Szolnok Megyei Néplap, 1978. november (29. évfolyam, 258-282. szám)
1978-11-01 / 258. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1978. november 1. Aki nem akar sárban járni... EGY PANASZOS LEVÉL NYOMÁBAN Felújítják a Karcag—Tiszafüred közötti vasútvonalat A pálya- munkások megerősítik a talpazatot új síneket fektetnek le Törvényerejű rendelet a külföldi utazásról és az útlevelekről Jó „hecc"... Nem tudom, hogy tisztában volt-e az SF 83—66 forgalmi rendszámú áruszállító kék tehergépkocsi kocsikísérője, hogy „csínyjének” milyen következménye lehetett volna. Ha esetleg olvassa e sorokat, és nem tudja, mire gondolok, akkor emlékeztetem. 1978, október 28., szombat, 13 óra. Ady Endre út—Keskeny János út kereszteződés. Ahhoz, hogy folytathassák útjukat a Sallai út felé, kénytelenek voltak várakozni, mivel előttük kézikocsin egy idős férfi papírhulladékot szállított. Ekkor következett a meggondolatlan mozdulat. A lehajtott ablakon kinyúlva egy égő cigarettacsikket „jól irányzott mozdulattal” egy papírdobozba dobott. Hogy miért épp oda? Sajnos, nem tudtam megkérdezni, mert mire odaértem, elindultak. Szerencsére nem lett tűz, remélhetőleg a MÉH átvevőhelyen sem, ahová a férfi igyekezett, hasznos fáradságáért egy kis zsebpénz reményében. Jó lenne, ha mi, felnőttek, akiknek a fiatalokat kellene nevelnünk, nem tennénk ilyen meggondolatlanságot. E néhány sort nem oktatásnak, nem is felelősségrevonásnak szántam, de jó lenne, ha mindannyian meggondolnánk, mielőtt cselekszünk, hogy milyen káros következménye lehet tettünknek. Fehér József Szolnok Tanuljunk meg parkolni Mindenütt az országban, így természetesen Szolnokon is egyre több a gépkocsi. Az utcák, terek viszont — milyen kár! — nincsenek gumiból, ezért a parkolás egyre nagyobb gond. A megoldás — egyelőre — időben elég távolinak tűnik, csupán mi magunk segíthetünk magunkon.. Hogyan? Parkolásnál ne csak arra gondoljunk, hogy nekünk sikerült, a többiek csináljanak, amit akarnak, keringjenek még egy negyedórát, amíg helyet találnak ... Esetenként tapasztalható, hogy két gépkocsi foglal el négynek is elegendő helyet. Feltehető: attól való félelmükben parkolnak így, hogy valaki „meghúzza” a kocsijukat. (Az esetek többségében a kis kárt okozó igyekszik „meglépni" ... Pedig ha otthagyná a betétlapját, az Állami Biztosító — a kötelező biztosítás alapján — a károsultnak megtérítené a kiadását, a kárt okozót nem is kérdezik a történtekről.) A másik verzió: előfordul, hogy szinte „szorítóba’’ kerül az ember, úgy „körbe- parkolják”, hogy autóversenyzőt is megszégyenítő mo,- nőverezési készséggel lehet csak kijutni az autóerdőből. A motorkerékpárosok is ügyesebben hagyhatnák néha a parkolóhelyen járművüket, hisz nyilvánvaló, hogy nekik könnyebb a dolguk. ti. A. Szolnok Főműsor Az október 25-i Néplapban érdeklődéssel olvastam — már csak „sportból” is — a tévé-kiritikát: vajon mi az újságíró véleménye az előző hét végén, főműsoridőben sugárzott filmekről. Őszintén szólva örültem az elmarasztaló kritikának, amely tökéletesen egyezett az én véleményemmel. Most már csak akkor nyugodnék meg, ha biztosan tudnám, hogy a vidéki lapokban megejelenő bírálat eljut az illetékesekhez — jelen esetben a tévé műsorszerkesztőihez is. (Hát még ha okulnának is belőle azok, akikre a filmek vásárlását bízzák...) Az élethez túl sok című olasz—francia filmet bizonyára jó pénzért vették meg. Kár volt! Még nagyobb kár volt az én, a te, az ő, a mi időnkért, amit a tévé előtt töltöttünk mérgelődve. A film témája, mint mondani szokás, legalább olyan messze állt tőlünk, mint Makó Jeruzsálemtől. Nem értek hozzá, melyik az olcsóbb: krimit vásárolni vagy „gyártani”. Ilyen rosszat mi is tudunk produkálni. De jobbat is! Bűnügyi téma sajnos, itthon is akad. S volt már rá péla. hogy a tévé képernyőjén pergő filmkoc- kálkait izgalommal, érdeklődéssel figyeltük. J. F. Szolnok Környezetszépítő fiatalok Díszcserjéket, bokrokat nevelek. A községi KISZ-szervezetnek felajánlottam, adok belőle a fiataloknak. Ültessék el, gondoskodjanak róla a későbbiek során is, hogy ezzel környezetünket, községünket szépítsék. Örömmel számolhatok be a szerkesztőségnek, hogy a fiatalok el is ültettek összesen 269 díszcserjét, fát (jázmin, aranyeső, orgona stb.). A lelkiismeretes KISZ-ta- gok fáradtságot, időt nem kímélve tevékenykednek a község szépítéséért. Gaál Mihály Zagyvarékas Hat forintért meleg víz Szeptember 22-én a kora reggeli órákban Békéscsabára utaztam. A szolnoki vasútállomáson elhelyezett automatánál próbálkoztam feketekávéhoz jutni. Nem sike-1 rült! Az automata 3x2 forinttal működne, ha... ha törődnének is vele. Ez az én automatám arra lusta, hogy kávét „főzzön”, kizárólag a kétforintosokat hajlandó elnyelni. A hat forintomért nekem csupán meleg vizet adott, semmi többet. Az utasellátó — tapasztalatom szerint — nem törődik az utasokkal. Egy általános fogyasztási és értékesítési szövetkezet ipari tanulóját szakmunkásképző intézetbe vették fel. Ekkor munkaadójával tanulmányi szerződésnek nevezett megállapodást kötött. Eszerint a szövetkezet vállalta, hogy továbbképzésében anyagilag támogatja, a fiatalmeber ped.ig kötelezte magát: az iskola elvégzése után két évig továbbra is munkahelyén dolgozik. A szerződés értelmében a szövetkezet tanulmányi és társadalmi ösztöndíjat, étkezési költséget, kollégiumi elhelyezés hiányában pedig lakbérhozzájárulást fizet, ezenkívül a munkaeszközök árát is megtéríti. Az illető azonban tanulmányainak befejezése után nem jelentkezett munkára, hanem másutt helyezkedett el. Ezért a szövetkezet a folyósított ösz- szeg visszafizetéséért pert indított ellene. A járásbíróság a volt alkalmazottat csak a társadalmi ösztöndíj visszafizetésére kötelezte, kimondva, hogy a többi anyagi támogatás — munkaügyi miniszteri rendelet értelmében —az ipari tanulót, szerződési kikötés nélkül is megillette. Egyszerű levélben is válaszolhattam volna Cs. J. Be- senyszög, Csillag úti lakos kérdésére, aki nem érti — mint írja: nem kapott helyben magyarázatot arra, hogy mire költi a tanács a lakosság községfejlesztési hozzájárulását, és miért igényli újra meg újra társadalmi munkájukat a villanyhálózat, a vízvezeték, az utak építéséhez. Vajon részt vett-e levélírónk a falugyűléseken, a tanácstagi beszámolókon, amelyeken lekóhelyük fejlődése volt a fő téma, ahol a község vezetői éppen az ott élők véleményét, kérdéseit várták ahhoz, hogy eldönthessék: mi a legfontosabb, hogyan fejlesszék tovább a települést? Szó esett ezeken a fórumokon arról is, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközökből mire futja, és mennyivel több Valósulhat meg, ha társadalmi munkával közreműködik a lakosság. Azért választottam a válaszadás e nyílt formáját, ment bizonyára Cs. J.-n kívül is élnek Besenyszögön olyanok, akikben hasonló kérdés felmerül, de nem ott teszik fel, ahol nyomban választ is kapnának. Nem tudják talán, hogy a negyedik ötéves tervciklusban 896 ezer forintot tett ki a lakosság községfejlesztési hozzájárulása. ám ennek négyszeresét (3 millió 624 ezer forintot) fordította a tanács közműfejlesztésre és egyéb, a lakosság életkörülményeit javító feladatok megoldására. Választói gyűléseken hangzott el több ízben — lapunk is többször foglalkozott vele —, hogy a tanács középtávú fejlesztési tervéből az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában mi valósult meg: felújították az orvosi rendelőt, a művelődési házat, megszépült az általános iskola, 550 méter villanyhálózatot építettek, elkészült két autóbusz-megálló, a temetőben a ravatalozó és sorolhatnánk még tovább, öt év alatt most a tervek szerint 5 millió 338 ezer forint jut fejlesztésre, de a társadalmi ezért azt visszatérítenie nem kell. Törvényességi óvásra, a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság döntését hatályon kívül helyezte. — Munkaügyi miniszteri rendelet értelmében a középfokú oktatási intézmény nappali tagozatának hallgatójával a munkaadó tanulmányi és társadalmi szerződést köthet — hangzik a határozat. Ezt írásba kell foglalni. Rendelkezni kell benne az ösztöndíj összegéről, a folyósítás kezdő és végső időpontjáról, valamint arról, hogy az ösztöndíjas, a képzettség megszerzése után, milyen munkakörben köteles munkába állni, végül a munkaviszony kötelező időtartamáról is intézkedni kell. A továbbtanuló az ösztöndíjon felül egyéb kedvezményekben is részesülhet. A szakmunkástanulót a szakmától, az évfolyamtól és a tanulmányi eredménytől függő ösztöndíj, továbbá meghatározott esetekben órabér, táppénzt, tisztálkodási eszköz, munkaruha, napi egyszeri kedvezményes étkezés illeti meg. Indokolt esetben tanulóotthonban kell elhelyezni és egyéb szociális juttatásokat is kaphat. Haszösszefogás várhatóan ezt is legalább megkétszerezi. A lakosság javaslatára vezették be a községbe a Kossuth Tsz-től a termálvizet, az ezzel járó anyagi megterhelést önként vállalta a község lakóinak több mint 90 százaléka. Nem véletlen, hogy két egymást követő évben is elnyerte Besenyszög a megyei tanács községfejlesztési versenyében a második helyezést és a kétszer 300 ezer forint díjat! Most a járdák építése került előtérbe, az elmúlt két évben erre nem jutott pénz. Cs. J. tanyán nőtt fel, azóta körbeépült egykori otthona, az új telep már összenőtt a faluval, villannyal világítanak, jó vizük is van, de még mindig sarat kell taposniuk — panaszolja. Eddig is szívesen végzett társadalmi munkát, de bosszantja, hogy az utcájukban a járdát most sem oda építik, ahol eddig nem volt, hanem a régit cserélik ki, „ ... és ahol járda nincs, ott a felbontott anyagból építhet magának akinek eddig nem volt, ha nem akar továbbra is sárban járni ...” — írja. Nemrégiben tartattak választói gyűlést a Csillag úti tanácstag lakásán. Ott esétt szó arról — az új; nagy forgalma miatt, az új ABC-áru- ház könnyebb megközelítése érdekében —. hogy bár a terv a jövő évre ütemezte, mór az idén lehetőség nyílna a régi járda felújítására. A 40x40-es betonlapokból lerakott ideiglenes járda helyére hideg aszfalt kerül, a betonlapokat pedig felhasználhatják a szemben lévő oldalon lakók, átjárók építésére. A községi tanács elnöke, Boros Emil is részt vett a megbeszélésen, ahol némi 'vita után a lakók a tanács tisztségviselőire bízták a döntést. Ha Cs. J. valamit nem értett, ott nyugodtan kérdezhetett volna. Nyomban kiderült volna az is, hogy általában a sűrűbben lakott oldalra építik a járdát — mindaddig, amíg nem telik a községnek a másik oldalra is. — rónai — nálati díj ellenében pedig tankönyvellátásban részesül. A szövetkezet és az ipari tanuló által megkötött szerződésbe foglalt havi tanulmányi ösztöndíj, az étkezési hozzájárulás, a munkaeszközök térítése tehát jogszabályi rendelkezésekben kötelezően előírt, olyan juttatások, amelyek őt, a szövetkezettel kötött szerződéstől függetlenül, mint ipari tanulót, mindenképpen megillették. Ezeket még akkor sem köteles visszatéríteni, ha ellenértékűk megtérítését vállalta. — A szövetkezet azonban olyan kifizetéseket is eszközölt számára, amelyek teljesítésére a jogszabályok sem a gyakorlati képzése ellátó vállalatot, sem az iskolát nem kötelezték — hangzik tovább a határozat. — Ezeket a szolgáltatásokat tehát — volt alkalmazottja szerződésszegése folytán — jogosan követelheti vissza A szövetkezet tanszerpótlék címén háromezernégyszáz forintot, lakbérhozzájárulás címén pedig kilencszáz forintot folyósított. Ezek pontos összegét azonban a járásbíróság nem vizsgálta, ezért ítélete jogszabálysértő és megalapozatlan. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa múlt hét csütörtöki ülésén megtárgyalta és elfogadta a külföldre utazásról és az útlevelekről szóló törvényerejű ren; deleter Az új, magasszintű logszabály a végrehajtásáról szóló minisztertanácsi*, és belügyi - rendelettel együtt 1919. január l-én lén hatályba. A csaknem egy évtizede hatályban lévő paragrafusok hazánk politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésével összhangban szabályozták a külföldre utazások engedélyezését és az útlevélek kiadását. Alkalmazásuk elősegítette a külföldre utazások kiegyensúlyozott fejlődését : csupán az utóbbi hét esztendőben megnégyszereződött a határainkon túlra látogatók száma, s tavaly elérte a 4 millió 685 ezret. Társadalmi fejlődésünk, a turizmus fellendülése tűzte napirendre a szabályok korszerűsítését. Alkalmazásukkal egységessé válik az útlevélkérelmek elbírálása, egyszerűbbé az ügyintézés. A TVR világosabban, egyértelműbben fogalmazza meg a külföldre utazás jogosultságát és annak garanciáit. Kimondja: minden magyar állampolgárnak joga van külföldre utazni. E jog természetéből adódik vi- szint, hogy az csak a jogszabályokban meghatározott rendelkezéseknek megfelelően gyakorolható. E szabályozás továbbra is fenntartja a kizáró vagy korlátozó rendelkezéseket, viszont jóval kevesebb köztük a kategorikus előírás. Vagyis: a határozott jogszabályi elutasítás. így az útlevélhatóságok annak a kérelmét utasítják el, akinek kiutazása a Magyar Népköz- társaság belső vagy külső biztonságát, a közrendet, jelentős közérdeket. illetve mások jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti. Ugyancsak határozott nemet mond a jogszabály annak, aki valamely szocialista állammal szemben ellenséges tevékenységet folytató szervezethez vagy személyhez kíván utazni, illetve akinek külföldi tartózkodásához nem biztosítottak a szükséges anyagi feltételek. A kizáró rendelkezések többsége már vagylagos: tehát a hatóság a körülményeket mérlegelve dönt. Lehetséges, hogy kizáró rendelkezés alá tartozó esetben is kedvező döntés születik, viszont elutasító választ adnak akkor, ha az érdekelt állampolgár külföldre utazása összeegyeztethetetlen a társadalmi érdekkel. A kérelmezők előnyére mérlegelési jogkörben_ dönt az útlevélhatóság, például a büntetett előéletű, illetve a kisebb súlyú bűncselekményt elkövető ügyében. Meghatározott ideig, de legfeljebb az elkövetéstől számított öt évig „kizárható” a külföldre utazásból, aki a hatóság félrevezetésével akar útlevelet szerezni, vagy valótlan adatot közölt az útlevélkérelmében. Továbbá az is. aki korábbi külföldi tartózkodása alatt magyar állampolgárhoz méltatlanul viselkedett. és korábbi külföldi utazása során vám-, vagy devizabűncselekményt, illetve szabálysértést követett el. Említést érdemel: korábban nem kaphatott útlevelet az, akinek közvetlen hozzátartozója jogellenesen külföldön tartózkodik. Az új jogszabály — társadalmi érdekeinkkel, az eddigi jog- gyakorlatnak megfelelően, a közvélemény helyes értékítéletével összhangban — a korlátozás alá eső közvetlen hozzátartozók körét azokra szűkíti, akik felelősek családtagjuk külföldön maradásáért. Kiutazásuk megtagadásának időtartamát is szabályozza, s öt évben állapítja meg. A részletes szabályokat felsorakoztató minisztertanácsi rendelet — állampolgáraink szűk körét érintő — új kizáró rendelkezést is megfogalmaz: alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy megtagadható legyen az olyan országba való utazás, ahol állampolgáraink érdek- és jogvédelme nem biztosítható. Az új jogszabályok szélesebb körben teszik lehetővé a jogellenesen küföldön tartózkodók hazánkhoz fűződő viszonyának jogi rendezését. A jövőben a külföldön élő magyar állampolgárok — természetesen ha megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, — az itthoniakhoz hasonló útlevelet kapnak. Megszüntetik hazalátogatásuk külön engedélyéhez való kötését is. Tekintettel népgazdaságunk teherbíróképességére, a magánutazások gyakoriságáról szóló korábbi rendelkezéseken egyelőre nem változtat az új minisztertanácsi rendelet. A meghatározott szocialista országokba továbbra is az eddigi gyakorlat szerint látogathatnak el a turisták. Amíg devizális lehetőségeink nem adnak módot gyakoribb átázásokra, más országokba látogatás céljából kétévenként, túris- taútra pedig háromévenként kapható kiutazási engedély. Zilahy Gyula Szolnok DÖNTÖTT A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Megszegte a tanulmányi szerződést
