Szolnok Megyei Néplap, 1978. december (29. évfolyam, 283-307. szám)
1978-12-21 / 300. szám
1978. december 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) csak ebben az új felfogásban lehetséges. Az ugyanis, hogy mit tekinthetünk adott esetben még, vagy már tartaléknak, a gazdaságpolitikai helyzet függvénye. Ugyanakkor gyökeresen szakítani kell a mennyiségi szemléletmód automatizmusával és beideg-* zett reflexeivel ahhoz, hogy az új helyzetben el tudjunk igazodni. Ezért a változó feladatokra és szükségletekre kell koncentrálni a cselekvést. Ebben az értelemben mondották a felszólalók, hogy az új helyzet megértésével és az abból eredő következmények bátor levonásával még jelentős tartalékok áll-' nak rendelkezésünkre. Bognár József az országgyűlés bizottságai nevében az 1979- re szóló költségvetés elfogadását javasolta. Gajdócsi István (Bács-Kis- kun m., 13. vk.) megyei tanácselnök hangsúlyozta, hogy elengedhetetlenül szükséges növelni a helyi gyáregységek önállóságát, felelősségét a termékszerkezet átalakításában. Kívánatos: mielőbb legyenek képesek áttekinteni tevékenységük külgazdasági megítélését, hogy pontosan Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese, az Országos Tervhivatal elnöke hangsúlyozta: — jelenleg a legdöntőbb feladatunk megszilárdítani az anyagi termelésben és népünk életszínvonalának javításában elért eddigi vívmányainkat, megalapozva a jövőbeni további fejlődés feltételeit. E feladat végrehajtásának kulcskérdése, hogy a minőségi és hatékonysági tényezők előtérbe állításával biztosítsuk a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Az elhatározott változtatások és intézkedések munkánk minőségének gyors javítását szolgálják, így távlati fejlődésünk szempontjából szükségesek. Jelenlegi helyzetünk saját gyengeségeinkkel való határozottabb szakításra, tevékenységünk jó oldalainak erősítésére, fejlesztésére kényszerít bennünket. Az ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak közelítése érdekében egyrészt módosítanunk kell a gazdasági fejlődés, a növekedés és elosztás fő arányait, másrészt gazdaságpolitikai, gazdaságirányítási gyakorlatunkat a változó' helyzet követelményeihez kell igazítani, és ezt gyorsan, halasztás nélkül kell megtennünk. A termelés hatékonyságának növelése a népgazdaság minden ágazatában alapvető követelmény. Egyik legfontosabb módja a termelés szerkezetének átalakítása. Nem lehet elhanyagolni a hatékonyság javításának egyéb lehetőségeit sem, az anyagi eszközökkel és a munkaerővel való takarékosságot. A gazdaságirányítás különösen fontos feladata lesz az 1979. évi fejlődés állandó, beavatkozásra kész figyelése. A kormány eltökélt szándéka, hogy amennyiben a tervezett úttól lényeges eltéréseket tapasztal, újabb, azonnali intézkedésekkel tereli az itt elhatározott irányba a folyamatokat, hogy elérjük legfontosabb gazdaságpolitikai Gáspár Sándor (Pest m., 18 vk.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára hangsúlyozta: — Sarkalatos pontja további fejlődésünknek, hogy a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között jobb összhangot teremtsünk. A fejlődés, az élet szüntelen termeli a gondokat. Ez természetes. Az viszont nem tudják, gyártmányaik gazdaságosan exportálhatók-e, s ha nem, mit kell tenniük a helyzet megváltoztatására. Bognár Rezső (Hajdú-Bi- har m., 3. vk), a debreceni Kossuth Lajos Tudomány-* egyetem tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a vidéken tevékenykedő tudományos dolgozók is minél aktívabban és szervezettebben kapcsolódjanak be az orszá-1 gos távlati tudományos kutatási tervek megvalósításába, elsősorban a területükhöz tartozó regionális tervek kialakításába és kidolgozásába. Kasó József (Baranya m., 12. vk.), a Szigetvári Állami Gazdaság igazgatója elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek — az elszámolás jelenlegi rendszerében — igen lassan reagálnak a világpiac árváltozásaira, és csak megkésve követik annak előnyös vagy hátrányos alakulását. Ezért javasolta: vizsgálja meg a kormány a mezőgaz-1 dasági üzemek és a külkereskedelem jelenlegi együttműködési rendszerét, és a külkereskedelmi vállalatokat is tegye érdekeltté a pia-1 ci körülmények változásainak közvetítésében. Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az OT elnöke is felszólalt a vitában céljainkat. 1979 a VI. ötéves terv előkészítése szempontjából is nagy jelentőségű, érzékeny év. 1979-ben kell kidolgoznunk az új terv koncepcióját, ezzel összehangoltan az ár- és szabályozó rendszerben szükséges változtatásokat — mondotta Huszár István. Forgony László (Borsod m. 14. vk.) az Országos Érc- és Ásványbányászati Vállalat rudabányai üzemének vájára a gazdaságosabb termelés érdekében arra hívta fel a figyelmet, hogy célszerű lenne a vasércdúsító-mű színes érceket rejtő meddő hányóinak feldolgozása is. Radnóti László (Somogy m. 10. vk.) a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke az export árualapok megtermelését szem előtt tartva rámutatott: igen fontos a termelés és forgalmazás jobb összehangolása, a termelők és kereskedők kapcsolatának szorosabbra fűzése, az információk áramlásának meggyorsítása, mert ez külkereskedelmi egyenlegünknek is javára válna. természetes, ha e gondokat a konfliktusokból fakadó feszültségeket nem ismerjük fel, vagy lassan és vontatottan oldjuk meg őket. Semmiféle szabályozási rendszer e konfliktusokat automatikusan nem oldja fel. De a szabályozó rendszernek a mindenkori adott helyzethez igazítása, korszerűsítése elősegíti a vállalati és népgazdasági tisztánlátást. Ezért a tervezett és részben már végrehajtott változásokkal egyet kell érteni. Még akkor iá, ha tudjuk, hogy azok az üzemek, a gazdálkodó egységek jelentős részében kemény feladatok elé állítják a munkást, a vezetést, a vállalatok kollektíváját. Az eredményes, hatékony és jó minőségű munka, a rend és fegyelem megteremtése, a dolgozók életkörülményeinek javítása szüntelen gondos mérlegelést, előrelátást, erélyt és megfontoltságot követel. A vezetői munka normáiról szólva hangoztatta: — Elengedhetetlen követelmény, hogy a vezető jól végezze el munkáját. Tudjon irányítani, hogy az ügyet előbbre vigye azon a helyen, ahol dolgozik. Teremtsen olyan légkört, hogy mindenki szívesen dolgozzék. Merjen és tudjon rendet és fegyelmet tartani. A jó munka elemi feltétele, hogy érezni lehessen: van követelmény, van elismerés, de — szükség esetén — van felelősségre vonás is. Ne vegye senki személyes sértésnek, ha munkájának színvonalát mindezt figyelembe véve ítélik meg. Minden szinten van javítani és változtatni, vagy eldönteni való. Senki sem háríthatja másra a felelősséget saját kötelezettségeinek elhanyagolásáért. Szabályozási rendszerünk ebben segít, de meg kell tanulni mindenütt időben, megfelelő módon igent vagy nemet mondani, dönteni. Szentkereszty Tamás (Békés m., 13. vk.), a szeghalmi rendelőintézet szakorvosa elmondta, hogy sajnos még mindig nagy a táppénzen levők száma, ezért javasolta: erősítsék a keresőképtelenek vállalati ellenőrzését, és ehhez a szocialista brigádok, valamint a szakszervezeti tagok adjanak társadalmi segítséget. Szolnok megyei tapasztalatok Legény Béláné (Szolnok m., 14. vk.), a Lehel Hűtőgépgyár jászárokszállási üzemének betanított munkása egyebek között arról szólt, hogy a tanácsi hatáskörök bővülésével együtt növeked-! tek az ellátandó feladatok és nőtt a felelősség is. Ezért a tanácsi feladatok megoldása a lakosság és gazdálkodó szervek aktív részvétele és együttműködése nélkül elképzelhetetlen. Szolnok megyében a társadalmi összefo-* gás, a társadalmi munka szervezettebbé és eredményesebbé tétele érdekében külön érdekeltségi rendszert dolgoztak ki s ez azóta jól bé-i vált. A tanácsok jutalmakat, vagy — települések esetében — többletfejlesztési lehetőségeket adhatnak a társadalmi munka szervezésében élen járóknak. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ellenére a társa-* dalmi munka szervezésére, fokozására, a nagyobb eredmények elérésére kedvezőtlenül hat néhány akadályozó tényező. Különböző beruházásoknál, felújításoknál pél-* dául a kivitelezők nem fogadják szívesen a társadalmi munkavállalókat, saját dolguk akadályozójának tekintik őket. Lerövidíthetők, olcsóbbá tehetők lehetnének jól szervezett társadalmi munká-* val. A tanácsok és a gazdálkodó szervek között létrejött korábbi megállapodásokat az utóbbi időben egyre több gazdálkodó szerv bontja fel. Üzemi fenntartású gyermek- intézmények létesítésére még tanácsi segítségnyújtás mellett sem vállalkoznak néhány kivételtől eltekintve a gaz-* dálkodó szervek. A képviselőnő javasolta: keressenek megoldást arra, hogy ne csak a tanácsok viseljék a terheket. Az országgyűlés ülése Apró Antal zárszavával ért véget. A képviselők ma folytatják tanácskozásukat. Megszilárdítani az eddig elért eredményeket II vezetői munka normái Az agyagpréstől a kemencéig emberi kéz érintése nélkül kerül a tégla a Tégla- és Cserépipari Vállalat kunszentmártoni téglagyárában. A legnehezebb munkát, a rakodást így sikerült teljesen megszüntetni: a futószalag, az elevátor és a villamos rakodókocsi kiszolgálása már egyszerűbb munka Január 1-től felemelik az alacsony nyugdíjakat (Folytatás az 1. oldalról.) jár a rendszeres 70 forintos emelés. 100 forinttal emelkednek — a megállapítás időpontjától függetlenül — a hozzátartozói nyugellátások legkisebb összegei, s ehhez is jár további 70 forint. Ennek megfelelően a legkisebb összegek a következők: az özvegyi, a szülői nyugdíj és a szülőtlen árvát megillető árvaellátás havi 1110 forint, az árvaellátás havi 910 forint. A mezőgazdasági szövetkezeti saját jogú öregségi és rokkantsági nyugdíjak közül azokat, amelyeket 1967. január 1-e előtt állapítottak meg, havi 30, a rendszeres emeléssel együtt tehát legalább havi 370 forinttal emelik; 100 forinttal nőnek azok a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, rokkantsági és baleseti-rokkantsági nyugdíjak, amelyeket 1967. január 1. és 1970. december 31. között állapítottak meg és nem érik el az 1800 forintot. Az így felemelt ellátás nem lépheti túl az 1800 forintot, de a további havi 70 forint itt is jár. A mezőgazdasági szövetkezeti nyugdíjasok legkisebb nyugdíjai is 100 forinttal, illetve a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal nőnek. Így a legalacsonyabb öregségi nyugdíj havi 1210, a rokkantsági nyugdíj a III. csoportban havi 1210, a második csoportban 1240, az első csoportban pedig 1270 forint lesz. Az öregségi és a rokkantsági nyugdíjak legkisebb összege azonos a munkás-alkalmazotti legkisebb összeggel, ha a mezőgazdasági szövetkezeti tag, illetve volt szövetkezeti tag a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt (például az öregségi nyugdíjhoz legalább 10 évet) munkásként vagy alkalmazottként szerezte meg. A jogszabály intézkedik a mezőgazdasági szövetkezeti tagok hozzátartozóinak nyugellátásáról, a mezőgazdasági szövetkezeti járadék, a kisipari, magánkereskedői nyugellátás, a hadigondozási ellátások és a rendszeres (nyugdíj jellegű) szociális segélyek emeléséről is. Intézkedik arról is, hogy havi 100 forinttal — a rendszeres emeléssel együtt 170 forinttal — növelni kell azt az összeghatárt, ameddig a sajátjogú nyugdíj és az özvegyi nyugdíj együttesen folyósítható. Ennek megfelelően 1979. január 1-től a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttesen havi 1600 forintig folyósítható. Eddig ez az összeghatár havi 1430 forint volt. Az emeléseket az illetékes szervek hivatalból hajtják végre, azt külön kérni nem kell. Januárban a szokásos időpontban már a magasabb nyugdíjat kézbesítik az érintetteknek, mégpedig a rendszeres 2 százalékos, de legalább havi 70 forint emeléssel együtt. (MTI) Balesetek az üzemekben Bolgár vendégek a megyében A megyében tartózkodik Ivan Gradeszki, a Sztanke Dimitrov-i járási pártbizottság első titkára és Jordan Pljakov, a városi pártbizottság osztályvezetője, akiket fogadott Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A vendégek a héten előadásokat tartanak és megismerkednek megyénk politikai, gazdasági, kulturális életével. Együttműködési megállapodás A Palotási Állami Gazdaság a közelmúltban együttműködési megállapodást kötött három szomszédos gazdasággal, a besenyszögi Kossuth, a kőtelki Ady, valamint a tiszasülyi Béke és Barátság Tsz-szel. A közös lépésre egyebek között az adta az indítékot, hogy a négy üzem lényegében hasonló minőségű földön gazdálkodik, s a nagyüzemi termelés gondjai is azonosak. Jobban ki tudják használni a termelés érdekében a nagy teljesítményű, drága szántóföldi gépeket. Közösen tervezik megszervezni és kamatoztatni a re- nülőgépes növényvédelmet. Programjaik között szerepel a racionális földhasználat, mindenekelőtt az ismétlődő elemi csapás, a belvízkár megszüntetésével. A tsz-ek megismerkedhetnek az állami gazdaságban kidolgozott és sikerrel alkalmazott növénytermelési és állattenyésztési eljárásokkal, és lépéseket tehetnek az állattenyésztési ágazat közös fejlesztésére is. Terveik között szerepel bárányhizlalda létesítése is. A Szakszervezetek megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya — elsősorban a munkahelyi szakszervezeti bizottságok jelentéseire támaszkodva — pontos kimutatást készít minden negyedév végén a megyében történt üzemi balesetekről. Az idei utolsó negyedévből eltelt két és fél hónap adatai részletesen még nem állnak rendelkezésükre, ez alatt az idő alatt „csupán” két halálos kimenetelű balesetről kaptak jelentést. Az ezévi és a tavalyi első háromnegyed év adatainak összevetéséből is levonható azonban néhány tanulság. 1977. szeptember 30-ig 1712, az idén 1475 üzemi baleset történt a megyében, vagyis 16 százalékkal kevesebb. Az örvendetes számszerű csökkenés azonban nem áll arányban a balesetek súlyosságával, mert a kiesett munkanapok száma tavaly 39 ezer 314 volt, az idén pedig 37 ezer 382, tehát mindössze öt százalékkal kevesebb. Az elmúlt évben egy üzemi baleset átlagosan 23, 1978-ban már 26 munkanap kieséssel járt. Ugyancsak romlott a halálos végű balesetek statisztikája is. Tavaly „mindössze” öten, az idén már kilencen vesztették életijket üzemi baleset következtében. Három dolgozót vonat ütött el, ketten egy felborult erőgép alatt lelték halálukat, egy munkás vízbe fulladt, egy leesett a lovaskocsiról, egyet a szállítószalag kapott el, egy pedig lezuhant az emeletről. A halálos üzemi balesetek szomorú „versenyében” a járművek okozta tragédiák vezetnek, az előidéző okok között pedig a figyelmetlenség, az ittasság. A legtöbb súlyos sérülés rakodás, szállítás és gépkezelés közben következik be. de gyakran okoznak balesetet a lezuhanó tárgyak is. A balesetet kiváltó okok évek óta ugyanazok, és ez a stagnálás összefügg a vezetői magatartással, az üzemi renddel, tisztasággal, az oktató és felvilágosító munka hiányosságaival, valamint az üzemi balesetek felületes kivizsgálásával. Ez utóbbira bizonyíték, hogy a balesetek többségénél a kiváltó okot a sérült vagy közvetlen munkatársa mulasztására vezetik vissza. A Szakszervezetek megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya többször és több vállalatnál végez szúrópróba szerű ellenőrzéseket. Ezek során egyebek mellett kiderül, hogy jónéhány munkahely „megfeledkezik” a munkavédelmi szemlékről, az üzemi rendről. A dolgozók munkavédelmi és balesetelhárítási oktatása sok helyen csupán formális, és leszűkül az adminisztrálásra. Akadnak persze jó példák is: a BVM kunszentmártoni gyárában nem sajnálták a pénzt, és bevezették az audiovizuális munkavédelmi oktatást, a jászberényi Hűtőgépgyárban és a túrkevei AFIT-nál jól felszerelt oktatószoba szol- -gálja a megelőzést. A balesetek megelőzésében tehát döntő szerepe van a rendszeres oktatásnak. A vállalatok, üzemek, intézmények munkavédelmi szabályzatának évenként legalább egy oktatást kell előírnia, amely természetesen, munkahelyenként változó lehet. Egyre népszerűbbek a munkavédelmi vetélkedők, amelyek szintén jelentős szerepet tölthetnek be a munka- védelmi szabályok megismerésében. Ha minden munkahelyen rájönnek majd, hogy a termelés és a munkavédelem elválaszthatatlan, bizonyára javul az üzemi balesetek statisztikája.
