Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-05 / 262. szám
1978. november 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagygyűlés a 600 éves Mezőtúron A hatszáz esztendős város, Mezőtúr, mint a jubileumi évben annyiszor, ezúttal is kitűnt dús, gazdag programjaival. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulója tiszteletére tegnap délelőtt a mezőtúri pártbizottság, a városi tanács, a fegyveres erők, üzemek és tanulók képviselői helyezték el a hála virágait és koszorúit a Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél. Az ünnepségen a városi pártbizottság titkára, Molnár Sándor mondott beszédet, megemlékezvén a Nagy Október történelmi jelentőségéről. A Kossuth téri ünnepséggel egyidőben a város temetőjében nyugvó szovjet hősök sírjait is megkoszorúzták a társadalmi és tömegszervezetek, valamint az üzemek, szövetkeztek képviselői. Az ünnepi események a DATE Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kara előtti téren folytatódott, ahol felavatták a Mezőtúrról elszármazott. Miskolcon élő szobrászművész, Varga Miklós Mártír című alkotását. Papp János tanácselnök ünnepi beszédében megemlékezett azokról a mártírokról, akik életüket adták egy szebb világért, a szocializmusért. A jubileumi ünnepségsorozaton sok barátot szerzett Mezőtúr művész fia most nekik állított emléket alkotásával, s azt szülővárosának ajándékozta. Az ünnepélyesen leleplezett szobrot megkoszorúzták, majd az ifjúsági lakótelepen átadták a társadalmi összefogással épüli KRESZ-parkot. Megemlékezés az ellenforradalom áldozatairól Az 1956-os ellenforradalom áldozatairól tegnap kegyelettel emlékeztek meg a főváros dolgozói. Koszorúzá- si ünnepséget tartottak a Köztársaság téren a budapesti pártszékház védelmében elesettek emléktáblájánál. Az emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés virágait a Budapesti Pártbizottság, a kerületi pártbizottságok, a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsok, a tömegszervezetek képviselői, a mártírok hozzátartozói. A Kerepesi temetőben a munkásmozgalmi panteonnál nyugvó hősi halottak sírjainál a Budapesti Pártbizottság, a budapesti fegyveres testületek és á Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti Bizottsága képviseletében helyeztek el koszorút. Kitüntetések, tisztavaáts november 7-e alkalmából (Folytatás az 1. oldalról.) gálatáért Érdemérem ezüst fokozatát Botos József rendőrőrnagy, Fórizs Ferenc rendőrszázados, Gergely Imre rendőr-főtörzsőrmester és V. Kovács Imre rendőrszázados, a bronz fokozatot pedig Kakó Sándor rendőr-főtörzsőrmester kapta. ’A Közbiztonságért Érem arany fokozata kitüntetésben részesült Bállá József, Balogh Lajos, Borzi József, Erki Tibor rendőr-főtörzsőrmester és Nagy József rendőrorvos. A Közbiztonsági Érem ezüst fokozatával négy, a bronz fokozatával egy hivatásos rendőrt tüntettek ki. A Kiváló Munkáért jelvénnyel a belügyminiszter hat polgári alkalmazottat, a Kiváló Társadalmi Munkáért elismeréssel pedig negyven polgári alkalmazottat jutalmazott. Soron kívüli előléptetésben négyen részesültek, a törzsgárda jelvény különböző fokozatait pedig 21 polgári alkalmazott kapta meg. Néhányan azok közül, akik munkájuk elismeréseként jutalomban részesültek, a Belügyminisztériumban vették át kitüntetésüket: Vörös Csillag Érdemrendet kapott Czakó Mátyás rendőrőrnagy, a szolnoki városi-járási rendőrkapitányság pártvezetőségének titkára. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették-' ki Dugonics Pál rendőrszázadost. Ketten miniszteri, hárman pedig miniszterhelyettesi dicséretben és jutalomban részesültek. Tegnap délelőtt a Szolnok megyei Tűzoltóparancsnokságon rendezett ünnepségen Horváth Sándor ezredes, a BM Tűzoltóság országos parancsnokának helyettese és Papp Sándorné dr. a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője kitüntetéseket nyújtott át az állomány tagjainak. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát kapta Szabó András tűzoltó-őrnagy. A Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatát Monoki Imre zászlós, a Tűzbiztonsági Érem arany fokozatát Makula László százados és Győré Imre főtörzsőrmester, a kitüntetés ezüst fokozatát Imre László törzsőrmester és Dávid Zsigmond őrmester, a bronz fokozatot Olasz Sándor törzsőrmester, Zakróczy László főtörzsőrmester és Kovács Mihály őrmester vehette át. A Magyar Honvédelmi Szövetség Szolnok megyei vezetősége tegnap délután tartotta ünnepi állománygyű- lését, amelyen a hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonai alakulatok képviseletében részt vett V. Sz. Birjukov alezredes. Az állománygyűlésen Vass Lajos ezredes, megyei titkár nyújtotta át a kitüntetéseket és az elismeréseket. Huszonöt év után Szolgálati Érdemérmet kapott Ozsgyán Mihály őrnagy, az MHSZ Szolnok városi titkára. Honvédelmi Érdeméremmel huszonöt évi szolgálat után Hajdú Imrét, az MHSZ szolnoki rádiós-. klubjának gazdasági vezetőjét, Lendvai Jánost, a szolnoki városi tartalékos utóképzési bizottság tagját, Sár_ kány Géza társadalmi aktívát és Vasadi Jánost, a megyei tartalékos utóképzési bizottság tagját tüntették ki. Ugyanezt a kitüntetést húszévi szolgálat után Apavári György, a kunhegyesi modellezőklub, Balassa János, a kenderesi tartalékosklub titkára, Harangozó Károly, a megyei tanács tartalékos klubtanácsának tagja és Nagy Imre, az MHSZ jászberényi járási rádiósklubjának titkára vette át. A kitüntetés tíz év után járó fokozatában Barta János, az ör- ményesi lövészklub, Czudor Tibor, a bánhalmai honvédelmi klub, Fodor Mihály, a ti- szabői lövészklub, Liptai Gyula, a szajoli községi lövészklub, Nagy Ödön, a szajoli tsz lövészklub, Rimóczi Béla, az újszászi tartalékosklub, Szabó János, a kunhegyesi Zrínyi lövészklub és Tabáni Rudolf, a martfűi modellezőklub titkára részesült. A Magyar Honvédelmi Szövetség főtitkára az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát adományozta Budai István őrnagynak, Bujáki Sándor rendőr-alhadnagynak, Farkas István alezredesnek, Kázmér József rendőrőrnagynak, Szabó Ferenc századosnak, Szabó Lajos főhadnagynak, Hajdú Jánosnak, a Szolnoki Cukorgyár MHSZ tartalékosklubja titkárának, dr. Harmati Lászlónak, a megyei kórház MHSZ tartalékosklubjának titkárának és Sztrunga Tibornak, a Tiszamenti Vegyiművek MHSZ-titkárának. A kitüntetés ezüst fokozatával tizennégy, bronz fokozatával húsz aktivistát tüntettek ki. Tizennyolcán az MHSZ harmincéves jubileumi jelvényét vehették át. Egyéb elismerésben összesen nyolcvanan részesültek. * * * Közösen emlékeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójára Szolnokon, a Vörös Csillag úti székházában a KISZ és az úttörők megyei, városi bizottságai. Szilágyi Gyula, a KISZ megyei bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet, majd kitüntetéseket adtak át. A KISZ Intéző Bizottsága által adományozott Ifjúsági Érdemérem kitüntetésben részesült: Szécsi Gyula, a törökszentmiklósi Bercsényi Miklós Gimnázium tanára. KISZ Érdemérmet Danku Zsuzsanna, a Tiszaföldvár és Vidéke Áfész könyvelési csoportvezetője. Kiss József, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat folyamatszervezője. Nagy Gyuláné, a kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezet könyvelője, Pusztai Magdolna, a KISZ Karcag városi Bizottsága gazdasági ügyintézője, Major István, a Jászapáti és Vidéke Áfész jászladányi alegységének autószerelője kapott. Kiváló Ifjúsági Vezető Érem kitüntetésben tizennégyen, aranykoszorús KISZ- jelvényben heten részesültek, míg a KISZ Központi Bizottsága Dicsérő oklevelét huszonketten vehették át. A kitüntetéseket és okleveleket Szilágyi Gyula és Kanyó Sándor, a KISZ megyei, illetve Szolnok városi Bizottságának titkára adta át. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége az Űttörővezetői Érdemérmet adományozta Bakondi Lajos- né rajvezetőnek, a szolnoki Kassai úti Általános Iskola tanárának, Kulcsárné Herceg Editnek, a fegyverneki általános iskola tanárának, a járási kulturális szakbizottság vezetőjének és Nagy Gy. Rózának, a kisújszállási külterületi általános iskola igazgatójának. a városi úttörőelnökség tagjának. Kiváló Üt- törővezető kitüntetésben heten részesültek. Az elismeréseket Földy Dánielné megyei úttörőelnök nyújtotta át. * * * Ünnepséget rendeztek tegnap a fogyasztási és az ipari szövetkezetek megyei szövetségeinél is. Szentesi László, a MÉSZÖV elnöke nyújtotta át Magyar Ottónak, a tiszafüredi Áfész bútorbolt vezetőjének a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. A Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetésben öten részesültek. A KISZÖV-nél rendezett ünnepségen kilen_ cen kapták meg a Szövetkezeti Ipar Dolgozója kitüntetést. fl Nagy Oktober és a magyar progresszió A magyar haladó közvélemény figyelmét már a februári forradalom az oroszországi változások felé fordította. Volt. aki mint Varga Jenő, már tíz nappal a februári forradalom győzelme után a forradalmi folyamat elmélyülésével számolt, s úgy vélekedett, hogy az orosz eseményekből esetleg „tiszta proletárforradalom fog kibontakozni”. Varga nem véletlenül vált a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségévé a későbbiekben: most is világosan látta a jövő fejlődését. 1917. november 9-én a Népszava már így értékelte a szocialista forradalom győzelmét : „... az orosz revo- lúció ma a pétervári katonák és munkások győzelmével és kormányrajutásával eljutott a kifejlődésének csúcsáig”. De nemcsak a munkásmozgalom lapja értékelte az októberi forradalmat szükségszerű és várható fejleményként, hanem a polgári radikális „Világ” is rámutatott. hogy a forradalom győzelmének oka nem pillanatnyi hangulat, hanem a bolsevikok szívós és tartós előkészítő munkája. Hogy a magyar munkás- mozgalom forradalmi irányzata számára mit jelentett a Nagy Október. azt Hevesi Gyula utólag így fogalmazta meg: „1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom! Hírét határtalan lelkesedéssel és nagy reményekkel fogadták a magyar dolgozók legszélesebb rétegei... Az orosz proletariátus győzelme végleg megértette velünk a lenini út helyességét. Programunk most már az orosz példa minden fenntartás nélkül követése lett. Világossá vált számunkra az is, hogy ezzel a programmal elkerülhetetlenül szembehelyezkedünk a szociáldemokrata pártvezetéssel”. Az orosz példa „minden fenntartás nélkül követése” valóban ellentétes volt a szociáldemokrata pártvezetőség álláspontjával. A szociáldemokrata vezetők közül Kunfi Zsigmond volt az, aki kezdettől jelentőségéhez méltóan nyilatkozott a Nagy Októberről, s a későbbiekben is lehetséges példaként beszélt a győztes proletárforradalomról. Két nappal a forradalom győzelme után a Népszava szerkesztőségi cikkében Kunfi leszögezte: „.. .ami most Oroszországban történik, nem más, mint gigászi arányokra nagyítva az 1871-iki párizsi kommün”. Egy másik cikkében Októbert a nagy francia forradalommal hasonlította össze: „A konvent, a jakobinusok, Robespierre — a szovjet, a bolsevikiek, Lenin”. Az 1918. februári pártkongresszuson pedig így vélekedett: „Mi a bolsevikizmust is a szocializmus elvi megvalósulásának és elvi megnyilatkozásának látjuk. Amiket a bolse- viki kormány és a bolseviki forradalom megvalósított, mindazok a szocialista mozgalom igazi erkölcsi Létjogosultságát. világnézeti nagyságát állapítják meg. Igenis, új társadalmat akarunk, azokkal az eszmékkel és módszerekkel — ha szükséges —, mint a bolsevikiek”. II polgári baloldal véleménye A polgári radikálisok vezérére, Jászi Oszkárra a Nagy Október ugyancsak jelentős hatást gyakorolt. 0 is a francia forradalom méltó utódaként jellemezte Októbert, ugyanakkor anarchiát, zűrzavart is társított hozzá. „Jött az orosz forradalom — írta — és végső logikai konzekvenciáig vitte a népek leszerelésének és önrendelkezési jogának gondolatát, azzal a gyönyörű, vakmerő racionalizmussal, mint amely- lyel egykor a francia forradalom az emberi jogokat proklamálta... az egész világ megremegett az orosz forradalom eszméinek hatása alatt”. Ám ezzel egyidőben kételyeinek is hangot adott: „Az orosz forradalom mai formájában éppoly kevéssé tarthatja fenn magát, mint az orosz társadalomból kivált államok mai rendszere ...” A nemzeti kérdéssel kapcsolatban, 1918-ban Jászi újra visszatért az Októberi Forradalomhoz: „ .. .miként a múltban a nyugati nemzeti államok példája hevítette és élesztette a kialakuTúl van a félidején a Hetényi Géza kórház új pavilonjának építése Szolnokon. Az Univáz elemekből és acélszerkezetekből készülő épületben 400 új ágy elhelyezésére nyilik mód lóban lévő nemzetek egységtörekvéseit, azonképper. a jövőben Oroszország vagy legalábbis az orosz forradalom által felálított nemzetiségi ideál lesz az eszményi modell az összes elnyomott nemzetiségek és a mesterségesen részekre tagolt nemzetek számára”. 1919-ben a magyarországi szocialista forradalom küszöbén Jászit újra foglalkoztatja a Nagy Október. „ .. .naivitás azt hinni, hogy a világátalakulásnak az a hatalmas áramlata. amely Oroszországból indult ki és most végighömpölyög Közép-Európában, meg fog állni a szerb, román és cseh határok előtt”. (Találó Garami megállapítása, hogy Jásziban két lélek lakozott. Az egyik, amely felismeri a szocialista forradalom jelentőségét és ezt el is fogadja, a másik, amely idegenkedik a forradalomtól, hiszen az „nem kevésbé borzalmas, nem kisebb értéket romboló, és hatásaiban éppoly kiszámíthatatlan, mint a háború”.) Amíg Jászi Oszkár e két- lelkűség dilemmái között vergődött, addig Károlyi Mihály — bár lapja, a „Magyarország” lelkesen ünnepelte a szocialista forradalom győzelmét — került mindenfajta állásfoglalást. Abban feltétlenül rokon volt Jászival, hogy idegenkedett a forradalomtól, ám ez nem jelentette azt. hogy felhasználhatták őt a fiatal, győztes forradalom elleni támadásokra. Íróink állásfoglalása 1917. november 7-e hatása szemléletesen mérhető a korabeli magyar irodalom reprezentánsainak műveiben, további útjában. 1917. november 17-én Móra Ferenc lapjában az orosz forradalmat köszöntő cikk jelent meg. A cikkben megfogalmazódott mindaz a reménység, várakozás, amely- lyel a haladó írók Októberre tekintettek. November 7. „békeforradalom” volt számukra. Móra, Kosztolányi, Juhász Gyula egyöntetűen ezt a vonását tartották a legfontosabbnak. „ .. .Az első szó, ami idehallik a munkások és katonák forradalmából, már új hang. friss reményeket keltő és bátor reményeket ébresztő. Ez a hang már nem tesz különbséget a hadban állók nemzetisége között, csak az az ellenség, aki háborúra uszít akár angol gyáros, akár német junker, s mindenki barát, aki összefog a békéért”. Kosztolányi Dezső az orosz parasztot a béke bábájaként üdvözölte szép soraival: „ ... keletről hófehér kócsagok, álombéli madarak szállnak, nagyhajú, csizmás orosz parasztok, mint a bibliai „háromkirályok” indulnak el zarándokújukra a béke bölcsőjéhez”. Juhász Gyula szavaiból sem a káosztól való félelem, hanem annak igenlése csendül ki: „Az a hatalmas, és ígéretes káosz, amely ma Pétervártól Vlagyivosztokig alakul, reméljük egy porából és véréből megéledt Európa új erőit fogja békére és munkára hajtani”. S hogy ezek a remények mily erősek voltak, kitűnik Pásztor Árpád szavaiból. aki ellen — Leninről írt verséért — 1919-ben. az ellenforradalom győzelme után eljárást indítottak: „1917 karácsonyán írtam Lenin címmel egy verset. Az európai és magyar politikai helyzet az volt, hogy az orosz bolsevizmus, amelyet közelebbről nem ismertünk, a békét jelenti... az volt a hit, hogy ez... a megnyugvást, a megegyezést hozza, és hogy a világ végre megpihenhet az irtózatos vérontás után. Ezek az impressziók hatottak át engem, amikor ezt a verset írtam ...” Szocialista erjedés A Nagy Október aktivizáló hatása abban is megmutatkozott. hogy önálló politikai csoportosulások alakultak, amelyek a szocialista forradalom eszméi jegyében tevékenykedtek. A magyar irodalom avantgardista csoportja, a Ma-köre eddig sem volt mentes a vitáktól, sőt már november 7-e előtt sor került a Kas- sák-csoport néhány tagjának, György Mátyásnak, Komját Aladárnak, Lengyel Józsefnek és Révai Józsefnek a Ma-köréből való kiválására, önálló programjuk megszületésében azonban a Nagy Októbernek döntő szerepe volt. „1917. Ez a szám az orosz forradalom történelmi dátuma, az emberiség legnagyobb gondolata. Ebből a gondolatból sarjad és ebbe a gondolatba olvad bele lapunk programja. .. .Foglalkozni akarunk mindenekelőtt a korunk társadalmi történéseit mozgató erők vizsgálatával. törvényeink megállapításával, hogy irányításuk lehetőségének feltételeit kutassuk... Propagálni, fejleszteni és kiépíteni akarunk minden gondolatot, mely a forradalmi cél érdekében áll és tudományosan helyesnek bizonyul... Az irodalmat is 1917 szellemében akarjuk. Nem úgy, hogy szociális tendenciának rendeljük alá a tiszta művészet szempontjait, hanem a maga lényegében akarjuk szocializálni, szociális tartalommal megtölteni, tárgyában és formáiban esztétikailag forradalmasítani. Ne az emberek szociális narkotikuma, hanem szociális forradalomra ébresztője legyen az új irodalom”. Olyan program volt ez, mely Komját, Lengyel és Révai esetében egy életre szóló elkötelezettség vállalását jelentette. S ez a tény Nagy Október hatását talán minden más megnyilatkozásnál meggyőzőbben bizonyítja. Urbán Károly
