Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-31 / 307. szám

1978. december 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Épül Szolnokon a Széchenyi lakótelep. Házgyári és a Szolnok megyei ÁÉV poligon üzeméből ki­kerülő elemekből készülnek az otthonok. Az idén 798 lakást adtak át az új tulajdonosoknak áz építők r Ó vodák, iskolák, bölcső­dék. .. Áruházak, új üzemcsarnokok. gépek, berendezések. Sorolhatnánk, hány létesítményt adtak át 1978-ban Szolnok megyé­ben. Dolgoznak az új be­rendezések, az átadott laká­sokban boldogan köszöntik az új évet. Néhány fotó fel­idézi, mivel lettünk gazda­gabbak. Munkában a cukorrépa minőségét vizsgáló új la­boratórium. A holland be­rendezéssel gyorsan, pon­tosan értékelhető adatok­hoz jutnak a Szolnoki Cu­korgyár szakemberei Hatvanötmillió fo­rintba került Szol­nokon a Csanádi körúti általános is­kola. Feszült figye­lem ... A kisiskolá­sok jól érzik magu­kat a „piros isko­lában” (Fenti) Három éve, 1975. augusztusában lát­tak hozzá Szajol határában az „üveg­város” felépítéséhez. Az idén augusztus­ban adták át a rá- kóczifalvi Rákóczi Termelőszövetkezet beruházását, úgy hogy az már más­fél éve termelt1 Fotó: Nagy Zsolt Agrárproletarbol államelnök 80 éve született Dobi István Olajreksrd várható A kőolajbányászok az idén a korábban feltárt új kőolaj­mezők bekapcsolásával és a régebbi mezők termelésének intenzifikálásával növelték teljesítményüket, amelynek eredményeként az év utolsó hetében az 1978. évi előirány­zaton felül 50 ezer. tonna kő­olajat bocsátottak népgazda­ságunk rendelkezésére. Ez a többlet mintegy 5 millió dol­lárba került volna, ha az igények kielégítése érdeké­ben külföldről kell beszerez­ni. Az olajbányászok kará­csonykor sem pihentek, s szilveszter éjjelén is dolgoz­nak. Ezen az éjszakán, tehát szombatról vasárnapra virra­dóan várják, hogy a kőolaj- kutakból — a hazai termelés megkezdése óta ebben az év­ben először — felszínre ke­rüljön a kétmilliomodik ton­na fekete arany. Ezen kívül a földgáztermelő kutakból felszínre áramló légnemű energiahordozó feldolgozásá­nak maradéktermékeként hozzájutnak a 200 ezredik tonna gazolinhoz, vagyis az úgynevezett fehér kőolajhoz is. Harmincmillió ráadás Átgondolt tervezéssel, új gyártási technológiák beve­zetésével, a piac igényeihez igazodó termékszerkezet ki­alakításával teljesítette túl idei tervét a BUBIV jászbe­rényi gyáregysége. Az 1978. évre meghatározott termelési érték 163 millió forint volt, ezt a vállalását október 30-ra teljesítette. Az azóta eltelt két hónap alatt a gyáregységben továb­bi 30 millió forint értékű ter­méket állítottak elő. Az év elejétől Lehel II. gyermek- bútorból 5 ezer 590 garnitú­rát, Balázs gyermekszoba-be- rendezésből pedig 6 ezer 730 garnitúrát adtak át a keres­kedelemnek. A „Marika” kárpitozott ülőgarnitúrából több mint 3 ezer, a Komfort kárpitozott garnitúrából pedig 2 ezer 116 készült el. A vásárlók és a kereskede­lem kérését teljesítve a BU- BIV szólóbútorként „Lehel” könyvespolcokat és íróaszta­lokat, „Balázs” szekrényeket gyártott terven felül. Az 1978. évi eredményekhez tartozik, hogy Lehel gyermekbútorból 14,5 millió forintos lengyel exportvállalást teljesített. Díjnyertes módszerrel olcsóbban A MÉM által meghirdetett licenchasznosítási pályázaton az idén harmadik díjat nyert módszer alapján a palotási kacsatenyésztési rendszerben az olcsóbb és magasabb bio­lógiai értékű tápsort vezetik be jövőre. A tervek szerint 1979-ben már 2 millió 800 ezer naposkacsát bocsát ki a rendszer. megyei Szőny Do­bi István szülőfaluja, s a család a „hárommillió koldus” sor­sának egyik részese. Föld-> munkás, agrárproletár kör­nyezetben' élte fiatal éveit. Az első világháború előtt még természetes Magyaror­szágon a gyerekmunka. Do­bi István is alig tíz éves, amikor már nagygazdák cselédjének szegődött. Időleges felszabadulást ho­zott számára is a forradal­mak kora: 1918-ban a polgá­ri demokratikus köztársa­ság majd az első magyar proletárdiktatúra katonája. Részt vett a sikeresnek in­dult északi hadjáratban, majd a szolnoki vereség után fogságba került. A Ta­nácsköztársaság alatti tevé­kenységéért internálták. Visszatérve Szőnybe, rendőri felügyelet alá helyezték, s ezt csak négy év múlva ha­tál ytalanították. Vasúti fűtő. gyári munkás, napszámos. A kemény és fá­rasztó munka mellett képe­zi magát. Üjságra fizet elő, a Népszavára, amelyből megismeri az ország többi szegényeinek életét is. A maga tapasztalatait össze­vetve a hozzá hasonló sor­sú agrárproletár tömegek keserves küzdelmével — a mindennapi betevő falatért, az emberibb életért, — el­határozta: tenni kell vala­mit azért, hogy könnyítsen a magafajta emberek nehéz helyzetén. Így került kap­csolatba a szociáldemokra­tákkal. Megalapította Szőny- ben a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetét és megvá­lasztották annak titkárává. Később, a munka során azonban szembe került a szociáldemokrata párt or­szágos vezetési módszereivel és szakított az SZDP-vel. 1936-ban belépett a Füg­getlen Kisgazdapártba, mert úgy látta, hogy e párton be­lül hatékonyabban tudja szolgálni a szegényparaszt­ság érdekeit. Még abban az évben beválasztották a Kis­gazdapárt Országos Nagyvá­lasztmányába, s lett a Pa­rasztszövetség szervező tit­kára és a földmunkás szak­osztály elnöke. Minden fórumon hallatta hangját, hogy hirdesse a földmunkások, agrárprole­tárok és a szegényparasztok igazát. A Mezőgazdasági Kamara közgyűlésein, a vésztői szegényparaszt-talál- kozón és a Kisgazdapárt Or­szágos Választmányában egyaránt felszólalt. Részt vett ő is az 1943 augusztu­sában Balatonszárszón ren­dezett híres, ifjúságinak in­dult találkozón. Ezen azösz- szejövetelen tárgyalták meg a nemzeti függetlenségért és demokráciáért a demokrati­kus átalakításért folytatott harc munkás-paraszt-értel- miségi összefogásának kér­déseit és azt, hogy milyen legyen a háború utáni új Magyarország. A szárszói .találkozón Dobi István is felszólalt. A második világháború alatt együttműködött a kom­munistákkal, a baloldali szo­ciáldemokratákkal és a ha­ladó értelmiségiekkel. így nem csoda, hogy az ország német megszállása után, 1944-ben behívták és mun­kásszázadba sorozták. Auszt­riában érte a felszabadulás. 47 éves, amikor visszatér szűkebb pátriájába. Szőnybe és 10 hold juttatott föld gaz­dája lett. Beleveti magát az újat akaró ország politi­kai küzdelmeibe. A Kisgaz­dapárt balszámyának veze­tője, később, 1947 nyarától a párt elnöke. Igen fontos és nagy szerepet játszik azokban a koalíciós har­cokban, amelyeknek ered­ményeként a Kisgazdapárt­ból sikerült kiszorítania a burzsoázia képviselőit és a párt aktív támogatója lett a népi demokratikus átalaku­lásnak. Országgyűlési képviselő, tárca nélküli, majd állam­miniszter. 1948-ban földmű­velésügyi miniszter. 1949— 1952 között a Miniszterta­nács elnöke. 1952 augusztu­sától 1967 áprilisig pedig a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke. 1955—1965 között a Terme­lőszövetkezeti Tanács elnöki tisztét is betöltötte, 1968 ja­nuárjától haláláig pedig az Országos Szövetkezeti Ta­nács elnöke volt. 1956-ban hitet tett a nép­hatalom mellett. A Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány politikáját magáénak vallotta. Mint embert és mint politikust egyaránt rendkívül súlyos próbatétel elé állította az ellenforra­dalom. Helytállt és teljesí­tette a kötelességét. „1959 őszén felvételemet kértem a Magyar Szocialis­ta Munkáspártba, a kommu­nisták pártjába. Hazaérkez­tem. Abba a pártba, amely­nek célja és programja a munkáshatalom, a munkás­paraszt szövetség, az osztály nélküli társadalom, a szo­cializmus, a kommunizmus megvalósítása Magyarorszá­gon” — írta. A Magyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresz- szusán, 1959-ben Dobi Ist­vánt a Központi Bizottság tagjává választották. Harcos munkás életét kitüntetései­nek egész sora is tükrözi. Számos hazai és külföldi kitüntetése közül a két leg­magasabb a Nemzetközi Le­nin Békedíji és a hazai Szo­cialista Munka Hőse. 1968. november 24-én hunyt el Budapesten. 80. évfor­dulóján tisztelet­tel emlékezünk reá, aki hosszú és nehéz, megpróbál­tatásokkal teli úton érkezett el az agrárproletáriátus so­raiból a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöki tisztébe. V. S. * * * Dobi István, a magyar munkásmozgalom kiemelke­dő személyisége születésé­nek 80. évfordulója alkal­mából tegnap koszorúzási ünnepséget rendeztek a Me­ző Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. fl Komárom Születésének Téli szegfűk A tiszafüredi Hámán Kató Tsz domaházi kertészetében a fó­liasátrak másod- hasznositásaként szegfűt termelnek. A virágokat az óbudai tsz-en keresztül ér­tékesítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom