaz­dálkodáshoz, így elkerülhetetlenül növek­szik majd a vállalatok, az üzemek között a jövedelem- és bérkülönbség, amely a munkaerő nélkülözhetetlen átcsoportosítá­sának egyik hajtóereje lehet. Csak nehogy azok hivatkozzanak majd idővel „társadal­mi igazságtalanságra”, „szociális feszült­ségre”, mentőövet, kivételes elbánást igé­nyelve, akik napjainkban túlzottan és meg­alapozatlanul nyugodtak. lg szélsőségektől mentes közös gon­D dolkodás, az egységes cselekvés most különösen fontos. A nem gaz­daságos tevékenységek visszafej­lesztése akkor lesz igazán sikeres, ha ezek nem igénylik üzemek, gyárak fel­számolását, a dolgozó kollektívák elmarasz­taló minősítését. E negatív hatások céltu­datos, kemény munkával, határozott erő­feszítésekkel, életrevaló kezdeményezé­sekkel, fegyelmet sugárzó és igénylő irá­nyítással megelőzhetők. A szemléletválto­zás, a mennyiség bűvöletével való szakítás, a minőség, a hatékonyság új értékrendjé­nek elfogadása, és cselekvő tisztelete gaz­dasági fejlődésünk sokat ígérő távlatait nyitja meg. Összehívták az országgyűlést A. Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány XXII. paragrafusának (2) be­kezdése alapján az ország­gyűlést 1978. december 20- án délelőtt 11.00 órára ösz- szehívta. A kormány javasolja, hogy az országgyűlés tűzze az ülés­szak napirendjére a Magyar Népköztársaság 1979. évi költségvetését, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslatot. Magyar-iugoszláv vízügyi tárgyalás Jegyzőköny aláírásával ért véget a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottság de­cember 4—9. között Buda­pesten megtartott 23. üléssza­ka. Tárgyaltak a közös érde­kű folyókon végzett munká­latokról. Tovább folytatják a Dráva szabályozását. Megállapod­tak, hogy a közös megvaló­sításra tervezett gyurgyevác- barcsi vízlépcsőrendszer be­ruházási programját 1979-ben elkészítik. A jugoszláv küldöttség tegnap elutazott Budapestről. Lakás, iskola, gyártócsarnok Beruházási programok, kiviteli tervek 16 millióért Néhány, az idén elkészült, illetve befejezés előtt álló épület azok közül, amelyek tervei a Szolnok megyei Ter­vező Vállalat alkotóműhelyé­ben készültek: a csépai és a tiszaburai iskola, a Szigligeti Színház gazdasági épülete, a dévaványai túzokrezervátum. Martfűn a legújabb kétszer húsz lakás, Karcdgon a SZIM-vasas lakótelep három­szor húsz munkáslakása. Szolnokon a Csokonai úti 42 lakás . .. A fő profil ezekből is ki­tűnik: lakások és kommuná­lis épületek beruházási prog­ramjai, kiviteli tervei, ame­lyekből ebben az évben 16 millió forint értékűt készít el a megyei tanács vállalata — azonos létszámmal mintegy kétszer annyit, mint öt évvel A szokatlanul kemény, hideg időt tegnap végre csendes havazás váltotta fel. Hólepel borítja a szolnoki Tabán apró házacskáit is korábban. A 10 százalékkal a tavalyinál hatékonyabb elérése mellett a vállalati munkával az éves célkitűzés kollektíva annak a lehetősé­gét is megteremtette, hogy a dolgozók átlagbérét 6 száza­lékkal növelhessék. Míg a korábbi években munkájuk 12—14 százalékát megyén kívüli megbízások tették ki, ez ma már jelen­téktelenre szűkült, nem éri el a 2 százalékot. A vállalat vezetői arra törekednek, hogy elsősorban — és mind foko­zottabban — a megyében je­lentkező igényeket elégítsék ki. Idei fő feladataik között szerepel az alagútzsalus épí­tési technológai és a megyei ÁÉV polygonüzeme terméke­inek alkalmazása a tervek­ben. Elkészítették a martfűi Ti­sza Cipőgyár új gyártócsar­nokának, a Kontakta , gyár mezőtúri telepe 2 ezer 600 négyzetméteres új csarnoká­nak tervét, a Prometheus szolnoki telepének bővítési, a szolnoki Vörös Csillag Ruhá­zati Szövetkezet és a karca­gi Cipőipari Szövetkezet üzemházának, a szolnoki tűzoltólaktanya bővítésének beruházási programját is. Utóbbiak kiviteli tervei már a jövő év feladatai között szerepelnek. A mezőtúri 12 tantermes, a jászkiséri 8 tantermes is­kola, a szolnoki kereskedel­mi iskola bővítésének kivite­li terve ugyancsak ebben az évben született meg a szol­noki tervezők asztalán. A több mázsányi — a laikusnak nem sokat mondó — papír­halmaz között idei ..termés­ként” sorakozik a szolnoki 605. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet kétszáz sze­mélyes kollégiumára és hat- századagos konyhájára vo­natkozó beruházási program. A jövő esztendei és a még későbbi lakásprogram is megszabta a tervezők idei feladatát. Elkészült az első alagútzsalus technológiával épülő 40 lakásos szövetkezeti ház kiviteli terve, amelynek alapján a szolnoki Gerle ut­cában megkezdődhet az épít­kezés. Az OTP-nek ezzel a technológiával 48 lakást ter­veztek a Bercsényi utcába. Befejezés előtt áll a József Attila úti íves házak folyta­tásában épülő 225 lakás be­ruházási programja. Terveik alapján folytatódik az ÁÉV munkáslakás-építési akció, a Csokonai és a Szántó utca térségében 119 lakás készül. A karcagi és a mezőtúri 44 tanácsi célcsoportos lakás ki­viteli terve ugyancsak náluk készült, éppúgy, mint a szol­noki Sarló utcában létesülő 75 lakásos garzonházé. a kis­újszállási 33 OTP-lakásé, a tiszafüredi 56 tanácsi és ugyanannyi OTP-lakásé, vagy a martfűi 81 munkáslakásé, ameleynek kiviteli tervein az utolsó simításokat végzik a napokban. Jövőre tanácsházát tervez­nek Csépára, Abádszalókra és Kőtelekre. Megtervezik a Fogtechnikai Vállalat új szol­noki üzemházát, Karcagra százszemélyes óvodát, Mező­túrra a szociális otthon bő­vítését; 800 adagos konyhát és éttermet a jászberényi kórháznak, és mint az idén a szolnoki Táncsics útnak, korábban a Vörös Csillag út­nak, jövőre a Szántó körút Kassai és Csokonai út kö­zötti szakaszának teljes re­konstrukciós tervét is elké­szítik. És persze lakásokat, többet, mint az idén. A jövő év elején Mezőtúr városköz­pontjának, valamint új vá­rosrészének, az Opre-kertnek később, de még az év folya­mán a szolnoki Tabánnak és a művésztelepnek a részletes rendezési terve elkészül. — rónai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom