Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-31 / 307. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 31. Losonezi Pál hazaérkezett Mgirból fl kubai forradalom évfordulóján Magyar vezetők távirata HÉTFŐ: Vonce beszámolt Carter elnöknek a sikertelen ame- rikai-egyiptomi—izraeli tárgyalásokról - Törökország tizenhárom tartományában rendkívüli állapotot rendeltek el a karamanmarasi zavargások után. KEDD: Az izraeli kormány rendkívüli minisztertanácsi ülésen vitatta meg a brüsszeli tárgyalások kudarca utáni helyzetet - Vietnam tiltakozik a kínai provokációk ellen. SZERDA: Változások a kínai kormányban - János Károly király aláírta Spanyolország új, demokratikus alkotmányát. CSÜTÖRTÖK: Bumedien elnök halála után Rabah Ritát, a népi nemzetgyűlés elnöke tett Algéria ideiglenes államfője - Iránban teljesen leállt az olajexport. PÉNTEK: Eredménytelenül végződött az amerikaMajvani alkudozás, Washington tiltakozott a Christopher külügyminiszter-helyettesen esett sérelem miatt — Gazdasági csúcstalálkozó Jamaica szigetén. SZOMBAT: Teheránban ellenzéki politikust kért fel a sah kormányalakításra, Amerikából hire jött, hogy felkészült egy repülőtér az USA-ba távozó sah repülőgépének fogadására - Bejelentették, hogy január 1-én mégsem lép életbe a Közös Piac új valutáris rendszere. Az amerikai sajtó karácsony előtt olyan hangulatot igyekezett kelteni, mintha „zsinórban” történhetnének egymás után döntő megállapodások a világ fontos és vitás ügyeiben — hála a Fehér Ház urának. Cyrus Vance genfi útját is úgy harangozták be, hogy a svájci városban már meglesz a teljes megállapodás a SALT dolgában, ezt követően már a Brezsnyev—Carter csúcstalálkozó helyét és időpontját is közölni fogják. Carter képviselője ezután pedig úgy megy Brüsszelbe, hogy ott meg az egyiptomi miniszter- elnök és az izraeli külügyminiszter között hoz létre kompromisszumos megegyezést. Ami a Közel-Keletet illeti, a Vance—Khalil—Dajan alkudozás Brüsszelben nem hozott eredményt, s ezt egyiptomi és izraeli részről egyaránt hamar nyilvánosságra hozták. A genfi tárgyalások kétoldalúak voltak, arról, ami Gromiko és Vance között elhangzott, szűkebb információs csatornákon át kaphatott tájékoztatást a külvilág. A szovjet sajtó azt hangsúlyozta, hogy a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról megkötendő új egyezmény ügye a befejező szakaszába érkezett, a továbbiakban feltehetően elegendő lesz a Moszkva és Washington között meglévő, szokásos diplomáciai érintkezési rendszer (Genfben ott vannak a két ország küldöttségei, Washingtonban ott van Dobri- nyin szovjet nagykövet...), nem kell újabb külügyminiszteri találkozó a SALT—2 még vitás kérdéseinek tisztázásához. Vance hazatérve közölte, hogy „elvi megállapodás” született egy szovjet—amerikai csúcstalálkozóról; az időpontról még nem döntöttek. Mindenesetre az amerikai lapok már nem januári időpontról közölnek találgatásokat, hanem februárt emlegetnek. A héten Genfben ismét találkoztak a szovjet és az amerikai SALT-küldöttségek vezetői, még nem hozták nyilvánosságra, mikor ül össze a teljes ülésre a két SALT-küldöttSég. A kívülálló számára is hosszúnak tűnik már, ahogyan hónapról hónapra húzódik az iráni válság !..«'■*- Olyan elemi erővel tört ki a népi elégedetlenség a sah ellen, hogy már rég azt gondolhatta volna az ember: az uralkodó feladja a harcot. De Iránban sokkal nagyobb tét forog kockán, mint a császári korona: az olaj is fontosabb, meg az ország földrajzi-politikai helyzete. Most éppen az olajjal kapcsolatos megfontolások kerülhetnek előtérbe, hiszen — az iráni válság döntő, utolsó szakaszának elkövetkeztét jelezni látszó módon — az olajkutak termelése abbamaradt, az export leállt. Természetesen a belső helyzet szempontjából az sem közömbös, hogy rtiagában az országban is olajhiány lépett fel, nincs benzin a gépkocsik számára, nincs fűtőolaj á kályhákba. Fontosabb azonban, hogy Irán egész sor országnak szállít — Nagy- Britanniától Rotháriiáig. A jelek szerint a teheráni császári palotában is felmérték, hogy a jelenlegi katonai kormány nem tud eleget tenni feladatának, nem tudja helyreállítani a rendet, nem tudja elfojtani a sah elleni tiltakozást. Annak is jelei mutatkoznak, hogy a hadsereg, amely pedig eddig hű maradt a császárhoz, most már ^lelkiismereti válságba bonyolódik, és bizonytalankodni kezd. ki ellen is fordítsa hát fegyverét. Amerika is előbb-utóbb dönteni kényszerül: továbbra is kjtartson-e Mohammed Reza Pahlavi mellett, vagy most már hozzájáruljon az ellenzék hatalomra kerüléséhez. Washingtonban mindmáig azt hajtogatják hivatalos nyilatkozatokban, hogy a sah mellett állnak, de már eismerik, hogy a franciaországi számkivetettségben élő Khomeini val és az Iráni Nemzeti Front vezetőivel egyformán kapcsolatba léptek. Alighanem amerikai nyomás eredménye, hogy a császár most már az ellenzéknek ajánlatta fel a kormány- alakítást. A fordulat végrehajtásának szemmel tartására amerikai hadihajókat vezényeltek a Perzsa-öböl közelébe. Ez is beszédes jel, hogy az iráni válságban itt a vég kezdete. A Kínai Párt Központi Bizottságának karácsony előtti ülése után az Államtanács — ez a kormány hivatalos elnevezése — összetételében változásokat hajtottak végre, amelyek ha nem is hoztak döntő módosulást az erőviszonyokban, Teng Hsziao-ping és csoportja befolyásának újabb növekedést eredményezik. Látnivaló, hogy Teng és hívei, akik közül sokan félre voltak állítva, vagy üldöztetést szenvedtek a „kulturális forradalom” idején, egyre inkább szembekerülnek Hua Kuo-feng elnökkel és azokkal, akik Mao Ce-tung mellett a hatalom fényében sütkéreztek. Kínában a hatalmi harc mindig is kompromisszumos és átmeneti fordulatokat hozott, Most is kirajzolódni látszik a két csoport — Teng és Hua hívei — közt ez az alku: elméletileg és szavakban igazolják az eddigi maoista vonalat, még a „kulturális forradalmat” is, viszont, a gyakorlatban egymásután rehabilitálják azokat, akiket Mao alatt eltávolítottak a hatalmi pozíciókból. Teng vonala látszik érvényesülni abban, ahogyan Kína égyre inkább a Nyugat felé fordul, a „négy modernizálás” végrehajtása érdekében (a mezőgazdaság, az ipar, a hadsereg, a tudomány és a technika korszerűvé tétele). Január 1-én a kínai- amerikai kapcsolatban új helyzet jön létre a diplomáciai viszony helyreállítása nyomán. Pálfy József ŰJ delhi Befejezte Indiában tett hivatalos látogatását Nguyen Duy Trinh, a VSZK külügyminisztere. A vietnami politikus megbeszéléseket folytatott Morardzsi Deszai indiai miniszterelnökkel, Atal Bihari Vadzspaji külügyminiszterrel és több más vezető személyiséggel. HANOI A jövő évi állami terv és költségvetés elfogadásával péntekén befejeződött a vietnami nemzetgyűlés decemberi ülésszaka. A törvényhozás jóváhagyta az előterjesztett tervjavaslatot, e szerint az ipar tervezett fejlődési üteme 1978-hoz képest 12 százalékkal, a gépipar fejlődése ezen belül némileg gyorsabb lesz. Az ipari termelés naturális mutatói között a legfontosabb a széntermelés tervszáma: 2,5 millió tonna. 4,2 milliárd kilowattóra villamos energiát, 1 millió tonna cementet, 700 ezer tonna műtrágyát és 150 ezer tonna cukrot kell majd előállítani jövőre a vietnami népgazdaságnak. MOSZKVA Az SZKP Központi Bizottsága üdíVözlő üzenetet küldött a Német Szocialista Egységpártnak Németország Kommunista Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából. Az üzenet megállapítja, hogy az NKP egész történetét a MarxEngels—Lenin győzelmes zászlajához, a proletár internacionalizmushoz, az Október ügyéhez való hűség és az SZKP-val és a szovjet néppel való barátság jellemezte. A thalmanista német kommunistáknak ez a jellemző vonása a Német Szocialista Egységpárt egész politikájának alapelvévé vált, WASHINGTON Az Egyesült Államok és Tajvan jövőbeni viszonyáról folyó tárgyalásokat késlelteti a tajpeni kormánynak az a követelése, hogy a kapcsolatokat továbbra is kormány- szinten kell tartani — közölte pénteken Harvey Feldman, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Elmondta, hogy Tajvan a diplomáciai kapcsolatok január 1-én bekövetkező megszakítása után is fenn akarja tartani a hivatalos kapcsolattartás valamilyen formáját. RUNAWAY BAY Befejeződött’ a jamaicai fürdőhelyen tartott „mini”- csúcsértekezlet, amelyen hét gazdaságilag fejlett és fejlődő ország kormányfője csütörtökön és pénteken az országaikat közösen érintő világgazdasági problémákról folytatott egymással kötetlen megbeszéléseket. A résztvevők csupán egyetlen pontban értettek maradéktalanul egyet: a gazdag és szegény országok kölcsönösen egymásra vannak utalva és közösen kell erőfeszítéseket tenniök a nagy világgazdasági problémák megoldására. KADAR JANOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, DR. FIDEL CASTRO RUZ elvtársnak, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanács elnökének, a Minisztertanács elnökének HAVANNA Kedves Fidel Castro elvtárs! , A Kubai Köztársaság nemzeti ünnepén, a forradalom győzelmének 20. évfordulója alkalmából az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és egész népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önnek, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a testvéri kubai népnek. A magyar kommunisták és népünk nagy megbecsüléssel tekint a kubai kommunisták és nép forradalmi vívmányaira és sikereire. Ezek elválaszthatatlanul összeforrtak a szocialista országok népeinek és más haladó erőknek a társadalmi haladásért, a békéért és biztonságért folytatott világméretű harcával. Kuba internacionalista külpolitikája, töretlen szolidaritása az imperializmus agressziói ellen küzdő forradalmi erőkkel, a kubai kommunisták harca a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységéért méltán élvezi a világ összes haladó erőinek megbecsülését. Meggyőződésünk, hogy az el nem kötelezett országok 1979. évi havannai csúcskonferenciája kiemelkedő jelentőségű esemény lesz a mozgalom imperialistaellenes céljainak valóraváltásáért folyó küzdelemben. Örömmel tölt el bennünket, hogy pártjainknak és népeinknek a marxizmus—leninizmus és a proletárinternacionalizmus elvein alapuló testvéri barátsága napról-napra mélyül és együttműködésünk az élet minden területén eredményesen szolgálja a magyar és a kubai nép, az egész szocialista közösség érdekeit. Szívből kívánjuk önnek, a kubai kommunistáknak és a kubai népnek, hogy további kimagasló sikereket érjenek el hazájuk felvirágoztatásában, közös ügyünk, a béke és a szocializmus javára. Tegnap hazaérkezett Losonezi Pálnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjáp.ak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével a magyar küldöttség, amely részt vett Algírban Huari Bumedien elnök temetésén. Polgári kormány alakul Iránban Gholam Reza Azhari tábornok, az iráni katonai kormány vezetője benyújtotta lemondását, s helyét az uralkodó által pénteken megbízott Sapur Baktiar fogja átvenni. Reza Pahlavi sah tegnap a parlament két házának vezetőivel tanácskozott egy polgári kormány megalakításának kérdéséről. A találkozó után bejelentették, hogy a parlament két háza ma együttes ülésen tekinti át a kialakult helyzetet. A kormányalakítással megbízott Baktiar — hírek szerint — a következő feltételekkel vállalta el a megbízatást: a sah ideiglenesen hagyja el az országot, s erre az időre tapasztalt politikusokból álló régens tanács vegye át hatalmát; az 1975-ben megválasztott parlamentet oszlassák fel; oszlassák fel a hirhedt Savak titkosrendőrséget; a kormánynak legyen ellenőrzési joga a hadsereg felett. Budapest, 1978. december 30. LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke, LAZAR GYÖRGY, a Minisztertanács elnöke A szabad Kuba két évtizede Győz a forradalom Husi esztendővel ezelőtt, 1959. január 2-án a Fidel Castro Ruz vezette felkelő hadsereg első alakulatai bevonultak Havannába, s a karib-tengeri szigetország, Kuba népe - az újvilágban elsőként! — megkezdhette szabad, független szocialista társadalmi rendjének építését. Kuba, a hazánknál alig valamivel nagyobb (110 ezer négyzetkilométeres) „cukorsziget” jóformán Kolumbusz Kristóf megjelenése óta a spanyol gyarmatbirodalom egyik legfontosabb, legértékesebb területének számított. Indián, spanyol és Afrikából odahurcolt néger eredetű lakosai az elmúlt évszázadok során többször kísérelték meg felkelést, hogy lerázzák a gyarmati igát. Az 1895—98-ig tartó függetlenségi háborúba beavatkozott a nagy északi szomszéd, az Egyesült Államok is. Az amerikai csapatok 1898 áprilisában patraszálltak Kubában, és a spanyol—amerikai háborút lezáró 1898. december 11-i párizsi szerződés véget vetett a spanyol uralomnak. A diktatúra öröksége Az Amerika-barát elnökök, diktátorok urálma félgyarmati, függő helyzetbe hozta Kubát az EgyeiSült Államokkal szemben. Az amerikai tőkebehatolás — amelynek értéke az 1898-as 80 millió dollárról 1959-re 1100 millió dollárra növekedett — csak fokozta Kuba függőségét, a hatalmas északi szomszédtól. Batista a mindinkább elszegényedő lakosság, a haladó ellenzék, a kommunisták növekvő ellenállását kegyetlen, kíméletlen üldözéssel, féktelen terrorral igyekezett megtörni. Ez ellen a terroruralom ellen lépett fel Fidel Castro Ruz, a fiatal ügyvéd, aki maga is nagybirtokos családból származott, de népéért hátat fordított osztályának. Castro és harcostársai • 1956. december 2-án szálltak partra Oriente tartományban, s alig több mint két esztendő alatt a parasztok, munkások, diákok tömegeit gyűjtötték zászlajuk alá. A Batista-diktatúra egyik súlyos vereséget a másik után szenvedte el, s a gyűlölt diktátor 1958. december 31-én kénytelen volt elmenekülni az országból. 1959. január 1-én a kubai nép felszabadult. A forradalom győzelmét követően helyreállították Kubában a demokratikus szabadságjogokat, létrehozták az új, forradalmi kormányt, megszervezték a helyi köz- igazgatást, felelősségre vonták a diktatúra főbűnöseit. Azonnali intézkedéseket hoztak a dolgozók helyzetének javítására; így felére csökkentették a lakbéreket, minimálbéreket állapítottak meg, s néhány iparágban fizetésemeléseket rendeltek' el. Ezen időszak legnagyobb vívmánya azonban a földreform volt, amelynek keretében kisajátították a 402 hektárt meghaladó valamennyi földbirtokot. 1961 elején az ipari termelés több mint 80 százalékát az állami szektor adta, a mezőgazdaságban pedig a földterület több mint 40 százalékára terjedt ki a társadalmi szektor. 1961. április 16-án Fidel Castro bejelentette, hogy a kubai forradalom elérkezett szocialista szakaszába. Nehéz esztendők Az Egyesült Államok kormánykörei eleinte óvatos tartózkodással figyelték a kubai fejleményeket. Amikor azonban Fidel Castro egyértelműen hitet tett a forradalmi út következetes folytatása mellett, s az imperializmus elleni egységes fellépésre szólította fel a latin-amerikai néDeket — betelt a pohár. Először leállítják az olajkivitelt Kubába, majd megtagadják 700 ezer tonna kubai cukor átvételét. Az amerikai imperializmus nem akart belenyugodni Kuba elvesztésébe. 1961 januárjában megszakítja a diplomáciai kapcsolatait Kubával, 1961 áprilisában támogatja a kubai ellenforradalmárok Playa Giron-i partraszállását, 1962 januárjában kizáratja Kubát az Amerikai Államok Szervezetéből, majd ugyanezen év októberében blokádot rendel el Kuba ellen kirobbantja az ún. „rakétaválságot”. Az embargó, a blokád, a fegyveres fenyegetés és a nyílt intervenció sem törte azonban meg a kubai nép ellenállását, amihez ■ döntően hozzájárult a Szovjetunió és a szocialista országok segítsége. Kuba nemzetközi szerepe Kuba 1972 óta tagja a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. Az 1976—80-ra vonatkozó terveket már a KGST többi tagállamaival egyeztetve készítették el. A magyar—kubai gazdasági együttműködés az 1960-as kereskedelmi és fizetési megállapodással kezdődött. A magyar kivitel értéke 1960- ban 1,3 millió dollár, 1961- ben 10 millió dollár volt. 1976—80 között pedig már 243 millió rubel értékű lesz a magyar—kubai árucsereforgalom. Az Egyesült Államoknak nem sikerült a kubai forradalmat eltipornia. A blokád, a diplomáciai elszigetelődés súlyos, kemény évei után a 70-es évek elejétől Kuba fokozatosan helyreállította diplomáciai kapcsolatait a latinamerikai országok jelentős részével, s közben gyümölcsöző együttműködést fejlesztett ki a szocialista országokon kívül a harmadik világ államaival és egész sor nyugati tőkés országgal is. 1975 júliusában az Amerikai Államok Szervezetének Cos- ta-Rica-i ülésén a tagállamok elsöprő többséggel megszavazták a Kuba elleni blokád feloldását. 1979. január 1-ével a szabad Kuba népe az új társadalmi rend építésének harmadik évtizedét kezdi. Az újvilág első, bátor kísérlete sikerült. E sikernek őszintén örülnek a megvalósult szocializmus országainak népei csak úgy, mint Ázsia, Afrika, Latin-Amerika népeinek az új utat követni akaró százmilliói.
