Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-24 / 303. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. december 24. HÉTFŐ: Az olajár emelése nyomán esett az amerikai érték­papírok árfolyama, csökkent a dollár értéke. - A bel­ga választások eredménye nem hozott változást az or­szág belpolitikai erőviszonyaiban. KEDD: Szovjet-osztrák külügyminiszteri találkozó Moszkvá­ban, Willibald Pahrt fogadta Koszigin szovjet kor­mányfő is. - Az indiai parlament alsóháza megfosz­totta mandátumától Indira Gandhi asszonyt1, a volt mi­niszterelnököt őrizetbe vették. SZERDA: Izraeli légitámadás dél-libanoni palesztin táborok ellen. - Carter tévényilatkozata az amerikai-kínai dip­lomáciai kapcsolatok felvételéről. CSÜTÖRTÖK: Gromiko és Vance megbeszéléseket kezdett Genfben a Salt-2-ről. - Tüntetések, sztrájkok Francia- országban a kormány antiszociális politikája ellen. PÉNTEK: Szovjet közlés Brezsnyev és Carter üzenetváltásá­ról az amerikai-kinai diplomáciai kapcsolatfelvétel ügyében. - Az ENSZ-közgyűlést elnapolták január 15-re. SZOMBAT: Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnök és Mose Dajan izraeli külügyminiszter Brüsszelben tartózkodik, hogy Cyrus Vance amerikai külügyminiszterrel újból (tárgyaljon az egyiptomi-izraeli különbékéről. - Újabb rokonszenv-tüntetések Indiában Indira Gandhi kiszaba­dítására. Ki tudja hányadszor fogal­mazódik meg ismét az 1978- as esztendő utolsó hetében korunk legfontosabb kérdése „a hét kérdéseként”: Hogyan alakul a szovjet—amerikai viszony? A genfi Gromiko— Vance eszmecsere csakúgy, mint az amerikai—kínai dip­lomáciai kapcsolatfelvétel után Brezsnyev és Carter üzenetváltása indokolttá te­szi ennek a kérdésnek az elemzését. A Közel-Kelet is úgy szol­gáltat ezen a héten időszerű kérdést, hogy az már ebben az évben szintén több alka­lommal felvetődhetett: mik az esélyei az egyiptomi—iz­raeli különbéke-tárgyalások- nak? A brüsszeli újabb hár­mas alkudozás, a dél-libano­ni fegyverropogás, de mesz- szebb menve még az iráni válság elhúzódása is befolyá­solhatja a kérdés megvála­szolását. A hét indiában bizonyos fokig meglepetéssel szolgált. Indira Gandhit, a volt mi­niszterelnököt, aki alig hat ' hete került vissza a parla­mentbe^ az alsóház megfosz­totta mandátumától és elren­delte letartóztatását. Ki tud­ják-e szabadítani Indira Gandhit a rokonszenvtünte- tések? A szovjet—amerikai viszony Hogyan alakul a szovjet— amerikai viszony a Brezs­nyev—Carter üzenetváltás és a Gromiko—Vance tárgyalá­sok után? Kétségtelen, hogy ha az ember azzal veti össze á szovjet—amerikai viszony mái állását, ami — mondjuk — még féléve jellemezte, ak­kor szembeszökő a változás. Egyértelműen az enyhülés javára. Természetesen hiba lenne azt hinni, hogy az ame­rikai imperializmus termé­szete most már megváltozik, céljait már módosította. Csak az történik — persze, ez a „csak” óriási jelentőségű így is —, hogy az USA vezető köreiben felülkerekedni lát­szik a józanabb gondolkodás, a megegyezési szándék. Ter­mészetesen igyekeznek a megállapodások révén is el­sősorban a maguk érdekeit szolgálni, hol a fegyverkezési iparuk érdekeit, hol általá­ban üzleti világuk érdekeit. Utóbbival kapcsolatban meg­említhetjük, hogy az ameri­kai—kínai diplomáciai vi­szony helyreállításánál az amerikai monopoltőkét a piacszerzés is vezette: a hol­nap egymilliárd fogyasztót magában foglaló kínai piacot szeretnék jóelőre maguknak biztosítani, még akkor is ha a kínaiak sokáig nem tudnak fizetni... Carter a diplomáciai kap­csolatok rendezése előtt üze­netben tájékoztatta Leonyid Brezsnyevet és ebben hang­súlyozta, hogy nincs más cél­ja, mint az egyetemes béke elősegítése. Brezsnyev vá­laszüzenetében tudomásul vette ezt a nyilatkozatot s azt az amerikai kijelentést, hogy az USA-nak Kínával fenn­tartott kapcsolatainak fej­lesztése nem irányul a Szov­jetunió ellen. Igen lényeges elem az üze­netváltásban, hogy Brezsnyev figyelmeztetetett: az ameri­kai—kínai közös közlemény olyan kifejezéseket tartal­maz, amelyeknek célzatossá­ga — ismerve a kínai vezetők szóhasználatát — teljesen nyilvánvaló. A Szovjetunió a maga politikájának további alakításához szükséges kö­vetkeztetéseket levonja ab­ból, hogy hová vezet az ame­rikai—kínai kapcsolatok fej­lesztése. Carter elnök a hét közepén volt tévényilatkozatában azt hangoztatta, hogy a Salt—2. megállapodás megkötésére nem lehet kedvezőtlen ha­tással az amerikai—kínai diplomáciai kapcsolat felvé­tele. Ezt követően került sor a genfi külügyminiszteri ta­lálkozóra, amelynek már a kezdetén mind Gromiko, mind Vance közölte, hogy re­méli, a Salt—2. végső formá­jában meg tudnak egyezni. (Ismét csak Carter tévényi­latkozatára lehet hivatkoz­nunk a továbbiakat illetően: az amerikai elnök annak a véleményének adott hangot, hogy rövidesen létrejöhet a Salt—2. aláírására szovjet— amerikai csúcstalálkozó.) A közel-keleti különbéke Mik az esélyei az egyipto­mi—izraeli különbéke-tár- gyalásoknak? A Közel-Kelet problémái­ról is eszmét cserélt Genf­ben Gromiko és Vance. Ezt követően utazott Brüsszelbe az amerikai külügyminiszter, hogy ott újabb alkudozásra szólítsa fel az odarendelt Musztafa Khalil egyiptomi miniszterelnököt és Mose Da­jan izraeli külügyminisztert. Látható az az amerikai szándék, hogy a Carter-kor- mányzat külpolitikai, diplo­máciai sikersorozatának lát­szatát akarják kelteni: kará- csdnyra még a Közel-Keleten is közeledést szeretnének ki­mutatni Kairó és Tel Aviv között, ha már a december 17-i első határidőre ezt nem tudták elérni. A megállapodást megnehe­zíti, hogy Izrael a maga ke­mény magatartásának bizo­nyítására újabb és újabb fegyveres támadásokat inté­zett dél-libanoni települések ellen azon a címen, hogy on­nan palesztinok rakétákkal lőttek egy határmenti izraeli falut. A jelentések - szerint számos polgári személy éle­tét vesztette. Az izraeli támadást Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár éppúgy sajnálatosnak mon­dotta, mint ahogyan washing­toni hivatalos körökben is nyugtalanságuknak adtak ki­fejezést a véres események­nek a tárgyalásokra való ha­tása miatt. Az ENSZ-közgyűlés egyéb­ként — mielőtt még elnapol­ták volna január közepére — jelentős döntéseket hozott a Palesztinái arab nép támoga­tására. Az egyikben a Palesz­tinái felszabadítási szerve­zet közvetett elismerése fog­laltatik, mivel a határozat szerint a különböző ENSZ- szerveknek a palesztin nép­nek nyújtandó támogatás kérdéscsoportjában együtt kell működnie a PFSZ-szel. A Közel- és a Közép-Kelet problémáinak összefüggése — mondjuk épp az olajellá­tás, az olaj ára stb miatt — nyilvánvaló, így figyelemre méltó, hogy amerikai sugal- mazásra Teheránban a sah és egy ellenzéki személyiség között tárgyalások indultak meg egy új kormány megala­kításáról. A 73 éves Szádig- hi kísérletét azonban mind a síita vezetők, mind az ellen­zéki nemzeti front politiku­sai kudarcra akarják kárhoz­tatni. Tüntetések Indiában Ki tudják-e szabadítani In­dira Gandhit a rokonszenv- tüntetések? India nem hiába a világ második legnépesebb orszá­ga: másutt elképzelhetetlen méretű rokonszenv-tünteté­sek révén akarják megnyit­ni a börtönajtót Indira Gan­dhi asszony előtt. A hét vé­géig a rendőrség nem keve­sebb, mint 35 000 személyt vett őrizetbe! Az előzmény: kedden az indiai parlament alsóháza a miniszterelnök indítványára megfosztotta képviselői man­dátumától Indira Gandhi volt miniszterelnököt és elrendel­te letartóztatását. A parla­menti erőviszonyokra jellem- v ző, hogy a dzsanata párt ál­tal támogatott indítványra 279 képviselő szavazott, 138 ellenszavazatot számláltak meg, 37 képviselő tartózko­dott a szavazástól. Gandhi asszonyt — aki csak épp hat hete szerezte vissza képviselői helyét egy pótválasztáson — azzal vá­dolták, hogy kormányfői te­vékenysége közben „zaklat­ta a kormány néhány tiszt­viselőjét”. A Gandhi asszony által annak idején elrendelt rendkívüli állapotot arra használták fel — így a vád —„ hogy a miniszterelnök fiának törvénybe ütköző cse­lekedeteit kivizsgáló kor-' mánytisztviselőket megaka­dályozták feladatuk teljesíté­sében. Az alsóház döntése szerint Gandhi asszonyt a parlament jelenlegi, téli ülésszakának idejére tartják börtönben Meglehet, hogy az óriási tö­megtüntetések hatással lesz­nek Morardzsi Deszai kor­mányára, de az valószínű, hogy a Gandhi-ellenes több­ségű parlament nem akarja a padsorokban látni a volt mi­niszterelnököt. Pálfy József GROMIKO—VANCE Késő este fejeződtek be a tárgyalások ŰJ-DELHI Indiában pénteken hat ha­lálos áldozata volt annak a hatalmas tiltakozó megmoz­dulásnak, amely Indira Gan­dhi volt miniszterelnök sza- badonbocsátását követeli. Péntekig, vagyis Gandhi asz- szony letartóztatása óta eltelt négy nap alatt a rendőrség mintegy ötvenezer embert tartóztatott le. RHODESIA A rhodesiai légi és száraz­földi haderő alakulatai pénte­ken behatoltak Zambia terü­letére és a zambiai rádió hír­adása szerint katonai kikép­zőtáborokat támadtak. LISSZABON A Portugál Kommista Párt Központi Bizottságának meg­hívására december 18—21-ig FKP-küldöttség tartózkodott Lisszabonban Maxime Gre- metznek, a Francia Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével. A portugál tárgyaló küldöttsé­get Alvaro Cunhal, a párt főtitkára vezette. A megbe­szélésekről közös közleményt adtak ki. LONDON Mégis lesz teljes rádió- és tv-műsor az ünnepek alatt Angliában. A központi mun­kaügyi döntőbíróság ugyanis a BBC sztrájkoló személyze­tének adott igazat a kor­mánnyal szemben, s ezzel le­hetővé tette, hogy a BBC adásai szombat 0 órától hely- reálljanak. AMMAN Husszein jordániai király visszaérkezett Ammanba Franciaországban, Olaszor­szágban és Nagy-Britanniá- ban tett látogatásáról. BEJRÜT A WAFA palesztínai hír- ügynökség jelentése szerint a palesztinja felszabadítási szervezet ENSZ-képviselője a világszervezet székhelyén memorandumot nyújtott át Kurt Waldheim ENSZ-főtit- kárnak a Libanon ellen elkö­vetett legújabb izraeli táma­dások kapcsán. A dokumen­tum rámutat: a kizárólag a palesztin táborok ellen inté­zett támadások számos- ha­lálos és sebesült áldozatot követeltek, közöttük sok nő és gyermek volt. PÁRIZS Franciaország és Guinea „fátyolt borított a múltra” és új alapokon kezd tárgya­lásokat jövő év márciusáig a kétoldalú együttműködés­ről, Sekou Touré guineai el­nök Franciaországba szóló meghívást fogadott el — ez Giscard d’Estaing francia ál­lamfő pénteken befejeződött guineai látogatásának ered­ménye. Az előzetes feltételezések­kel ellentétben a tegnap dél­előtti üléssel nem érték vé­get Andrej Gromiko és Cy­rus Vance amerikai külügy­miniszter genfi megbeszélé­sei, hanem délután folyta­tódtak. Vance szerint a délelőtti ülésen „kevés haladást” ér­tek el, ezért került sor a délutáni tanácskozásra. Gro­miko pedig kijelentette: a késedelem a rendkívül fon­tos tárgyalások jellegéből adódik. Sokszor nehéz el­ENSZ-KÖZGYÜLÉS kezdeni egy magasszintű ts nácskozást, sokszor pedig ne héz befejezni azokat — mon dotta a szovjet külügyminisz tér. Andrej Gromiko szovjet é Cyrus Vance amerikai kül ügyminiszter tegnap délutái 15 órakor ült össze, hog folytassa a hadászati tárna dó fegyverzetek korlátozó sával kapcsolatos még nyi tott kérdések áttekintését. 1 tanácskozás a késő esti órák ban ért véget. fl tagállamok többsége az enyhülés elmélyítésére törekszik Az ENSZ-közgyűlés 33. ülésszaka New Yorkban be­fejezte idei tevékenységét. A szeptember 19-e óta ülésező közgyűlés plenáris tanácsko­zásain, valamint hét főbizott­ságában megvitatta az elő­készítő bizottság által ösz- szeállított 129 napirendi pont jelentős részét, s 201 határo­zatot hozott. A fennmaradt témákat az ülésszak január­ban kezdődő második szaka- , szában tárgyalják meg. A világszervezet háromhó­napos munkája során "ko­runk legégetőbb nemzetközi kérdéseivel foglalkozott. A leszereléssel kapcsolat­ban hozott határozatok be­bizonyították, hogy az ENSZ immár 151 tagállamának többsége arra törekszik, tör­ténjenek d.öntő lépések a fegyverkezési hajsza megfé­kezése, az enyhülés elmélyí­tése és új térségekre való kiterjesztése, valamint a nemzetközi biztonság meg­szilárdítása érdekében. Á Szovjetunió egész prog­ramot dolgozott ki a fegy­verkezési verseny csökken­tésére. s az erre irányuló ja­vaslatok a tagállamok több­ségének támogatására talál­tak. Ilyen javaslat volt az az indítvány, hogy az atomfegy­verrel nem rendelkező álla­mokban ezután se helyezze­nek el ilyen tömegpusztító eszközöket — továbbá a nuk­leáris fegyverrel nem rendel­kező országok biztonságának szerződésben szavatolt védel­mére, az erőszak alkalmazásá­ról való lemondás szerződé­ses rögzítésére, új tömeg- pusztító fegyverfajták gyár­tásának betiltására. vala­mint leszerelési világkonfe­rencia összehívására, tetfja- vaslatok. A világbéke megszilárdí tásának ügyét szolgálja a ve­gyi fegyverek kiküszöbölésé­re és a pépeknek a béke szellemében való nevelésere irányuló lengyel indítvány is. Hasonló célkitűzés jegyé­ben tárgyalta meg a külön­leges Politikai Bizottság az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának ered­ményeit. A vitákban több felszóla­lás hangzott el az új világ­gazdasági rend megteremté­sének, valamint a fejlődő és fejlett országok kölcsönös előnyökön alapuló együttmű­ködésének szükségességéről. Jelentős helyet foglaltak el a közgyűlés napirendi pontjai között azok a törek­vések, amelyek a gyarmati rendszer maradványainak felszámolását tűzték ki célul. Élesen bírálták a dél-afrikai fajvédő rezsimeket, valamint az ezeket támogató nyugati államokat, határozatok szü­lettek a Dél-afrikai Köztár­saság és Rhodesia gazdasági és politikai elszigetelését cél­zó szankciókról. Számos ta­nácskozás és határozat fog­lalkozott a namibiai rende­zés ügyével és ezt a mind­máig lezáratlan kérdést az ülésszak januári szakaszá­ban is napirendre tűzik. A közel-keleti kérdés kap­csán a közgyűlés számos résztvevője bírálta a Camp David-i arabellenes összees­küvést, s több napos Palesz­tinái vitán taglalták a mi­előbbi rendezés lehetőségeit. Az ezt követően hozott ha­tározat síkraszállt a minden érdekelt fél bevonásával megrendezendő genfi konfe­rencia keretében történő kö­zel-keleti rendezésért. PEKING Uj politikai bizottsági tagok a Kínai Kommunista Pártban Tegnapi pekingi jelentés szerint december 18. és 22. között megtartotta harmadik plenáris ülésszakát a Kínai Kommunista Párt 11. Köz­ponti Bizottsága. Az üléssza­Ukrajnában, az ivanov-frankovszki területen átadták rendeltetésének a „Klorvinil” terme­lési egyesülés granulált káliműfrágya-gyárát, melynek szerelési munkáit szovjet és NDK- beli szakemberek közösen végezték kon beválasztották a Köz­ponti Bizottság Politikai Bi­zottságba Csen Junt, aki egyszersmind a Központi Bizottság alelnöke, illetve a Politikai Bizottság állandó bizottságának tagja lett. Ugyancsak a kibővített Po­litikai Bizottság tagja lett Teng Jing-csao asszony, Csou En-laj miniszterelnök özve­gye, valamint Hu Jao-pang és Van Csen. A Központi Bi­zottság ülésszakának résztve­vői száztagú központi fegyel­mi bizottságot választottak, s ennek elnöke Csen Jun lett. Az ülésszakon belpolitikai és nemzetközi kérdések vol­tak napirenden. Elhatároz­ták, hogy az új évben a párt munkájában a hangsúlyt a vezetés által meghirdetett „négy modernizálás” megva­lósítására helyezik. Megvi­tatták a mezőgazdasági ter­melés növelésének kérdéseit, valamint az elkövetkező két évre szóló gazdaságfejleszté­si terveket és megfelelő do­kumentumokat hagytak jóvá. Megállapították, hogy a kí­nai párt és kormány külpo­litikája „helyes és eredmé­nyes”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom