Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-14 / 268. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 14. FESZTIVÁL UTÁN Meggyűltek a bajok Az amatőr színjátszó mozgalom egyik legjelentősebb seregszemléjét rendezték meg november 9—12 között Tatabányán: az ország tizenkét legjobb szakszervezeti fenntartású együttese vett részt a munkásszínjátszók találkozóján. A bányászvárosban lebonyolított fesztivál sok mindenben különbözött az utóbbi időben ijesztően gyarapodó „átlag” találkozóktól, egyebek között abban, hogy itt az együttesek tatabányai munkahelyeken, spontán ver- búválódott közönség előtt is színpadra léptek. Kereteit, lehetőségeit tekintve minden adva volt egy magas színvonalú munkásszínjátszó szemléhez. De ezek a keretek üresek, a lehetőségek kihasználatlanok maradtak, a színpadról ugyanaz sugárzott^ mint — mondjuk — egy előkészítetlenül és feleslegesen megrendezett minősítő fesztiválon. Unalom, középszerűség, dramaturgiai és eszmei félreértések jellemezték a Tatabányán látott produkciók zömét is. Láttunk revűvé duzzasztott szatírának nevezett jelenetet; (a budapesti egyetlen emberen, a rendezőn áll vagy bukik. Továbbképzésre, műhelymunkára alig-alig nyílik alkalom, az eredetileg e célt szolgáló fesztiválok, találkozók afféle barátságos piknikké váltak, a mechanikus minősítő rendszer pedig egyenesen gátolja a fejlődést. A minősítések rendszerének hosszas taglalása helyett egy Szolnok megyei példa: veyi olyan együttesünk, amely kétéves fennállása alatt egyetlen 15 perces produkcióval a legutóbbi minősítő versenyen hajszállal maradt el a legmagasabb fokozattól. Ennek megfelelően: kevés a közönség előtt, a közönségért játszó, kísérletezést is vállaló színpad. Ismét megyénkben példa: diákszínpadaink csaknem kizárólag diáknapokon és fesztiválokon lépnek a világot jelentő deszkákra. A „Kötövis” előadásának voltak kitűnő pillanatai, ime az egyik „Vári” színpad „Magyar atom” című előadását), rossz komédiát (debreceni UNIO- együttes: Indul a bakterhéz), pódiumjátékot, amelyet a rendező „csapott agyon” (szegedi Bebrits diákszínpad: Akit a mozdony füstje megcsapott). Ebben a „mezőnyben” szép sikerrel szerepelt a szolnoki Kőtövis együttes, amely Rá- kosy Gergely A daru című szatírájából készült játékot mutatta be. A kitűnő ötletekkel fűszerezett előadást — apróbb ritmushibák és dramaturgiai zökkenők ellenére kirobbanó tapssal köszönte meg a közönség az együttes mindkét fellépése után. A kitűnő szakemberekből álló ■ zsűri is elismerően nyilatkozott „A daru” egyes részleteiről, kifogásolta viszont az irodalmi alapanyag gyengésé- gére visszavezethető hibákat, megkérdőjelezve a téma színpadi aktualitását. A zsűri egyébként is sokszor feltette a kérdést: jó irányba tart-e a mozgalom. Több fesztivál produkciónak, több együttes munkájának ismeretében tovább fogalmazhatjuk : igazán mozgalom-e ez, vagyis társadalmi méretű, szervezett tevékenység? Anélkül, hogy a kérdés megválaszolására vállalkoznánk, néhány jelenséget érdemes megemlíteni. Az együttesek léte, produkcióik színvonala, belső nevelő munkája ma is — talán jobban, mint 10— 12 esztendővel ezelőtt — „Penetráns álpátosz lengi be a színpadot” — mondta a tatabányai fesztivál legrosz- Szabb előadásáról az egyik zsűritag. Nagyjából ezzel a megállapítással jellemezhető ez idő tájt az amatőr színjátszás egésze, s az erre hivatott fórumokon ideje volna már élesebben, következetesebben fogalmazni a mozgalommal (?) kapcsolatban. S azután pedig tenni kell. Sz. J. Szovjet pedagógiai könyvekről Kiállítás és előadássorozat A szovjet pedagógiai tudomány gazdag irodalomából nyílt könyvkiállítás tegnap délelőtt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, a ház, valamint az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum rendezésében. A könyvtárlatot Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes nyitotta meg. majd' megkezdődött az az előadássorozat, amely a világhírű szovjet pedagógia időszerű kérdéseit dolgozza fel. A leghozzáértőbb magyar szakemberek egyebek között az oktatási reformról, az óvodapedagógia kérdéseiről, az alsótagozatosok oktatási programjáról tartanak előadásokat. Szervezi a TIT Téli egyetem Harkányban A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat X. téli egyeteme november 26-án nyitja meg kapuit Harkányban. Ez az egyetlen téli egyetem az országban, népszerűsége és látogatottsága ma már vetekszik a nyári egyetemekével. Az első kerek évfordulójához érkezett rendezvénysorozatnak eddig összesen ezer- kétszáz hazai és külföldi vendége volt. A jubiláló harkányi téli egyetem — várhatóan — száz vendéget fogad, a magyarokon kívül zömmel Bulgáriából, a Német Demokratikus Köztársaságból és a Szovjetunióból. Idegenforgalmi nevezetesség Megnyitották a bajai szerb templomot Felújították és újra megnyitották az idegenforgalom számára a bajai görögkeleti, nagy szerb templomot, a Du- na-parti. város egyik legértékesebb műemléképületét. A 18. század végén épült, késő barokk stílusú templom teljes felújítását szakaszosan végezte el az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség, illetve a bajai Városgazdálkodási Vállalat. Restaurálták a szerb templom csaknem 200 éves — felbecsülhetetlen értékű — ikonosztázát is. Vándor Sándor énekkari szemle Szolnokon Magas színvonal, igényes programok 5r Szombaton a szolnoki MÁV Járműjavító művelődési ház adott otthont a Vándor Sándor énekkari Szemle megyei zárótoncertjénék. A megnyitó beszéd és a közös éneklés után a megye ifjúsági kórusai mutatták be műsorukat a zsűri előtt, melynek elnöke Révész László, a Magyar Rádió zenei osztályának vezetője volt. tagjai pedig Lénárt Elek, a Népművelési Intézet főmunkatársa, valamint Pallos Béla, az Építők központi együttesének karnagya. A mezőtúri Dózsa György Szakközépiskola és Kereskedelmi szakiskola énekkara lépett először színpadra Kává- si Sándor vezetésével. Szép alföldi népdalcsokrot mutattak be citerákísérettel, melynek megszólaltatásában külön elismerést érdemel a tiszta szövegkiejtés, az ízes előadásmód. Jól formálta meg Lendvay Kamilló Míg az ember című művét a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet kórusa. A kisújszállási szakmunká- képző énékkara Lassus Ünnepelni jöjjetek című művével aratta a legnagyobb sikert; Ígéretesnek tűnik a szolnoki Vegyipari és Finom- mechanikai Szakközépiskola énekkara is. Példaadó lelkesedéssel mutatták be Balázs Árpád Dalol az ifjúság című művét. Áz ifjúsági kórusok közül kimagaslóan szerepelt a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola. Műsoruk Bartók Madárdala és Hajdú Fonóházi dala méltán aratott nagy sikert. Pitoni alkotását, Boldog aki énekel, lendületesen dalolta a jászberényi Hűtőgépgyár Madrigál kórusa, szinte megfogalmazva a fesztivál „mottóját”. Az ifjúsági kórusok sorát a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola vegyeskara zárta igényes előadással, Dawson 1 \ % i A mezőtúri diákok közös éneklés közben Fotó: Kőhidi spirituáléjával „tűzbe hozva” a közönséget. Délután a felnőtt kórusok szemléjét Árvái István, az SZMT ’ titkára, a KÖTA megyei szervezete elnöke nyitotta meg, majd a „házigazda”, a MÁV Járműjavító férfikara lépett pódiumra Kara József-Juhász Gyula A munkásotthon homlokára című művével, amelyet a kórus á'C- élten a disszonáns akkordokat különösen jól intonálva adta elő. . A találkozó egyik legszínvonalasabb műsorát a tisza- földvári művelődési ház férfikara mutatta be, végig árnyalt, puha énekléssel, amely különösen Balázs Árpád Köszöntsd a holnapot művében érvényesült igazán. A törökszentmiklósi Liszt Ferenc kórus a kissé bizonytalan kezdés után megtalálta önmagát. Különösen Viadana Áradj ránk szép .. . című művét sikerült jól bemutatnia. Három Kodály-művet is előadott a jászberényi Palotás! János szövetkezeti vegyeskar, a produkció a kényes harmóniák tiszta éneklésével vált emlékezetessé. A mezőtúri művelődési központ Petőfi énekkara a színes műsorválasztásért érdemel dicséretet, amelyből a népdalcsokor és a madrigál formálása sikerült a legjobban. A zsűri elnöke elismerően szólt a részt vevő kórusok előadói színvonaláról, jó műsorválasztásukról. Kiemelte a fejlődő férfi szólamokat, valamint a vegyeskarok számának örvendetes arányát. Elmondta, hogy megyénk kórusmozgalmának színvonala jóval az országos átlag felett van. Ezt jelzi az is. hogy ifjúsági kórusaink közül a szolnoki Tiszaparti Gimnázium és Egészségügyi Szak- középiskola. a jászberényi 606. sz. Ipari Szakmunkás- képző Intézet, a mezőtúri Dózsa György Szakközépiskola és Kereskedelmi Szakiskola, valamint a Verseghy Ferenc Gimnázium és a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola énekkarát, s minden részvevő felnőtt kórusunkat javasolták az országos döntőre. Fekete Sándor Klubkönyvtárak, házak, központok A szolnoki járás — a megye legnagyobb járása — településeinek zöme kisközség. Ennek megfelelően a közművelődési létesítmények legtöbbje klubkönyvtár besorolású, vagyis olyan intézmény, amelynek lehetőséget kellene nyújtania a rendszeres könyvkölcsönzésre, a könyvek, újságok helyben olvasására, kisközösségek működtetésére, a művelődési központok és központi könyvtárak szolgáltatásainak „fogadására”. Egy hűvös-nyirkos novemberi estén hová mehetnek az 500—2000 lakosú települések lakói ? Könyvtárba, klubba, a keskenyfilmes moziba (esetleg), kocsmába, presszóba (utóbbi kettő megbízhatóan működik). A szomszédolást is ideszámítva kínálkozik tehát néhány lehetőség a szabad idő hasznos — vagy legalább szórakoztató — eltöltésére. Papíron legalábbis ... A szolnoki járás klub- 1 könyvtárai — egy-két kivétellel — régi épületekben kaptak helyet, berendezésük régi, elavult; semmiképp sem állják az összehasonlítást a falusi lakások otthonosságával, berendezéseinek színvonalával. Erre már csak ráadásként jön, hogy a hideg időkben az épületek hidegek JEGYZETEK A SZOLNOKI JÁRÁSRÓL maradnak, mert — nagyon prózai költségvetési okok miatt — takarékoskodni kell a fűtőanyaggal. Az intézmények költségvetése az utóbbi években emelkedtek ugyan — de a fűtőanyagok ára is. A költségvetés nagysága persze nemcsak az intézmény légköbmétereinek hőmérsékletét befolyásolja, hanem a benne folyó tevékenységnek is gátat szab. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a kis településeken változik leggyakrabban az intézményvezető személye. Megoldás lehetne Fazekas ház Zalaegerszegen a megyei tanács és a Népi Iparművészeti Tanács (NIT) új fazekas Házat létesített. A városszéli új épületben a Czuch népművész család kapott otthont és műhelyeket. Több teremben a legkiválóbb fazekas népművészek műveiből állandó kiállítást nyitottak meg. Képünkön az új fazekas ház A járás klubkönyvtárainak tevékenysége tehát lényegében könyvkölcsönzésből, és néhány kiscsoport — esetenként csak papíron — fenntartásából áll. Ebben a helyzetben mi hozhat gyökeres fordulatot? Nem mindenek fölött, de döntő módon befolyásolhatná a járás klubkönyvtárainak működését, ha fenntartásukhoz a községek lakóit foglalkoztató termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, ipari és fogyasztási szövetkezetek, üzemek hathatósan hozzájárulnának. Sőt, hosszabb távon gondolkodva, csak a közös fenntartás biztosítaná megnyugtató módon a klubkönyvtárak működési feltété- leit. Ami az intézmények tartalmi munkájának jövőjét illeti: feltehetően jelentős változás következik majd be, ha elkészül az új megyei művelődési központ, amely a járási központ funkcióját is betölti. Jelenleg gyakorlatilag nincs a szolnoki járás művelődési otthonainak hálózati-módszertani köpontja. Házak és központok A járás művelődési otthon hálózatát a tizenegy klubkönyvtár mellett két művelődési központ —• Martfű és Kunhegyes — és nyolc művelődési ház alkotja. Ezek némelyikében rendszeres, tervszerű, megalapozott élet zajlik. Kunhegyesen sok kitűnő kiscsoport működik, Martfű a munkásművelődési formák „műhelye”. Más művelődési házak — Kengyel, Nagykörű — a klubkönyvtárakéhoz hasonló körülmények közepette dolgoznak. A néhány jó példát, kezdeményezést leszámítva lehangoló képet mutatnak a szolnoki járás művelődési otthonai. Ez idő tájt, amikor készülnek a települések, gazdasági szervek, intézmények jövő esztendőre szóló közművelődési tervei, latba kell vetni minden megvalósítható ötletet, elképzelést. Ehhez előbb perszte ötleteknek, elképzeléseknek kell születniük ... Sz. J.
